Magyar Szó, 2013. február (70. évfolyam, 25-47. szám)

2013-02-07 / 30. szám

12 ÚJVIDÉK ujvidek@magy­arszo.com Mafió Mennyi az egymilliárd euró? Mindenki tudja, hogy az arab világ dúsgazdag kőolajban, de ezek a tartalékok végesek, legfeljebb száz éven belül kiürülnek. Ennek tudatában az arabok próbálják befektetni felhalmozott pénzüket, ha ezt nem teszik meg, visszakerülnek arra a szintre, amelyen a kőolaj felfedezése előtt voltak. Az arab országokat, az emírségeket az utóbbi időben elözönlötték a volt Jugoszlávia tagköztársaságainak és más országoknak a küldöttségei is, egyesek szerint nem a földeladás, hanem a fegyverüzlet okán. - Nekünk, vajdaságiaknak a termő­föld szempontjából kell figyelnünk a szerződéskötéseket, egyelőre senki sem akarja bevallani, hogy mennyi földet vásároltak meg. Először 14-15 ezer hektárról volt szó, később a pénzügymi­nisztérium egészen más adatokat közölt, az az érzésem, hogy még mindig mani­pulálnak az adatokkal. A végső szerző­dést március 31-én kellene aláírniuk, ekkor fog kiderülni, hogy hány hektár kerül tartósan arab tulajdonba, hány hektárt adunk bérbe. Akárhogy is forgat­juk, a vajdasági gazdák kezéből kiveszik a földet, termelőink próbálnak tiltakoz­ni, sajnos meglehetősen határozatlanul, nem eléggé hangosan. A politikum nem támogatja határozottan gazdáinkat, noha senki sem helyesli a földeladást - hallot­tuk tegnap délután a Belvárosi Társaskör vendégétől, Varga Attila újságírótól, aki Arabok Bácska és Bánát szántóföldjein címmel tartott előadást. Lapunk Magve­tő mellékletének szerkesztője elmesélte, miként látja termőföldjeink arab kézbe adásának mozzanatait. Többek között hallhattuk, hogy Varga Attila a témával kapcsolatban két héttel ezelőtt megjelentetett egy nagy port felkavaró kommentárt, ezt átvet­te a szerb nyelvű média zöme, a cikk­hez történő viszonyulásból azt szűrte le, hogy a termőföldek eladásában érintet­tek számára nagyon fontos a vajdasági magyarság véleménye, ugyanis megbíz­ható adatok szerint mintegy 100 ezer hektárnyi termőföldet követelünk vissza vagyon-visszaszármaztatás formájában. Varga szerint a médiát sajnos befolyá­solják a témával kapcsolatban, ékes bizonyítéka ennek, hogy a Mennyi az egymilliárd euró? című kommentárját az egyik befolyásos belgrádi sajtóház átvet­te ugyan, de megváltoztatott, eltörpített „enyhébb” címmel közölte - a pénzügy­minisztérium reagálása után kihagyták a címből azt a részt, hogy a vajdasági magyarokat egymilliárd euróval megká­rosítják. - Figyelnünk kell, hogy mi lesz az állami tulajdonban lévő termőföldek sorsa, ha ilyen tempóban folytatják a földeladást, akkor bizony nem marad miből kártalanítani a magyar gazdákat -véli kollégánk. (szb) Dávid Csilla Nem rehabilitálhatjuk a fasizmust! A Vajdasági Szociáldemokrata Liga városi bizottsága felszólítja az önkor­mányzatot, hogy nyilvánosan, világo­san és hangosan foglaljon állást azzal a botrányos kiállítással kapcsolatban, amely lényegében rehabilitálja a fasizmust, és amely lekicsinylően mutatja be a máso­dik világháború során a népfelszabadító harcosok által hozott áldozatot. Az új önkormányzat hat hónapja tartó uralmának idején Újvidéken megkezdő­dött a cirill betűk favorizálása, összeszá­molták a kisebbségi népcsoportok tagja­it, a