Magyar Szó, 1996. március (53. évfolyam, 51-77. szám)
1996-03-01 / 51. szám
1996. március 1., péntek Piachódítóban Tanácskozás a délszláv térségbe irányuló exportban érdekelt magyar vállalkozókkal (Tudósítónktól) Budapest, február 29. Amolyan földrajzórán érezhettük magunkat perceken át, amikor Kövessi Judit, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője alapvető tájékoztatással próbált szolgálni arról, hogy a volt Jugoszlávia hány önálló államra bomlott szét, melyik hol terül el (melyik az a három, amely Magyarországgal határos), s hol milyen nyelven beszélnek. Beszámolt természetesen arról is, az egyes köztársaságokban mennyire liberalizálták a külkereskedelmet, milyenek a vámok és a különféle előírások. Igen nagy volt az érdeklődés a tegnapi budapesti tanácskozás iránt, a meghívásnak több mint kétszáz vállalkozó és cégvezető tett eleget. Őket köszöntve Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen a tájékozódás igényét hangsúlyozta mondván, a magyar vállalatok, valamint a vállalkozók rendkívül érdekeltek abban, hogy árujukkal megjelenjenek a déli országokban, de ezt megelőzően szeretnének minél több hasznos információ birtokába jutni. Az eligazításhoz kívánt hozzájárulni Gilyán György helyettes államtitkár is kidomborítva, hogy a keletközép-európai térségben a bizonyos hagyományok és nosztalgia ellenére gyakorlatilag teljesen új piacokkal kell számolni, elölről kell építkezni és újból meg kell hódítani a piacot. Ennek egyik vonulata a gazdaságdiplomácia (államközi szerződések rendszere, kereskedelmi egyezmények megkötése), a másik a kereskedelemfejlesztés, ennek keretében máris megannyi szakmai tanácskozást tartottak, sorrendben ezt követi az erőforrások mobilizálása, majd az export finanszírozásának kérdése. A magyar gazdaság számára a délszláv térség kiemelt fontosságú, hiszen a volt Jugoszlávia az együttműködési ranglistán mindig általában a negyedik vagy az ötödik helyet foglalta el. A forgalom fele Szerbiába irányult. A háború, majd az embargó a kapcsolatokat teljességgel blokkolta, Magyarországnak ez hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollár kárt okozott. Ennek kompenzációjára reálisan semmi esély sincs, a magyar fél így most inkább méltányos elbírálást kér az újjáépítésben való részvételt illetően. Kis-Jugoszláviában, ahol nem volt háború, voltaképpen a gazdaság újraindításáról van szó. Mizsei Kálmán, az Eximbank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. elnöke szerint az együttműködési elképzelésekben rövid távon Horvátország van némileg előnyösítve, ott prognozálhatóan felgyorsulnak a reformfolyamatok, gazdasága stabilabb, s nem várható inflációs robbanás. Középtávon viszont már Kis- Jugoszlávia dominál. Mindez komoly esélyt jelent most a magyar vállalkozók számára, akik - mint fogalmazott - „helyzetbe kerülhetnek”. Emlékeztetett egyszersmind Medgyessy Péter új pénzügyminiszter minapi kijelentésére, miszerint a stabilizációs folyamatok továbbvitelével párhuzamosan szükség mutatkozna az ötszázalékos gazdasági növekedésre is. Ez utóbbi pedig csakis az export fokozása által valósulhat meg. A vállalkozásokat elősegítendő, ehhez nyújt támogatást az Eximbank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. kerethitel-egyezmények, garanciavállalások és kedvezményes, fix kamatok formájában. Erről már Nyíri Iván, a két pénzintézet vezérigazgatója beszélt, s arról is beszámolt, hogy a Jugobankával való megállapodás a zárószakaszába érkezett, s kedvezően alakulnak a tárgyalások a Belgrádi Bank és a Vajdasági