Magyar Szó, 2013. február (70. évfolyam, 25-47. szám)

2013-02-01 / 25. szám

2013. február 1., péntek Mától lehet jelentkezni a magyar egyetemekre Mostanság jobbára csak akkor szóltak tudósítások a magyar felsőoktatási jelentkezésről, ha a hallgatói elégedetlenségről, demonstrációkról volt szó. Pedig a felvételi eljárás folyamatban van, s a határidők közelítenek. Ez igaz akkor is, ha meglehetősen viharosak a körülmények, amelyek övezik azokat. Érdemes tehát egy kicsit a feltételek­kel is foglalkozni. Az idén szeptemberben kezdődő tanévre február 1-jétől március 1-jéig lehet jelentkezni. A leendő hallga­tók elektronikus formában is leadhatják jelentkezési lapjaikat. Mi több, jobb is ezt a módszert választani, hiszen egyfelől teljesen egyenértékű a klasszi­kus, papíralapú jelentkezéssel. Az e-felvételi egyik nagy előnye, hogy kiszűri az olyan hibákat, amelyeket kitöltés közben a papíron jelentkezők meglehe­tősen nagy számban vétenek. Az automatikusan érvénye­síthető formai korrekciókat begépelés után a rendszer saját maga elvégzi. Amennyiben a hiba érdemi, ellenőrizhető és informatikailag kezelhető, arról a jelentkező értesítést kap. Ami nagyon jól tud jönni, ha valaki tévedésből nem létező jelentkezési helyre jelentkez­ni... Az e-felvételi legnagyobb előnye tehát a felvételi szabá­lyokra épülő feltételrendszer, amely nem engedi meg a hibás űrlapkitöltést. A www.felvi.hu honlapon lehet regisztrálni és minden, az eljárással kapcso­latos információt begyűjteni. Fontos változást jelent a korábbi évek­hez képest az a tavaly őszi kormányren­delet, amelynek köszönhetően azoknak a határon túli diákoknak, akik legalább két évig tanultak szerb nyelvet és irodal­mat, a tanulmányaikat felsőfokú nyelv­vizsgaként ismeri el a rendszer és 40 pluszponttal honorálja azt. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tavaly egy, a Magyar Szónak adott interjúban ezt nyomatékosan megerősítette, mondván: ha a határon túli diák anyanyelvén tanul és érettségizik a többségi nyelvből, az középfokú nyelvvizsgának minősül és 28 pontot ér a felvételi pontszámításnál. Ha viszont valaki valamilyen közisme­reti tárgyat is az adott ország többségi népének nyelvén tanul legalább két éven át, akkor azt a felvételi eljárás során felsőfokú nyelvvizsgaként értékelik és a pontszámításnál 40 pluszpont jár érte. Az államtitkár leszögezte: a vajdasági magyar diákok tanulnak szerb nyelvet és irodalmat, amelyet közismereti tárgy­ként ismer el a magyar oktatási rend­szer. „Ezért a vajdasági magyar diák, aki legalább két évig tanulta ezt a tárgyat, a felsőfokú nyelvvizsgának megfelelő pluszpontokkal kerülhet be magyar felsőoktatási intézménybe”. A jogszabály alapján ez csak azokra a diákokra vonatkozik, akik középis­kolai tanulmányaik során tanulták a szerb nyelvet és irodalmat. Az egyetemek, karok zöme legalább egy, de van, ahol két tárgyból is kötele­zővé tette az emelt szintű érettségit. Hogy pontosan hol milyen tantárgyból kérik a plusztudást, arról a már említett felvi.hu-n részle­tesen lehet tájékozódni. Érdemes tudni, hogy ha valaki legalább 45 százalé­kos eredménnyel teszi le az emelt szintű érettségit, azért 50 pluszpont jár (ha a jelentkező érettségi pont­jait az emelt szinten teljesí­tett vizsgaeredmény alapján számítják). A pluszpontok összege azonban nem haladhatja meg a 100-at. Két sikeres emelt szintű érettségi vizsgával tehát ez a „keret” kimerül, s ilyen esetekben az egyébként más jogcímeken (például nyelvvizsgáért) járó pluszpontokat nem kapja meg a jelentkező. A nyelvvizsgák pontbeszámításakor azt is figyelembe kell venni, hogy ha a jelentkező a többletpontokra több külön­böző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lenne, számára akkor is összesen legfeljebb 40 többletpontot lehet figyelembe venni, ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többlet­pontjainak összege ezt meghaladná. Szóval nem egyszerű a rendszer, érdemes alaposan átbogarászni a felté­teleket, követelményeket, előírásokat annak, aki magyarországi egyetemre, főiskolára iratkozna. A határidőket azonban mindenképpen szem előtt kell tartani... ■ s-K Orvostanhallgatók gyakorlóbabán tanulják a sürgősségi beteg­ellátást a Semmelweis Egyetem szimulációs laboratóriumában. Az oktatáshoz használt bábuk igazi