Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)
2007-02-01 / 26. szám
2007. február 1., csütörtök Ittam fiú ■ TOBBESSZÁMBAN A SEBESSÉGÉRT Mire figyeljünk az új gépünknél Sokan, akik most szeretnének gépet vásárolni, és valamennyivel több pénzük van, a többmagos processzorok mellett döntenek. Ezeknek a rendszereknek is vannak kis buktatóik, amire megéri odafigyelni. Ilyen apró buktatók a nem megfelelő táp és/vagy hűtés, esetleg a rosszul megválasztott alaplap. Mivel már több mint egy éve forgalmaznak duplamagos rendszereket otthoni felhasználásra is (azelőtt csak a munkaállomások, illetve a szerverekben volt megtalálható az ilyen megoldás, melyek felépítése továbbra is eltér az asztali gépekétől - ezekkel nem foglalkozunk) , így van bőven tapasztalatunk. Ami a legfontosabb egy gépnél, a jó alaplap. Nem lehet jó gépet összerakni nem megfelelően megválasztott alaplappal. Manapság nem a szoftverek hibája miatt válnak instabillá a rendszerek, hanem a hardverelemek nem megfelelő működése, illetve a rossz minőségű meghajtók (driverek) miatt. Ezért alaposan fontoljuk meg, milyen lapra is van szükségünk, jobban járunk, ha a lapra költünk többet és a processzoron spórolunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy nem annyira a kis frekvenciakülönbség adja a nagyobb sebességet, hanem a jól megszervezett kommunikáció a hardvereszközök között. Ismert szólás az informatikusok között, hogy a számítógép olyan gyors, amilyen gyors a leglassabb része. És ha pont az alaplap a leggyengébb, sajnos semmi más nem segíthet, mivel minden alkatrész ezen keresztül kommunikál a processzorral (és a rendszermemóriával). Amikor megjelent az Intel első olcsó kétmagosa, a 805-ös chip, még nagyon kiforratlan volt a technológia, sok probléma volt vele, vagyis inkább az akkori lapokkal, sokszor bipsfrissítéseket kellett végezni ahhoz, hogy a rendszer működőképes legyen. Azután megjelentek az Intelnél a 945-ös és az újabb chipszettek, melyekkel már nem volt gond, stabilan és hibátlanul működtek a gépek velük. Manapság e chipszettel szerelt lapok nem drágák, megéri beléjük fektetni. Az AMD-nél a kétmagos rendszerek ára valamelyest nagyobb, mivel teljesen más úton halad a két gyártó. Ezeknél a prociknál nem tapasztaltunk különösebb problémákat, igaz csak NVidia NForce chipszetteket használtunk. Ezeknél a rendszereknél a memóriakontroller is a processzoron belül helyezkedik el, ami azonban problémát okoz az integrált videokártyáknál (nem ritka eset, ha a dual chanelbe kötött memóriablokkok külön biosbeállításokat, biosfrissítést igényelnek). Az AMD-nél problémát inkább a tokozás okozott sokkal nagyobb, elejében csak 939-ben mentek a kétmagosak, míg az egyszerűek 754-ben, azonban az AM2 tokozással e problémát is kiküszöbölték. Manapság mindkét processzorgyártó termékeihez megfelelően jó minőségű lapok kaphatóak (nem a legolcsóbbakat kell nézni), a problémák legnagyobb része megoldódott. Azonban ha már a két mag mellett vagyunk, akkor érdemes meggondolni a memóriaválasztást is. A processzort adatokkal is el kell látni, mégpedig ebben az esetben két proceszszort, így egyértelműen a gyorsabb ddr2-es modulok mellett kell dönteni, legalább 667MHz-en. Azonban, ha találunk 800MHz-es modulokat és a választott processorchipset páros is támogatja annak használatát, akkor mindenképpen azt válasszuk, ugyanis mindaddig míg a memóriából nem kerül el a processzorba a szükséges információ, a processzor tétlenkedik. Nagy figyelemmel válasszuk meg a tápegységünket is. Nem lehet stabil gépet építeni nem megfelelő energiaellátással. Mivel az új lapok nagyobb fogyasztók is, minimum 400 W tápegységet építsünk a gépbe, és lehetőleg válasszunk