Bank illetékeseivel is. Elhangzott végül, hogy a kapcsolatok fellendítése érdekében Dunai Imre magyar ipari és kereskedelmi miniszter a közeljövőben Jugoszláviába látogat. SINKOVICS Péter Balkáni terrorhullám (Tudósítónktól) Szkopje, február 29. A Balkánon eddig szinte csak Görögországban robbantottak a terroristák. A tavaly októberi szkopjei robbantásos merénylet óta az ilyen cselekmények sorozata söpört végig a balkáni fővárosokon. Helyi és nyugati országok ismert nyomozói, intenzíven kutatják mind az elkövetők, mind a motívumok nyomait. Emlékeztetőül: a szkopjei merénylet után január 22-én Szófiában bőröndbomba, február 16-án Szalonikiban a vonaton szintén bőröndbomba, hétfőn, február 26-án pedig Tiranában gépkocsibomba robbant. A terrorszervezetek (IRA, ETA, Hamasz, kurd szervezetek) más országokban végzett robbantásai eddig is ismertek voltak, motívumaik is, s a legtöbb esetben elkövetői is bejelentették, hogy ők a tettesek. A Szófia- Szaloniki-Szkopje-Tirana-vonalon történtek között a terroristaellenes nyomozók serényen keresik az összefüggéseket. Megállapították, hogy a Görögországban végrehajtott robbantások és gyilkosságok ezekkel nincsenek kapcsolatban. Görögországban évek óta ismert egy ultrabalos (marxista-maoista), egy Amerika-ellenes és a November 17-e néven ismert nemzeti terrorcsoport, amely időnként - valamely esemény kapcsán - megtorló intézkedést hajt végre. A balkáni terror új hulláma azonban más jellegű. A szakértők megállapítása szerint ezekben a rendszerváltást megért országokban megbomlott a hatalom monolitikus rendszere, és a politikai és gazdasági érdekű csoportok terrorcselekénnyel próbálják kifejezésre juttatni ellenvéleményüket. Ezzel párhuzamosan ezekben az országokban igen gyakoriak az emberélet ellen elkövetett erőszakos cselekmények vagy bűnöző bandák egymás közti leszámolása. A balkáni fővárosokban elkövetett bombamerényletek elemzésével megállapították, hogy a szkopjei és a tiranai robbantások célja politikai jellegű volt. Szkopjéban a köztársasági elnök, az általa képviselt rendszer likvidálása volt a cél, Albániában viszont az elmúlt ötven év alatt megcsontosodott rendszer visszaállítása a cél, vagyis a választások előtti figyelmeztető intézkedés, hogy így jár mindenki, aki új renszert akar megteremteni ebben az országban. Tiranában már ott vannak a szuperterrorizmus szakértői, és a lehető legnagyobb erőkkel nyomoznak minden lehetséges nyom felkutatására. Az olasz, állítólag világviszonylatban is egyedülálló fotórobotkészítő a szemtanúk jellemzése alapján elkészítette a Fiat-Tipo gépkocsi vezetőjének arcmását. A vizsgálat kiderítette, hogy a gépkocsit Dél-Olaszországban lopták, ami nem is ritkaság, mert Albániában rengeteg az ilyen lopott kocsi. A titkosszolgálat két embere továbbra is rács mögött van, egyikükről kiderült, hogy a KGB kelet-európai szolgálatának munkatársa volt. Az Albániában működő tudósítók úgy értékelik, hogy a robbantás semmi esetre sem tesz jót az ellenzékben levő szocialistáknak (egykori kommunistáknak), mert az az általános vélemény, hogy a robbantás a „vörösök alternatívája”, így a választásokon már nem számíthatnak különösebb győzelemre. Ennek ellensúlyozására most a Szocialista Párt meghirdette Tiranában az antiterrorista demonstrációt. Az albán hírközlő szervek egy része a tiranai bombamerényletet összefüggésbe hozza ismert szerb radikális vezérek nevével, nem feledkezve meg a szabadkai és a budapesti templomrobbantásokról sem. Sem azokért a robbantásokért, sem ezekért eddig senki nem vállalta a