Magyar Szó, 2004. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

2004-12-01 / 283. szám

2004. december 1., szerda Atadió kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 GYURCSÁNY: SÚLYOS KIHATÁSAI VANNAK AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG KITERJESZTÉSÉNEK Az MSZP és a kormány mind elkeseredettebben riogat A Fidesz büntetőfeljelentést tesz az egészségügyi miniszter ellen A szocialisták szerint „egyre durvábbak az ellentmondások a Fidesz érvelésében” Az SZDSZ „jó lelkiismerettel mond nemet” a népszavazás kérdéseire Az állampolgárság minden feltétel nélküli tömeges kiterjesztésének nagyon súlyos kihatásai vannak a magyar gazdaságra, a nyugdíjakra, az egészségügyi ellátásra - mondta a miniszterelnök a Kossuth rádióban kedden reggel elhangzott interjújában. Hangsúlyozta: „nem látjuk az összes következményt, nem látjuk, hogyan változtatja ez meg a magyar-magyar viszonyt”. „Amikor ki fog derülni, hogy egy munkahelyre hárman jelentkeznek, hogyan fogja megváltoztatni a magyar belpolitikát. Mi fog történni majd, amikor magyar és magyar között vélt etnikai hovatartozás alapján jönnek létre konfliktusok” - fogalmazott. A miniszterelnök közölte: „az ember a szíve szerint nagyon sok mindent megtenne, és ez így van rendjén. Csak amikor van felelőssége, akkor mérlegelnie kell”. „Hogyan hívják a Moszkva téren fekete munkára várakozó magyarokat? Úgy, hogy románok. Nem úgy, hogy magyarok” - mondta. „80 év elválasztottságát, lelki nyavalyákat megszüntetni én azt mondom, hogy nem jó. Én a jogok és a felelősség folyamatos és lassú, azaz korrigálható, akár felgyorsítható kiterjesztése pártján állok” - hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: nem tartja felelősnek a nemzeti radikalizmust és az azzal ötvöződő populista közelítést, „amely most a Fidesz közelítése”. „Az én politikám előre néz. Nem Trianonból kell levezetni a modern Magyarországot, hanem a jövő lehetőségeiből” - tette hozzá. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy „ha nekem tervem lenne erre a lehetetlen kérdésre, akkor már benyújtottam volna”. Hozzátette: azt kérte Orbán Viktortól, hogy „mutassa meg, mi van a szatyrában, ha ő tudja a megoldást”. „Valamit titkolnak, sőt vitatkozni sem mernek, gyáván menekülnek a vita elől” - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy születik-e kétharmados törvény, ha az igen szavazatok lesznek többségben a vasárnapi népszavazáson, közölte: „én nem merek jósolni, azt gyanítom, hogy nincs is válaszuk, csak politikai szándékaik vannak”. A kórházprivatizációval kapcsolatos népszavazási kérdésről kijelentette, hogy elvi kérdésről van szó, arról, hogy az „az egészségügyi államiként jó, vagy magánként is jó”. „Ha azt mondja nekünk a nép, hogy az csak államiként jó, akkor mi a kötelességem? Az, ami nem állami, ahhoz hozzá kell nyúlni” - fogalmazott. „Azok, akik ezt akarják, úgy gondolják - szerintem nem átgondolt módon -, hogy ha van magánkezdeményezés, akkor az rossz” - tette hozzá. „Mostantól kezdve senki nem fog kapni magán fogorvosi rendelői engedélyt? Egyetlenegy orvossal sem köthet a saját kórháza olyan megállapodást, ahol nem munkabért kap, hanem vállalkozóként dolgozik?” - kérdezte a miniszterelnök. Véleménye szerint Thürmer Gyula és Orbán Viktor „politikai házasságából csak egy igen torz gyerek születhet”. Arra a kérdésre, hogy ha mégsem utasítják el az emberek a privatizációt, akkor milyen szabályok szerint engednék be a magántőkét az egészségügybe, a miniszterelnök úgy válaszolt: a mai jogszabályi keretek között ezt az önkormányzatok el tudják dönteni. A Fidesz büntetőfeljelentést tesz Rácz Jenő egészségügyi miniszter ellen, mert a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) ütközően, hamisan tájékoztatja a közvéleményt az egészségügyi privatizáció leállításáról szóló sikeres népszavazás következményeiről - közölte a Fidesz frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján. Az egészségügyi miniszter bűncselekményt követ el azzal, hogy folytatólagosan hamisan tájékoztatja a közvéleményt olyan közérdekű adatokról, amelyek miniszteri feladatkörébe tartoznak, és amelyek döntően befolyásolhatják a választópolgárok december 5-i szabad akaratnyilvánítását - mondta Répássy Róbert. Az MSZP szerint egyre durvább ellentmondások mutatkoznak a Fidesz érvelésében azzal kapcsolatban, hogyan érintené a munkaerőpiacot a kettős állampolgárság megadása a határon túli magyaroknak - mondta Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője kedden Budapesten, sajtótájékoztatón. Orbán Viktor szerint a magyar állampolgárság