Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-24 / 118. szám
2001. május 24., csütörtök Csökkentik a Zentai Gimnázium magyar tagozatainak számát? Majdnem ötórás ülést tartott tegnap a képviselő-testület Maratoninak is nyugodtan nevezhető képviselő-testületi ülést tartottak tegnap a zentai tanácsnokok. Habár a sorrendben hetedik idei ülés napirendjén - a bővítésekkel együtt - mindössze 13 pont szerepelt, a terítékre kerülő témák egyike-másika hosszas, sőt, alkalmanként heves vitát váltott ki. A község alapszabályának a törvényes rendelkezésekkel összhangban történő módosítását még vita nélkül fogadta el a jelenlevő 27 tanácsnok, és az idei költségvetés egyes tételeinek módosítása ügyében is viszonylag gyorsan megtörtént a döntés. Ez alatt a napirendi pont alatt határozta meg a testület, hogy az egyéb felhasználók (sportegyesületek, művelődési egyesületek, civil és emberbaráti szervezetek) közül ki, milyen arányban részesülhet az idei eszközökből. A testület megszavazta Király István tanácsnok és Borsos György vb-elnök gyakorlatilag egybehangzó javaslatát, mely szerint mindegyik eszközfelhasználótól levonnak 10 százalékot, és az így létrejött „korrekciós alap"-ból (a sportegyesületek esetében ez 350 000 dinár, a többi egyesület esetében pedig 250 000 dinár) támogatják az utólag jelentkezőket és a kiemelt fontosságú rendezvényeket, viszont nem szavazta meg Kovács József indítványát, hogy a költségvetés eredeti tervezetébe kerüljön be a Gazdakör is. A leghosszabb vitát kétségtelenül a helyi közösségek megalakítására vonatkozó javaslat váltotta ki. Mint ismeretes, az előterjesztett javaslat 7 helyi közösség létrehozását kezdeményezi a község területén. Ebből négy a falvak területén (Felsőhegy’, Bogaras, Tornyos, Kevi) alakulna, három pedig a város területén, a korábbi helyi közösségek összevonásával, a következő párosításban: Központ-Tópart, Tiszapart- Alvég, valamint a Kertek, mint önálló helyi közösség. A legtöbb felszólaló épp ezeket az összevonásokat kifogásolta, volt aki más kombinációkat javasolt, mások a korábbi 5 zentai helyi közösség újraélesztését tartották célszerűnek, és olyan javaslat is elhangzott, hogy a Kertek helyi közösséget is két részre kellene osztani. Juhász Attila elnöklő több ízben is felszólalt, az eddig elvégzett munkára, és az egész folyamat időigényes voltára hivatkozva kérte a tanácsnokokat az eredeti javaslat elfogadására, mert a döntés elhalasztása hónapokkal hátravethetné a helyi közösségek megalakulásának ügyét. Érvei végül hatottak, mert a tanácsnokok a hosszú vita után óriási szavazattöbbséggel fogadták el a javaslatot, azzal a közös állásponttal, hogy a lakosságban tudatosítani kell, ez nem egy végleges és megváltoztathatatlan forma, tehát a későbbiekben bármelyik lakóközösség szabadon dönthet úgy, hogy létrehozza saját helyi közösségét. A rövid szünet után a tanácsnokok döntést hoztak még a keresetalapi adókulcs meghatározásáról, a Kis Szent Teréz templomnál levő telek rendeltetésszerű átengedéséről, a szolidaritási lakásépítési alap eszközei felhasználásának kibővített mércéiről, módosították a telekbér egyes rendelkezéseit, kinevezték a községi Közlekedésbiztonsági Tanácsot, és új elnököt választottak meg a városi telek használatba adására illetékes bizottság élére. Komolyabb vitát még két napirendi pont váltott ki, az egyik egy sebészeti szakkórház létrehozása a Szép utcában (amit végül a testület elfogadott), a másik pedig egy tiltakozó jegyzék megfogalmazása az oktatási minisztérium felé, mivel a legutóbbi határozat értelmében a Zentai Gimnáziumban ősszel csak két magyar tagozat nyílna meg a korábbi három helyett. Ezekkel a témákkal következő számainkban foglalkozunk bővebben. I-P Általános a fizetésképtelenség, igen kevés a termelésre, a kivitelre és a beruházásokra fordítható pénz, a vállalatok egymás közötti, a bankok és az állam felé való égig érő adósságai, a kivitelből származó gyengécske devizaeszközök, igen nagy külkereskedelmi mérleghiány, áraránytalanságok és hatalmas adóterhek jellemzik a hazai gazdaság első negyedévét. Mindez mintha az elmúlt