Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)

2001-05-24 / 118. szám

2001. május 24., csütörtök Csökkentik a Zentai Gimnázium magyar tagozatainak számát? Majdnem ötórás ülést tartott tegnap a képviselő-testület Maratoninak is nyugodtan nevez­hető képviselő-testületi ülést tartottak tegnap a zentai tanácsnokok. Habár a sorrendben hetedik idei ülés napi­rendjén - a bővítésekkel együtt - mindössze 13 pont szerepelt, a terítékre kerülő témák egyike-másika hosszas, sőt, al­kalmanként heves vitát váltott ki. A község alapszabályának a törvé­nyes rendelkezésekkel összhangban történő módosítását még vita nélkül fogadta el a jelenlevő 27 tanácsnok, és az idei költségvetés egyes tételeinek módosítása ügyében is viszonylag gyor­san megtörtént a döntés. Ez alatt a na­pirendi pont alatt határozta meg a tes­tület, hogy az egyéb felhasználók (sportegyesületek, művelődési egyesü­letek, civil és emberbaráti szervezetek) közül ki, milyen arányban részesülhet az idei eszközökből. A testület megsza­vazta Király István tanácsnok és Borsos György vb-elnök gyakorlatilag egybe­hangzó javaslatát, mely szerint minde­gyik eszközfelhasználótól levonnak 10 százalékot, és az így létrejött „korrekci­ós alap"-ból (a sportegyesületek eseté­ben ez 350 000 dinár, a többi egyesület esetében pedig 250 000 dinár) támo­gatják az utólag jelentkezőket és a kie­melt fontosságú rendezvényeket, vi­szont nem szavazta meg Kovács József indítványát, hogy a költségvetés erede­ti tervezetébe kerüljön be a Gazdakör is. A leghosszabb vitát kétségtelenül a helyi közösségek megalakítására vonat­kozó javaslat váltotta ki. Mint ismere­tes, az előterjesztett javaslat 7 helyi kö­zösség létrehozását kezdeményezi a község területén. Ebből négy a falvak területén (Felsőhegy’, Bogaras, Tor­nyos, Kevi) alakulna, három pedig a város területén, a korábbi helyi közös­ségek összevonásával, a következő pá­rosításban: Központ-Tópart, Tiszapart- Alvég, valamint a Kertek, mint önálló helyi közösség. A legtöbb felszólaló­ ­ épp ezeket az összevonásokat kifogá­solta, volt aki más kombinációkat java­solt, mások a korábbi 5 zentai helyi kö­zösség újraélesztését tartották célszerű­nek, és olyan javaslat is elhangzott, hogy a Kertek helyi közösséget is két részre kellene osztani. Juhász Attila el­nöklő több ízben is felszólalt, az eddig elvégzett munkára, és az egész folya­mat időigényes voltára hivatkozva kér­te a tanácsnokokat az eredeti javaslat elfogadására, mert a döntés elhalasztá­sa hónapokkal hátravethetné a helyi közösségek megalakulásának ügyét. Érvei végül hatottak, mert a tanácsno­kok a hosszú vita után óriási szavazat­­többséggel fogadták el a javaslatot, az­zal a közös állásponttal, hogy a lakos­ságban tudatosítani kell, ez nem egy végleges és megváltoztathatatlan for­ma, tehát a későbbiekben bármelyik lakóközösség szabadon dönthet úgy, hogy létrehozza saját helyi közösségét. A rövid szünet után a tanácsnokok döntést hoztak még a keresetalapi adókulcs meghatározásáról, a Kis Szent Teréz templomnál levő telek rendeltetésszerű átengedéséről, a szo­lidaritási lakásépítési alap eszközei fel­­használásának kibővített mércéiről, módosították a telekbér egyes rendel­kezéseit, kinevezték a községi Közleke­désbiztonsági Tanácsot, és új elnököt választottak meg a városi telek haszná­latba adására illetékes