Magyar Szó, 2011. március (68. évfolyam, 48-74. szám)
2011-03-01 / 48. szám
2011. március 1., kedd „Rövidebb vagy hosszabb utat?” Szakértők a magyar kormánypártok és az RMDSZ viszonyáról Természetes, hogy minden magyarországi kormányváltás után hangsúlyeltolódás tapasztalható a határon túli magyar politikai mozgalmakkal ápolt viszonyban, ugyanakkor folytatódhat a párbeszéd a magyar kormánypártok és az RMDSZ új vezetője között - állapította meg a romániai politikával foglalkozó két magyarországi szakértő az MTI-nek nyilatkozva tegnap. Bárdi Nándor, az MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézetének munkatársa úgy fogalmazott: kulcskérdés a határon túli magyar politikai szervezetek számára, hogy a kisebbségi magyar közösségek érdek-képviseleti stratégiáiról Budapesten vagy helyben döntenek-e. Szerinte a magyar identitáspolitika vonatkozásában pedig az alapkérdés az, hogy a magyarországi politikai elit legitimnek tartja-e a szomszédos országok magyar közéleti elitjeit, elismeri-e külön, önálló politikai közösségi voltukat. A magát önálló politikai közösségnek tekintő, Romániában a kormányban koalíciós partneri szerepet vállaló RMDSZ részéről a szövetség hétvégi kongresszusán Borbély László romániai környezetvédelmi és erdészeti miniszter egyértelműen viszszautasította a Magyarországról érkező beavatkozásokat - hangsúlyozta Bárdi Nándor. Hozzátette: Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnöknek „a teremben rossz visszhangot kiváltó beszéde mögött inkább felkészületlenséget” lehet feltételezni, és szerinte az a figyelemreméltó, hogy „erre a kényes feladatra más nem vállalkozott a Fidesz elnökségéből”. Az új elnök, Kelemen Hunor ugyanakkor nyitva hagyta a tárgyalások lehetőségét a Fidesszel, amely az RMDSZ-hez hasonlóan az Európai Néppárt tagja - mondta Bárdi Nándor, megjegyezte azt is, hogy Kelemen Hunor és a szövetség alelnöki tisztségére esélyes Borbély László kész nyitni az éppen pártot alapítani szándékozó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és annak elnöke, Tőkés László felé. Kántor Zoltán, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa azt hangsúlyozta, hogy az Európai Néppártban folyamatos az egyeztetés a határon túli magyarokat is érintő kisebbségi ügyekről. A szakértő természetesnek nevezte, hogy minden magyarországi kormányváltás után hangsúlyeltolódás tapasztalható a határon túli magyar politikai mozgalmakkal ápolt viszonyban. Ez így van Románia esetében is - mondta. Szerinte az RMDSZ új elnöke nagy vonalakban folytatja az RMDSZ eddigi kompromisszumkereső és a romániai kormányzásban aktív szerepet vállalni kész politikáját. A kongresszuson Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy a magyar kormány együttműködik Románia kormányával, amelynek az RMDSZ is tagja. Összefogást sürgetett annak érdekében, hogy „a magyar etnikai alapú pártok ott legyenek a környező országok törvényhozásában”. Hozzátette: az RMDSZ kongresszusa arról dönt, hogy Markó Béla után milyen úton haladjon a párt, milyen lesz az ország stabilitása, a magyar-magyar kapcsolat. Pelczné Gáll Ildikó úgy fogalmazott: „Ha ma a változás mellett döntenek, akkor segítő kezet nyújtunk a jövőben (...) a Kárpát-medencei összmagyarság érdekében. Itt elsősorban nem személyekről döntenek, hanem utak közül választanak”, s nem mindegy, hogy a rövidebb, könnyebb utat, vagy a hosszú távú építkezést választják. Hosszú távon építkezve a Fidesznél és Európa-szerte biztos partnereket találnak - mondta a Fidesz alelnöke. (19.) Robert Kalinák hosszasan fejtegette, milyen képtelenség, hogy egy nagy forgalmú járda mellett a tettesek harminc percen át bántalmazzanak valakit úgy, hogy az eseménynek nincsenek szemtanúi. Nem tudom, honnan vette ezt a harminc percet, de ez volt az első utalás arra, hogy abba az időbe akarnak majd belekötni, amíg Hedvig eljuthatott a buszpályaudvarról az egyetemre. Azóta mindegyik, a sajtótájékoztatókon elhangzott információról kiderült, hogy hazugság, de a közvélemény egy része tényként könyvelte el őket. Matina Hedvig befeketítése maradéktalanul sikerült, mert az emberek érzelmi alapon, azzal a meggyőződéssel fogadták ezeket az információkat, hogy nagy szlovákellenes összeesküvést sikerült leleplezni. A racionális, objektív ellenérvek sokakhoz