Magyar Szó, 1996. október (53. évfolyam, 232-258. szám)
1996-10-01 / 232. szám
1996. október 1., kedd Szkopje szeretné lezárni a névitát Athénnel Gligorov elnök sajóértekezlete - Beszámoló a New York-i tárgyalásokról (Tudósítónktól) Szkopje, szeptember 30. Kira Gligorov, miután a múlt kedden részt vett az ENSZ-közgyűlés munkájában, az egész hetet New Yorkban töltötte, és intenzív tárgyalásokat folytatott a világ politikusaival, valamint szakmai csoportosulások képviselőivel. A 70 éves elnök korát meghazudtoló frissességgel állt ma az újságírók elé. Tengerentúli tárgyalásai során napirendre került az ENSZ feladatkörének újrafogalmazása, a balkáni béke tartós megteremtésének általa elképzelt lehetősége, Macedónia egüttműködése szomszédaival, valamint helyzete a térségben és Európában, továbbá az ország gazdasági fellendítésének lehetősége. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárral tárgyalt a Macedóniában állomásozó kéksapkások, az UNPROFOR jövőbeni szolgálatáról és főtitkár januárban esedékes szkopjei látogatásáról, amikor akár főtitkári szerepkörben vagy köztiszteletben álló világpolgárként részt vesz a Balkán európaiasítása elnevezésű tanácskozáson. Warren Christopher amerikai külügyminiszter az elsők között kért Gligoroval találkozót, amelyen, akárcsak a Malcolm Rifkinddel tartott megbeszélésen, Macedóniának és szomszédainak gazdasági kapcsolatairól és arról esett szó, hogy az együttműködéssel párhuzamosan miként háríthatók el az esetleges nézeteltérések. Gligorov biztosította őket, hogy Macedónia igyekszik minden téren meghozni azokat az intézkedéseket és törvényeket, amelyek az EU- tagsághoz közelítik. Továbbá szomszédaival, így Görögországgal is szeretné minél jobban kiépíteni az együttműködést, hogy Athén bizonyosságot nyerjen: északi szomszédjának nincsenek hátsó szándékai. Szkopje arról is szeretné meggyőzni Görögországot, hogy Macedónia az ország nevének megtartása mellett a mindenkori jószomszédi viszony ápolására törekedik. Egyébként biztató jelnek tekinthető Szimitisz álláspontját is, mely szerint az országnév körüli vitát külön kell választani az együttműködés kérdéséről. Gligorov tárgyalt még Klaus Kinkellel, Janez Drnovšekkel, a malajziai, a norvég kormányfővel, a kínai és a török külügyminiszterrel, Alija Izetbegovictyal, Hans van den Broekkal, Richard Holbrooke-kal, amerikai üzletemberekkel és a Zsidók Világkongresszusának vezetőivel. A török külügyminiszterrel megállapították, milyen jelentős a kelet-nyugati korridor energiavezetékeinek építése, amely Kazahsztántól az albán tengerpartig lehetővé teszi az országok együttműködését. A kivitelezésbe bekapcsolódik pénzintézetének vállalkozása révén Holbrooke is. Az üzletembereknek bemutatta és ismertette a beruházási lehetőségeket, amelyek révén Macedónia öt éven belül gazdaságilag megizmosodhat. Izetbegovictyal, de a többi politikussal is olyan véleményre jutottak, hogy elhamarkodott lenne Boszniát nemzetközi erők nélkül hagyni az IFOR kivonulása után. A térség helyzete olyan, hogy ott még csak fegyverszünet van és nem béke, és hogy még hosszabb ideig ha nem a NATO, akkor az EU erői vagy az EU tagországainak a katonái szolgálnának ott felváltva. SZEGEDI Mária KELET-SZLAVÓNIA Maradnak a nemzetközi erők? Zágrábi lapértesülés szerint néhány hónappal meghosszabbítják az UNTAES mandátumát A zágrábi Vjesnik szerint néhány hónappal meghosszabbítják annak a nemzetközi fegyveres kontingensnek a mandátumát, amely a még szerb ellenőrzés alatt álló, de Horvátországhoz tartozó Duna menti területeken állomásozik, s az eredeti horvát elképzelésekhez képest csaknem fél évvel később csatolják vissza Horvátországhoz ezt a térséget, jelenti az MTI. A lap tegnap arról adott hírt, hogy már megszületett az egyeztetett időrend Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség visszacsatolásáról az anyaországhoz, s a menetrendet már minden érdekelt fél