Magyar Szó, 1999. március (56. évfolyam, 51-64. szám)
1999-03-06 / 51. szám
1999. március 6., szombat Brcko semleges terület A nemzetközi döntőbíróság kihirdette ítéletét (Folytatás az 1. oldalról) Nikola Poplašen ezt még azelőtt közölte, hogy Carlos Westendorp polgári ügyekben illetékes főmegbízott leváltotta őt. „A Szerb Köztársaság vezetősége kész meghozni bármilyen döntést, amely a köztársaság alkotmányos és demokratikus védelmét képviseli, amennyiben igazságtalan választottbírói ítélet születik” - állt Poplašen hivatalának közleményében. „Antidemokratikusnak és a daytoni megállapodással ellentétesnek tartunk minden olyan döntést, amelynek értelmében Brčko nem maradna a Szerb Köztársaság része. Ez olyan helyzetet idézne elő, amely a békemegállapodás végét jelentené” - így a dokumentum. WASHINGTON. Az amerikai külügyminisztérium tegnap nyilatkozatban figyelmeztetett a boszniai helyzet veszélyesebbé válásának eshetőségére, annak a választottbírósági döntésnek a fényében, hogy semleges önkormányzati egységgé kell nyilvánítani és nemzetközi ellenőrzés alá kell helyezni az eddig hevesen vitatott hovatartozású Brčko várost. A boszniai muzulmán-horvát föderáció és a boszniai szerbek köztársasága egyaránt magáénak szerette volna tudni a geostratégiai szempontból fontos fekvésű Brckót. A washingtoni külügyminisztérium a nyilatkozatban utalt a brckói kérdés által kiváltott heves érzelmi hullámokra, valamint a boszniai Szerb Köztársaság elhúzódó politikai instabilitására. E tényezők - amerikai megítélés szerint - az amerikai állampolgárokra, illetve az amerikai javakra nézve fenyegető helyzetet idézhetnek elő, ezért az Egyesült Államok nem javasolja polgárainak, hogy Brčko térségébe utazzanak. (Beta, Reuters, MTI) A NATO nem indít offenzívát Macedóniából A nyugati katonai szövetség tisztségviselőjének nyilatkozata A NATO-nak nincs szándékában Macedóniában állomásozó csapataival behatolni Kosovo területére - jelentette ki tegnap a szövetség egy magas rangú katonai tisztségviselője, válaszul egy újságíró kérdésére, hogy a NATO véleménye szerint a Jugoszláv Katonaság összevonásának a macedón határ mentén célja lehet-e, hogy megakadályozzák külső erő behatolását Kosovóba. A macedón határon összevont jugoszláv erők támadólag vagy védekezőleg léphetnek-e fel? - hangzott a kérdés, amelyre a NATO tisztségviselője azt válaszolta, hogy mindkettő lehetséges a Kosovói Felszabadítási Hadsereggel szemben, de a Kosovóba tartó más erők esetében is. Hangsúlyozta azonban, hogy a NATO-nak nincsenek tervei, és nem is szándékozik Kosovóba menni a Macedóniában állomásozó erőkkel. Tény azonban, hogy Macedóniában 2300 katona állomásozik, hogy az EBESZ-misszió tagjait szükség esetén kimentse, és további 6000 NATO-katona érkezett az esetleg intervencióra szánt „békeerők” előfutáraként Ha ezek után nem születik meg a megállapodás, és sor kerül a NATO légicsapásaira, ezeket az erőket fel lehetne használni. A NATO képviselője minderre csak annyit mondott, hogy ez „politikai kérdés”. Illetékesei eddig hangsúlyozták, hogy az esetleges kosovói békeerők előőrseként Macedóniába küldött 6000 katona nem kerülne bevetésre az esetleges intervenciónál, még akkor sem, ha a NATO szerbiai célpontokat támad. (Beta) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 DOLE AZ ALBÁNOKKAL, HOLBROOKE MILOSEVICTYEL Még egy próbálkozás Belgrád semmit sem ér el azzal, hogy nem engedte be az amerikai államfő kiküldöttjét Washington, március 5. Az Egyesült Államok még egy tárgyaláson kívüli erőfeszítést tesz a március 15-én folytatódó kosovói béketárgyalás sikerének biztosítása érdekében. Bob Dole egykori szenátor és volt republikánus elnökjelölt Bill Clinton különmegbízottjaként a Balkánra utazott, hogy meggyőzze a Kosovói Felszabadítási Hadsereg politikai vezetőjét a párizsi béketerv aláírásának