tartomány zászlaját eltávolították több városi vállalat épületéről, átírták a város történelmét. Az ilyen politikai hangulat ahhoz vezetett, hogy a Prome­­ter kiadóházban létrejöhetett egy olyan tárlat, amely lényegében bűnmentesíti Milan Nedic Quisling-féle, gonosztevő kormányát, és a Zbor fasiszta szervezetet, azokat, akik megalapították a Smede­­revska Palanka-i antifasiszta ifjúság bebörtönzését lehetővé tevő intézetet. A Sem főiskola, sem börtön (Ni­koledz­ni tamnica) című tárlat az antifasiszták internálásával foglalkozó intézetet úgy mutatja be, mint tanintézményt, holott szögesdróttal körülvett, Nedic fegyveres, fasiszta zsandárjai által őrzött táborról volt szó. Olyan táborról, ahova az anti­fasiszta fiatalokat hurcolták, és szisztema­tikus fasiszta agymosásnak tették ki őket. Az ellenállók kegyetlen tortúrára számít­hattak, azokat pedig, akik szökni próbál­tak, a banjicai táborba deportálták, ahol később agyonlőtték őket. Függetlenül attól, hogy az önkormányzat támogatta vagy nem ezt a kiállítást, egy olyan város­ban, amelyik a múltban nagyon sokat szenvedett a fasizmus miatt, el kell hatá­rolnia magát ettől a botránytól! A Prome­­ter pedig legalább bocsánatot kérhetne Újvidéktől - vélik a ligások. (szb) TANÁRNAK LENNI Sok kivetni valót találunk napjainkban, nemcsak a kisiskolás korban lévő gyermekink viselkedésében, hanem a középiskolás és egye­temre járókéban is. Elégedetlenségünknek gyakran adunk hangot, véleményünk azonban nemcsak a gyerekekről, a szülőkről szól, hanem tanáraikról is. Hogy milyenek ma a tanárok, azt hisszük, tudjuk, de biztos, hogy ha a maiakat az egykoriakkal hasonlítanánk össze, akkor a róluk alkotott kép még árnyaltabb lenne, talán azért is, mert a régi tanároknak, így az újvidéki középis­kolákban tanítóknak is, nemcsak a szokásos érte­lemben vett, oktatói-nevelői munkát kellett elvé­gezniük, hanem tudományos tevékenységükről is számot kellett adniuk, úgy szóban, mint írásban. Volt aki tudományos munkáját, a középiskola egyéves tevékenységét összegező Évkönyvben jelentette meg, mint például Zanbauer Ágoston gimnáziumi tanár, aki a német drámáról írt érte­kezést, vagy pedig Zorkóczy Lajos, aki az Állami Polgári és Felső Kereskedelmi Iskola tanáraként írta meg Újvidék és környékének flórája című könyvét. Ezt a publikációt 1896-ban, az újvidéki könyvkereskedésekben 80 krajcárért minden­ki megvehette. Természetesen az ő esetében is felmerül a kérdés, hogy vajon mi is volt az, ami Újvidéken a 19. század végén, egy tanárt arra késztetett, hogy a Monarchia peremterületén levő városban, annak flórájával kezdjen beható­an foglalkozni, arról könyvet írjon, és ki is adja. Azt sem mondhatjuk, hogy a pedagógussors, a 19. század sokban különbözött, úgy anyagiakban, mint megbecsülésben, a maitól. Mi volt az a több­let, ami arra késztette ezt a középiskolai tanárt, hogy időt és pénzt nem sajnálva érdemesnek tartsa az említett kérdéssel foglalkozni. Zorkóczy Lajos, könyvét Wlassits Gyulának, a tudományos munkálkodás pártfogójának, Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisz­terének ajánlotta. A könyv két részből áll. A bevezetés című első fejezetben, a tájleírásban, a látképet a péterváradi vár fokáról szemléli, egy rövid tudománytörténeti összefoglalót