bizottság élére. Komolyabb vitát még két napirendi pont váltott ki, az egyik egy sebészeti szakkórház létrehozása a Szép utcában (amit végül a testület elfogadott), a másik pedig egy tiltakozó jegyzék meg­fogalmazása az oktatási minisztérium felé, mivel a legutóbbi határozat értel­mében a Zentai Gimnáziumban ősszel csak két magyar tagozat nyílna meg a korábbi három helyett. Ezekkel a té­mákkal következő számainkban foglal­kozunk bővebben. I-P Általános a fizetésképtelenség, igen kevés a termelésre, a kivitelre és a beruházásokra fordítható pénz, a vál­lalatok egymás közötti, a bankok és az állam felé való égig érő adósságai, a ki­vitelből származó gyengécske deviza­­eszközök, igen nagy külkereskedelmi mérleghiány, áraránytalanságok és ha­talmas adóterhek jellemzik a hazai gazdaság első negyedévét. Mindez mintha az elmúlt hat hónap, vagy ép­pen hat év adatainak tükörképe lenne. A régen szétvert gazdaságon az sem sokat segít, hogy az EU terméke­ink 95 százalékát mentesítette a bün­tetővámok alól, sőt az sem sokat ér, hogy a stabilitási egyezménynek és egy halom nemzetközi intézménynek tag­ja vagyunk. Egyelőre semmilyen javu­lás sem tapasztalható, annak ellenére, hogy szilárd a devizaárfolyam, és libe­ralizálták a külkereskedelmi ügyvitelt. Hogyan is fest mindez a számok tükrében? A tavalyi időarányoshoz viszonyítva az ipari termelés 3,9 százalékkal csök­kent. Ezen belül Szerbiában 4,6 száza­lékos a visszaesés, Crna Gorában pe­dig 8 százalékos növekedés tapasztal­ható. A veszteségek Szerbiában 0,8 százalékkal csökkentek, Crna Gorá­ban pedig 1,5 százalékkal növekedtek. Ha az 1991. esztendőt vesszük alapul, a termelés az akkorihoz viszonyítva 56,5 százalék. Ha az adatokat tevé­kenységekre bontjuk, akkor - termé­szetesen — a kőolajiparban jegyezték a legnagyobb, 37,4 százalékos előrelé­pést, hiszen tavaly óta megszűnt a nemzetközi zárlat. A textiliparban 27 százalékos a növekedés, mivel (az em­bargó eltörlésének következménye­ként) ismét fellendült a nyugati cégek számára végzett bérmunka. A legna­gyobb vesztesek közé tartozik a gépi­par (21 százalékos) és a rádió- és tévé­ipar (42,8 százalékos csökkenéssel). Az energetikában csak a kőolaj-fel­dolgozás nőtt, mégpedig 40,7 száza­lékkal, míg a földgáztermelés 20 szá­zalékkal csökkent. A villamosenergia­termelés 9,5 százalékkal maradt el a tavalyi időarányostól. A mezőgazdaságban vége felé kö­zeledik a tavaszi vetés, és küszöbön az aratás. A május 7-i adatok szerint a ta­vaszi gabonaféléknek 91,7, a cukorré­pának pedig 80 százalékát vetették el. A kukoricának csaknem a fele, a nap­raforgónak pedig egyharmadát vetet­ték el. Mivel a termelés nem nagyon ha­lad, nem okozhatnak meglepetést a külkereskedelemre vonatkozó adatok. Az első negyedévben 1,5 milliárd dol­láros nemzetközi áruforgalmat bonyo­lítottunk le , de ebből a kivitel értéke mindössze 447 millió dollár. A 624 millió dolláros külkereskedelmi hiány jelentős része az átalakulóban levő or­szágokkal való kereskedelmi kapcsola­tokból ered. Legnagyobb külkereske­delmi partnerünk továbbra is Olaszor­szág (15,9 százalék) és Németország (12,9 százalék), legtöbbet pedig Oro­szországból (12,9 százalék), Németor­szágból (12,4 százalék) és Olaszor­szágból (8,4 százalék) importálunk. Az egykori JSZSZK köztársaságai az árucserében mindössze 14 százalékkal vesznek