Magyar Szó, 2001. június (58. évfolyam, 125-150. szám)
2001-06-01 / 125. szám
2 KÜLPOLITIKA A NEMZETKÖZI FIGYELŐ A hónap végéig valakit ki kell szolgáltatni Hágának Az amerikaiak három feltételt szabtak Belgrádnak - Ha ezeket a JSZK nem teljesíti, akkor az USA nem vesz részt az adományozói konferencián - Egyes európai országok is a Hágával való együttműködést szabják a segélyezés feltételéül Francia lap dicséri a hivatalos Belgrád politikáját SENSE hírügynökség értesülései szerint az amerikai kormányzat a napokban értesítette európai partnereit azokról a feltételekről, amelyek megvalósításától függ az USA részvétele a JSZK részére rendezendő adományozói konferencián. Brüsszeli diplomáciai források közölték, hogy a feltételek a JSZK-ra vonatkoznak, a európaiaktól pedig a hivatalos Washington elvárja, vessék latba befolyásukat Belgrádban teljesítésük érdekében. Természetesen csak akkor, ha szeretnék az amerikai részvételt a június 29-ére tervezett értekezleten. A jugoszláv kormánynak három amerikai feltételt kell teljesítenie. El kell fogadtatnia a parlamenttel a Hágával való együttműködésről szóló törvényt, majd pedig az említett határidőig ki kell szolgáltatni a nemzetközi törvényszéknek a jugoszláv területen tartózkodó vádlottak közül néhányat. Az USA nem pontosította, kinek az átadását követeli, tehát nem tudni, hogy a JSZK-ban levő boszniai szerb vádlottakról avagy a hágai listán levő jugoszláv állampolgárokról van-e szó (az ún. vukován hármas, Milosevic és társai). A harmadik követelés értelmében a hivatalos Belgrádnak lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy megkezdődjön Milosevic extradíciójának folyamata. Ezek szerint a volt jugoszláv és szerbiai elnököt nem kötelező június 29-éig elszállítani Hágába, de el kell indulni „a cél felé”. Az európaiak eltökéltek abban, hogy a donátori konferenciát az említett napon megtartják, attól függetlenül, hogy az Egyesült Államok részt vesz-e az összejövetelen. Ennek ellenére attól tartanak, hogy az amerikaiak távolmaradása esetén az összejövetel korántsem lesz olyan sikeres, mint ellenkező esetben lehetne. Félő, hogy egyes jelentős potenciális adományozók, például Kanada vagy Japán, az amerikai példát követve szintén távolmaradhatnának. Az EU államai nem kötik feltételekhez részvételüket, de egyesek közülük a beígérendő összegek kiutalását a JSZK és a hágai törvényszék együtműködésének „valós előrehaladásától” teszik függővé. A Le Monde arról értesítette olvasóit, hogy Belgrádban szövevényes vitára adott okot a Hágával való együttműködést rendező jogszabály tervezete. A tekintélyes párizsi lap hangsúlyozza, hogy a szerbiai belügyminiszter nemrég azzal vádolta meg a volt rezsimet, hogy felelős a Kosovóban elkövetett háborús bűnökért. Belgrád számára a legnehezebb az lesz, hogy elfogadja a hágai törvényszéket, és hogy beismerje, Milosevic rezsimje szándékosan követett el gaztetteket. A többi kérdésben a jugoszláv hatóságok több ízben is tanúbizonyságát tették jószándékuknak. Ez utóbbi elsősorban a dél-szerbiai ütközőövezetbeli magatartásra, a volt Jugoszlávia örökösödési tárgyalásaira, a Horvátországgal való határkérdés rendezésének készségére, meg a kosovói választások előkészületeiben való részvételi szándékra vonatkozik. A nemzetközi közösség annak idején nagyon szerette volna az előrelépést valamennyi felsorolt témakörben - emlékeztet a Le Monde. CIVILEK BÁNTALMAZÁSA A The Daily Telegraph a macedóniai eseményekről írva beszámol arról, hogy a lázadók ellenőrzése alatt levő Lipkovo faluban több mint 12 ezer albán civil van. Nem hajlandóak elmenekülni a frontvonal közeléből, mivel félnek a macedón rendőrségtől. A helyi albán közösség vezetője szerint a rendőrség a közeli Matejcse falu evakuálása során vallatta és verte a civileket. Elmondta azt is, hogy a napokban Lipkovóba érkezett menekültek közül mintegy száz sebesült volt. Azt állítja, a helyzet riasztó: nincs víz, élelem, gyógyszer, áram. „Ha Lipkovót is lőni kezdik, az katasztrófa lesz” - véli az albán vezető, aki úgy tudja, a környező településeken: Orizarban, Szlupcsanéban és Otlján további hétezer civil rekedt meg. A Financial Times közli, hogy a NATO és az EU nyomására a macedón államfő amnesztiát kínált fel a lázadóknak. Ezzel bebizonyosodott, hogy a Nyugat többé nem hiszi, lehetséges a béke megteremtése az olajág felkínálása nélkül. A szkopjei kormány azon igyekezete, hogy alkotmányos,, politikai és szociális reformokat vezessen be, többé nem elégséges. Az amnesztia ötlete