tüneteket produkálnak, így a diákoknak módjuk van a valódihoz nagyon hasonló hely­zetben például újraéleszteni, csontba fiírni, katéterezni vagy intabálni. A bábuk életjeleit a laborhoz kapcsolódó vezérlő­­egységből irányítják az oktatók MT­I fotó Csökkent a bűncselekmények száma Szlovákiában Csaknem tíz százalékkal csökkent tavaly a legsúlyosabb bűncselekmények száma Szlovákiában a megelőző évhez képest - adta hírül csütörtökön a Novy Cas című bulvárlap rendőrségi statisz­tikákra hivatkozva A pozsonyi lap hatfajta bűncselek­ményt - gyilkosságot, rablótámadást, nemi erőszakot, szemérem elleni erősza­kot, kábítószeres bűncselekményeket, valamint a gépkocsilopást - sorolt a legsúlyosabbak közé, ezekből Szlová­kiában tavaly 6131-et követtek el, ami közel tízszázalékos visszaesést jelent 2011-hez képest, amikor 6755 ilyen bűncselekmény elkövetését mutatták ki a rendőrségi statisztikák. Tavaly - egy­ kivételével - az említett kategóriák mindegyikében visszaesett a bűnelkövetések száma. Egyedül a rablótámadásokból követtek el többet, ezek száma éves szinten 850-ről csak­nem ezerre emelkedett. Országosan a legnagyobb mértékben a nemi erősza­kok száma csökkent: a tavalyelőtti 150- ről csaknem a felére esett vissza, de jelenős volt a csökkenés a kábítószeres bűncselekmények kategóriájában, ahol egyötödével, valamint a gyilkosságoknál, ahol mintegy negyedével esett vissza a bűnelkövetések száma. Az ország régióit a területileg legkisebb pozsonyi megye bizonyult a legveszélyesebbnek. A nemi erőszakot és a szemérem elleni erőszakot leszá­mítva ugyanis itt történt a legtöbb, 1842 bűncselekmény. A fővárosban és környé­kén követték el tavaly az összes (mintegy 90 ezer) bűncselekmény egyötödét is. A legbiztonságosabb régió a trencséni megye, ott összesen 7753 bűncselek­ményt követtek el, közülük alig több mint 500-at soroltak a legsúlyosabb kategóriába. (Forrás: MTI) MTI fotó Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (zászlók előtt) hivatalában első alkalommal ülésezik a frissen alakult felsőoktatási kerekasztal. A kerekasztal munkájában a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) mellett részt vesz a Magyar Rektori Konferencia is, valamint meghívást kaptak a gazdasági élet szereplői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai is Hümäö LONDONI ELEMZŐK Elkerülhető a legrosszabb forgatókönyv A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a hamarosan esedékes vezetőváltás után sokféle gazdaságösztönző célú módszerhez folyamodhat, a lehetsé­ges pénzügypolitikai irányváltásokkal kapcsolatos legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása azonban valószínűtlen; erre utalt Matolcsy György nemzetgaz­dasági miniszter legutóbbi nyilatkozata is - vélekedtek csütörtöki helyzetértékelé­sükben londoni pénzügyi elemzők. A magyar államadósság-törlesztési kockázatra köthető piaci biztosítási csere­ügyletek (CDS) árfolyama ugyanakkor csütörtökön elszakadni látszott az egyéb magyar kockázati mutatóktól, főleg a jelentősen erősödő forintárfolyamtól. Az S&P Capital IQ globális piaci adat­­szolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelem­zőinek kimutatása szerint a magyar szuverén CDS-árazások a csütörtöki londoni jegyzésben (tavaly november óta először) elérték a 300 bázispontos értéket. kitekinto@magyarszo.comKITEKINTŐ 3 PUTYIN-OKBÁN TALÁLKOZÓ Egyetértés az energetikai együttműködésben Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban legyen és szoros együttműködést tartson fenn Oroszországgal - jelentette ki Orbán Viktor magyar kormányfő tegnap Moszkvában, amikor a Kremlben fogadta őt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Orbán azt is közölte, hogy Magyarország számít Oroszországra energiarendszere bővítésében, Putyin pedig jelezte, hogy orosz cégek készek részt venni magyar energiaipari beruházásokban. Magyarország „kétségkívül prioritást élvező partnerünk Kelet-Európában”, a két ország kapcsolata pedig minden irányban kedvezően fejlődik - értékelt az orosz elnök, amikor fogadta az egynapos moszkvai munkalátogatáson tartózkodó Orbán Viktort. Emlékeztetett: Orosz­ország (Németország után) a második legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, 2011-ben 11 milliárd amerikai dollár volt