felelősséget, és ebből azt szűrik le, hogy azonos szervezet áll mindegyik mögött. SZEGEDI Mária Tegnap a Magyar Szó szerkesztőségében járt Kathryn Stratos, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa európai irodájának tagja és John Brown, a belgrádi amerikai nagykövetség első titkára, sajtó- és kultúrattaséja, Bálint Sándor, a Magyar Szó főszerkesztője fogadta őket. Az amerikai vendégek a vajdasági magyarság helyzetéről, a krajinai menekültek elhelyezésének, illetve Horvátországba való visszatérésének problematikájáról, és a Magyar Szó helyzetéről kívántak tájékozódni. Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Kitartó tiltakozás a NATO-bővítés ellen Primakov orosz külügyminiszter megbeszélése brit kollégájával - Látogatás Szlovákiában Csütörtökön hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter. Az orosz diplomácia vezetője, aki péntek reggelig marad a szlovák fővárosban, találkozik Michael Kovác államfővel, Ivan Gasparovičcsal, a parlament házelnökével, Vladimír Mecar miniszterelnökkel és meghívójával, Juraj Schenk külügyminiszterrel. A Strasbourgból Pozsonyba érkezett orosz külügyminiszter látogatásának a szlovák sajtó előzetesen azért is tulajdonított nagy jelentőséget, mert Primakov külügyminiszteri minőségben eddig a közép-keleteurópai térség egyik országában sem fordult meg. Juraj Schenk szlovák külügyminiszter kedden ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Primakov rövidesen hasonló látogatást tesz Magyarországon és Lengyelországban is. Az orosz külügyminiszter szerint hazája „változatlan határozottsággal ellenzi” a NATO határainak keleti kiterjesztését. Jevgenyij Primakov ezt Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén fejtette ki, miután végleges pecsét került Oroszország ET-felvételi dokumentumára. A politikus Malcolm Rifkind brit külügyminiszterrel tartott háromórás - a Financial Times diplomáciai forrásokat idéző csütörtöki beszámolója szerint „viharos” - megbeszélésén közölte: Moszkva az atlanti szövetség keleteurópai terjeszkedésének terveiben látja annak okát, hogy a térségben „ismét magasra csap az oroszellenes érzelmek hulláma”. A vezető brit gazdasági-politikai napilap értesülései szerint Rifkind megerősítette a NATO-bővítés melletti londoni elkötelezettséget, s értésre adta: az új tagok felvétele nem Moszkva ellen irányuló lépés, és semmiképpen sem fenyegeti Oroszországot. Primakov elődje, Andrej Kozirjev némi rugalmasságot árult el ebben a kérdésben, utalva arra, hogy „bizonyos feltételek” teljesülése esetén Moszkva nem szállna szembe az egykori szövetségesek NATO- felvételével. Az orosz diplomácia jelenlegi irányítójának álláspontja azonban egyértelműen bizonyítja: a Kreml visszatért a kemény kéz politikájához e téren - írja brit kormánytisztviselők véleményét idézve a Financial Times. (MTI) Ilijaš bosnyák fennhatóság alá került Tovább tart a szerb lakosság elköltözése (Folytatás az 1. oldalról) „Régóta vártunk erre a napra, hál’istennek elérkezett”, mondta, s hozzátette: nem látja, hogy mit lehetett volna még tenni, hogy a szerbeket eltérítsék elköltözési szándékuktól. Menzies szerint a helyzet nem annyira kilátástalan, mint amilyennek lefestették. Reményét fejezte ki, hogy az emberek lassan visszatérnek. Leighton Smith tengernagy, az IFOR parancsnoka szerda későn este a bosnyák televíziónak azt nyilatkozta, hogy a szarajevói kormány és a boszniai szerbek vezetői nem tettek meg mindent, hogy meggyőzzék a szerbeket: maradjanak otthonukban. Carl Bildt, a nemzetközi közösség polgári ügyekkel megbízott