Magyar Szó, 2013. szeptember (70. évfolyam, 203-227. szám)

2013-09-02 / 203. szám

2013. szeptember 2., hétfő A KORMÁNY IFJÚSÁGPOLITIKÁJA Kedvező feltételek az itthon maradó­­ és a hazatérő fiataloknak A magyar kormány az elvándorlást fontolgató fiatalok itthon maradásához többféle módon igyekszik kedvező feltételeket teremteni, mindehhez itthoni és uniós forrásokból több száz milliárd forint áll rendelkezésre - mondta az Új Nemzedék Jövőjéért Program koordinációjában illetékes miniszteri biztos. Mihalovics Péter ismertetése szerint az itthoni boldogulást egyebek mellett otthonteremtési programmal, családi és gyermekek után járó adókedvezményekkel, szociálpolitikai támogatásokkal, hátrányos helyzetű és pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának megkönnyítésével igyekeznek elősegíteni. Csupán ez utóbbi kezdeményezésre 110 milliárd forint jut, és általa eddig 37 ezer fiatal kapott támogatást. Megindult a 35 éven aluliak vállalkozását szárnyra bocsátó program, és ígéretes az ötmilliárd forinttal rajtoló, a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét javító többféle civil foglalkoztatási program is. Jelenleg is zajlik az Új Nemzedék Ifjúsági KontaktPont hálózat kiépítése, ez minden megyében egy ifjúsági tanácsadó központot jelent, ahol fiatal szakemberek adnak személyre szabott útmutatást, hogy az életbe kilépő kortársaik milyen pályán lehetnek nagyobb eséllyel sikeresek. A külföldön való munkakeresés vagy tanulás nem magyar sajátosság, a mai új nemzedék máshol is mobilabb, mint elődei voltak - mondta. A hozzávetőlegesen száz­ezer elvándorolt fiatal a lakosság számará­nyához viszonyítva még így is alacsonyabb, mint például a lengyeleknél vagy akár a hollandoknál. „A más országban, idegen környezet­ben megszerzett tapasztalatok, a szélesebb látómező javukra is válhat a fiataloknak, de a politika törekvése, hogy a néhány hónapos megméretés után e korosztály tagjai hazatérve szülőföldjükön boldo­gulhassanak, hosszú távon itthon talál­ják meg a biztos megélhetést” - fogal­mazott Mihalovics. Ezt célozza például a kormány által is támogatott Gyere Haza Alapítvány, amely online tanácsadással, személyes találkozással segítséget kínál a hazatéréshez, az itthoni szálak felvételének megkönnyítésével az álláskereséshez. A miniszteri biztos szerint a gazdaság élén­külése a hazaköltözési kedvre is jótéko­nyan hat. Az MTI tudósítói néhány sikeresen működő, az elvándorlás helyett a mara­dás melletti döntéshez vagy a fiatalok hazatéréséhez támpontot adó példának jártak utána. Szombathelynek az osztrák határ közelsége miatt azzal kell megküzdenie, hogy a képzett fiataloknak Ausztriában az itthonihoz képest többszörös fizetést kínálnak, és a hazai egyetemeken, főisko­lákon tanuló szombathelyi diákok a diplo­ma megszerzése után azon a környéken ragadnak, családot alapítanak, így szülő­városuk nem számíthat rájuk, pedig itt is elkelne a képzett munkaerő. Ezért a város önkormányzata és a helyi ipari parkba települt cégek összefogtak. A Szombathely hazavár elnevezésű, ösztöndíjat is kínáló programmal a város tanulóifjúságát állás­börzékre invitálják. Olyan munkaadók­kal ismerkedhetnek meg például, mint a hétszáz új munkahelyet kínáló német LuK kuplunggyártó cég. „ A város vezetése felsőoktatási ösztöndí­jat is alapított, elsősorban műszaki pályára készülő fiataloknak. A sikeresen pályá­zók tíz hónapon át havi 50 ezer