Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-02 / 27. szám

14 SZABADIDŐ szabadido@magyarszo.co.yu emíti Az Internet után jöhet a Grid Agrid szó angolul eredetileg az elektromos hálózatot jelentette, azt a rendszert, amely segítségével az erőművekben megtermelt áram eljut mindenkihez, méghozzá olyan teljesítménnyel, amilyent igényel. Napjainkban megjelent egy másik jelentése is ennek a szónak. A CERN-ben, az Európai Atommagkutató Intézetben, ahonnan egyébként az Internet is elindult, dolgozták ki azt az elképzelést, hogy az elektromos hálózat mintájára lehetne egy olyan hálózatot készíteni, amely a számítógépek teljesítményét egyesítené, és juttatna el mindenkihez olyan számítástechnikai teljesítményt, amilyent igényel. Vagyis ha valaki szeretne egy nagyon nagy számítást elvégezni, akkor nem kell ehhez egy szuperszámítógépet vennie, elég, ha ebből a hálózatból igényli a számítás idejére a kellő teljesítményt. Arról nem is beszélve, hogy főleg a tudományban, de a technikában is vannak olyan számítások, amelyekhez a mai legnagyobb szupergép teljesítménye is kevés. Ezek elvégzését is lehetővé tenné, ha a Gridben egyesített számítógépek összeadott teljesítménye állna ehhez rendelkezésre. Az elmúlt hétben a Távközlési Klubban beszélgettek a szakemberek arról, hogy hol tartanak a Grid-hálózatok és szolgáltatások. Míg az Internet egy olyan infrastruktúra, ami információ megosztására való, addig a Grid egy olyan infrastruktúra, ami erőforrásokat próbál egy cél érdekében működtetni, vagy összefogni. Akár szállítási kapacitást, akár tárolási kapacitást. És ezek az erőforrások az Internethez hasonlóan esetleg nagyon messze helyezkednek el egymástól, de mégis egy cél érdekében együttműködnek. Azt várjuk, hogy a kutatói szférából egyszer csak kilép, és átüt a széles közönséghez. A Web példáját nézve, abban a pillanatban, amikor sok-sok évvel ezelőtt rájött az üzleti szféra, hogy ez neki előnyös, pénz van benne, termelhet vele, abban a pillanatban elkezdte használni. Addig ez csak az akadémiai szféra „játékszere” volt. Többen várják, hogy így fog történni a Griddel is. Jelentős erőforrásokat fordítanak mind Amerikában, mind Európában ezekre a kutatásokra. És egyre jobban látszik az ipar érdeklődése. Például mi magunk is a Műszaki Egyetemen kísérletezünk olyanokkal, hogy betongerendáknak a méretezéséhez használjuk. Nem kis gerendára kell itt gondolni, hanem harminc méter hosszúságú hidak építéséhez használatos gerendák méretezésére. Vagy a filmiparban az animációs filmekhez jelentős mennyiségű klaszter erőforrásokat használnak föl. A másik a gyógyszeripar, ami biztos, hogy nagyon nagy erőforrásigénnyel rendelkezik. Ez a legkényesebb, hiszen igen érzékeny adatok fordulnak meg, vagy fordulhatnak meg egy-egy ilyen rendszerben. Magyarországon az akadémiai szféra viszonylag korán bekapcsolódott a kutatásokba, már az 1999-es, 98-as években, amikor ez nálunk elindult. Számos intézményünk, így például a Műszaki Egyetem, vagy az ELTE, vagy a SZTAKI folytat ilyen kutatásokat, és igen fontos nemzetközi projekt a Műszaki Egyetem munkatársa. (Jónás Katalin interjúja nyomán Mindennap tudomány) velázquezi és tizianói hagyományait vitték tovább, mitológia és allegóriák nélkül. A Meztelen Maja modellje egy arisztokrata felesége volt, aki a festő szeretője lett. Amikor a férj látni kívánta az elhúzódó munka eredményét, a legenda szerint Goya egy éjszaka alatt elkészítette a Ruhás Maját - az ugyanazon pózban fekvő nőalak felöltözve még „szexisebbnek” hatott. Mena kutatásai során bukkant rá a hercegnő egyik unokatestvéréhez írt levelére, amelyben férje, a herceg halála miatti szomorúságát és gyászát fejezte ki. Ezután Goyáról is megemlékezett, ám őt a várt gyengédség helyett csupán az udvar többi tagjához hasonlóan kezelte, „mint a könyvtárost, az orvost vagy a komornyikot’’. A kutatónő szerint ez arra utal, hogy a két ember közti társadalmi szakadékot sosem hidalták át, és az egyenlőtlenségen Goya csak művészként és nem szeretőként próbált átlépni. Bár Goya portréi a legtöbbet hozták ki a nőből, nem valószínű, hogy szerették volna egymást - állítja. A könyv egy kétszáz éves love storyt szeretne megcáfolni - a spanryol lapok szerint hiába, mivel