képviselője már korábban is vádolta a boszniai szerbek vezetőségét, elmarasztalta azonban a szarajevói kormányt is a szerbek tömeges elköltözése miatt. Bildt reményének adott hangot, hogy e terület lakossága később haza fog térni, ha - szavaival élve - parancsra költöztek ki. A római találkozón a Szarajevóról elfogadott okmány megkülönböztetés nélkül azonos jogokat szavatolt a bosnyák fővárosban élő összes polgárnak és népcsoportnak. A szarajevói menekültek ügyével foglalkozó törzskar tegnap reggel azt állította, hogy Ilijaš, Vogošća, Rajlovac és a Centar városrészbe 250 teherautót küldtek a szerb lakosság evakuálására. E törzskar tagja palei szerb hírközlő eszközöknek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az elköltöztetést folytatják annak ellenére, hogy Ilijaž a föderáció ellenőrzése alá került. Szarajevó olyan szerb negyedeiből érkezett menekültek, amelyek a föderáció rendőrségének ellenőrzése alá kerültek, azt állítják, hogy a hazatérő muzulmán civilek zaklatták a helyi lakosságot, s a rendőrség erre nem reagált. (Beta, Tanjug) Ezután kezdődnek a lényegi tárgyalások A bécsi regionális fegyverzetkorlátozási konferencia újabb menete Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) bécsi székhelyén tegnap folytatódott a balkáni regionális fegyverzetkorlátozási konferencia, amelynek munkájában a JSZK, a boszniai Szerb Köztársaság, Horvátország, a szarajevói kormány és a bosnyák-horvát föderáció képviselői vesznek részt. A tárgyalásokat ez év június 6-áig kell befejezni. Vigleik Eide norvég nagykövet, a konferencia elnöklője kiosztotta a balkáni fegyverzetellenőrzésről szóló megállapodás és jegyzőkönyvek szövegének tervezeteit. Dokic elmondta, hogy a jugoszláv küldöttség közölte a véleményét a január 5-én Bécsben kezdődött tárgyalások jelenlegi állásáról és hangsúlyozta, hogy a részvevők katonai erejéről és fegyverzetéről eddig benyújtott adatokat egységes kritériumok szerint kellene egybehangolni, hogy megkezdődhessenek a lényegi tárgyalások. Eide nagykövet a délutáni ülésszak előtti rövid sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a lényegi tárgyalások csak ezután következnek, „amint pontosan meghatározzák a játékszabályokat”. Eide nagykövet kiemelte, hogy a konferencia célja a balkáni fegyverkorlátozás, és ha a részvevőknek ebben nem sikerül megállapodniuk, akkor a daytoni egyezmény lép hatályba, amely előirányozza a térségben levő hadseregek közötti paritásokat is. A bécsi tárgyalások hatodik menete ma délelőtt plenáris üléssel fejeződik be. (Tanjug) Ahrens fogadta Ágostont Gert Ahrens, a londoni békekonferencia nagyköveti rangú kisebbségi megbízottja, aki nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetközi békefolyamatban a kisebbségek kollektív jogai is érvényesüljenek, tegnap Belgrádban fogadta Ágoston Andrást, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét. A nagykövet megértéssel fogadta a VMDK elnökének felvetését, miszerint a szerbiai kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezését a nemzetközi közösségnek intézményesen kellene segítenie. Gert Ahrens egyetértőleg tudomásul vette a VMDK-kezdeményezést, hogy az EBESZ kisebbségi és nemzetiségi főbiztosa mellé egy olyan helyettest kellene kinevezni, aki állandó jelleggel koordinálná a jugoszláv békefolyamatnak azt a részét, amelyben a kisebbségek nyűt és megoldatlan helyzetét rendezik. Ahrens tegnap fogadta a VHDSZ küldöttségét is. Milan Milutinovic szövetségi külügyminiszter tegnap Belgrádban fogadta az új tisztségre távozó kisebbségi megbízottat.