forintot kapnak, ha a diploma átvételét követő öt évben helyben kamatoztatják tudásukat. A kevésbé iparosodott Békés megyében, Békés városában két éve alakult meg a Dél-alföldi Tálentum Akadémia a tehetséges fiatalok gondo­zására. Barkász Sándor építési vállalko­zó, az alapítványként működő intézmény életre hívója arról tájékoztatott, hogy a megyei önkormányzat és a szeged-csaná­­di egyházmegye partnerségével jelen­leg már 373 érettségizett - közöttük 30 erdélyi - fiatal sorsát kíséri figyelem­mel, ők három éven át ingyen részesül­nek speciális vezetőképzésben. Az ifjak gépészeti-informatikai, építőipari, jogi­államigazgatási szakmákban szerezhetnek gyakorlati és döntéshozói tapasztalatokat. Az ingyenes tehetséggondozásra nem feltétlenül kitűnő tanulókat, hanem olyan fiatalokat választottak ki, akiket hajt a versenyszellem, kreatívak, képesek gyors döntések meghozatalára, és a külföldi munkavállalás helyett itthon kívánják kibontakoztatni képességeiket. Fiatal magyar autóipari mérnökök tudására alapozva dolgozta ki stratégiá­ját a Kecskeméten letelepedett Mercedes. Sztipichné Kozár­ Edina, a Mercedes-Benz Hungary Kft. marketing- és PR-vezetője elmondta: jelenleg a Kecskeméti Főis­kola műszaki karán 10 leendő mérnök kap ösztöndíjat. További 14 diák német mintájú, duális képzés keretében tanul, vagyis hét féléven át a 10 hetes elméleti képzést 5 heti, a gyárban végzett gyakor­lati oktatás követ. A Mercedes-Benznél 70 szakmunkástanuló is gyakorlati képzésben részesül. Zombor Gábor polgármester (Fidesz-KDNP) tájékoztatása szerint az önkormányzat a költségvetési keretből 50 millió forintot különített el a főiskolára bekerülő rászoruló diákok támogatására, hogy anyagi megfontolás ne kényszerítse őket külföldre. A Magyar Tudományos Akadémia fiatal tehetséges kutatók hazahívására - az agyelszívás mérséklésére - indítot­ta el a Lendület programot, amelynek keretében hárommilliárd forintból eddig 79 tudós kapott támogatást önálló kuta­tócsoport megalakítására. Egyikőjük, Pál Csaba biológus, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának munkatársa újszerű módszerekkel egyes bakteriális fertőzé­sek gyógymódjait keresi. Mint mondta, a Lendület jóvoltából a munkájához szüksé­ges műszerparkot építhetett ki, amellyel könnyebbé válhatnak a laboratóriumi állatkísérletek, felgyorsulhat a kórokozók elleni küzdelem. Ez azért fontos, mert az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia világszerte gondot jelent - tette hozzá. (Forrás: MTI) EU-FELMÉRÉS Az uniós tagságot többen tartják rossznak, mint jónak Évtizedes trend fordult meg az ország európai uniós tagságának megítélésével kapcsolatban: a Tárki felmérése szerint valamennyivel többen gondolják hátrányosnak a tagságot, mint ahányan jónak. A társadalomkutató intézet reprezentatív felmérése szerint jelentős azok aránya is, akik szerint a kérdés nem dönthető el egyértelműen. A magyarok 39 százaléka szerint az EU-tagság inkább rossz, 32 száza­lékuk szerint viszont inkább jó, míg 22 százalékuk véli úgy, hogy nem értékelhető egyértelműen az uniós tagság hatása. Magyarország 2004-es uniós csatlakozása óta egészen 2011 -ig, az Eurobarometer ezzel kapcsolatos utolsó vizsgálatáig mindig azok voltak nagyobb arányban, akik szerint Magyarország számára az EU-csatlakozás egyértelműen pozitív (30-40 százalék), vagy sem nem jó, sem nem rossz, a tagságról csak tízből egy-két ember