a szerelmi történet továbbra is sokkal hihetőbb maradt a kutatónő elképzeléseinél. (Múlt-kor) 1 ■ |1 "I I I ;1 m is I I [i | El Művészettörténeti legenda Egy spanyol kutatónő szerint a festészet történetének egyik legnagyobb szerelmi románca, Francisco de Goya és patrónusa, Alba hercegnő szenvedélyes viszonya csupán a fantázia szüleménye volt. A zseniális és faragatlan Francisco de Goya és a gyönyörű Alba hercegnő közti viszony minden bizonnyal csak az emberek fantáziájának szüleménye lehet - állítja a Prado múzeum Goya-szakértője, Manuela Mena, aki a „The Duchess of Alba, Goya’s Muse: Myth and History" (Alba hercegnője, Goya múzsája: mítosz és történelem) címet viselő új könyvében nemrég talált levelekkel támasztja alá elméletét. Egyes kutatók szerint a képen Alba hercegnő teste látható egy másik nő fejével. A pár a hercegnő tinédzserkorában találkozott először, majd később alaposan megismerték egymást. Goya többször is lefestette Cayetana de Silva hercegnőt, és sokak szerint igazából ő állt modellt a festő Maja-képeihez is, az egyiken meztelenül a másikon pedig felöltözve. Goya később két portét festett a hercegnőről, az egyiket fehér, míg a másikat fekete ruhában. 1796-ben elhunyt a hercegnő férje, és a 34 éves, társadalmi sikere csúcsán álló gyönyörű özvegy visszavonult Cádiz melletti családi birtokára. Ekkor meghívta magához Goyát is: a festő 1797 júliusától a következő márciusig élt nála, és ekkor festette patrónusának legintimebb képeit. A pár ekkor kiteljesedett állítólagos szerelme alapján regények, filmek és tudományos dolgozatok készültek- részben éppen a Prado kiadásában. Goya 1800 körül készítette a két Maja-képet, amelyek az aktábrázolás Sissi koronázási ruhája Sissi császárné csodálatos koronázási ruhájának másolata is megtekinthető a vasárnap estig nyitva tartó budapesti Esküvő kiállításon, majd Gödöllőre kerül. Január 28-ig a Budapest Kongreszusi Központban - mind a három szinten - magyar és külföldi ruhaköltemények ezrei láthatók. A legtöbben azonban bizonyára a Delia szalon Sissi ruhájára kíváncsiak. Czédly Mónika, a szalon tulajdonosa - aprólékos kutatás és hosszú hónapok szorgalmas alkotó munkája után — a 14. budapesti Esküvő kiállításon mutatja be először az elkészült művet. A 140 évvel ezelőtt viselt öltözék abroncsos, uszályos, amelyet ékszerdiadémmal és hosszú csipkefátyollal viselt a koronázáson a manöken alkatú Sissi. A ruha „újraalkotása” tisztelgés a magyarok kedvenc királynője előtt: nem véletlen, hogy születésének 170. évfordulójára készült el. Erzsébet királyné ruhája természetesen nem próbálható fel, de a Gödöllői Királyi Kastélyban később mindenki megtekintheti. (Múlt-kor) Vicces kutatás Aki a viccet érti... A bochumi Ruhr Egyetem Kognitív Idegtudományi Intézetében a humorérzék és az agyműködés kapcsolatát vizsgálták. Most tessék nagyon figyelni, mert viccet mesélek! Ezt nem azért mondom ilyen jelentőségteljesen, merthogy valami fergeteges történetet hallanak majd, vagy hogy én olyan nagy viccmesélő lennék, hanem azért, mert ennek a viccnek nem az a célja, hogy önfeledten kacarásszunk rajta, hanem ennél sokkal komolyabb. Azon kívül pedig én csak a vicc törzsanyagát mondom el, és hozzá négy poénváltozatot. És e közül a négy lehetőség közül kell kiválasztani az Önök szerint odaillőt. Érdemes összekapni magukat, mert hogy hogyan választanak, abból pedig messzemenő következtetéseket lehet majd levonni. Na, tehát, a vicc így szól: Andre és Jenny régóta házasok. És Andre nagyon büszke arra, hogy ez idő alatt a felesége hat gyermekkel ajándékozta meg. Egy idő után ezért aztán elkezdte őt, a Jenny helyett „hatszoros anyá”-nak nevezni, amit Jenny eleinte jópofának is tartott, de szép lassan kezdte megunni. „Hozz nekem egy sört, te hatszoros anya, mi lesz ma a vacsora, te hatszoros anya, stb. Egyszer vendégségben így szólt a feleségéhez: hatszoros anyuka, ideje hogy menjünk! Nos, eddig a viccalap, és most mondom a csattanó-, a poénváltozatokat: 1. Igen, igazad van, már csakugyan későre jár! 2. Jövök, drágám, mondta Jenny, de megbotlott az asztal lábában és orra bukott. 