részt. Legtöbb devizát (16,7 százalékot) kőolajra, textilipari nyersanyagokra (6,3 százalék) és elektromos energiá­ra (5,7 százalék) költünk. A dollár­­szerzés élén a színesfém kivitele áll 16,3 százalékkal, majd 8,9 százalékkal a ruházati cikkek és 6,1 százalékkal a gyümölcs- és a főzelékfélék követik. YU PRESS Továbbra is a szakadék mélyén A hazai gazdaság első negyedévének mérlege Az elnök ki akarja árusítani a bankot A Vajdasági Bank Függetlenség szakszervezetének álláspontja „Az új stratégiai partner kiválasztása ürügyén Zivota Mihajlovic, a Vajda­sági Bank elnöke, a Delojt­i Tus - Beograd tanácsadó céggel együtt, el akar­ja adni (kiárusítani) külföldi partnernek a pénzintézetet, bezsebelni a juta­lékot, és köd alakjában eltűnni a színről" - áll a bank Függetlenség szak­­szervezetének közleményében." A szakszervezetiek azt állítják, hogy ennek a célnak a megvalósítása ér­dekében bizonyos „segítőtársakra” leltek az új hatalom soraiban, akik min­denekelőtt gazdaságilag akarják megsemmisíteni Vajdaságot, majd pedig olyan látszatönrendelkezést nyújtanak neki, amelynek semmiféle anyagi alapja nem lesz. A bank elvesztésével az új vajdasági hatalom elveszítené a legfontosabb áru- és pénzforgalom feletti ellenőrzését. Ez teljes mértékben megfelel a vajdasági autonómia ellenzőinek, akik készek részt venni a kiá­rusításban, miközben saját szebb jövőjük biztosítása érdekében bezsebelné­nek néhány millió márkát. A Függetlenség emlékeztet arra, hogy a Vajdasági Bank és Zivota Mihaj­lovic elnök „gyümölcsöző" együttműködést alakított ki a „Delojt­i Tus - Be­ograd” tanácsadó céggel, amely „a bank európai szervezésére” vonatkozó „intellektuális” szolgáltatásaiért felvett 2,7 millió márkát. A szakszervezet azt is felhozta, hogy Vajdaság Képviselőházának a bűnö­zés és a korrupció elleni harcra megalakított tényfeltáró bizottsága, majd a köztársasági kormánynak a gazdaságban fellelhető visszaélésekkel foglalko­zó bizottsága megvitatta Zivota Mihajlovic „visszaéléseit” és az ügyet, a nyo­mozás megindítása érdekében, megküldte a kerületi ügyészségnek.­­ Az utóbbi napokban a bűnügyi rendőrség keresztül-kasul vizsgálja a bankot, hogy felfedje a már ismert, de még homályban levő bűnügyeket - áll a Függetlenség szakszervezet közleményében. (Danas) Mjumm Szó Öntözni, de honnan? Zentán mindössze hárommillió dinár jut a csatornák karbantartására A földtulajdonosok sokallják, hogy a lecsapolási illeték a múlt évihez ké­pest két és félszeresére növekedett, a DTD vízgazdálkodási vállalatban vi­szont azzal érvelnek, hogy a hektáron­ként fizetett mintegy 300 dinár 40 ki­logramm búza árának felel meg, ré­gebben viszont 70 kiló búza értékét fi­zették erre a célra a földtulajdonosok. Valójában nem is a járulék a sok, ha­nem az okoz gondot, hogy nemigen látnak hasznot belőle a termelők, külö­nösen azok, akik öntöznének. Zentán ugyanis inkább a vízhiány - kivéve a ta­­valyelőtt évet - miatt panaszkodnak a gazdák, lecsapolásra nemigen van szükség. Nemrégen Felsőhegyen megbeszé­lést tartottak a termelőkkel a DTD zen­tai vezetői, s azt elismerték, hogy az utóbbi nyolc-tíz évben valóban kevés hasznot láttak a földművesek a járulék­ból. