Magyar Szó, 1999. július (56. évfolyam, 143-169. szám)
1999-07-01 / 143. szám
2 KÜLPOLITIKA VÉGET ÉRT A RIÓI CSÚCS Az EU és Latin-Amerika partnersége Zárónyilatkozat 69 pontban A jövőbeni gazdasági és politikai együttműködés alapjai Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget kedden Rio de Janeiróban az Európai Unió tagállamainak, valamint a latin-amerikai és a karibi országok első csúcsértekezlete. A 15 EU-tagállam és 33 latin-amerikai, illetve karibi ország vezető politikusai a tanácskozáson elfogadott, 69 pontból álló Riói Nyilatkozatban fektették le a két térség jövőbeni gazdasági és politikai együttműködésének az alapjait. Egyetértettek abban, hogy a szuverenitás, az emberi jogok, a nemzetközi jogi normák és az ENSZ alapelveinek a tiszteletben tartásával stratégiai partnerséget kell kialakítaniuk. Gazdasági téren a tervek szerint az EU, valamint a Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt tömörítő „délamerikai közös piac”, a Mercosur között, kiegészülve Chilével szabadkereskedelmi övezetet célszerű kialakítani. Ennek elérése érdekében az elkövetkezendő években folytatják tárgyalásaikat, amelyek eredményeként várhatóan 2003-ra valósággá válik az együttműködési övezet kialakítását szorgalmazó gondolat. Gerhard Schröder német kancellár, az EU leköszönő soros elnöke bejelentette, hogy a tervek szerint 2002-ben Spanyolországban a két térség állam- és kormányfői újabb csúcsértekezletet tartanak. Schröder hangsúlyozta, hogy az Uniónak erős és stabil partnerekre van szüksége, márpedig Latin-Amerika az egyik legdinamikusabban fejlődő országegyüttes a világon. A riói tanácskozáson részt vett Fidel Castro kubai párt- és állami vezető is. A Reuters és az AFP jelentése szerint a korosodó vezető - aki rendszerint a latinamerikai csúcstalálkozók „sztárpolitikusa” szokott lenni - ezúttal háttérbe szorult. Megnyilvánulásaiban élesen bírálta a nyugati demokráciákat, miközben tárgyalópartnerei főként az emberi jogok kubai helyzetét és a bebörtönzött ellenzékiek szabadon bocsátását kérték tőle számon. Castro a csúcs végén, az ilyenkor szokásos együttes fényképeszkedéstől is távol maradt. DÉL-KOREA Tűzvész egy diáktáborban Huszonhárom óvodás és általános iskolás gyerek vesztette életét Szerda hajnali jelentések szerint legkevesebb 23 óvodás és általános iskolás vesztette életét egy tűzvészben Dél-Koreában. A lángok - egyelőre ismeretlen okból - helyi idő szerint szerda reggel a Szöultól száz kilométerre délnyugatra lévő Avaszunban létesített nyaralóközpontban csaptak fel. A tűzoltók eloltották a tüzet, és folytatják a kutatást annak reményében, hogy az üszkös romok között újabb túlélőkre találnak. Ahvaszuni központban mintegy 500 kisgyermek nyaralt. KASMÍR! VISZÁLY India és Pakisztán titkos küldötteket cserélt India és Pakisztán titkos megbízottakat küldött egymáshoz a múlt héten, hogy megpróbálja békés úton csökkenteni a kasmíri kérdésben kialakult feszültséget - vált ismertté szerdán a pakisztáni sajtóból. A The Nation című napilap meg nem nevezett pakisztáni forrásból úgy értesült,hogy egy indiai lapszerkesztő a múlt héten Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnök nevében találkozott Navaz Sarif pakisztáni kormányfővel. A News cimű angol nyelvű pakisztáni lap szerint R. K. Misra (az egyik politikai és gazdasági napilap szerkesztője) az indiai külügyminisztérium egyik igazgatójának társaságában kereste fel Iszlámábádot és találkozott a pakisztáni külügyminiszterrel. Ezzel párhuzamosan Pakisztán Naiz Naik volt pakisztáni politikust küldte tapogatózó megbeszélésre az indiai vezetőkhöz. Erről maga Naik beszélt a BBC- nek adott nyilatkozatában. Elmondta: annak a lehetőségéről tárgyalt az indiaiakkal, hogy a két ország magas rangú katonai vezetői találkozhassanak egymással, és előkészítsenek egy „forgatókönyvet” az indiai kasmíri területre behatolt muzulmán fegyveresek kivonására. A Reuters megjegyzi: Pakisztánra jelentős diplomáciai nyomás nehezedik - elsősorban az Egyesült Államok részéről -, hogy vonja vissza arról a területről a behatolókat Ez a kérdés ugyanis a fegyveres konfliktus kiéleződésével fenyeget a nukleáris kísérleteket folytató két ország között ÖCALAN-ÍTÉLET Gyújtogatások