el sem jutottak, sokan pedig egyszerűen ignorálják azokat. Mivel a sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy Hedvig nem zároltatta az állítólag ellopott bank VRABEC MARIA Hedvig kártyáját, elküldtem Malináékat a bankjukba, hogy kérjenek igazolást, mikor blokkolták le a kártyát. Kiderült, hogy a rendőrök csaltak az erről szóló jelentésben, mert figyelmen kívül hagyták azt a tényt, hogy 2006. augusztus 25-től 31-ig a kártya zárolva volt. A nyomozati aktából kiderült, hogy a nyomozó kérvényére, amellyel a pénzintézettől kérte a kártya zárolására vonatkozó információt, valaki félrevezető módon kézzel azt írta, hogy a kártyát nem zárolták. Ráadásul az aktából világosan kiderül az is, hogy a rendőrök nem a bank alkalmazottaitól szerezték ezt az információt, mivel azok nem kaptak felmentést a banktitokra vonatkozó hallgatási kötelezettség alól, amikor érdeklődtek náluk, úgyhogy kétszeresen is törvénytelenül jártak el. A Hedvig elleni támadás ügyében folytatott vizsgálat során a szakértői elemzéseket a kriminalisztikai kutatóintézet nevében olyan személyek végezték, akik nem bejegyzett szakértők. Ilyesformán valótlan szakvélemény esetében semmiféle büntetőjogi felelősséget nem viselnek. Tudatosítani kell azt is, hogy ez az intézet közvetve és közvetlenül is a belügyminiszternek van alárendelve. Jómagam teljesen alkalmatlannak tartom arra, hogy szakértői jelentéseket adjon ki, mivel nem teljesíti ennek a tevékenységnek a törvényes feltételeit, azaz az egyes kriminalisztikai szakterületek bejegyzését a tolmácsok, fordítók és szakértők jegyzékében. Azt gondolom, hogy az első büntetőjogi eljárás folyamán az intézet alkalmazottai megsértették a szakma szabályait. A másikban pedig, amelyben Hedvig vádlottként szerepel, már nem csupán mindennemű professzionalizmus nélkülözéséről volt szó, hanem nyíltan azon igyekeztek, hogy akár törvénytelen módon is a belügyminiszter 2006-os kijelentéseit igazolják. Azt mondtam magamban: ha ennek alapján valaki arra a következtetésre jutott, hogy a lány hazudott, az csak dilettáns lehet. Megírtam a büntetőeljárás megszüntetéséről szóló határozat elleni tiltakozást, amelyben százharminc oldalon kifejtettem, miért kell folytatni a vizsgálatot, miben hibáztak a nyomozók, mit mulasztottak el és mit hamisítottak. Ez idő tájt még nem tartottam fontosnak, hogy a sajtóval felvegyem a kapcsolatot, és Hedvignek is azt ajánlottam, hogy ne nyilatkozzon. Úgy véltem, és máig úgy vélem, hogy egy bűncselekmény felderítésének nem ez a módja. Naivan azt hittem, hogy ha az ügyész elolvassa az általam benyújtott óvást, visszavonja a támadás ügyében folytatott vizsgálat beszüntetéséről szóló határozatot. Ha a dolog törvényes oldalát nézzük, nem is tehetett volna mást, csakhogy ott volt az ügy politikai vonatkozása, valamint Fico és Kalinák nyilatkozatai. Az ügyészség válasza sokkolt. Az ügyész egy szóval sem cáfolta az általam felsorolt tényeket, és ahelyett, hogy világosan megindokolta volna a határozatát, fontosabbnak tartotta megjegyezni, hogy nem tisztelem a szlovák rendőrök becsületes munkáját. Jogállamban véleményem szerint egy állami intézmény képviselője egyszerűen nem engedhet meg magának ilyen érzelmi és politikai töltetű kijelentést. Ha mégis megteszi, akkor azt fenyegetésként és az elfogultsága bizonyítékaként kell értelmezni. (Holnap: Minden a főügyész beleegyezésével történik) iltafió // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 „A legsikeresebb politikai klónozás” Erdélyi magyar pártvezetők az RMDSZ kongresszusáról és új elnökéről Mint ismeretes, a hétvégén tartották meg a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tisztújító kongresszusát, amelyen a három jelölt közül Kelemen Hunort választották meg elnöknek. Az új elnökről nyilatkozott a Mediafax hírügynökségnek Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke. Az RMDSZ-en belüli változás vagy folytonosság szempontjából egyelőre Kelemen Hunornak sem kijelentései, sem az általa bemutatott program nem releváns - mondta Toró T. Tibor. Hozzátette: Az EMNT számításai szerint is a kongreszszusi küldöttek szavazatainak 70 százalékát kapta volna Kelemen, a többi 30 százalék pedig megoszlott volna két ellenjelöltje, Echtein-Kovács Péter és Olosz Gergely között. - A Kelemen Hunor