ír, utána ismerteti a főbb forrásokat, majd ezt a könyv­ben szereplő rövidítések magyarázata követi. „A nagy magyar Alföld véghatárán elterülő s folyton fejlődő Újvidék köti le impozáns háztömegeivel, gyártelepeivel, csatornájával, vasútjával, hídjaival s hídfősáncával figyelmünket”- kezdi leírását a szerző. „A beláthatatlan síkság távoli ködében csillognak Piros, Kiszács s Futak tornyai a nap verőfényében s a háttérben mint homályos foltok terülnek el futaki és vizicsi nagy erdőségek. Ha délre tekintünk, szemünk a kies fekvésű Kame­­niczán akadnak meg, melynek hátterében a Frus­ka Gora erdőkoronázta fő gerince kékellik, míg lankás lejtőit jól mívelt szőlők tarkítják.” Majd a Fruska gorával tovább foglalkozva a követke­zőket írja:....ha nem is találunk a Fruska Gora bércein fenyveseket és alpesi régiókat, de azért találunk hatalmas bükk, tölgy és hárs erdőket, melyekben a vadszőlő és a borostyán karvastag­ságban 20-30 méter magasságra kúszott föl a fák törzsén”. Nézete szerint, „flóránknak némi részben délvidéki jelleget adnak oly növények melyek, környékünkről s különben a Fruska Gora lejtőiről feljebb már nem terjeszkednek s így vidékünk rájok nézve, határállomásokat képeznek”. Ezután Zorkóczy Lajos huszonegy szőkébb területet határozott meg, ahol megfi­gyeléseit tizenöt éven keresztül folytatta, így az utak, az árkok, mezsgyék, s kerítések mentén, a szántott, vetett földek, kertek s szőlők tenyésze­tét vagy a szerémi szilvások vegetációját vizsgál­ta, de megfigyelte Pétervárad szerpentin szik­lafalának növényzetét is. A könyv legnagyobb részét azonban a növények rendszerezése, vala­mint előfordulásuk helyének megjelölése alkot­ja. Ezért, amikor pillangós virágú iglicet látunk, amely a 19. században Újvidéknek, és környé­kének mezőin és legelőin volt otthonos, vagy ha a hadiszigeten egy rekettyebokorra lelünk, vagy a volt újvidéki sétányt övező jávorfák valamelyi­két véljük felismerni öreg fáink között, jusson eszünkbe az a „többlet", amely Zorkóczy Lajost és az egykori újvidéki tanárokat arra késztette, hogy nevelői munkájukon túl tudománnyal is foglalkozzanak. .ÓZERÁgnes Volt egyszer egy Újvidék (52.) Újvidéki Városi Múzeum Egyesek egyenlőbbek a többinél? A városi hatalomnak figyelembe kell vennie azt az ajánlást, amely szerint a váro­si autóbuszok menetirányjelzőin nem állhatnak csak cirill betűs feliratok - mond­ta Vukasinovic Éva tartományi ombudsmanhelyettes. Hozzátette, minden polgár azonos jogokkal rendelkezik. - Itt valóban elvi kérdésről van szó: egyenrangúak-e Újvidék polgárai vagy rájuk inkább az orwelli megkülönböztetés jellemző, hogy vannak erősebb és gyengébb polgárok. Lényegében, itt az a kérdés, egyenrangúak vagyunk-e mindannyian vagy nem - nyilatkozta Vukasinovic a VRT-nek. Elmondta még, nagyon úgy néz ki, hogy további lépésekre lesz szükség, mert nem kapott biztató választ sem a városi hatalomtól, sem a Városi Közlekedési Válla­lattól. Ha továbbra sem nem veszik figyelembe a tartományi ombudsman ajánlását, fegyelmi eljárást indíthatnak, bűnvádi eljárást kezdeményezhetnek, de a várost is beperelhetik a diszkrimináció megtiltását elrendelő törvényre hivatkozva. (hgy) 2013. február 7., csütörtök PETŐFI SÁNDOR MMK A kiskondás holnap Az újvidéki Amon Stúdió