Magyar Szó, 2015. augusztus (72. évfolyam, 176-200. szám)
2015-08-22 / 193. szám
2015. augusztus 22., 23., szombat-vasárnap A hagyományos Szent Istvánnapi emlékünnepséget megtisztelte jelenlétével Erdély Lenke, a VMSZ alelnöke, Deli Andor, az Európai Parlament képviselője, Kiss Gyula, Újvidék alpolgármestere, valamint Vicsek Annamária köztársasági parlamenti képviselő is. - A haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is - hangzott el Ladisity Melindának, a művelődési központ elnökének a köszöntőbeszédében. A köszöntő után sor került a kenyérszentelési ünnepségre, valamint a Magyar Cserkészszövetség kezdeményezésére a magyarok által lakott területeken a Kárpát-medencében és világszerte, így nálunk is augusztus 20-án, a magyar szolidaritás jelképeként gyertyák gyúltak. Az ünnepi műsor után kezdetét vette a táncos mulatság. A jó hangulatról a pirosi Classic Band gondoskodott. Az ünnepségen jelenlevőktől megkérdeztük, szerintük miért jelentős, hogy nemzeti ünnepeinket Vajdaságban is kellőképpen megünnepeljük. Továbbá érdekelt bennünket, véleményük szerint mi mindent jelképez a „magyar szolidaritás lángja”. Deli Andor, az Európai Parlament képviselője szívélyesen válaszolt kérdésünkre. Azt gondolom, hogy a Szent István-emléknap talán a legnagyobb nemzeti ünnepünk, amely az államalapításról szól. Ez az a pillanat, amikor Szent István király megteremtette a hazánkat, és ezáltal Európának is a tudtára adta, hogy itt vagyunk és itt is szeretnénk maradni. Nekünk a világnak ebben a részében nagyon fontos, hogy ennek a hagyománynak eleget tegyünk és ebből újra erőt merítsünk, és ezt a Szent István-i küldetést továbbvigyük. A szolidaritás lángja az együvé tartozást szimbolizálja számunkra - mondta a diplomata. - Úgy gondolom, itt a szórványban is nagyon nagy jelentősége van annak, hogy ezeket az ünnepeket megüljük, hiszen ezzel azt tudjuk megmutatni a külvilágnak, hogy nem hagyjuk az identitásunkat, és a nagy ünnepeinknek igenis nagy jelentőséget tulajdonítunk. Nemzeti ünnepeinket mindig megünnepeljük itt, a Petőfiben. Rendszerint sokan járnak a rendezvényeinkre, és szerintem a legnagyobb tömeget vonzó rendezvényünk pont ez a Szent Istvánnapi ünnepség. Számomra nagy öröm az, hogy a rossz idő ellenére ilyen szép számban megjelent az érdeklődő közönség. A magyar szolidaritás lángjával szeretnénk az emberek figyelmét felhívni, hogy igenis szükség van arra, hogy tegyünk valamit a magyarságunkért - nyilatkozta lapunknak Kasza Csongor, a művelődési központ titkára. Kiss Gyula, Újvidék alpolgármestere szerint „nagyon fontos, hogy együtt ünnepeljünk, mivel ez az összetartozást jelképezi” Habár a határon kívül rekedtünk, a magyarországi lakosokkal együtt mégis megünnepeljük nemzeti ünnepeinket. Ez összetartó erőt képez, amely erősebben kifejezi és továbbviszi azt a gondolatot, amit már ezer évvel ezelőtt is megfogalmazott első királyunk. A szolidaritás lángja önmagában erős jelkép, már abban az időben is a tűz bizonyos erőt adott egy népnek, amely tovább tudta vinni azt a bizonyos előrehaladást, amelyet a magyar nép ma is szorgalmaz az Európai Unión belül. Mi az összetartozás jelképeként gyújtottuk meg a gyertyákat. Úgy vélem, ez megerősít abban, hogy továbbra is itt maradunk. Még ha nem is a szülőföldünkön, de tovább küzdünk - hallottuk. Vicsek Annamária köztársasági parlamenti képviselő elmondása szerint „azért borzasztóan fontos, hogy