megadása nem kerül semmibe, nem települ át senki, Pokorni Zoltán évi nyolcezer betelepülőről beszél, míg Patrubány Miklós évi 100 ezerre becsüli az áttelepülők számát - közölte a politikus, hozzátéve, hogy a népszavazás támogatóinak érvelésében „egyre durvább ellentmondások mutatkoznak”. Katona Béla, az MSZP frakcióvezetőhelyettese azt mondta: a párt nemmel válaszol az egészségüggyel kapcsolatos népszavazási kérdésre, mert nem támogatja, hogy a jól működő egyházi intézmények ismét állami, önkormányzati tulajdonba kerüljenek. ■ Az SZDSZ jó lelkiismerettel mond nemet a kettős állampolgárságra, mert nem ez a jogintézmény szolgálja a határon túl élők érdekeit, az egészségügyi privatizáció kérdésére pedig azért mond nemet, mert a magánosítást nem megállítani, hanem felgyorsítani kell -jelentette ki Csőzik László, az SZDSZ országos ügyvivője, az SZDSZ-Új Generáció elnöke Salgótarjánban kedden. Az autonómiatörekvések támogatása a kettős állampolgárság alternatívája. Nyugat-Európában nagyon sok helyen működnek sikeres kisebbségi autonómiák, és sikerrel oldják meg a többség és kisebbség konfliktusát - mondta sajtótájékoztatón Csőzik László. Hozzátette: „Viszont az autonómiatörekvések és a kettős állampolgárság megadása tűz és víz.” Ez vagy-vagy kérdés. Nem lehet úgy autonómiát biztosítani, hogy közben a határon túl élő magyaroknak kettős állampolgárságot adunk - közölte. Az ügyvivő kitért arra, hogy az állampolgárság, állam és nemzet fogalmai nem esnek egybe. „Ha a népszavazás sikeressé válik, az állampolgárság fogalmát etnikai alapra terelnénk, ami ellentmondana az európai állampolgársági egyezménynek is” - tette hozzá. Csőzik László az autonómiatörekvések mellett a célzott támogatások biztosításának fontosságát hangsúlyozta a szülőföldön való megmaradás, boldogulás érdekében. Az 56-os Szövetség felelősséget érez a határainkon kívül élő magyarok sorsáért. Ezért az Elnöksége szerint a kormánynak elő kell segítenie a magyar állampolgárság megszerzésének megkönnyítéséről szóló mielőbbi döntés megszületését, hogy az egyidejűleg szolgálja a szomszédos államokban élő magyaroknak a magyar nemzethez való tartozását és a szülőföldükön való boldogulását. Kampány és ellenkampány a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt. Gyurcsány Ferenc: Nem és nem. Orbán Viktor: 2x igen Nem minden szocialista mondana nemet Az MSZP társadalompolitikai tagozata: A párt hagyjon fel kampányával Az MSZP társadalompolitikai tagozatának ügyvivői testülete szerint a párt elnöksége által a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kérdésre adott kategorikus nem válasz eltér a baloldali érzelmű emberek jelentős részének véleményétől, ezért azt javasolják, hogy a szocialista párt hagyjon fel kampányával - közölte a testület kedden közleményben az MTI-vel. A társadalompolitikai tagozat állásfoglalása szerint a kettős állampolgárságról szóló kérdést hiba volt pártpolitikai küzdelem középpontjába állítani, ezért azt javasolják, hogy az MSZP haladéktalanul vonuljon ki ebből a politikai küzdelemből, s hagyjon fel eddigi kampányával - olvasható a közleményben. Bízza a részvételt és a döntést a választók szabad akaratára. Legyen az új üzenet: szavazzon mindenki a lelkiismerete szerint! - áll a közleményben. A tagozat szerint az elmúlt 15 évben a magyar politikai elitet terheli a felelősség, hogy adósok maradtak a távlatos nemzetpolitika kidolgozásával. A jobboldal látszattevékenysége kisajátította ezt a területet, ezzel együtt a baloldal „nemzetietlen” beállításba került. Az ügyvivői testület közölte: állásfoglalásukat személyesen adták át Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, elküldték az MSZP elnökségi tagjainak, a Baloldali Tömörülés vasárnapi ülésének végén felolvasták, és megvitatta a párt frakciója is. NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART Kutya kötelességünk felvállalni Neves anyaországi személyiségeket - művészeket, tudósokat, sportolókat, a közélet szereplőit - kérdezte a Magyar Szó a kettős állampolgárságról az országot megosztó referendum előtt. Hogyan fognak szavazni, és mi vezéreli őket döntésükben. Válaszaikat folyamatosan ismertetjük lapunk kite kintő rovatában. Angyal Zoltán, a magyar kajak-kenu válogatott szövetségi kapitánya: Én minden magyarázkodás és indokolás nélkül egészen egyszerűen úgy gondolom, egy anyaországnak, ebben az esetben Magyarországnak, kötelessége saját nemzetének a határokon kívül rekedt tagjait minden körülmény között segíteni és támogatni. Annak ellenére, hogy a történelem fintoraként különszakadtunk, szétszéledtünk, éreztetni kell az