szükségességéről. A belgrádi hatalom még egy fricskát próbált adni Amerikának azzal, hogy nem adott beutazási vízumot az amerikai államfő képviselőjének, de ezzel nem ért el semmit: Dole Kosovo helyett Macedóniában találkozott a KFH vezetőivel. Madeleine Albright külügyminiszter kínai és thaiföldi látogatása után Indonéziába érkezve - az ottani problémák ellenére is - ismét jelentős időt fordít a kosovói helyzet figyelemmel kísérésére. Albright asszony Jakartából hosszabb telefonbeszélgetést folytatott Dole-lal, mielőtt a veterán politikus elindult volna a Balkánra. Washingtonban egyértelművé tették, hogy Dole - akiben a helyzet iránti érdeklődése és 1990- től 1996-ig képviselt szenátusi politikája miatt az amerikai és a kosovói albánok is hisznek - csak abban érdekelt, hogy aláírt béketervvel a kezében térjen vissza Washingtonba. Albright Jakartában közölte, hogy Richard Holbrooke a jövő szerdán Belgrádba utazhat, hogy Miloševićet is rávegye a béketervbe való beleegyezésre. A volt boszniai főközvetítő utazását azonban még nem véglegesítették. A State Department szemmel láthatóan úgy tartja, hogy csak akkor lesz rá igazán szükség, ha Dole sikerrel jár az albán félnél. Az amerikai külügyminiszter valószínűleg módosítja a Távol-Keletről való hazautazási tervet, és Hawaii helyett Európába utazik, hogy - feltehetőleg Brüsszelben - ismét találkozzék a NATO- szövetségesekkel, vagy esetleg az összekötő csoport tagjaival. A megbeszélésre azért lehet szükség, hogy eldöntsék, ebben a pillanatban milyen engedményekkel és fenyegetésekkel küldhetik Holbrooke-ot Belgrádba. A KFH vezetői, akiket a jövő hétre meghívtak Washingtonba, azt akarták (Tudósítónktól) tudni a Dole-lal való találkozás előtt, hogy mi történik abban az esetben, ha ők aláírják a béketervet, Milošević pedig további engedményeket csikar ki az albán aláírás birtokában. Dole szóvivője megnyugtatta őket, hogy az államfő megbízottjaként Dole garanciákat kapott a Fehér Háztól arra, hogy ha Belgrádban engedményekre kerül sor, akkor azokat először egyeztetik Pristinával. Washington ugyanakkor még egyszer leszögezte, hogy egyvalamiben semmiképpen nem engednek: a béketervből csak akkor lesz valami, ha annak betartását a NATO-erők ellenőrzik. PURGER Tibor Jelcin javasolja Berezovszkij menesztését Az orosz elnök „hatáskörének túllépéseivel vádolja a Független Államok Közösségének végrehajtó titkárát Borisz Jelcin orosz elnök javasolta Borisz Berezovszkij „mielőbbi” menesztését a Független Államok Közössége végrehajtó titkárának posztjáról, „hatáskörének túllépése”, illetve a FÁK elnöke - az orosz államfő tölti be ezt a posztot - utasításainak figyelmen kívül hagyása miatt Jelcin egyben Ivan Korotcsenyát - aki Berezovszkij előtt volt a FÁK titkára - bízta meg az államközösség titkári feladatkörének ellátásával, s erről üzenetet is intézett a FÁK-tagországokhoz. Az orosz elnök döntése nem volt váratlan, mert az orosz milliárdos - aki elévülhetetlen érdemeket szerzett ugyan Jelcin 1996-os elnökválasztási kampányában - az utóbbi években a Kreml egyik legnagyobb intrikusa volt, s hatalmi játékaiban használta fel a Jelcin családjára, elsősorban az elnök lányára, Tatyjana Gyjacsenkóra gyakorolt befolyását. A FÁK titkárává való kinevezése - 1998 áprilisának végén - gyakorlatilag „száműzetés” volt, de Berezovszkij nem adta fel egykönnyen pozícióit, s régi ellenfelével, Jevgenyij Primakov kormányfővel is nyílt összecsapásba keveredett az elmúlt hetekben. Az összetűzésből a jelek szerint Primakov került ki győztesen. Berezovszkijról gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy lehallgattatta Jelcin feleségének és lányának telefonjait. Az egykor nagy hatalmú ipar- és sajtómágnás egyre inkább kiszorult pozícióiból, gyakorlatilag elvesztette befolyását a központi CRT tv-csatorna és az Aeroflot légitársaság felett, s