elfogadta, ám a vésgő szót az ENSZ Biztonsági Tanácsa mondja ki. Az újság nem hivatalos forrásokra hivatkozva azt írta: a legvalószínűbb döntés az lesz, hogy a horvát Duna menti területeken csak a jövő év március 15-én tartanának helyhatósági választásokat, a nemzetközi UNTAFS-erők mandátuma április 15-én járna le, s a terület június 15- étől kerülne horvát fennhatóság alá. A horvát kormány még a közelmúltban is azon az állásponton volt, hogy a választásokat ez év december 15-éig meg kell tartani, az 5000 fős UNTAES-kontingensnek 1997. január 15-éig szólna a megbízatása, s ezt követően Kelet-Szlavóniát, Baranyát és Nyugat- Szerémséget visszakapná Horvátország. Ivan Kostović miniszterelnök- helyettes néhány nappal ezelőtt felvetette, hogy a nemzetközi erők mandátumát legfeljebb 3 hónappal, s csak a kivonás megszervezésére és lebonyolítására lehetne meghosszabbítani, míg Jacques Klein amerikai tábornok, a térség ideiglenes igazgatásának vezetője 6 hónapos hosszabbítás mellett kardoskodott. Egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a Horvátország más vidékeiről e térségbe települt, mintegy 60 000 szerb menekült sorsa. Zágrábban többször is leszögezték, hogy nem akarnak politikai autonómiát biztosítani a visszacsatolt horvát területeken élő szerbeknek. Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Izraeli-palesztin csúcstalálkozó Washingtonban Bill Clinton amerikai elnök kezdeményezése az alagútválság megoldására (Folytatás az 1. oldalról) Arafat tegnap délelőtt az északegyiptomi Bergal Arab támaszponton egy órán át tárgyalt Hoszni Mubarak elnökkel igyekezvén rávenni őt a csúcson való részvételre. A palesztinok számára ez azért fontos, mert Egyiptom jelenléte ellensúlyozná az Egyesült Államok, Izrael fő szövetségese részvételét. Arafat nem nyiatkozott a megbeszélések eredményéről. Mubarak egy hozzá közel álló, meg nem nevezett magas rangú egyiptomi illetékes szerint a tárgyalások sikere érdekében szintén a csúcstalálkozó elhalasztását óhajtja - jelentette az AFP. PFSZ-illetékesek közlése szerint tegnapra virradóra egész éve tanácskozott Mahmud Abbasz, Arafat helyettese, Dore Gold, Netanjahu tanácsadója, Martin Indyk, az Egyesült Államok tel-avivi nagykövete és Telje Larsen, az ENSZ közvetítője, de nem sikerült megegyezniük a csúcstalálkozó napirendjében. Ilyen körülmények között csodára lenne szükség, hogy Arafat elmenjen a találkozóra - mondta Marvan Kanafani, a palesztin vezető egyik tanácsadója. Arafat tegnap este Luxembourgban találkozott az Európai Unió külügyminisztereivel, és megvitatta velük a közel-keleti fejleményeket - jelentette az AFP szerint Ahmed Abdelrahmane, a palesztin kormány titkára. Arafat a luxembourgi megbeszélések után tovább utazik Washingtonba az amerikai elnök által összehívott izraeli-palesztin csúcstalálkozóra - közölte tegnap Kairóban egy neve mellőzését kérő palesztin tisztségviselő a Reuter jelentése szerint. Arafat a MENA egyiptomi hírügynökség szerint ezt megelőzően tegnap azt javasolta, hogy halasszák vasárnapra a mára előirányzott washingtoni csúcsértekezletet. Az egyiptomi hírügynökség szerint Arafat a találkozó megfelelő előkészítése, sikerének biztosítása érdekében kezdeményezte a halasztást, hogy elkerüljék a (palesztin önkormányzatok területén a múlt héten történt) incidensek megismétlődését, s hogy lehetővé tegyék a békefolyamat újraindítását. A napirenddel kapcsolatos véleménykülönbségeket előzetesen nem sikerült áthidalni, és a jelenlegi tervek szerint az amerikai fél - - személyesen Bill Clinton elnök is, de jobbára Warren Christopher külügyminiszter - külön-külön fog konzultálni az izraeli és a palesztin küldöttséggel. Bár Mike McCurry fehér házi szóvivő reményét fejezte ki, hogy az eszmecserék „egy pontján sor kerül majd Benjamin Netanjahu és Jasszer Arafat közvetlen találkozójára is", biztosat azonban nem tudott mondani. PÁRIZS.