együvé tartozást. Most itt az alkalom és a lehetőség arra, hogy mi, anyaországiak is valamilyen szinten megéljük az összetartozást, és újra úgy érezhessük, a vajdasági, a szlovákiai az erdélyi és minden magyar abszolút része a nemzetnek és fordítva. Ha ez a kettős állampolgárság megszületik, még akkor sem oldottunk meg mindent, viszont elindulunk, és legalább adminisztratív úton rendeződni kezd a dolog. Nekem ez szívügyem, és mindenképp támogatom. Természetesen hallom a kontra indokokat, a kibúvókereséseket, de ebben a kérdésben az én szívem és remélhetőleg a többsége azt diktálja, ennek így kell lennie, és az esetleg fellépő költségvetési problémákat pedig nem kikerülni, hanem megoldani kell. Tisztában vagyok Magyarország nem éppen rózsás anyagi helyzetével, ezért biztosan nem lesz egyszerű felvállalni a kettős állampolgárságot, mégis kutya kötelességünk megoldani. ■ HORVÁTH Ágnes „Ha nem kapná meg, nagyon rossz fényt vetne az anyaországára” A magyarországi nemzetiségiek többségének nincs kettős állampolgársága A magyarországi nemzetiségiek többségének nincs kettős állampolgársága - derül ki azokból a válaszokból, amelyeket az országos kisebbségi önkormányzati vezetők adtak az MTI kérdésére, így a hazai német, román, szerb, szlovák, szlovén, örmény, ukrán kisebbség tagjainak nincs kettős állampolgársága, a bolgár, a görög, a horvát és a lengyel kisebbség tagjai között azonban többen vannak, akik két ország állampolgárai. Heinek Ottó, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke elmondta: azok és azoknak a leszármazottjai német állampolgárok, akik Németország 1937. december 31-i határain belül éltek, így a lengyelországi németek nagy része is - tette hozzá. Heinek Ottó rámutatott: miután a magyarországi németek nem voltak anyaországuk állampolgárai, így nem rendelkeznek a magyar mellett német állampolgársággal. A magyarországi románok nem rendelkeznek kettős állampolgársággal — közölte Kreszta Traján, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának elnöke hozzátéve, hogy ilyesmi fel sem merült részükről. - A magyarországi románok ugyanis mindig Magyarország területén éltek és laktak - mutatott rá. Hozzátette, hogy a román kormány sem szorgalmazta a magyarországi románok román állampolgárságát. (Románia egyébként Németország gyakorlatához hasonló elv alapján ad állampolgárságot a mai Moldova területén élő román nemzetiségűeknek.) Pavlov Milica, a Szerb Országos Önkormányzat elnöke közölte: a hazai szerbek nem rendelkeznek kettős állampolgársággal, de - mint megjegyezte - vannak egyedi esetek. - A szlovák kisebbség sem rendelkezik kettős állampolgársággal, hiszen Szlovákia és Magyarország között létrejött 1960-ban egy szerződés, amely kizárja a kettős állampolgárságot - mondta Fuzik János hozzátéve, hogy az idén márciusban már tárgyalások kezdődtek a megállapodás felülvizsgálatára. Az Országos Szlovák Önkormányzat vezetője közölte: „a szlovák nemzetnek is körülbelül egyharmada él határon túl, mint a magyarnak". Körülbelül 20 százalékuknak van kettős állampolgársága. Az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke, Ropos Márton szerint a magyarországi szlovén közösség tagjai közül senkinek sincs kettős állampolgársága. A hazai örmények és ukránok sem rendelkeznek törvényi szabályozás hiányában - kettős állampolgársággal -, mondta el a két országos önkormányzat vezetője, Szarkiszján Ádám, illetve Hartyányijaroszlava. A körülbelül 4000-5000 lélekszámú magyarországi bolgár kisebbség tagjainak a többsége viszont magyar és bolgár állampolgár - közölte a Bolgár Országos Önkormányzat elnöke, aki maga is rendelkezik kettős állampolgársággal. Muszev Dancso elmondta: állampolgárságot származásuk igazolásával kaphatnak. Az azt elnyerők részt vehetnek a bulgáriai parlamenti és az államfői választásokon - tette hozzá. A Görög Országos Önkormányzat elnöke közölte: a magyarországi görög közösség tagjai között vannak olyanok, akik rendelkeznek kettős állampolgársággal. Horvátország határain kívül élő horvátoknak van lehetőségük arra, hogy megkapják az állampolgárságot - mondta az Országos Horvát Önkormányzat elnöke. A hazai lengyel közösség tagjainak is jogunk van kettős állampolgárságot kérni a két ország között fennálló megállapodás alapján - közölte a kisebbség országos önkormányzatának vezetője. Sutarski Konrád, aki maga is kettős állampolgársággal rendelkezik, azt mondta: „az, hogy egy külföldön élő (...) lengyel ember ne kapná meg a saját országának állampolgárságát, (...) nagyon rossz fényt vetne az anyaországra”. Lengyelország ezt lehetővé tette - fűzte hozzá.