emberei is távozni kényszerültek a Kremlből az elmúlt év végén. Az állami duma hosszú évek óta először hozott olyan döntést alig egy hónapja, amelyet ellenszavazat nélkül fogadtak el: ez éppen az a felhívás volt, amelyben a FÁK államfőit arra kérik, hogy váltsák le Berezovszkijt. Az iparmágnás válaszul be-perelte az orosz törvényhozást. A FÁK-on belül azonban nem olyan egyértelmű Berezovszkij személyének elutasítása, akit Leonyid Kucsma ukrán elnök javasolt erre a posztra. A FÁK-titkár leváltásához - akárcsak kinevezéséhez - az államfők konszenzussal hozott döntése szükséges, s egyelőre nem tűnik úgy, hogy Kijev egyetértene Jelcin kezdeményezésével. Berezovszkij tevékenységét egyébként támogatta a kazah, a fehérorosz és a grúz államfő is, s így a titkár menesztésének ügye újabb nézeteltérésekkel terhelheti meg a FÁK március végére tervezett csúcsértekezletét, amely elméletileg a szervezet megújítását, a látszatszövetség reformját hivatott szolgálni. Moszkvában ugyanakkor a különböző politikai erők képviselői egyértelműen üdvözölték Jelcin lépését, s azt úgy értékelték, hogy az államfő végleg elkötelezte magát Jevgenyij Primakov és kormánya mellett. Maga Berezovszkij Bakuban értesült az orosz elnök csütörtökön késő este nyilvánosságra hozott döntéséről, de, mint megjegyezte, leváltásához a FÁK-csúcs döntésére van szükség. Ugyanakkor hozzáfűzte: kész lemondani, amennyiben csak egy tagállam is elégedetlenségének ad hangot eddigi tevékenysége kapcsán. Gejdar Alijev azeri államfő pénteken Bakuban Borisz Berezovszkijjal tárgyalva leszögezte: meglepetten vette tudomásul, hogy Borisz Jelcin orosz elnök javasolta Berezovszkij menesztését. Ugyancsak nemtetszését fejezte ki Jelcin elhatározása kapcsán a Tokióban tartózkodó Eduard Sevardnadze grúz elnök, aki külön nehezményezte, hogy az orosz államfő nem kérte ki véleményét, mielőtt meghozta döntését. Borisz Jelcin orosz elnök nem lépte túl hatáskörét, amikor döntést hozott Borisz Berezovszkij menesztéséről a FÁK titkárának posztjáról: elhatározása nem volt spontán, előzőleg több tagállam vezetőjével konzultált - jelentette ki tegnap Moszkvában Dmitrij Jakuskin orosz elnöki szóvivő. Jakuskin arra reagált, hogy több FÁK-fővárosban „meglepetéssel” fogadták Berezovszkij leváltásának kezdeményzését, maga Berezovszkij pedig Bakuból telefonon adott sajtónyilatkozatában „hatásköri túllépés”-sel vádolta meg Jelcint, és arról beszélt, hogy a volt Szovjetunió köztársaságait ismét Moszkvából próbálják „kézivezérelni”. A Szocsiban szabadságát töltő Jevgenyij Primakov ugyancsak méltatta és védelmébe vette Jelcin lépését. Az orosz törvényhozás frakciói ugyancsak egybehangzóan örömüket fejezték ki Berezovszkij leváltása kapcsán. Vlagyimir Zsirinovszkij, a Liberális Demokrata Párt elnöke azt emelte ki, hogy Berezovszkij durván beleavatkozott a belügyekbe, az elnök családjának életébe is, s „belülről bomlasztotta a FÁK- ot”, miközben posztját saját üzleti céljaira használta fel. Gennagyij Zjuganov, a kommunisták vezetője is méltatta ezúttal Jelcin „helyes, időszerű és bölcs” döntését. (MTI) NATO-meghívás a szerbeknek és a kosovói albánoknak Az európai erők monsi főhadiszállásán az esetleges békemegállapodást követő katonai műveletek „technikai részleteit” kellene tisztázni A NATO meghívta az atlanti szervezet európai erőinek belgiumi főhadiszállására a szerbek és a kosovói albánok képviselőit a reménybeli békemegállapodást feltételezhetően követő katonai műveletek „technikai részleteinek tisztázása” végett. Ha a két fél elfogadja a Javier Solana NATO-főtitkár által kezdeményezett meghívást, az első tanácskozás már vasárnap megkezdődhet a belgiumi Mons városban. A találkozó célja a félreértésekből adódó esetleges reakciók kiküszöbölése és a két fél meggyőzése arról, hogy a NATO nemzetközi békeerői részrehajlás nélkül fogják