Magyar Szó, 2015. október (72. évfolyam, 227-253. szám)

2015-10-01 / 227. szám

2015. október L, csütörtök Stafia kitekintv@magyant. „A szabadság forgott kockán” Csaknem háromszázezer ember lépte át eddig illegálisan a határt­­ A dublini egyezmény értelmében több mint 30 ezer embert vissza akarnak küldeni A magyar-szerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert „a szabadság forgott kockán” - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén. A tárcavezető kiemelte: az EU schenge­­ni rendelete kimondja, hogy meg kell védeni a külső határokat, biztosítani kell, hogy a zöld­határon ne jusson át senki, és az adott ország határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet az EU területére bejutni. Ha az unió külső határa nem megfelelően biztonságos, nem lehet­séges schengeni belső térről beszélni, ahol a polgárok a közös határokat ellenőrzés nélkül szabadon átléphetik - indokolta meg Pintér Sándor a részleges határzár elrendelését. A belügyminiszter közölte: Magyarországra az idén 287383 ember lépte át eddig illegálisan a határt, többségük a magyar-szerb határt lépte át, de a védelem kialakítása után a migrációs hullám átterelődött a magyar-horvát határra. Mint mondta, az érkezők regisztrációja továbbra is 100 százalékos a szerb határon, de a horvát szakaszon nem, mert aki onnan jön, egyértel­műen uniós országból jött, ezért feltételezik, hogy már megtörtént a regisztráció. A horvát belügyminiszter a legutóbbi tanácsülésen kije­lentette, hogy teljesen felkészültek erre a feladat­ra - idézte fel. Pintér Sándor megjegyezte: akiket itt regiszt­ráltak, azok a későbbiekben visszaküldhetők Magyarországra, és Nyugat-Európából több mint 30 ezer embert vissza akarnak küldeni a dublini egyezmény értelmében. A tárcavezető kifejtette: azok, akik itt beadták a menekültké­relmüket, jelentős részben nem együttműködő­­ek, és az eljárás megkezdését követően elhagyják az országot, viszont nem lehet zárva tartani a menekülttáborokat. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöké­nek felvetésére Pintér Sándor közölte: nem lehet teljes határzárról beszélni, hiszen nem az összes átkelőhelyet zárták le a magyar-szerb szakaszon, hanem csak hármat. Megjegyezte: a migránsok nem a kijelölt határátkelőkön át jöttek, nem a törvények betartásával érkeztek, hanem törvénytelen utat kerestek, és tovább­ra is igyekeznek törvénytelenül jönni. Azt is elmondta, hogy más uniós országok is mozgó­sították a honvédséget ezen ügy kezelésében. Magyarországon megfelelő felkészítés után a törvénynek megfelelően lépett fel a honvédség - hangoztatta. Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alel­­nökének kérdésére Pintér Sándor kijelentette: a határzárt az államhatár védelme indokolta, ez nemzetbiztonsági érdek. Arra is kitért, hogy a röszkei eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérték, hogy ne legyen törvénysértés, és remél­hetőleg a horvát határszakaszon nem lesz hasonló helyzet, amikor a magyar rendőrség ostrom alá kerül a határ túloldaláról. (Forrás: MTI) MTI Pintér Sándor megérkezik az ülésre Szlovákia a bírósághoz fordul az uniós kvóták miatt jóváhagyta a szlovák kormány szerdai, Nyitrán tartott kihelye­zett ülésén azt, hogy Pozsony az Európai Unió (EU) luxemburgi székhelyű Bíróságán megtámad­ja az unió belügyminiszterei által, minősített többségi szavazással, a múlt hét kedden jóváhagyott döntést, amely a migránsok köte­lező elosztását irányozza elő kvóták alapján. A kabinet ezzel megerő­sítette Robert Fico miniszterelnök múlt heti bejelentését arról, hogy az ügyben panasszal fordulnak az Európai Bírósághoz. A kormány döntését követően Fico azt mondta: még nem a beadvány szövegét hagy-­ ták jóvá, csak formálisan erősítették meg a múlt heti bejelentést. Pozsony az unió működéséről szóló szerződés 263. cikkére hivat­kozik. Ez lehetővé teszi, hogy az EU bármely tagországa megtámadja az unió olyan döntését, amelyről felté­telezhető, hogy tartalmából vagy a döntés meghozatalának folyamatá­ból adódóan sérti az adott ország jogait. Bár a szerdai döntésre vonatko­zó kormánydokumentumot nem hozták nyilvánosságra, Robert Fico korábbi kijelentései alapján várha­tó, hogy Pozsony az utóbbival érvel majd beadványában. Ezt valószí­nűsíti, hogy a kormányfő még az uniós belügyminiszterek döntését megelőzően többször is hangsú­lyozta: országa számára elfogadha­tatlan, hogy a menekültkvótákról az EU