- Sajnálatosnak mondta Hervé de Charette francia külügyminiszter, hogy Európa, s ezen belül is Párizs nem kapott meghívást a hét elején tartandó washingtoni közel-keleti csúcstalálkozóra. „Kétségtelen, hogy a dolgok menete szempontjából ez nem pozitív elem” - vélekedett vasárnap esti rádióinterjújában de Charette, hozzátéve: az arab országok, akárcsak Izrael azt szeretnék, ha Franciaország szerepet játszana a viták megoldásánál. AZ ALAGÚTVÁLSÁG ÜGYÉBEN Clinton közvetít Netanjahu és Arafat között A két küldöttséget mára várják Washingtonba - Husszein király is jön, de Mubarak még nem döntött (Tudósítónktól) Washington, szeptember 30. Egy évvel azután, hogy a Fehér Ház déli pázsitján a diadal ragyogásában sütkérező Bill Clinton aláíratta a második izraeli-palesztin megállapodást az azóta meggyilkolt Jichak Rabin miniszterelnökkel és Jasszer Arafattal, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetőjével, vasárnap komor hangon jelentette ki, hogy Rabin második utódja és Arafat ismét Washingtonba érkezik. Ezúttal azonban nem a békefolyamat fejlesztése, hanem esetleges megmentése végett. Arafat feltehetőleg szívesen jön ismét Washingtonba, mert a jobboldali izraeli kormány érzéketlensége miatt kirobbant jeruzsálemi alagútválságot aligha tudja másik hatalom elsimítani. Benjamin Netanjahu azonban alig néhány hete járt itt, és már többször kijelentette, hogy nem fogad el semmiféle nyomást az Egyesült Államoktól. Ugyanakkor az Izraelnek juttatott évi tíz- egynéhány milliárd dolláros vissza nem térítendő amerikai sgély nem kis meggyőző erővel bír - és Netanjahu különben sem lenne képes másutt tárgyalni a palesztinok vezetőjével. Annak a palesztin hatóságnak az elnökével, amely ezúttal nagyobb önmegtartóztatásról tett tanúbizonyságot, mint az izraeli hadsereg. Az áldozatok száma legalábbis erről tanúskodik: 55 palesztin és 14 zsidó halott. Arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon miért fogadta el Netanjahu és Arafat az oly hirtelen tett javaslatot, Clinton úgy válaszolt, hogy szerinte „mindketten aggódnak az események eszkalálódása miatt, sajnálják a kioltott emberéleteket és módot keresnek arra, hogy népeik túllépjenek a történteken”. Clinton meghívta Husszein jordániai királyt és Hoszni Mubarak egyiptomi elnököt is a tárgyalásokra. Ammánból azonnal pozitív válasz érkezett, de az egyiptomi elnök hétfő reggelig még nem válaszolt Sokak szerint Mubarak jelenléte vagy távolmaradása döntő fontosságú lehet: Arafat csak akkor érzi magát biztonságban, ha a Közel-Kelet fő közvetítő hatalma a háta mögött áll. Mubarak viszont előre kért izraeli garanciákat arra nézve, hogy a zsidó állam hajlandó, legalábbis a tárgyalások sikere érdekében, ideiglenesen újra lezárni a kérdéses turistaalagutat. A jeruzsálemi válasz erre kiszámíthatóan az ellenkező volt: az izraeli hatóságok nemhogy beleegyeztek volna a tárgyalási engedménybe, hanem másodszor is újra megnyitották az alagutat, amely a lázongások kirobbanásához vezetett. Washingtonban arra számítanak, hogy Mubarak mégiscsak eljön, de nagy kérdés, lesz-e ereje ahhoz, hogy bármilyen módon segítsen Arafatnak. A washingtoni mentőtárgyalások legnagyobb kockázata - furcsa módon - jelenleg nem a közel-keleti felekre, hanem a közvetíteni igyekvő házigazdára hárul. Öt héttel az amerikai elnökválasztás előtt Bill Clinton számára ez a legnagyobb kihívás és fenyegetés, ami újraválasztásának útjába került. Az amerikai államfő nem is habozott, hanem a jeruzsálemi események kirobbanása után alig néhány nappal meghívta a két szemben álló fél vezetőit, mielőtt még az események kicsúsznának a diplomaták kezéből, és mielőtt a republikánus vetélytárs jelentősebb módon ki tudná használni az újabb közel-keleti válságot a mindeddig sikeresnek mondható clintoni külpolitika bírálatához. A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor figyelmeztetett: egyáltalán nem biztos, hogy a két vendég találkozni is fog egymással