a márkásabb termékek közül, mivel azoknál sokkal tisztább a kimenő áram, illetve a nagy terhelés esetén sokkal később kezd csökkenni a feszültség. A duplamag ugyanis hátrányként magával hozza azt is, hogy érzékenyebb a tápellátásra, ugyanis bármelyik processzormag hibázik a nem megfelelő áramellátás miatt, a rendszer összeomolhat. Akik pedig tanulták a valószínűségszámítást, könnyedén kiszámolhatják, hogy a potenciális hibák aránya exponenciálisan nő a hibázni képes alkatrészek (processzormag) mennyiségével. Vigyázzunk, kérjük ki szakemberek tanácsát, ne spóroljunk a tápegységen, nem éri, megkockáztatni drága gépünket, rövidíteni annak élettartamát. Legközelebb a kétmagos processzortípusok közti különbségekről írunk, tekintetbe véve azok teljesítmény/ár viszonylatát is. B j zs bzs@cnt.co.yu Formátumháború az alaplapoknál Az Intel az idén felfuttatná a kisméretű, zömében otthoni környezetbe szánt, úgynevezett mini-PG- vagy 1 small form factor (SFF) I PC-k forgalmát. Az ilyen számítógépeket jellemzően hely- és energiatakarékosságuk miatt választják egyre többen, nem mellékesen az SFF-rendszerek egy átlagos PC-hez viszonyítva jóval halkabban is üzemelhetnek. Ezekhez a gépekhez ugyanakkor speciális komponenseket tudnak csak használni a gyártók, ezért az átlagosnál többe kerülnek. A mini-PGk felépítése általában eltér az általánosan alkalmazott formaszabványoktól, a gyártócégek ezért többnyire saját fejlesztésű alaplapokat és más komponenseket (például hűtőrendszert, tápegységet) kénytelenek felhasználni a számítógép epitez ise során, ez pedig jellemzően drágító tényezőként hat. Az Intel most teljes mellszélességgel a VIA által megalkotott mini-ITX szabvány mellé áll, így próbálja meg elérni, hogy az SFF-gépek kedvezőbb alternatívává válhassanak. Ennek eredményeként a processzorgyártó belé- *^p0,pr pőszintű CPU-ira épülő számítógépek egyik lehetséges platformjaként az év első felétől a mini-ITX is szóba jöhet, ami mindenképpen áttörésnek számít, az Intel ugyanis eddig csak a z ALAPLAPOK saját nevével fémjelzett formaszabványokat, azaz az ATX- és a BTX- rendszerek különböző variánsait ismerte el, csak ezek használatát ajánlotta alaplapgyártó partnereinek. A világelső processzorgyártó lépését ugyanakkor jó eséllyel nem a VIA hirtelen közeledése indokolja (már csak azért sem, mivel az Intel elsősorban a SiS lapkakészleteit ajánlja a kisméretű PGkhez), sokkal inkább az AMD saját platformjának, a DTX-nek a bejelentése. Az Intel legfőbb riválisa január elején ismertette terveit, miszerint még az idén útjára indít egy SFF rendszerekhez ajánlott formaszabványt, mely a mini-ITX nyomdokaiba érhetne, de annál univerzálisabb megoldást kínálna a gyártóknak. A DTX-nek nevezett szabványt ugyan processzorfüggetlen szabványnak képzeli el az AMD, az Intelnél azonban nyilvánvalóan nem nézik jó szemmel a rivális ilyen irányú ambícióit. A mini-ITX-hez kísértetiesen hasonlító DTX-szabványt még ebben a negyedévben véglegesítené az AMD, az új rendszernek megfelelő számítógépek, komponensek csak ezután tűnhetnek fel a gyártók kínálatában. Legalábbis érdekes egybeesés, hogy az Intel ugyanebben az időben a mini-ITX rendszer mellett kötelezi el magát. ■ prohardver komputer@magyarszo.co.yu 13 Szabadka www.tippnet.coyu MEGVÁSÁROLHATÓ A WINDOWS VISTA. A Microsoft Corporation kedden este egy grandiózus New York-i rendezvény keretében hivatalosan is útjára indította legújabb termékeinek széles körű elérhetőségét övező globális eseménysorozatát. Bill Gates a New York-i Times Square-en jelentette be, hogy a cég a vállalati felhasználók után a nagyközönség számára is megkezdte a Windows Vista operációs rendszer és a 2007-es Office-rendszer