csúcsértekezlete helyett más fórumon szülessen döntés. A vonatkozó szabályozás szerint Pozsonynak a beadvány kézbe­sítésére három hónap áll majd rendelkezésére attól a naptól fogva, amikor a kvótadöntés megjelenik az unió hivatalos közlönyében. Az uniós határozat luxem­bourgi bíróságon való megtáma­dását­­ már a kormány hivatalos döntésének meghozatala előtt - több szlovák ellenzéki párt is bírál­ta. Többségükben azzal érveltek, hogy a lépés olyan ellenséges gesz­tus, amely árthat az ország unión belüli helyzetének. Az EU-tagországok belügymi­nisztereinek találkozóján a 120 ezer migráns elosztását tartalmazó terv­ről tartott szavazáson Csehország, Magyarország, Románia és Szlová­kia a kötelező kvóták ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Az ennek ellenére jóváhagyott kvóták alapján Szlovákiának egy éven belül több mint nyolcszáz migránst kelle­ne befogadnia, ám ez a szám a jövő­ben tovább emelkedhetne. (MTI) Robert Fico BetVAP Hátráltatják a vagyon-visszaszolgáltatást Az egyházi ingatlanok visszaadását sürgették az erdélyi magyar püspökök A kommunista rendszer által Romániában elkobzott egyházi ingatla­nok visszaszolgáltatását sürgette a négy erdélyi magyar történelmi egyház hét püspöke szerdán egy bukaresti konferencián, ahol a restitúciós folya­mat megtorpanásának okait elemezték jogászok részvételével. A konferenciára a sajtót, az európai uniós országok, valamint az Egye­sült Államok, Kanada és Svájc nagykövetségének képviselőit hívták meg. A tanácskozást kezdeményező Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházke­rület püspöke rámutatott: Románia nem jószántából, hanem a NATO- és európai uniós csatlakozása érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de most adminisztratív eszközökkel, a köztisztviselők megfélemlítésével hátráltatja a visszaszolgáltatást. Kifejtette: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő büntetőper óta, amelyben a resti­túciós bizottság tagjait felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a restitúciós törvények alkalmazásával megbízott tisztségviselők már félnek az egyházak javára dönteni. A püspök azt is sérelmezte, hogy az egyházi ingatlanresti­­túciót szándékosan összemossák a korrupciós ügyekkel és ezzel erkölcsileg is megbélyegzik a kisebbségi egyházak jogos követeléseit. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyház­megye érseke elmondta: a visszaszolgáltatásokat a román állam gyak­ran azzal hátráltatja, hogy nem ismeri el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bizonyos ingatlanok különböző egyházi szervezetek, vagy alapítványok nevén szerepeltek, amelyek megszűntek. Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke arról beszélt: az egyházi vagyon soha nem volt öncélú, az mindig közösségi célokat szolgált, és az egyház csak úgy tudja vallási, nemzeti, társadalmi kötelezettségét teljesíteni, ha nem mond le a ráhagyott örökségéről. Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke elmondta, a román államnak inkább partnernek kellene tekin­tenie saját - egyébként értékteremtő, adózó - más nyelvet beszélő állam­polgárait, és nem lenne szabad ellenségképet kreálnia, amikor a kisebbségi egyházak visszakövetelik épületeiket. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Böcs­­kei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, illetve Schön­berger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke is azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak nem köve­telnek olyasmit, ami nem volt az övék, és kizárólag törvényes utakon óhajtják felgyorsítani a jóvátételt. A tanácskozáson bemutatták a romániai egyházi ingatlan-vissza­szolgáltatás helyzetéről készülő Fehér Könyv tervezetét. A konferencián elhangzott: az erdélyi magyar történelmi egyházak 2500 ingatlanukat igényelték vissza a román államtól, és ezek mintegy felét kapták vissza a kommunizmus bukása óta eltelt negyed évszázad alatt. A Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosították ekintő Orbán Viktor: A mig válság destabilizálható A migrációs válság Európa stabili­tását veszélyezteti - figyelmeztetett Orbán Viktor miniszterelnök a The Wall Street Journal (WSJ) című, vezető amerikai üzleti-politikai napilapnak kedden adott nyilatkoza­tában. A lap internetes változatában megjelent interjúban a kormány­fő úgy vélekedett: a közel-keleti és afganisztáni migránsok töme­ges beáramlása az Európai Unió