a Szent István-napi ünnepséget itt, a Petőfi Sándor Művelődési Központban közösen megünnepeljük, mert Újvidéken ez az egyetlen és legjelentősebb magyar jellegű intézmény, ahol tulajdonképpen minden jeles napot megünnepelünk”. Számomra a Szent Istvánnak azért annyira kedves, mert ilyenkor azok közül, akik külföldön élnek, ezen a napon nagyon sokan itt vannak. A magyar szolidaritás lángja is pontosan ezt hivatott szimbolizálni, ugyanis ilyenkor megemlékezünk, és azokra az emberekre gondolunk, akik ebben a pillanatban külföldön vannak. Ilyenkor azok is eszembe jutnak, akik Amerikában, Angliában, vagy Ausztráliában vannak, és most nem tudnak személyesen itt lenni, a szolidaritás lángja azonban mégis összeköt bennünket. ■ lau A haza te vagy Augusztus 20-án az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban megtartották a Szent István-napi emlékünnepséget Oros András A tol fiú jjjidek@magyarszojcom 9 RÖVIDEN Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület - ÚDE PÁLYÁZATOT HIRDET ÖSZTÖNDÍJAK ODAÍTÉLÉSÉRE a 2015/2016-os TANÉVRE A pályázatra jelentkezhetnek: 1. Azok a középiskolások és egyetemi hallgatók, akiknek bejelentett lakóhelyük a következő önkormányzatok területén és azok környékén van: Újvidék, Óbecse, Szenttamás, Temerin és Titel, valamint Szerémség egész területe. 2. Azok a magyar anyanyelvű, Szerbiában tanuló középiskolások, akiknek tanulmányi eredménye meghaladja a 3,50-es átlagot, és magyar nyelven folytatják tanulmányaikat, valamint minden korábbi segélyezettünk, aki Újvidéken folytatja tanulmányait és nem részesül más ösztöndíjban. 3. Azok a magyar anyanyelvű főiskolai és egyetemi hallgatók, akik Szerbia területén folytatnak felsőfokú tanulmányokat, és nem részesülnek más ösztöndíjban. Pályázni kizárólag az ÚDE pályázati adatlapjának (űrlap) kitöltésével lehet, az adatlap 4. oldalán felsorolt dokumentumok mellékelésével. Az adatlap letölthető a www.vmpe.org.rs honlapról. A pályázatokat 2015. augusztus 17-e és szeptember 18-a között lehet átadni személyesen (munkanapokon 10.00 és 14.00 óra között), vagy postai úton eljuttatni az alábbi két cím egyikére: Apáczai Diákotthon (Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület - ÚDE részére), 21000 Újvidék Cirpanova 54. Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ (Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület - ÚDE részére), 21000 Újvidék József Attila u. 16. Általános tudnivalók: - a hiányos vagy késve érkezett pályázatokat az ÚDE Kuratóriuma nem veszi figyelembe; - a pályázati dokumentációt a pályázónak nem küldjük vissza, az ÚDE archívumában kerül megőrzésre 8 évig; -a pályázónak fellebbezési joga nincs. A pályázat a Bethlen Gábor Alap támogatási forrásaiból valósul meg. Bővebb információ a 021/63-61-929-es (9.00 és 13.00 óra között) és a 021/504-197-es (19.00 és 21.00 óra között) telefonszámon, esetleg a matmarci@gmail.com e-mail címen vagy a www.vmpe.org.rs honlapon. Tangófesztivál A nemzetközi jellegű rendezvényt a hétvégén szervezik meg a székvárosban, több helyen. Az érdeklődőkkel Argentínából érkezett tangóoktatók foglalkoznak, az egészet a Todo Tango Tánckedvelők Egyesülete szervezi. Vasárnap délután, a naplemente idején nyilvános tangóbemutatót terveznek a Péterváradi várban, a táncosok az óra előtti platón lépnek fel. Az esemény részét képezi az Újvidék Európa Kulturális Fővárosa 2021-ben jelöltetési csomagnak. Szent