Washingtonban, miután a házigazdák külön-külön tárgyalnak velük. Ez azt jelenti, hogy a négy napig tartó amerikai erőfeszítések ellenére sem sikerült a két féllel megegyezni a tárgyalások napirendjében. Clinton és Warren Christopher külügyminiszternek természtesen az lesz a célja, hogy külön-külön megbeszélések keretében rávegye a két vezetőt, hogy egymással szemben is tárgyalóasztalhoz üljenek, de Christopher máris figyelmeztetett, hogy „nem szabad csodát várni” a washingtoni találkozótól. Ha csodát nem is, de a helyzet további kiélezésének megállítását talán. PURGER Tibor Arbour a BT-hez fordul A hágai nemzetközi törvényszék ma hivatalba lépő új főügyésze kényszerítő eszközök alkalmazását jelentette be a háborús bűnösök kézre kerítésére Louise Arbour, a hágai nemzetközi törvényszék új főügyésze tegnapi sajtóértekezletén közölte, reálisan mérlegelni fogják, hogy a háborús bűncselekményekkel vádolt főbűnösök közül kit keríthetnek kézre. A kanadai Arbour asszony ismertette azt is, hogy a Biztonsági Tanácstól és az ENSZ- től kérni fogja: az államok és személyek teljesítsék kötelezettségüket a háborús bűncselekménnyel vádoltak letartóztatásában. Arbour asszony ma foglalja el Richard Goldstone dél-afrikai ügyész helyét. Sajtóértekezletén előtérbe helyezte, minél reálisabban értékelni kell, ki tartóztatható le abból intdulva ki, hogy elsősorban azokat kell őrizetbe venni, akik a leginkább felelősek az emberi jogok megszegéséért. Antonio Casesének, a hágai törvényszék elnökének a jövőben a BT révén nagyobb mértékben alkalmaznia kell a kényszerítő eszközök mechanizmusát, s rábírnia a tagországokat, hogy teljesítsék kötelezettségüket, működjenek együtt azok elfogásában, akik ellen nemzetközi körözőlevelet adtak ki, fejtegette Arbour, aki eddig az ontariói fellebbviteli bíróság bírója volt. Néhány személy és állam nagyobb felelősséggel viszonyul majd a BT követelése iránt, ha szembe kell nézniük a szankciók veszélyével vagy azzal, hogy nem csatlakozhatnak a nemzetközi közösséghez és szervezetekhez, szögezte le az új főügyész. Bejelentette azt is, hogy kétéves időszakra kidolgozzák a bírósági tárgyalások sorrendjét az eddigi vádlottak ügyében. Elérkezett a törvényszék számára a kulcsfontosságú időszak, most a tárgyalások ideje következik, mondta Arbour asszony. Szorgalmazta, hogy először is a nemzetközi jog megsértéséért leginkább felelősek ügyét kell megvitatni. Nem könnyű letartóztatni a vezéreket, azokat, akik politikailag és katonailag a legfelelősebbek, de nem is lehetetlen, ha működésbe hozzák a BT mechanizmusát, válaszolta Arbour asszony az egyik kérdésre. Megjegyezte, ha a BT tétovázik, akkor ennek legsúlyosabb következménye a nemzetközi törvényszék feloszlatása lenne. Emlékeztetett arra, hogy azon a napon lép hivatalába, amelyen 1945-ben megkezdődött Nürnbergben a náci háborús bűnözők elleni bírósági tárgyalás. Szinte elképzelhetetlen, hogy az olyan bűncselekmények, amelyekért Nürnbergben felelősségre vonták a tetteseket, megismétlődhettek Európában ötven évvel később, s még elképzelhetetlenebb, hogy a vétkesek büntetlenek maradjanak, mondta sajtóértekezletén Louise Arbour. (Beta) A „csodarabbi” is megszólal Jichak Kaduri, a nagy tiszteletnek örvendő 103 esztendős „csodarabbi” az izraeli televízióban kijelentette, hogy azok, akik elrendelték a jeruzsálemi alagút megnyitását, és ezzel Izraelt szembefordították az egész világgal, „őrültek”. A rabbi, aki a zsidó misztika, a Kabbala szakértőjeként különféle betegségek és meddőség gyógyításával vált híressé, minden kommentátor szerint lényeges szerepet játszott az általa támogatott Benjamin Netanjahu győzelmében a május 29-i választásokon. Kaduri a Szefárdok Tóra Őrzői (SASZ) elnevezésű ultraortodox zsidó párt egyik szellemi atyjának számít Az AFP jelentése emlékeztet arra, hogy Netanjahu volt az, aki a súlyos zavargásokat kiváltó jeruzsálemi alagút megnyitását elrendelte.