3. Készen vagyok, mehetünk, te négyszeres apa ! És végül: szeretem ezt a képet itt a falon. Amikor ezt elmondtam a feleségemnek, igazából be sem tudtam fejezni, már ki is választotta az egyik lehetőséget, ami, őszintén szólva, nagyon megnyugtatott, mert így most már tudományosan, elvi síkon is igazolódott az a tapasztalati tény, hogy ő nem alkoholista. Ez az egész vicctörténet ugyanis egy orvosi kísérlet volt, amely a Die Welt. c. lap beszámolója szerint a bochumi Ruhr Egyetem Kognitív Idegtudományi Intézetében zajlott, 29 alkoholista és 29 nem alkoholista részvételével. A kutatók szerint ugyanis az agy működéséről, az esetleges agyi károsodásokról sokat elárul az, ahogyan az ember a viccekhez viszonyul, ahogyan értelmezi őket. Tehát, ha valami ekörül nincs rendben, akkor lehet gyanakodni. És a kísérletek igazolták is ezt a feltevést. A humor feldolgozása két fázisban történik: először fel kell ismernünk a viccben a helyzet furcsaságát, azt, hogy itt valami oda nem való van. Aztán ezt valahogy fel kell dolgozni. A humoros ingerek feldolgozása attól függően sikerül, hogy az illetőben megvan-e a képesség más emberek cselekedeteinek előrelátására, ill. a beleérzésre. Továbbá nagyon fontos az is, hogy a környezet adta feltételek között tudjuk tervezni a cselekedeteinket. És miután az alkohol bizonyos néven nevezhető, jól behatárolható agyterületeket károsít, ennek következtében szellemi és érzelmi zavarok állnak elő. És erre közvetlenül utal az, ahogyan a viccekhez viszonyulunk. Ebben a felmérésben kiderült, hogy az alkoholisták tényleg kevésbé értik a humort. A kutatók megkérték az alanyokat, hogy az összes poénváltozatot a logika és a viccesség-érzet szerint egy ötfokú skálán helyezzék el, aztán az értelmi képességek felmérésére még ellenőrző kérdéseket is feltettek, hogy pl. Márkusnak hívták-e a férjet, vagy hogy Andrénak vannak-e gyerekei. Az alkoholisták ritkábban választották ki a helyes csattanót, ehelyett inkább a blőd változatot, tehát a hasra esést, és a szigorúan, logikust, tehát azt, hogy igazad van, tényleg későre jár, tartották jónak. A végkövetkeztetés: az alkoholistáknak érdemes lenne vicc-megértési tréningeken részt venniük. A dolog persze biztosan nem annyira egyszerű, amennyire az a Die Welt összefoglalójából annak tűnik. Nekem mindenesetre végig az járt az eszemben, hogy az egészséges agyú embereknek sem egyforma a humorérzékük, van akinek egyáltalán nincs is. Láttam már ilyet. Mint ahogy alkoholista humoristát is. Hogy mást ne mondjak, itt van Jaroslav Hasek, a Svejk írója. Ő a fénykorában napi 25 korsó sört ivott meg a prágai kocsmákban. Életének abban a szakaszában viszont, amikor lemondott az alkoholról, már nem volt annyira humoros. Igaz, ez az orosz hadifogságban történt. (Mindennapi tudomány) 2007. február 2., péntek Hozzávalók: 60 dkg hátszín, 2 evőkanál mustár, bors, só, őrölt ánizs, 30 dkg meggy, 15 dkg gyöngyhagyma, 4 evőkanál méz, 4 dl vörösbor, burgonyafánk, 2 evőkanál keményítő, olaj Elkészítése: Egy ünnepi nap, évforduló, születésnap alkalmából néha drágább alapanyagból is készíttetünk ételt. A hússal egy kicsit előre dolgoztam, ugyanis az az igazi, ha a hús 1-2 napig áll a hűtőben. Az íze is jobb lesz, és a rostok is felpuhulnak. A hátszínt sózom, borsozom, mustárral bekenem, betekerem zsírpapírba és berakom a hűtőbe. Olajban is lehet pácolni, de akkor arra figyeljenek, hogy a mustáros húst ellepje az olaj. Mézet karamellizálok, és a mézkaramellbe beleteszem a gyöngyhagymát és a meggyet. Ha százalékban akarjuk megadni, akkor 70 százaléka meggy, 30 pedig gyöngyhagyma. Felöntöm borral, beleteszem az ánizst, keményítővel sűrítem. A hátszínt sütés előtt kicsit klopfolom, majd megsütöm. Én azt javaslom, hogy mindenki a saját ízlésének megfelelően süsse meg a hátszínt, én egyébként médiumra szeretem. Köretnek burgonyafánkot készítek. Én előre elkészítettem a tésztát. Már többször készítettem a Mit főzzünk ma? adásában burgonyafánkot, de emlékeztetőnek gyorsan leírom ide a receptjét: liszt, élesztő, tojás, burgonya, kevés víz, olaj. Egy kiló liszthez negyven deka burgonyát teszek, forró olajban kisütöm. Egy szelet húshoz egy nagyobb fánkot készítek, így sokkal jobban fog kinézni. A közepesre sütött hátszínt tálalom a burgonyafánkkal. A mártást a fánkra teszem, petrezselyemzölddel díszítem. Jó étvágyat kívánok! (Tokai Róbert)