Istvánra emlékeztek Temerinben Délelőtti szentmisével, majd esti alkalmi műsorral ünnepelték meg a temeriniek a tájház udvarában a keresztény magyar állam alapítását, Szent István napját. A műsort, amelyben közreműködött a Szirmai Károly MME dalárdája, citerazenekara és asszonykórusa, a nyugdíjasok Őszirózsa énekkara, a Juventus énekkar és a Dávid csillagai zenekar, továbbá szavalatokkal Balogh Sándor és Petri Ildikó, a TAKT, a VMDP és a Szirmai Károly MME közösen szervezte. A műsorban Szent István királyról szóló versek, énekek hangzottak el. Ünnepi beszédet Csorba Béla mondott. - Első magyar királyunk élettapasztalatait a fiához írt intelmeiben összegezte - mondta beszédében a szónok, majd így folytatta: - Ebből az utókor sokszor és sokféleképpen mazsolázott, az új időkben leginkább azt emelve ki, hogy az egynyelvű ország gyenge és esendő. Pedig a magyarokat aligha kellett a más nyelvek iránti türelemre inteni. Ezeréves történelmünk során kapott itt szállást, tisztséget, vagyont és földet bárki, bármerről kéredzkedett be, legyen az kalandor vagy tényleges üldözött. Azonban a hála a nemzetek életében sem politikai kategória. És nem volt az 1848-ban, hát még Trianonban. Az utódállamok pedig igazán nem törődtek a magyar államalapító király intelmeivel, miért is tették volna. Ideológusaik szájából Szent István nevét csak szitokszóként lehetett hallani. De mi, magyarok is gyakran megfeledkezünk a királyi tükör egy másik fontos intelméről: ha nem vigyázol, akkor „idegen nemzetnek árulják el a te országodat!” Ne higgyük, hogy ez az intelem ma már nem aktuális! Ma, amikor Európa egyre inkább egy árboca törött, vitorla nélküli hajóra emlékeztet, s a világban egyre több helyi háború dúl, a menekültáradat pedig talán évtizedekig is ostromolhatja a kontinenset, s benne legfőbb gyámolítónkat, Magyarországot és a Délvidéket is. Emlékeznünk kell Szent István államalapítói és állambölcseleti hagyatékára, és emlékeztetnünk kell arra is, hogy ezt az örökséget megvédeni együtt és külön-külön valamennyiünk kötelessége. - Magyarnak lenni történelmünk során sohasem volt tartós nyugalmi állapot - emlékeztetett Csorba Béla. - Nemcsak a betevő falatért kellett megküzdenünk, de az ötvenévenként, vagy olykor még sűrűbben ránk zúduló, nyelvüket, vezényszavaikat és zászlaikat váltogató hódítókkal is. Még mielőtt valaki félreértené: nem a világgá futott szerencsétlen afrikai és ázsiai tömegekkel van bajunk, hanem azokkal, akik eszközként használják fel őket, a saját dogmáitól gúzsba kötött Európa meggyengítésére, gazdasági és katonai vazallusi helyzetbe kényszerítésére. Magyarország még állja a sarat, bár a kormányra nehezedő nyomás napról napra nagyobb, viszont a legnagyobb jóindulattal sem mondhatjuk, hogy Szerbia mindent megtesz a menekültek visszatartása érdekében. Valójában - látjuk - nem csinálnak semmit. Ez a helyzet fokozódó veszélyt jelent a vajdasági magyarokra nézve is, ami ellen nélkülözhetetlen az egységes magyar fellépés. Ebben kinek-kinek erejéhez mérten megvan a maga felelőssége. Az viszont nem kétséges, hogy ha ez az összefogás sürgősen nem valósul meg, az itteni magyarság további romlása megállíthatatlan. Az ünneplők - mivel a műsor végére eleredt az eső - a tájház fészerében zsíros kenyér fogyasztása közben, kivetítőn tekinthették meg a budapesti tűzijátékot. ■ G. B. I .: koton.. •• ma Gábor Béla A műsorban szereplő kórusok közös fellépése