hat hónap, vagy éppen hat év adatainak tükörképe lenne. A régen szétvert gazdaságon az sem sokat segít, hogy az EU termékeink 95 százalékát mentesítette a büntetővámok alól, sőt az sem sokat ér, hogy a stabilitási egyezménynek és egy halom nemzetközi intézménynek tagja vagyunk. Egyelőre semmilyen javulás sem tapasztalható, annak ellenére, hogy szilárd a devizaárfolyam, és liberalizálták a külkereskedelmi ügyvitelt. Hogyan is fest mindez a számok tükrében? A tavalyi időarányoshoz viszonyítva az ipari termelés 3,9 százalékkal csökkent. Ezen belül Szerbiában 4,6 százalékos a visszaesés, Crna Gorában pedig 8 százalékos növekedés tapasztalható. A veszteségek Szerbiában 0,8 százalékkal csökkentek, Crna Gorában pedig 1,5 százalékkal növekedtek. Ha az 1991. esztendőt vesszük alapul, a termelés az akkorihoz viszonyítva 56,5 százalék. Ha az adatokat tevékenységekre bontjuk, akkor - természetesen — a kőolajiparban jegyezték a legnagyobb, 37,4 százalékos előrelépést, hiszen tavaly óta megszűnt a nemzetközi zárlat. A textiliparban 27 százalékos a növekedés, mivel (az embargó eltörlésének következményeként) ismét fellendült a nyugati cégek számára végzett bérmunka. A legnagyobb vesztesek közé tartozik a gépipar (21 százalékos) és a rádió- és tévéipar (42,8 százalékos csökkenéssel). Az energetikában csak a kőolaj-feldolgozás nőtt, mégpedig 40,7 százalékkal, míg a földgáztermelés 20 százalékkal csökkent. A villamosenergiatermelés 9,5 százalékkal maradt el a tavalyi időarányostól. A mezőgazdaságban vége felé közeledik a tavaszi vetés, és küszöbön az aratás. A május 7-i adatok szerint a tavaszi gabonaféléknek 91,7, a cukorrépának pedig 80 százalékát vetették el. A kukoricának csaknem a fele, a napraforgónak pedig egyharmadát vetették el. Mivel a termelés nem nagyon halad, nem okozhatnak meglepetést a külkereskedelemre vonatkozó adatok. Az első negyedévben 1,5 milliárd dolláros nemzetközi áruforgalmat bonyolítottunk le , de ebből a kivitel értéke mindössze 447 millió dollár. A 624 millió dolláros külkereskedelmi hiány jelentős része az átalakulóban levő országokkal való kereskedelmi kapcsolatokból ered. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk továbbra is Olaszország (15,9 százalék) és Németország (12,9 százalék), legtöbbet pedig Oroszországból (12,9 százalék), Németországból (12,4 százalék) és Olaszországból (8,4 százalék) importálunk. Az egykori JSZSZK köztársaságai az árucserében mindössze 14 százalékkal vesznek részt. Legtöbb devizát (16,7 százalékot) kőolajra, textilipari nyersanyagokra (6,3 százalék) és elektromos energiára (5,7 százalék) költünk. A dollárszerzés élén a színesfém kivitele áll 16,3 százalékkal, majd 8,9 százalékkal a ruházati cikkek és 6,1 százalékkal a gyümölcs- és a főzelékfélék követik. YU PRESS Továbbra is a szakadék mélyén A hazai gazdaság első negyedévének mérlege Az elnök ki akarja árusítani a bankot A Vajdasági Bank Függetlenség szakszervezetének álláspontja „Az új stratégiai partner kiválasztása ürügyén Zivota Mihajlovic, a Vajdasági Bank elnöke, a Delojti Tus - Beograd tanácsadó céggel együtt, el akarja adni (kiárusítani) külföldi partnernek a pénzintézetet, bezsebelni a jutalékot, és köd alakjában eltűnni a színről" - áll a bank Függetlenség szakszervezetének közleményében." A szakszervezetiek azt állítják, hogy ennek a célnak a megvalósítása érdekében bizonyos „segítőtársakra” leltek az új hatalom soraiban, akik mindenekelőtt gazdaságilag akarják megsemmisíteni Vajdaságot, majd pedig olyan látszatönrendelkezést nyújtanak neki, amelynek semmiféle anyagi alapja nem lesz. A bank elvesztésével az új vajdasági hatalom elveszítené a legfontosabb áru- és pénzforgalom feletti ellenőrzését. Ez teljes mértékben megfelel a vajdasági autonómia ellenzőinek, akik készek részt venni a kiárusításban, miközben saját szebb jövőjük biztosítása érdekében bezsebelnének néhány millió márkát. A Függetlenség emlékeztet arra, hogy a Vajdasági Bank és Zivota Mihajlovic elnök „gyümölcsöző" együttműködést alakított ki a „Delojti Tus - Beograd” tanácsadó céggel, amely „a bank európai szervezésére” vonatkozó „intellektuális” szolgáltatásaiért felvett 2,7 millió márkát. A szakszervezet azt is felhozta, hogy Vajdaság Képviselőházának a bűnözés és a korrupció elleni harcra megalakított tényfeltáró bizottsága, majd a köztársasági kormánynak a gazdaságban fellelhető visszaélésekkel foglalkozó bizottsága megvitatta Zivota Mihajlovic „visszaéléseit” és az ügyet, a nyomozás megindítása érdekében, megküldte a kerületi ügyészségnek. Az utóbbi napokban a bűnügyi rendőrség keresztül-kasul vizsgálja a bankot, hogy felfedje a már ismert, de még homályban levő bűnügyeket - áll a Függetlenség szakszervezet közleményében. (Danas) Mjumm Szó Öntözni, de honnan? Zentán mindössze hárommillió dinár jut a csatornák karbantartására A földtulajdonosok sokallják, hogy a lecsapolási illeték a múlt évihez képest két és félszeresére növekedett, a DTD vízgazdálkodási vállalatban viszont azzal érvelnek, hogy a hektáronként fizetett mintegy 300 dinár 40 kilogramm búza árának felel meg, régebben viszont 70 kiló búza értékét fizették erre a célra a földtulajdonosok. Valójában nem is a járulék a sok, hanem az okoz gondot, hogy nemigen látnak hasznot belőle a termelők, különösen azok, akik öntöznének. Zentán ugyanis inkább a vízhiány - kivéve a tavalyelőtt évet - miatt panaszkodnak a gazdák, lecsapolásra nemigen van szükség. Nemrégen Felsőhegyen megbeszélést tartottak a termelőkkel a DTD zentai vezetői, s azt elismerték, hogy az utóbbi nyolc-tíz évben valóban kevés hasznot láttak a földművesek a járulékból. Ez jórészt azzal magyarázható, hogy Szerbiában központosították a vízgazdálkodást. Reménykeltőnek tűnt a múlt őszi hatalomváltás, eddig azonban a vízgazdálkodás decentralizálása terén eredményről nem számolhatunk be. A tartományi kormány ugyan kiemelt fontosságú ágazatként jelölte meg ezt a tevékenységet, és bizottság is alakult a helyzet föltérképezésére, a végleges döntés azonban a köztársaságban születik meg. Vajdaságban a bizottság alapos fölmérést végzett, s a törvénytervezet is elkészült, amely arra az elvre épül, hogy azok használják föl a pénzt, akik befizették, Belgrádban azonban nem történt elmozdulás a holtpontról. Az idén tehát nagy változásokra nem lehet számítani, bár a DTD vállalat a zentai határban a tervek szerint kétszer annyi iszaptól fogja megtisztítani a csatornákat, mint tavaly. Tekintettel azonban arra, hogy egy évtized alatt 350-400 ezer köbméter iszap, szennyezés halmozódott föl a kanálisokban, a 10 ezer köbméter korántsem oldja meg a gondokat. Éppen ezért a felsőhegyi megbeszélést azzal a céllal szervezték, hogy kikérjék a termelők véleményét, mely csatornákat kellene legelőször megtisztítani az iszaptól és feltölteni vízzel. Természetesen azokat, amelyekből máris öntöznének. A pénz legföljebb 5 kilométerre futná, de ha figyelembe vesszük, hogy némely csatornát jelentősen mélyíteni kell, kitisztítani az áteresztőket, rendbehozni a szivattyútelepet és üzemeltetni a rendszert, nyilván ennél rövidebb szakaszra jut pénz. A megbeszélésen elsősorban az orompartiak hallatták a hangjukat, hiszen ezeken a tanyákon mintegy 30 öntözőberendezéssel rendelkeznek. A javaslatuk szerint két irányból kellene lehetővé tenni, hogy eljusson a víz az Orompart alá: az egyik csatorna Felsőhegy alatt húzódik, amit a falusiak is kihasználnának, a másik pedig dél felől látná el vízzel az oromparti határrészt. Igényeiket kétségkívül méltányolni kellene, mert a lakosság ott biztosan öntözne, és egyébként az orompártiak saját erőből is jelentős összeget fordítottak csatornázásra. is. Nagycsaládosoknak kis kedvezmény is sokat jelent Átszervezés alatt a TINCSE - Alakulóban a Vajdasági Nagycsaládosok Egyesülete Becsén tartják meg a Tisza menti Nagycsaládos Egyesületek vezetőinek idei 2. találkozóját. A 2001. május 25-én sorra kerülő találkozón az együttműködés lehetőségeiről, a nyári programokról, a Vajdasági Nagycsaládos Egyesület megalakításáról, a pénzelési lehetőségekről és egyéb kérdésekről lesz szó. Ada és Zenta egy egyesületet alkot, a becsei nagycsaládosok is bejegyeztették már egyesületüket, és Csókán is folyamatban van a