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy Szerbiában központosították a vízgazdálkodást. Reménykeltőnek tűnt a múlt őszi hatalomváltás, eddig azon­ban a vízgazdálkodás decentralizálása terén eredményről nem számolhatunk be. A tartományi kormány ugyan kie­melt fontosságú ágazatként jelölte meg ezt a tevékenységet, és bizottság is alakult a helyzet föltérképezésére, a végleges döntés azonban a köztársa­ságban születik meg. Vajdaságban a bi­zottság alapos fölmérést végzett, s a törvénytervezet is elkészült, amely arra az elvre épül, hogy azok használják föl a pénzt, akik befizették, Belgrádban azonban nem történt elmozdulás a holtpontról. Az idén tehát nagy változásokra nem lehet számítani, bár a DTD válla­lat a zentai határban a tervek szerint kétszer annyi iszaptól fogja megtisztíta­ni a csatornákat, mint tavaly. Tekintet­tel azonban arra, hogy egy évtized alatt 350-400 ezer köbméter iszap, szennye­zés halmozódott föl a kanálisokban, a 10 ezer köbméter korántsem oldja meg a gondokat. Éppen ezért a felsőhegyi megbeszé­lést azzal a céllal szervezték, hogy ki­kérjék a termelők véleményét, mely csatornákat kellene legelőször meg­tisztítani az iszaptól és feltölteni vízzel. Természetesen azokat, amelyekből máris öntöznének. A pénz legföljebb 5 kilométerre futná, de ha figyelembe vesszük, hogy némely csatornát jelen­tősen mélyíteni kell, kitisztítani az áte­resztőket, rendbehozni a szivattyútele­pet és üzemeltetni a rendszert, nyilván ennél rövidebb szakaszra jut pénz. A megbeszélésen elsősorban az orompartiak hallatták a hangjukat, hi­szen ezeken a tanyákon mintegy 30 öntö­zőberendezéssel rendelkeznek. A javasla­­tuk szerint két irányból kellene lehetővé tenni, hogy eljusson a víz az Orompart alá: az egyik csatorna Felsőhegy alatt hú­zódik, amit a falusiak is kihasználnának, a másik pedig dél felől látná el vízzel az oromparti határrészt. Igényeiket kétség­kívül méltányolni kellene, mert a lakos­ság ott biztosan öntözne, és egyébként az orompártiak saját erőből is jelentős össze­get fordítottak csatornázásra. is. N­agycsaládosoknak kis kedvezmény is sokat jelent Átszervezés alatt a TINCSE - Alakulóban a Vajdasági Nagycsaládosok Egyesülete Becsén tartják meg a Tisza menti Nagycsaládos Egyesületek vezetőinek idei 2. találkozóját. A 2001. május 25-én sorra kerülő találkozón az együttműkö­dés lehetőségeiről, a nyári programok­ról, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesület megalakításáról, a pénzelési lehetősé­gekről és egyéb kérdésekről lesz szó. Ada és Zenta egy egyesületet alkot, a becsei nagycsaládosok is bejegyeztet­ték már egyesületüket, és Csókán is fo­lyamatban van a dolog. A nagycsaládo­sok a nyárra készülődnek, megvitatják a nyaralási és táborozási lehetőségeket, amelyeken a nagycsaládban nevelkedő gyerekek is részt vehetnének, lehetőleg kedvezményes formában. Napirenden szerepel az egyesületek közötti további együttműködés. A nagycsaládosok szer­veződési szintje elérkezett arra a pont­ra, amikor már el kell gondolkodni azon, hogy az önállóan létrejött egyesü­letek megalakítsák a Vajdasági Nagy­­családosok Egyesületét. A vajdasági egyesületben a már megalakult egyesü­letek mellett tagjai lehetnének a csak családbokrokként működő nagycsalá­dosok is, ilyen van Pádon, Tiszaszent­­miklóson, Szajánban, Jázován stb. A becsei találkozón szó lesz az egye­sületek pénzelési lehetőségeiről. Jelen­leg igen tarka a kép, egyes községek­ben az önkormányzatok, ha szerény eszközökkel is, de támogatják