Németországban Több német városban is támadás ért török érdekeltségeket kedd éjszaka. A rendőrség egyik esetben sem zárta ki, hogy összefüggés van a gyújtogatások és az Abdullah Öcalan kurd vezetőre kedden kiszabott halálos ítélet között. Brémában nem sokkal éjfél előtt negyed óra leforgása alatt három török utazási iroda is gyújtogatás célpontja volt. A fölöttük lévő lakásokból több embert ki kellett menteni. A tüzet sikerült gyorsan eloltani, így nagyobb károk nem keletkeztek - közölte a rendőrség. Stuttgartban egy iszlám kulturális egyesület épületét gyújtották fel, s egy ember könynyebb sérüléseket szenvedett - számoltak be a tűzoltók. Az elkövetés módja itt is hasonló volt, mint Brémában. A támadás idején még hat-hét ember tartózkodott a házban, de sikerült biztonságos helyre távozniuk. Az épületben, amelyet főleg törökök használnak mecsetként, mintegy 30 ezer márkás kár keletkezett. A Ruhr-vidéki Wuppertalban két török utazási iroda és két kulturális egyesület helyiségeit gyújtották fel. Bielefeldben egy török gyorsétkezdét lobbantottak lángra ismeretlen tettesek. A badenwürttembergi Sindelfingenben is támadást ért egy török létesítményt - mondta egy rendőrségi szóvivő, ő nem részletezte a történteket. A berlini rendőrség közlése szerint a német főváros Neukölln kerületében ért gyújtogatásos támadás egy török kávézót Három álarcos férfi rontott be a kávéházba és gyújtópalackokat dobáltak szét. A tűzoltóknak sikerült gyorsan megfékezniük a tüzet. Mönchengladbachban az éjszaka folyamán kiégett egy török üzlet. A felette lakóknak sikerült biztonságos helyre menekülniük, senki sem sérült meg. Magyar Szó A ZÁGRÁBI VJESNIK ÉRTESÜLÉSE Hágai ajánlat Karadžićnak? Vádpontokat ejtenek, ha tanúskodik Milosevic ellen A hágai nemzetközi törvényszék állítólag felajánlotta Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnöknek, hogy néhány vádpontot elejtenek ellene, ha halandó Slobodan Milošević jugoszláv elnök ellen tanúvallomást tenni - adta hírül szerdai számában a Vjesnik cmű zágrábi napilap. Az újság boszniai sajtóforrásra hivatkozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy Louise Arbour, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló törvényszék főügyésze a közelmúltban tett boszniai látogatása idején felvette a kapcsolatot Radovan Karadectyal. A Vjesnik szerint a főügyész nem találkozott a volt boszniai szerb elnökkel, de megegyezést ajánlott neki. A zágrábi újság azt állítja, hogy Arbour felajánlotta Karadjicnak: ha tanúskodik Milošević elnök és Ratko Mladic volt boszniai szerb főparancsnok ellen, a hágai törvényszék törölné a Karadjétyal szembeni vádak közül az 1995- ös srebrenicai szerb mészárlással kapcsolatos vádpontokat. A Vjesnik úgy értesült, hogy a hágai nemzetközi törvényszék birtokában van annak a telefonbeszélgetésnek a felvétele, amelyet Karadac és Mladic folytatott a kelet-boszniai Srebrenica elleni szerb ostrom idején, és e hangfelvételt fel lehetne használni a Slobodan Milošević elleni vád kiterjesztéséhez. A Vjesnik hihetetlennek nevezte, hogy az SFOR illetékes parancsnokai ne tudnák, hol rejtőzködik Radovan Karadzic, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. A lap szerint a volt boszniai szerb vezető valahol Délkelet- Boszniában, a Trebinje és Goraide közötti vonal mentén bujkálhat. OROSZ FEG" Átlagos értékesítés Az orosz gyártmányú fegyverek exportját végző Roszvooruzsenyije vállalat 1999 első félévében 1,292 milliárd dolláros forgalmat bonyolított le, ami meghaladja az elmúlt öt év megfelelő időszakainak átlagát. A Roszvooruzsenyije képviselői a szerdán Nyizsnyij Tagil városban megnyílt uráli fegyverkiállításon ismertették a vállalat eredményeit. A nagyobb árbevételt jelentős részben a beszállító vállalatokkal történő elszámolás átszervezésével, a rövid határidejű ügyletek arányának növelésével érte el a cég. Az orosz fegyvereket az év folyamán bemutatták fegyvervásárokon az Egyesült Arab Emírségekben, Brazíliában, Szingapúrban, Csehországban, Franciaországban és Oroszországban - írta az ITAR-TASZSZ és az AP. +■ T •• // P /I / Jovoformalo évfordulók A megemlékezések általában arra szolgálnak, hogy a jelenkor okuljon a múlt tapasztalataiból, hogy a