nyilatkozott negatívan. Az elmúlt három évben azonban másfélszeresére nőtt a tagságot hátránynak tartók aránya. Jelentősen csökkent a vegyesen értékelők száma, és kisebb mértékben ugyan, de mérséklődött az unióhoz pozitívan viszo­­nyulóké. A felmérés eredményeiből kiderül az is, hogy az iskolázottsági szint, valamint a jövedelmek emelkedésével gyarapodik a tagságot pozitívumként értékelők száma: a legfeljebb érettségizettek között tízből hárman, a diplomások körében viszont már tízből öten tartják jó dolognak. A legrosszabb jövedelmi helyzetben levők alig negyede áll hozzá pozitívan az uniós tagsághoz, az anyagi gondok nélkül élők körében az arány 61 százalék. Ugyancsak az átlagosnál több támogató van a foglalkoztatottak, a budapestiek, a dél-dunántúliak és az internetezők, valamint a politikailag aktívak körében. Pártpreferenciák szerint csak az Együtt-PM szövetség tábora emelhető ki: az átlagoshoz képest csaknem kétszeres, 58 százalékos az EU-tagságot jónak tartók tábora körükben. (Forrás: MTI) MIKY W&C Lezsák: Horthy újratemetése bátor tett volt Sándor, az Országgyűlés alelnöke. Az egykori kormányzó és családtagjai újratemetésének 20. évfordulója alkal­mából vasárnap rendezett kenderesi megemlékezésen Lezsák köszönetet mondott az újratemetés minden részt­vevőjének. „Az újratemetés történelmi elégtétel volt, de ezzel nem elégedhetünk meg. Húsz esztendő után is meg kell álla­pítanunk, hogy nem múlt el nyomtalanul a hipnotizáló, tudatmódosító hazugsá­gokkal mérgező szocialista-kommunista négy évtized” - fogalmazott a több száz, köztük Erdélyből és Felvidékről érkezett ember előtt. „Ne feledjük, (...) a történelmi bűnö­zők is visszatértek a tett színhelyére, és próbálták eltávolítani akár levéltárakból, máshonnan, egy nemzet emlékezetéből azokat a tényeket, amelyeket nekünk kötelességünk újra föltárni” - figyel­meztette az emlékezőket, akik között zászlókat lengetve több civilszervezet egyenruhás tagjai is jelen voltak. Legyen cél és feladat, hogy Kendere­sen olyan Horthy-korszakot kutató tudo­mányos történeti intézet jöjjön létre, amely képes egybegyűjteni a Horthy családhoz, a kormányzóhoz kötődő, a világban fellel­hető dokumentációs anyagokat, levelezé­seket, feljegyzéseket, tanulmányokat és könyveket, hogy az erre szakosodó fiatal történészeknek legyen lehetőségük megis­meri a kormányzó nevével jelzett korsza­kot - mondta Lezsák Sándor. Horthy Miklós újratemetése 1993. szeptember 4-én történt a Magyar Tenge­részek Egyesületének kezdeményezésére. Az egykori kormányzónak és feleségének földi maradványai, valamint fiúknak, ifjabb Horthy Miklósnak a hamvai Portugáliából érkeztek magyar földre. (Forrás: MTI) Horthy Miklós magyarországi újra­temetését a veterán haditengerészek bátor kezdeményezésének, az akkori nagyon ellenséges politikai légkörben méltán emlékezetes tettnek tartja Lezsák TÖMEGBALESET Még nem tett vallomást a bolgár kamionsofőr Még nem tett vallomást az a bolgár kamionsofőr, akit az M5-ös autópályán péntek hajnalban történt tömegkarambol okozásával gyanúsítanak. A sofőr jelen­leg sokkos állapotban van, így egyelőre nem képes vallomást tenni - mondta az ügyvédje. Hozzátette: védence még neki sem beszélt arról, hogy mi okozhatta a balesetet. Ezzel együtt a hatóságok is vizs­gálják a szerencsétlenség körülményeit. A bolgár kamionsofőrt tegnap egy hónapra előzetes letartóztatásba helyezte a Budakörnyéki Járásbíróság. A