egyrészt az egyre hevesebbé váló harcok következménye, másrészt pedig a pozitív dél-szerbiai tapasztalatoké. Az amerikaiak ugyanis úgy értékelik, a Presevo- völgyben jó eredményt hozott a közkegyelem kihirdetése a belgrádi hatóságok részéről. A NATO EURÓPAI RÉSZE EGYSÉGESEN SZEMBESZÁLLT BUSHSAL A brit kormányhoz közel álló The Guardian kommentátora szerint az európai szövetségesek összetartanak az amerikai rakétavédelmi program ellenzésében. Bush kizárólagos külpolitikája a NATO budapesti külügyminiszteri értekezletén szembesült a realitással. Az európaiak hidegen fogadták Colin Powell kollégájuk javaslatait és érvelését. Powellnek odahaza be kell majd számolnia Dick Chaneynek, aki névlegesen csupán alelnök, de ténylegesen ő áll az USA élén. A másik kemény dió Donald Rumsfeld védelmi tárcavezető lesz. Chaney és Rumsfeld ugyanis meggyőzték Busht is arról, hogy a szövetségesek azt fogják tenni, amit Washingtonból elrendelnek nekik, méghozzá nemcsak a rakétavédelem ügyében. Európa lassan, de biztosan közös kül- és védelmi politikát alakít ki, ami Bush rátarti politikájának a következménye - véli a londoni újság. (Márton) Macedón kormánycsapatok akcióba indulnak Észak-macedóniai albán menekültek Hum Sp 2001. június 1., péntek Már huzamosabb ideje tartanak az athéni diákzavargások. Képünk a rendőrség beavatkozását örökítette meg az egyetemek bejelentett átszervezése miatt tiltakozók ellen EU-KÖZÖS PÉNZ Újra mélyponton az euró Az euró egy százalékot vesztett értékéből a dollárhoz képest és 2 százalékot a jenhez képest csütörtökön, ismét idei mélypontra süllyedve, miután az Európai Központi Bank (EKB) és japán illetékesek eloszlatták a piaci várakozást, hogy központi banki beavatkozás fenyegetne. Az euró 85 cent alá esett, egészen 0,8462 dollárig, miután az EKB elnöke, Wim Duisenberg megerősítette, hogy a banknak nincs árfolyamcélja, és az euró árfolyama csak akkor okozna gondot, ha eltérítené az árakat az EKB inflációs céljától - de szerinte ilyen kilátás nincs. Siokava Maszadzsuro japán pénzügyminiszter közben úgy nyilatkozott, hogy „kis, napi ingadozások” nem indokolnak beavatkozást. A német Bundesbank elnöke, Ernst Welteke a múlt héten úgy vélte, hogy az euró gyengülése inflációs tényezővé vált, de Wim Duisenbergnek szemlátomást nem ez a véleménye. Az euró azért esik az utóbbi hetekben, mert lassul a gazdasági növekedés az eurózónában, miközben gyorsul az infláció, az EKB pedig sokáig késlekedett a kamatcsökkentéssel, amely ösztönözhetné a növekedést. A késlekedést azzal indokolta, hogy a gazdasági lassulás nem veszélyes, az árstabilitás viszont mindennél fontosabb érdek. Május eleji kamatcsökkentése azután meglepte a piacot, különösen az indoklásával, amely szerint múlik az inflációs veszély, viszont támogatni kell a gazdaságot. Ez a pálfordulás végül is inkább megijesztette a piacot, mintsem megnyugtatta, mert a befektetők a láthatónál nagyobb gazdasági bajokra következtettek, miközben az infláció EKB jósolta lassulásának semmi jele. Wim Duisenberg csütörtökön azt mondta Bécsben, egy osztrál központi bank szervezte tanácskozáson, hogy az EKB politikája megfelelő a mostani körülmények között. Meggyőződését nyilvánította, hogy az idén és jövőre az EKB becslésének felső határánál lesz a gazdasági növekedés az euróövezetben. Megismételte, hogy az EKB-nak nincs árfolyamcélja. Áprilisban 2,9 százalékos volt az átlagos infláció az euróövezetben tizenkét hónapra, a márciusi 2,6 százalék után. Az infláció már második éve nem esik a bank riadószáma, 2 százalék alá. Ennek ellenére Duisehberg ezt mondta: — Nem mondanám, hogy tévedtünk. Az emelkedést átmeneti tényezők okozzák: az euró tavalyi tartós és nagy leértékelődése, a megdrágult olaj, a különféle állatjárványok miatt növekvő élelmiszerárak és a közvetett adók év eleji emelése. Erős az a közérzet, hogy ezek a tényezők lecsengenek. Az inflációt felhajtó tényezők valóságos jelenségek, de átmenetiek. Fontosnak nevezte, hogy ezek az átmeneti tényezők nem okoznak másodlagos hatásokat, például nem gyorsul a bérek emelkedése. Duisenberg a kamatpolitika másik pilléréről, a pénzellátásról is azt mondta, hogy körülbelül megfelel az EKB 4,5 százalékos célszámának. Az EKB szerdán a pénzellátás 4,7 százalékos bővülését jelentette áprilisról tavaly áprilishoz képest, a márciusi 4,6 százalékos tizenkét havi ütem után. Csütörtökön kora délután 0,8481 dollár volt az euró a londoni bankközi devizapiacon a reggeli 0,8515 dollár helyett. A pápa saját mellszobra előtt