destabilizálásával fenyeget, hacsak a kontinens nem lép fel határozottan. „Ha nem találnak belső megoldást Szíriában, nincs esély az áradat megállítására” - idézte a lap a magyar miniszterelnö­köt, aki szerint nem lenne helyes, ha a fejlett világ mindebben csak Európát érő kihívást látna. Orbán védelmébe vette azt az intézkedést, amely három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a megfelelő úti okmány nélküli határátlépést, valamint a szerb határ mentén felépített kerítést - írta a WSJ. A lap beszámolt arról, hogy a tavalyi 42 ezerrel szemben idén már 280 ezer migráns érkezett Magyarországra. Orbán Viktor szerint az Egyesült Államoknak és más országoknak, így a gazdag arab országoknak is be kellene fogadniuk menekülte­ket, mert a válság könnyen destabilizálhatja Európát. „Nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi poli­tikai elitet leváltják a radikálisok” - idézte a WSJ a miniszter­­elnököt. Orbán az interjúban fenntartotta azt az álláspontját, hogy Magyarországnak nincs szüksége migránsokra, akiknek a legtöbbje muszlim. Szerinte nem az a feladat, hogy máshol teremtsék meg az új élet lehetőségét ezeknek az embereknek, hanem az, hogy a hazájukban való boldogulásukat elősegítsék. „Erkölcsi értelemben ez a helyes teendő” - jelentette ki. Az interjúban a miniszterelnök kitért arra is, hogy Magyaror­szágnak őriznie kell a függetlenségét, és az országnak rendel­keznie kell azzal a választási lehetőséggel, hogy akar-e otthont adni más kultúráknak. „A muszlim kultúra nagyon erős, nem vagyunk ellene, de nálunk nem létezik olyan párhuzamos társadalom, amely nem illeszkedik az európai értékek közé” - idézte a lap Orbán Viktort. (MTI) Beta//1 Sikerült megvédeni a magyar érdekeket Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága 2015. szeptem­ber 29-én fogadta el álláspontját a 2016. évi uniós költségvetés tervezetéről. A képviselők a kötelezettségvállalások összegét 157.4 milliárd euróban, a kifizetések nagyságrendjét pedig 146,4 milliárd euróban kívánják meghatározni. A Tanács álláspontjában szereplő összegekhez képest ez 4,2 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 4,3 milliárd eurós kifizetési növelést jelent. A Költségvetési Bizottság kiemelten támogatta azon összegek emelését, amelyek hozzájárulhatnak a migrá­ciós válság megoldásához - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. A szavazás kapcsán Deutsch Tamás, a Költségvetési Bizottság tagja elmondta: „Sikerült megvédenünk a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat, ugyanis a Bizottság nagy többséggel leszavazta azokat a módosító indítványokat, amelyek az Euró­pai Regionális Fejlesztési Alap kereteit 20%-kal csökkentet­ték volna azon országoknál (köztük Magyarország esetében), amelyek ellenezték az Európai Bizottságnak a migránsok áthe­lyezésére vonatkozó kvótákat.” Deli Andor elmondta: „A magyar néppárti képviselők számá­ra prioritás volt az Előcsatlakozási Alap (IPA) Tanács által javasolt csökkentésének visszafordítása, hiszen ezek az eszkö­zök döntően befolyásolják a tagjelölt országok, így Szerbia és a vajdasági magyarok csatlakozási törekvéseit. A fideszes delegáció módosító javaslatainak köszönhetően több tízmillió eurós emelést sikerült elérni ezeken a költségvetési sorokon. A tényleges anyagi támogatáson túlmenően meggyőződésünk, hogy az Előcsatlakozási Alap szintjének megőrzése egy fontos politikai üzenetet is hordoz és bátorítást jelent a tagjelölt országok számára.” Szakképzett munkaerőre van szükség A magyar kormány szerint nem lehet az európai munkaerő­piaci problémákat a gazdasági bevándorlók befogadásával kezelni rövid távon - mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, a Magyar-német kapcsolatok a német újraegyesítés tükrében elnevezésű konferencián. Tíz százalék körül van a munkanélküliség az unióban, először ezeknek az embereknek kell munkalehetőséget biztosítani. Mint mondta, Európának szüksége van a szakképzett munka­erőre, azonban látni kell, hogy „a most ideérkező migráns­­tömeg nem feltétlen a német vagy magyar szakemberhiányt tölti be, hanem rövid távon elsősorban a szociális kiadásokat növeli”. A magyar álláspont világos, a kormány szeretné, ha nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió határainak biztonságát is garantálni tudná - jelentette ki Varga Mihály, hozzátéve: a problémát ott kell kezelni elsősorban, ahol létre­jött. (Forrás: MTI)

Next