a nagy­­családosok szervezeteit, máshol viszont csak saját találékonyságukra számíthat­nak. A tervek szerint egységesen fog­nak fellépni a meglevő és potenciális donátorokkal szemben. Nagycsaládos vezetők számára az ősz folyamán tanfo­lyamot szerveznek, amelyen négy egye­sület egy-egy vezetője és a családbok­rok vezetői vesznek részt. Az előadók között lesznek magyarországi vendége­lőadók és a hazai tapasztalatokkal ren­delkező nagycsaládos vezetők. Adán a nagycsaládosok évi közgyű­lését, a tervek szerint, június elején tartják meg. Új alapszabály van előké­születben. Névváltoztatás is tervben van, ezek szerint a Tisza menti Nagy­­családosok Egyesülete felveszi a Tűzszi­­get elnevezést. Ez azt is jelenti, hogy az adai tagozat önálló egyesületté válik. Szakcsoportokat terveznek kialakítani, a vezetőség kilenctagú lesz és hosszabb távra szóló tervet készítenek. A TINCSE 17. Közlönye értesíti a tagságot (az adai egyesületnek már 240 tagja van) a különféle kedvezmé­nyes vásárlási lehetőségekről és a folya­matban levő akciókról. A szombaton megnyíló adai rekreációs központba a nagycsaládosok a tagsági könyvecske felmutatásával 20 százalékos kedvez­ményt kapnak az úszómedencék hasz­nálatára szóló havi- és idényjegyekre. Már folyamatban van a következő isko­laévre szóló füzetcsomagok beszerzése, a tagság 25 százalékos kedvezményt kap, a nem tagok is 15 százalékkal ol­csóban szerezhetik be a füzeteket, mi­vel az egyesület nagykereskedelmi áron szerezte be azokat. A nagycsalá­dosok az általános iskolás tankönyvek­hez is kedvezményesen, 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá. Az érde­keltek kétnapos magyarországi kirán­dulásra jelentkezhetnek (június 1-éig), az útirány: Ópusztaszer, Csongrád, Orosháza, Gyopárosfürdő. Az idei évre szóló tagdíjat a nagycsaládosok egyesü­letében 60 dinárban határozták meg, de ezt is két részletben lehet befizetni. ger Felgyújtotta saját házát Kalmár Éva 24 éves kevi lakos április 24-éről 25-ére virradó éjszaka, férjé­nek távollétében felgyújtotta az Edvard Kardell utca 9. szám alatti családi há­zukat, és a hozzá tartozó gazdasági udvart. Az első hozzávetőleges becslések szerint az okozott kár mintegy félmillió dinár. A zentai rendőrség közveszély okozása miatt indítványozott eljárást a gyújtogató ellen, a vizsgálóbíró pedig ez első kihallgatás után nem rendelt el előzetes letartóztatást. Kalmár Éva tettét állítólag a rendezetlen családi viszonyok váltották ki. I-P ZENTA 9 ger A teleházmegnyitók sorozatában az elmúlt hét végén, vasárnap előbb Mo­­holon a Csobolya Művelődési Egyesület székházában (M­H u. 54.) három komputer, nyomtatók és más kísérő felszerelés üzembe állításával meg­nyílt a telekimyhó. A moholi megnyitót követte az adat, ahol is a földmű­ves-szövetkezet adott otthont a teleház öt komputere számára. Kovács Győző, a Magyar Teleházak Szövetségének volt elnöke a saját tapasztalata­iból merítve mondta el, mi mindenre lehet használni a teleházakat. Ma­gyarországon több százféle szolgáltás alakult ki rövid idő leforgása alatt. Beer Miksa, a Jugoszláv Teleházak Szövetségének titkára elmondta, hogy a donátoroknak köszönhetően várakozáson felül sikerült a teleházprog­­ram. Felvételünk a moholi telekunyhó megnyitóján készült. A megnyitókat követően Vén Mihály polgármester adott fogadást a vendégeknek.

Next