teljesíteni feladatukat - írta az AFP diplomáciai források alapján. A NATO bevonását a Rambouilletban kezdett folyamat diplomáciai lépéseibe támogatja Christopher Hill amerikai és Wolfgang Petritsch osztrák közvetítő is. (MTI) Tíz napon belül 28 000 NATO-katona lesz Macedóniában A gyorshadtest Milošević elnök beleegyezése nélkül nem lép jugoszláv területre A NATO szkopjei parancsnokságán közölték, hogy március 4-ével bezárólag összesen 9000 NATO-katona nyert elhelyezést Macedóniában. Szerdán 500 német páncélos katona vonult be Görögországon át 30 Fuks és Lux páncélozott kocsin a bogorodicai átkelőn. Őket a sztrumicai laktanyákban szállásolták el. A szkopjei főparancsnokságon Nagy-Britannia bejelentette rövidesen érkező 4500 katonáját. Egyébként ennek az egységnek az előőrse már nagyban dolgozik a Kosovóval összekötő út Blace határátkelője felé vezető szakasz egy hídjának a javításán és megerősítésén, mivel a mérnöki tisztikar értékelése szerint jelenlegi állapotában nem lenne alkalmas páncélos konvoj áteresztésére. Ugyancsak ez az egység építi Kumanovóban az új helikopterpályát és a Petrovec reptértől Kumanovóra vivő utat. A KFOR egységének rendelkezésére áll egy Görögországból érkező 1500 fős tengerészgyalogos zászlóalj, amely főleg a petroveci reptéren állomásozik majd, és feladata a KFOR logisztikai támogatása lesz. Jackson brit tábornok elmondása szerint a Macedóniában állomásozó gyorshadtest Milošević elnök engedélye nélkül nem lép Jugoszlávia földjére. Jackson hozta egyébként nyilvánosságra azt is, hogy a Kosovóban feltartóztatott 21 EBESZ-felügyelő mentésére 280 brit katona teljes készültségben volt a beavatkozásra. A Törökországban tartózkodó Pandeli Majko albán kormányfőnek Egevit kormányfő megígérte, hogy országa támogatni kész az albán határ védelmét, mert „annak megsértése azonos Törökország határainak a megsértésével”. Ezt követően Görögország is bejelentette, hogy katonákat ad Kosovóban működő NATO-csapatokba. A szkopjei NATO-parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy március 15-éig 28 000 NATO-katona fog állomásozni Macedóniában. SZ.M. Elejét kell venni a provokációknak Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő figyelmeztet: a kosovói nemzetközi jelenlét csakis belgrád hozzájárulásával lehetséges Kosovóban a március 15-én Rambouillet-ban folytatódó tárgyalásokig elejét kell venni a provokációknak és minden olyan lépésnek, amely veszélyeztethetné a konferencia eredményességét - jelentette ki pénteki moszkvai sajtóértekezletén Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő. Moszkva a héten már több ízben is a tűzszünet szigorú betartására intette mind Belgrádot, mind a kosovói albánok vezetőit. Rahmanyin most újólag hangoztatta: a kosovói rendezésben érintett országoknak kivétel nélkül mindent meg kell tenniük azért, hogy a szemben álló felek ismét tárgyalóasztalhoz üljenek, és aláírják a politikai megállapodást a kosovói rendezésről. Az orosz szóvivő ezúttal utalt arra, hogy a második szakaszban kialakított politikai megoldások megvalósítása nehézségekkel jár. Moszkva tudatában van ennek, és a nemzetközi közösség is ezért nyilvánította ki készségét a politikai rendezés gyakorlati megvalósításának támogatására. „Az azonban következetes álláspontunk, hogy Jugoszlávia szuverén állam, amelynek területén mindenfajta nemzetközi jelenlét csakis Belgrád hozzájárulásával lehetséges” - szögezte le Rahmanyin. Emlékeztetett arra: Oroszország nyugati partnerei is ígéretet tettek arra, hogy a politikai megállapodás teljesítését szavatoló nemzetközi erők jelenlétének kérdését csakis Belgrád és Priština hozzájárulásával vitatják meg. Rahmanyin bejelentette, hogy a jövő héten Moszkvába várják Knut Wollebäk norvég külügyminisztert, az EBESZ soros elnökét, akivel a kosovói problémákat vitatják meg az orosz vezetők. (MTI)