dolog. A nagycsaládosok a nyárra készülődnek, megvitatják a nyaralási és táborozási lehetőségeket, amelyeken a nagycsaládban nevelkedő gyerekek is részt vehetnének, lehetőleg kedvezményes formában. Napirenden szerepel az egyesületek közötti további együttműködés. A nagycsaládosok szerveződési szintje elérkezett arra a pontra, amikor már el kell gondolkodni azon, hogy az önállóan létrejött egyesületek megalakítsák a Vajdasági Nagycsaládosok Egyesületét. A vajdasági egyesületben a már megalakult egyesületek mellett tagjai lehetnének a csak családbokrokként működő nagycsaládosok is, ilyen van Pádon, Tiszaszentmiklóson, Szajánban, Jázován stb. A becsei találkozón szó lesz az egyesületek pénzelési lehetőségeiről. Jelenleg igen tarka a kép, egyes községekben az önkormányzatok, ha szerény eszközökkel is, de támogatják a nagycsaládosok szervezeteit, máshol viszont csak saját találékonyságukra számíthatnak. A tervek szerint egységesen fognak fellépni a meglevő és potenciális donátorokkal szemben. Nagycsaládos vezetők számára az ősz folyamán tanfolyamot szerveznek, amelyen négy egyesület egy-egy vezetője és a családbokrok vezetői vesznek részt. Az előadók között lesznek magyarországi vendégelőadók és a hazai tapasztalatokkal rendelkező nagycsaládos vezetők. Adán a nagycsaládosok évi közgyűlését, a tervek szerint, június elején tartják meg. Új alapszabály van előkészületben. Névváltoztatás is tervben van, ezek szerint a Tisza menti Nagycsaládosok Egyesülete felveszi a Tűzsziget elnevezést. Ez azt is jelenti, hogy az adai tagozat önálló egyesületté válik. Szakcsoportokat terveznek kialakítani, a vezetőség kilenctagú lesz és hosszabb távra szóló tervet készítenek. A TINCSE 17. Közlönye értesíti a tagságot (az adai egyesületnek már 240 tagja van) a különféle kedvezményes vásárlási lehetőségekről és a folyamatban levő akciókról. A szombaton megnyíló adai rekreációs központba a nagycsaládosok a tagsági könyvecske felmutatásával 20 százalékos kedvezményt kapnak az úszómedencék használatára szóló havi- és idényjegyekre. Már folyamatban van a következő iskolaévre szóló füzetcsomagok beszerzése, a tagság 25 százalékos kedvezményt kap, a nem tagok is 15 százalékkal olcsóban szerezhetik be a füzeteket, mivel az egyesület nagykereskedelmi áron szerezte be azokat. A nagycsaládosok az általános iskolás tankönyvekhez is kedvezményesen, 10 százalékkal olcsóbban juthatnak hozzá. Az érdekeltek kétnapos magyarországi kirándulásra jelentkezhetnek (június 1-éig), az útirány: Ópusztaszer, Csongrád, Orosháza, Gyopárosfürdő. Az idei évre szóló tagdíjat a nagycsaládosok egyesületében 60 dinárban határozták meg, de ezt is két részletben lehet befizetni. ger Felgyújtotta saját házát Kalmár Éva 24 éves kevi lakos április 24-éről 25-ére virradó éjszaka, férjének távollétében felgyújtotta az Edvard Kardell utca 9. szám alatti családi házukat, és a hozzá tartozó gazdasági udvart. Az első hozzávetőleges becslések szerint az okozott kár mintegy félmillió dinár. A zentai rendőrség közveszély okozása miatt indítványozott eljárást a gyújtogató ellen, a vizsgálóbíró pedig ez első kihallgatás után nem rendelt el előzetes letartóztatást. Kalmár Éva tettét állítólag a rendezetlen családi viszonyok váltották ki. I-P ZENTA 9 ger A teleházmegnyitók sorozatában az elmúlt hét végén, vasárnap előbb Moholon a Csobolya Művelődési Egyesület székházában (MH u. 54.) három komputer, nyomtatók és más kísérő felszerelés üzembe állításával megnyílt a telekimyhó. A moholi megnyitót követte az adat, ahol is a földműves-szövetkezet adott otthont a teleház öt komputere számára. Kovács Győző, a Magyar Teleházak Szövetségének volt elnöke a saját tapasztalataiból merítve mondta el, mi mindenre lehet használni a teleházakat. Magyarországon több százféle szolgáltás alakult ki rövid idő leforgása alatt. Beer Miksa, a Jugoszláv Teleházak Szövetségének titkára elmondta, hogy a donátoroknak köszönhetően várakozáson felül sikerült a teleházprogram. Felvételünk a moholi telekunyhó megnyitóján készült. A megnyitókat követően Vén Mihály polgármester adott fogadást a vendégeknek.