ellen szóló szavazatoknak nagy része Markó Béla elleni tiltakozó szavazat volt. Kelemennek nem volt elegendő ideje támogatókat vagy ellenségeket szereznie magának - vélekedett Toró. Az EMNT ügyvezető elnöke elmondta, hogy az általa vezetett alakulat együttműködési ajánlatot vár az RMDSZ új elnöke részéről, mivel úgy gondolja, teljesen világos, hogy „a magyar közösségek legnagyobb célkitűzéseit csakis úgy lehet elérni, ha a politikai erők és a teljes magyar közösség együtt lép fel”. Szász Jenő szerint „A koalíció biztonságát és fennmaradását illetően a Demokrata Liberális Párt (PDL) (az RMDSZ koalíciós partnere a kormányban - a szerk.) nyugodtabb lett volna, ha az RMDSZ élére Eckstein-Kovács Péter vagy Olosz Gergely került volna. Köztudott, hogy Kelemen Hunor Markó Béla politikájának folytatója, és ugyanúgy jár el, akár elődje, azaz nem a magyar közösség, hanem az RMDSZ-en belüli csoportok érdekeit követi majd” - nyilatkozta Szász Jenő. Arra a kérdésre, hogy számított-e Kelemen Hunor megválasztására, Szász Jenő kijelentette: - Azt hiszem, a legsikeresebb politikai klónozást, amely valaha történt, most valósították meg az RMDSZ kongresszusán, Kelemen Hunor elnökké választása révén. Hozzátette: nem hiszi, hogy nagy változások lesznek az RMDSZ magatartásában és politikájában, de reméli, hogy az új elnök betartja ígéretét, mely szerint nyitottságot tanúsít a magyar közösség többi politikai alakulata iránt. - Mégis, generációváltásról lévén szó az RMDSZ vezetésében, nyitottságot várok a párbeszédre a magyarság többi reprezentatív alakulatával, amint azt Kelemen Hunor megígérte - fűzte hozzá Szász. Az MPP elnöke kommentálta Kelemen Hunornak azon kijelentését, mely szerint a PDL-lel folytatott tárgyalások révén év végéig elfogadnák a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt. Szász szerint ugyanis az RMDSZ által javasolt forma inkább hátrányos a magyar közösség számára. Ha év végéig elfogadják a kisebbségi törvényt annak jelenlegi, az RMDSZ által javasolt formájában, akkor az szentesíti az RMDSZ politikai monopóliumát. A magyar közösség számára jobb lenne e nélkül a törvény nélkül. A közmegítélés szempontjából jót tenne, hogy íme még valami valóra válik abból, amit az RMDSZ ígért, de a tartalom szempontjából visszalépést jelent a magyar közösség demokratizálódásának folyamatában - érvelt az MPP vezetője. Szász elképzelései szerint közép- és hosszú távon az RMDSZ újra csatlakozik a jelenleg ellenzéki Szociáldemokrata Párthoz (PSD). Szerinte ez „teljesen természetes, mert közös gyökereik vannak. A PSD nyugodt lehet Kelemen Hunorral.” Szász Jenő SZLOVÁK ÁLLAMPOLGÁRSÁGI TÖRVÉNY Tovább csúszik a módosítása Szlovák kormánypárti politikusok hétvégi nyilatkozatai alapján valószínűsíthető, hogy tovább fog csúszni a szlovák állampolgársági törvény márciusra tervezett módosítása. Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes a köztelevízióban azt mondta, hogy a jelenleg érvényben lévő, a másik állampolgárság felvételét szankciókkal megtorló Fico-féle állampolgársági törvény módosítására nem márciusban, hanem csak áprilisban kerülhet sor. A módosítási javaslatot március ötödikéig kellett volna benyújtani a parlamentnek, de ez nem reális, mert a témában még a koalíción belül sincs egység. „Míg legalább koalíciós szinten nem jön létre megegyezés, én nem engedném a parlamentbe a törvényt” - húzta alá Chmel. A pozsonyi Új Szó tegnap rámutatott: „A koalícióban egyre többen vélekednek úgy, hogy a módosítás elfogadásával meg kellene várni a kettős állampolgárságról szóló szlovák-magyar kormányközi szerződés aláírását. Ezt viszont a magyar fél utasítja el a magyar kormány szerint először a szlovák állampolgársági törvényt kell megvárni, azután lehet csak tárgyalni a kormányközi szerződésről”. Ha a kormány szerdáig nem szavazza meg a tervezetet, akkor leghamarabb már csak a parlament májusi ülésére lehetne beterjeszteni, második olvasatban pedig csak július elején. Ebben az esetben augusztusnál hamarabb nem léphetne hatályba az új törvény. Ha pedig a köztársasági elnök nem írja alá - ami valószínűsíthető -, akkor csak a szeptemberi parlamenti ülésszak során tárgyalhatnák újra, azaz, ha akkor sikerülne a vétót leszavazni, akkor októbertől nem büntethetnék a kettős állampolgárokat. (MTI)