Vándor Bábszínháza február 8-án 17 órai kezdettel a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban bemutatja A kiskondás című inter­aktív bábelőadását. Elsődleges céljuk a Vajdaságban működő oktatási intézmények látogatása, és ezért műsorukban túlnyomórészt magyar népmese-feldolgozások szerepelnek. Szombaton játszóház A Petőfi Sándor MMK-ban február 9-én, szombaton 10-től 13 óráig szeretettel várjuk játszóházunkba az óvodás és iskolás gyerekeket. Ha szeretnél játszani, zenélni, táncolni, festeni és sakkozni, gyere el te is! A részvételi díj 150 dinár. Bővebb informá­cióval a 021/47-40-697-es telefonszámon szolgálnak. Szeretettel várunk mindenkit! Rajzszakkör és kiskórus A Petőfi Sándor MMK-ban februártól az általános iskolások részére rajzszakkört és kiskórust indítanak. A rajzszakkör hetente egyszer, szerdán 17.30-tól 19 óráig, a kiskórus pedig hetente kétszer, minden kedden és csütörtökön 19-től 20 óráig tart összejövetelt. A részvételi díj a rajzszakkörön 800, a kiskórus esetében pedig 500 dinár havonta. Bejelentkezni a 47-40-697-es telefonszámon lehet. Farsangi táncház Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ szeretettel meghív minden kedves érdeklődőt a február 12-ei fergeteges, családi farsangi táncházba. A jelmez­es résztvevők bejelentkezését 17.30-kor várják, 18 órakor kezdődik a jelmezek bemu­tatása, majd tánc- és játszóház apróknak. Minden résztvevőt hagyományos farsangi szalagos fánkkal jutalmaznak! Utána hajnalig tartó táncházba és folkkocsmába várjuk a felnőtteket. A belépődíj gyermekeknek 100, felnőtteknek 150 dinár. Muzsikál a szabadkai Juhász zenekar. A táncot a Csűrdöngölő táncegyüttes táncosai oktatják. Bővebb információt a 021/47-40-697-es telefonszámon kaphatnak. DARÁNYI-TELEPI TÁRSALGÓ A kistemplom Kedden február 12-én 17 órakor a Petőfi Sándor MMK székházának első emeleti kistermében a Darányi-telepi társalgó 288. összejövetelét tartja. A téma: a sokak által kis templomnak nevezett Szent Rókus-plébániatemplom. Ismertetőt Mészáros Ilonka MKL tart, aki szervezőként is minden érdeklődőt szívesen lát. (K. K.) atajasiwsisaowiaaacwawwoFJí jwí : aoi mi :: i:: ic :i:::::: :a ja:c:c ai: m a:: at a:::: x::: i BELVÁROSI TÁRSASKÖR A víz és az ember Szerdán, február 13-án 17 órakor a Magyar Szó­ház IV. emeleti tanácstermében a Belvárosi társaskör nyolcadszor jön össze. A felkért előadó Úri Ferenc történe­lemtanár, aki a Világ vízkészlete és az emberiség címmel ismerteti a témakört, ami a mai időben súlyos helyzetet teremt. A vendégváró Varjú Márta, aki mindenkit szívesen lát, de különösképp a magyar iskolák földrajz-, természetismeret tanárait. A jelenlevőket megvendégelik farsangi fánkkal (három elrejtett pénzérmével), amit Pákai Erzsébet készített és szolgál fel. (K. K.) MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN Ingyenes jogsegélynyújtás A Vajdasági Magyar Szövetség újvidéki városi szervezete értesíti a polgárokat, hogy minden csütörtökön 15 és 18 óra között ingyenes jogsegélyt nyújt Zavarkó Sándor, a jogtudományok magisztere Újvidéken, a Duna utca 3. alatt lévő, I. emeleti VMSZ-irodában (a Cotton üzlet felett). A vidéki polgárok a 021/424-106-os telefon­­számon kaphatnak jogsegélyt, kizárólag a fent említett időpontokban.

Next