irodai programcsomag forgalmazását. A két forradalmian új termék 70 országban, 19 nyelven lesz elérhető, amely az év végére előreláthatólag 99 nyelvre bővül majd. Magyarországon a Windows Vista angol nyelvű verziója február 1-jétől rendelhető meg a kiskereskedőknél. Már biztosnak, látszik, hogy az első konfigurációk magyar nyelvű előtelepített verzióval február végén lesznek elérhetőek egyes viszonteladók polcain, a szoftver előtelepített és dobozos formában széles körben pedig március közepétől érhető el. A magyar verziók árairól előzetesen annyit lehet tudni, hogy a Windows Vistát, az előzetes bejelentéseknek megfelelően, öt verzióban forgalmazzák: Windows Vista Home Basic, Windows Vista Home Premium, Windows Vista Business, Windows Vista Enterprise és Windows Vista Ultimate. A Vista Home Basic ára az XP Home-éval egyezik majd meg, a Vista Business pedig a Win XP Pro árán kapható majd, de az árakat a mennyiségi licencelés, illetve a viszonteladók és kiskereskedelmi áruházak árpolitikája szabja majd meg. A Szerbiában megvásárolható Vista és Office 2007-es áráról egyelőre nem sikerült információkat szereznünk. « NVIDIA MÁRCIUSBAN JÖN AZ SLI 2.0? Egyes értesülések szerint az nVidia a márciusban esedékes CeBIT kiállításon mutatja be az SLI- technológia második generációját, amely a több új lehetőség mellett a teljesítményt is növeli. Az érdekes hírről a VR-Zone számolt be egy meglehetősen rövidke és bizonytalan hangvételű bejegyzésben. Értesülésük szerint a gyártó márciusban rántaná le a leplet a jelenleg SLI 2.0 néven jegyzett megoldásról, amely az eddiginél több grafikus vezérlő egyidejű használatát teszi lehetővé, emellett pedig engedélyezné az eltérő megoldások összekapcsolását. Amennyiben igaz a hír, az nVidia nagy érdeklődést válthat ki a CeBIT ideje alatt. A részletekről ugyan szinte semmit nem tudni, de az első pletykák alapján úgy tűnik, hogy az eddigi négy helyett akár nyolc, illetve tizenhat grafikus processzor erejét is ötvözhetjük, és több jelenlegi szigorítás is megszűnik. Lehetővé válik a különböző kártyák ötvözése, jobban alkalmazkodva a szoftverek igényeihez. Az ATI - immár AMD - által népszerűsített Cross- Fire összeállításokhoz hasonlóan a gyengébb kártyákat befoghatjuk a fizikai számítások végzésére, míg az erősebb példányok a megjelenítésre koncentrálhatnak. Az nVidia egyelőre nem fűzött kommentárt a hírhez, azonban az eddigi trend alapján valószínűnek tűnik valamilyen újdonság megjelenése a kiállítás ideje alatt. ÚJ SZÉLESVÁSZNÚ SAMSUNG MONITOROK. A Samsung a január eleji International CES kiállítás alkalmából több új monitort is bejelentett, melyek közül a SyncMaster sorozat 206BW és 226BW típusjelű tagjai információink szerint hamarosan, február folyamán az üzletekbe kerülnek. Mindkét monitor széles, 16:10 arányú TN+film panellt tartalmaz. A 20 hüvelykes 206BW felbontása 1680x1050 pixel, fényereje 300 cd/ns, kontrasztaránya 800:1, szürkeárnyalatos válaszideje 2 ms. Hasonló paramétereket tud felmutatta a 22 colos 226BW is, amelynek azonban 1000:1 a kontrasztaránya. Mindkettőre jellemző, hogy a kontrasztot dinamikusan változtathatja, így az elérheti a 3000:1 maximális értéket is. A betekintési szögeket vízszintesen és függőlegesen egyaránt 160 fokban adják meg. A gyártó a kijelzőket D-Sub- és DVI-csatlakozóval látja el, a digitális bemeneten a HDCP másolásvédelem is támogatott. A kezelőszoftver már együttműködik a Windows Vistá- val is, ám a monitorok bármilyen operációs rendszert futtató számítógéppel használhatók, a beállításokat ugyanis hagyományos képernyőmenü segítségével is el lehet végezni. A SyncMaster 206BW ajánlott ára 399 euró, míg a 226BW-ért 479 eurót fognak elkérni.