a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke. Megje­gyezte ugyanakkor, hogy a befektetések az utóbbi három évben nem, vagy csak nagyon alacsony mértékben növekedtek, ezért ezen a területen további lehetősé­gek vannak az együttműködésre. Putyin hangsúlyozta, hogy Orosz­ország meghatározó szerepet játszik Magyarország energiahordozókkal való ellátásában a kőolaj, a földgáz, valamint a villamos energia területén egyaránt, és a nukleáris fűtőanyagot is orosz cég szállítja a paksi atomerőműbe. Kijelentette egyúttal: az orosz társa­ságok készek arra, hogy részt vegyenek a magyarországi erőművek felújításában, illetve újak építésében. Az energiapoli­tikát érintve köszönetet mondott azért is, hogy Magyarország támogatta a Déli Áramlat földgázvezeték építését, amely­nek megvalósítása során a magyar gazda­ság mintegy 610 millió eurónyi beru­házáshoz jut, a tranzitdíjakból pedig további bevétele származik majd, és gázellátása is javulni fog. Az orosz elnök felhívta a figyelmet arra is, hogy több magyar vállalat - első­sorban a gyógyszeriparban - nagyon sikeresen működik az orosz piacon. Putyin végül üdvözölte és megkö­szönte, hogy tavaly Budapesten, a Város­ligetben sétányt neveztek el Tolsztojról. „Ez is azt mutatja, hogy a kapcsolataink egészen másképp alakulnak jelenleg, mint az utóbbi tíz évben. Átláthatóbbak­ká válnak, baráti és pragmatikus jelleget öltenek” - zárta szavait. Magyarország elementáris érdeke, hogy jó viszonyban és szoros együtt­működésben legyen Oroszországgal - mondta köszöntőjében Orbán Viktor. „Mi, magyarok tisztában vagyunk azzal, hogy Oroszország milyen fontos part­nerünk. Tisztában vagyunk Oroszor­szág súlyával és jelentőségével is, de a tiszteletet, amelyet Oroszország iránt érzünk, elsősorban nem Oroszország mérete, hanem kultúrája váltja ki belő­lünk, és az orosz kultúra iránti tisztele­tünk adja meg az alapját a jó gazdasági együttműködésünknek” - fogalmazott a kormányfő. A miniszterelnök közölte: a magyar kormány bátorítja Oroszország magyar­­országi befektetéseit, kifejezetten szeretné megőrizni a két ország közöt­ti energetikai együttműködést, és az energiarendszer bővítésében is számít Oroszország nagyszerű szakmai felké­szültségére, világszínvonalú technoló­giájára. Reméli, hogy Magyarország is képes lesz növelni Oroszországba irányuló exportját. Moszkvai látogatásának célja - folytat­ta -, hogy a válság utáni korszak kérdé­seiről egyeztessenek, a pénzügyi válság után ugyanis Európában egy új korszak kezdődik, amelyben Oroszországnak szerinte kiemelkedő szerepe lesz. „Mi egy erős európai országként szeretnénk együttműködni a hatalmas Oroszországgal. Nyitottak vagyunk minden kérdés őszinte megtárgyalására és megállapodásra is” - összegezte állás­pontját Orbán Viktor. (Forrás: MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök (jobbra) a Kremlben fogadta az egynapos látoga­táson Moszkvában tartózkodó Orbán Viktor miniszterelnököt. Balra Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár MTI fotó Továbbra is jelentős a Fidesz előnye Továbbra is jelentős a Fidesz előnye a legnagyobb ellenzéki párthoz képest - állapította meg a Századvég a januári közvélemény-kutatásában, amely csak kismértékű elmozdulást mért a politikai pártok támogatottságában a tavaly év végi adatokhoz képest. A Fidesz támogatottsága a teljes népesség körében 21 százalékos, az MSZP 13 százalékon áll, a Jobbik 9 százalékon, míg az LMP 4 százalékon - derül ki az ezer ember megkérdezésével január 23. és 29. között végzett felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön juttatta el a Századvég az MTI-hez. A Demokratikus Koalícióra (DK) a lakosság 1 százaléka adná szavazatát, az egyéb, nem parla­menti pártokat pedig a teljes népesség 7 százaléka támogatja. A bizonytalanok aránya a teljes népesség körében 45 százalékos volt. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz jelenleg 40, az MSZP 29 százalékon áll. A Jobbikra 18, az LMP-re pedig 5 százalékuk adná voksát, a DK-t 1, egyéb pártokat pedig 7 százalék juttatná a parlamentbe. A választókorúak 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy biztosan részt venne egy most vasárnap tartandó parlamenti voksoláson, azaz a választási aktivitás az előző év végén mérthez képest nem változott. (MTI)

Next