jövőbe tekinthessen. Napjainkban arra emlékezünk, hogy 10 évvel ezelőtt Európában leomlott a vasfüggöny, illetve a berlini fid, azaz véget ért a hidegháború és az Óvilág megindult az új társadalmi és politikai átrendeződés útján. Valójában minden azzal kezdődött, hogy a korabeli magyar vezetőség megnyitotta az ország határát a Nyugatra készülő akkori keletnémet turisták előtt, illetve azok előtt, akik megelégelték a bezárkózottságot és az adott társadalmi viszonyokat. Valójában így kezdődött meg a mai Európa demokratizálódása, pontosabban a nemzetközi viszonyok megszokott, hidegháborús hangulatának oldódása. Emlékezetes, hogy ezen az úton számos akadályt kellett leküzdeniük az új demokrácia államainak, beleértve azokat is, amelyekben az elmúlt évtizedek során megmutatkozott, hogy a túlhaladott társadalmi formák fönntartása merő kényszer, s azok is, amelyekben az említett társadalmi formák megőrzésére az életüket is föltették a mindenkori politikai vezetőségek. Konkrétan említhető Lengyelország, Magyarország, amelyekben gyorsan és viszonylag fájdalommentesen megtörtént a társadalmi átállás. A második kategóriába sorolható Románia, Bulgária és Albánia, amelyekben nagy belső megrázkódtatások, sőt, vér árán próbálkoztak az új társadalmi erők a régi viszonyok megszüntetésével. Ez a súlyos periódus azonban arra is példát mutatott, hogy a korábban megfogalmazott és szilárdnak hitt társadalompolitikai fölállás milyen könnyedén átadja helyét a modernebb társadalmi törekvéseknek és viszonyoknak. Példa erre a Szovjetunió széthullása, a két Németország egyesülése, Csehszlovákia megszűnése, sőt, sajnos, hozzánk közel álló példa, Jugoszlávia fölbomlása is. Ily módon lényegesen megváltoztak az európai belviszonyok is, mert bizonyossá vált, hogy többé már nem szent a határok megváltoztathatatlansága, a nemzetállamok védettsége, a még kialakulatlan nemzetállamok fölösleges volta, pontosabban az, hogy az új viszonyokat építő Európában elsősorban a közös célok együttes kiépítésén, ennek keretében pedig a régiók, nem pedig a történelmi államok kapcsolatainak élesztésén kell munkálkodniuk. Tény ugyanis, hogy az Óvilág megannyi vallási, etnikai, nyelvi, kulturális problémájának a hátterében az bújik meg, hogy a társadalmi fejlődést csakis a nemzetállamok keretében képzelték el, mindenekelőtt ebben, a huszadik században. Bizonyos, hogy erre az életformára az adott történelmi körülmények között, mondjuk a 19. században, még megvolt minden indok. A huszadik század vége, a fergeteges technológiai fejlődés viszont más diktátummal lép az ezredforduló polgára elé. A hagyományos összefüggések kialakulása nem kimondottan az adott államhatárokkal kezdődik és ér véget A történelmi, a kulturális és a gazdasági szükségletek nagyobb térségekben indokolják az egybekapcsolódást, ezért is lényeges, hogy Európa fokozatosan a régiók összefüggő hálózatává váljon, amelyben az említett követelményeknek megfelelően egybekapcsolódhatnak az egyetemes és a sajátságos sokrétű követelmények. Ilyen tekintetben akár tisztítótűznek is vehetjük mindazt a sok megpróbáltatást, amit az elmúlt évek háborús megrázkódtatásai okoztak térségünkben, mert arra utalnak, hogy a régi eszmék és módszerek már nem váltják be az egyetemes szükségleteket, helyettük az új Európa újonnan megfogalmazott és jövőbe mutató igényeit, módszereit kell alkalmazni, ezek pedig a demokratikus viszonyokon nyugszanak. JAKOBSZ István 1999. július 1., csütörtök Mától finn elnökség az EU-ban Prioritás a bővítés Gyorsítani kívánja Finnország az Európai Unió keleti bővítését a következő fél évben a kontinens stabilitásának növelése érdekében. Helsinki akkor veszi át az EU féléves soros elnökségét - július 1-jétől december 31-éig -, amikor hat tagjelölt országgal, Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Szlovéniával és Magyarországgal a legnehezebb szakaszukba érkeznek a csatlakozási tárgyalások. Finn elnökség alatt fog az EU az említett országcsoporttal belevágni a tagság velejáróinak pontos kidolgozásába olyan témakörökben, mint a közlekedés vagy a környezetvédelem. Finnország maga sem túl régi tagja az EU-nak, csupán 1995-ben csatlakozott az akkor tizenkét tagú szervezethez Ausztria