döntés azonban nem emelkedett jogerőre, mert a kamionsofőr védője fellebbezett. Az ügyvéd, Irinkov D. Mihály azt mondta: két héten belül megszülethet a másodfokú jogerős döntés, s abban bíznak, hogy azzal a bíróság házi őrizetbe helyezi védencét. A hatóság halálos tömegszerencsét­lenséget kiváltó közúti baleset gondatlan okozásával gyanúsítja a 26 éves, bolgár férfit. A kényszerintézkedést a megyei főügyészség indítványa alapján rendel­ték el, amely szerint a cselekmény tárgyi súlya miatt tartani lehet a gyanúsított szökésétől, jelenléte az eljárásban csak így szavatolható. A sofőrt, aki maga is könnyebben megsérült, tegnap reggel kiengedték a kórházból, a tárgyalás a járásbíróságon volt. Az előzetes letartóztatását büntetés­végrehajtási intézményben tölti. Péntek hajnalban rohant bele a bolgár sofőr kamionjával egy kocsisorba az M5-ös autópálya Budapest felé vezető oldalán, a 26-os kilométernél, Ócsa és Gyál között. Az ütközés akkora erejű volt, hogy három személyszállító kisbusz és hat személy­gépkocsi tört össze, némelyik a felis­­merhetetlenségig. A balesetben hárman meghaltak, mindhárom halálos áldozat román állampolgár. A mentőszolgálat munkatársai harminc sérültet láttak el, illetve szállítottak kórházba. Péntek éjjel a román légierő gépével a tömegbaleset sérültjei közül 11 román állampolgárt hazaszállítottak. (Forrás: MTI) A tömegkarambolt okozó bolgár kamionsofőr a Budakörnyéki Járásbíróság épületében MTI-fotó Egy héten át folyt az újraélesztés Szegeden Önkéntesek egymást váltva tízezernyolcszáz percen, azaz egy­ teljes héten át gyakorolták a laikus újraélesztést egy felnőtt férfit formázó fantomon, és ezzel új rekordot állítottak föl. Az egyhetes rekordkísérlet során négyórás turnusokban mentősök, a katasztrófavédelem munkatársai, egészségügyi szakemberek, orvos­­tanhallgatók, a Vöröskereszt önkéntesei, baráti társaságok gyakorolták kétperces váltásokban egy felnőtt újraélesztő fantomon a helyes technikát. A 168 óra alatt összesen 585-en vettek részt az egyik szegedi bevásárlóközpontban rendezett rekord­­kísérletben. A fantomon végzett folyamatos újraélesztés korábbi, háromezer perces magyarországi rekordját 2011-ben Nyíregyházán állították föl. (Forrás: MTI) Templomnak ütköztek és meghaltak Két ember életét vesztette, egy megsérült, amikor autójukkal temp­lomnak ütköztek vasárnap hajnalban Romonyán. A Bogád irányából Eilend felé haladó kocsi Romonya Petőfi utcai kereszteződésénél eddig tisztázatlan okból letért az útról, majd a kerítést átszakítva a templomnak rohant. Az autóban utazó három férfi közül kettő életét vesztette, sérült társukat a mentők kórházba szál­lították. (Forrás: MTI) // kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Tatabányánál tíz kilométeres volt a„dugó” Tegnap kora délután 10 kilométer hosszan torlódtak az autók az M1 -es autó­pályán Tatabányánál Győr felé, mert egy 2 kilométeres szakaszon útfelújítást végez­nek. Korábban a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság figyelmez­tetett arra, hogy a 60. és 62. kilométer­­szelvény között a külső forgalmi sávban munkálatokat végeznek, ezért csak egy sáv járható. (Forrás: MTI) Részegen az árokba Árokba borult autó a Csongrád megyei Üllés és Bordány között. A kocsiban hatan ültek, mindannyian megsérültek, egyikük életveszélyesen. A kocsit kormányzó nő ellen a rendőrség ittas vezetés miatt indított eljárást M­TI-fotó

Next