és Svédország társaságában. Közülük Helsinki másodikként veheti át a soros elnökséget, Ausztria tavaly már bizonyította, hogy egy új tagnak is sikerül megbirkóznia ezzel a felelősségteljes feladattal. Már a tavaly őszi osztrák elnökség alatt látni lehetett, hogy Finnországra fontos feladatok várnak. Várhatóan a decemberi helsinki csúcstalálkozón születik döntés arról, hogy Máltával, valamint esetleg Bulgária, Románia, Lettország, Litvánia és Szlovákia közül is egy vagy több állammal az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, minden eddiginél közelebb hozva ezzel a teljes jogú tagság kilátásait számukra. A kelet-európaiak taggá válása - mint azt a minap Paavo Lipponen miniszterelnök világossá tette - stabilabbá teszi az uniót, és hozzájárul a balkáni térség helyzetének megszilárdulásához is. Ebben az értelemben a kosovói válság is ösztönzi, sürgeti az EU bővítésének folyamatát. Ugyancsak a válság nyomán kezdett az unió minden eddiginél rohamosabban közeledni a balkáni országokhoz. A finn elnökség feladatai közé tartozik az is, hogy Macedóniával és Albániával stabilizálási és társulási megállapodásról kezdjen tárgyalásokat, és elérhető közelségbe hozza azokat Bosznia-Hercegovinával, Horvátországgal, sőt talán még Jugoszláviával is. Helsinkinek ezzel párhuzamosan ügyelnie kell arra, hogy igazolja: ez a folyamat nem hátráltatja a már megkezdett bővítést. Leginkább azzal igazolhatja ezt, ha töretlenül halad előre a csatlakozási tárgyalásokkal. Nem könnyű teher hárul Finnországra az EU intézményrendszerének elodázhatatlan továbbfejlesztésével sem. A most hivatalba lépő új elnökségnek kell gyámkodnia az EU „kormányaként” szolgáló brüsszeli bizottság július 16-ára ígért felállása és munkájának első - talán legnehezebb— hónapjai fölött. A bizottság március 15-én mondott le, az időközben eltelt négy hónapban felhalmozódott tennivalók fokozatos feldolgozása is közös feladat az elnökséggel. Felügyelnie kell Helsinkinek a június 13-án újraválasztott Európai Parlament hivatalba lépésének körülményeit és a kezdeti nehézségek áthidalását is. A konzultatív jogkörű képviselő-testület az elnökséggel és a bizottsággal csaknem egyszerre, július második felében kezdi meg munkáját. Még mindig intézményes feladat a hatországosra tervezett unió átszabásának befejezése, hogy az képes legyen működni húsz körüli tagországgal is. Finnországot az EU- tagállamok vezetői minapi kölni találkozójukon azzal bízták meg, hogy készítse elő azt a tagkormányok közötti tanácskozássorozatot, amely dönt a szükséges reformokról. E reformok során dőlhet el az, hogy majdan Magyarországnak és másoknak hogyan tudják biztosítani az arányos beleszólás jogát, jut-e a keleti tagoknak „miniszter” az említett „EU-kormányban”, illetve milyen keretek között marad meg a vétójog lehetősége az unió tagjainak. Finnországra vár az európai valutaunió (EMU) megtorpanni látszó fejlődésének ösztönzése is. A januárban bevezetett euró tekintélye a kezdeti lelkesedés után hanyatlani tűnik, pedig sorsa döntő hatással lehet az egész EU, különösen az európai politikai egység sorsára is. Finnország alapító, oszlopos és gazdag tagja az euróövezetnek, saját érdekében is lépnie kell a stabilizálás útján. Önnön célkitűzése a finn elnökségnek, hogy hathatósabbá tegye a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni harcot Helsinki már tavaly jelezte a többi tizennégy állam vezetőjének, hogy számít részvételükre azon a találkozón, amelyet október 15-én és 16-án szervez Tamperében, a bélés igazságügyi EU-együttműködés javítása érdekében. A fő témák a bűnözés mellett a vándorlás és a menedékjog lesz. Közvetlen szomszédságának jövőjét is szívén viseli az új EU-elnök. Finnország a balti államok tagságának előbbre vitelén túl a nagy szomszéddal, Oroszországgal is szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait. Helsinki gyakorlati kérdésekre összpontosít, például a Jamal-Nyugat-Európa gázvezeték, a Helsinki-Szentpétervár- Moszkva autópálya és a Párizs-Moszkva összeköttetés építésének támogatásával. De még a távoli Törökország is számíthat Finnországra, amely Ankara hivatalos tagjelöltté nyilvánításával kívánja helyrebillenteni a török-EU kapcsolatokat.