Magyar Szó, 2015. október (72. évfolyam, 227-253. szám)
2015-10-01 / 227. szám
2015. október L, csütörtök Stafia kitekintv@magyant. „A szabadság forgott kockán” Csaknem háromszázezer ember lépte át eddig illegálisan a határt A dublini egyezmény értelmében több mint 30 ezer embert vissza akarnak küldeni A magyar-szerb határszakaszon azért volt szükség a részleges határzár elrendelésére, mert „a szabadság forgott kockán” - mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának szerdai ülésén. A tárcavezető kiemelte: az EU schengeni rendelete kimondja, hogy meg kell védeni a külső határokat, biztosítani kell, hogy a zöldhatáron ne jusson át senki, és az adott ország határozza meg, hogy milyen feltételek mellett lehet az EU területére bejutni. Ha az unió külső határa nem megfelelően biztonságos, nem lehetséges schengeni belső térről beszélni, ahol a polgárok a közös határokat ellenőrzés nélkül szabadon átléphetik - indokolta meg Pintér Sándor a részleges határzár elrendelését. A belügyminiszter közölte: Magyarországra az idén 287383 ember lépte át eddig illegálisan a határt, többségük a magyar-szerb határt lépte át, de a védelem kialakítása után a migrációs hullám átterelődött a magyar-horvát határra. Mint mondta, az érkezők regisztrációja továbbra is 100 százalékos a szerb határon, de a horvát szakaszon nem, mert aki onnan jön, egyértelműen uniós országból jött, ezért feltételezik, hogy már megtörtént a regisztráció. A horvát belügyminiszter a legutóbbi tanácsülésen kijelentette, hogy teljesen felkészültek erre a feladatra - idézte fel. Pintér Sándor megjegyezte: akiket itt regisztráltak, azok a későbbiekben visszaküldhetők Magyarországra, és Nyugat-Európából több mint 30 ezer embert vissza akarnak küldeni a dublini egyezmény értelmében. A tárcavezető kifejtette: azok, akik itt beadták a menekültkérelmüket, jelentős részben nem együttműködőek, és az eljárás megkezdését követően elhagyják az országot, viszont nem lehet zárva tartani a menekülttáborokat. Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnökének felvetésére Pintér Sándor közölte: nem lehet teljes határzárról beszélni, hiszen nem az összes átkelőhelyet zárták le a magyar-szerb szakaszon, hanem csak hármat. Megjegyezte: a migránsok nem a kijelölt határátkelőkön át jöttek, nem a törvények betartásával érkeztek, hanem törvénytelen utat kerestek, és továbbra is igyekeznek törvénytelenül jönni. Azt is elmondta, hogy más uniós országok is mozgósították a honvédséget ezen ügy kezelésében. Magyarországon megfelelő felkészítés után a törvénynek megfelelően lépett fel a honvédség - hangoztatta. Harangozó Tamás, a bizottság szocialista alelnökének kérdésére Pintér Sándor kijelentette: a határzárt az államhatár védelme indokolta, ez nemzetbiztonsági érdek. Arra is kitért, hogy a röszkei eseményeket folyamatosan figyelemmel kísérték, hogy ne legyen törvénysértés, és remélhetőleg a horvát határszakaszon nem lesz hasonló helyzet, amikor a magyar rendőrség ostrom alá kerül a határ túloldaláról. (Forrás: MTI) MTI Pintér Sándor megérkezik az ülésre Szlovákia a bírósághoz fordul az uniós kvóták miatt jóváhagyta a szlovák kormány szerdai, Nyitrán tartott kihelyezett ülésén azt, hogy Pozsony az Európai Unió (EU) luxemburgi székhelyű Bíróságán megtámadja az unió belügyminiszterei által, minősített többségi szavazással, a múlt hét kedden jóváhagyott döntést, amely a migránsok kötelező elosztását irányozza elő kvóták alapján. A kabinet ezzel megerősítette Robert Fico miniszterelnök múlt heti bejelentését arról, hogy az ügyben panasszal fordulnak az Európai Bírósághoz. A kormány döntését követően Fico azt mondta: még nem a beadvány szövegét hagy- ták jóvá, csak formálisan erősítették meg a múlt heti bejelentést. Pozsony az unió működéséről szóló szerződés 263. cikkére hivatkozik. Ez lehetővé teszi, hogy az EU bármely tagországa megtámadja az unió olyan döntését, amelyről feltételezhető, hogy tartalmából vagy a döntés meghozatalának folyamatából adódóan sérti az adott ország jogait. Bár a szerdai döntésre vonatkozó kormánydokumentumot nem hozták nyilvánosságra, Robert Fico korábbi kijelentései alapján várható, hogy Pozsony az utóbbival érvel majd beadványában. Ezt valószínűsíti, hogy a kormányfő még az uniós belügyminiszterek döntését megelőzően többször is hangsúlyozta: országa számára elfogadhatatlan, hogy a menekültkvótákról az EU csúcsértekezlete helyett más fórumon szülessen döntés. A vonatkozó szabályozás szerint Pozsonynak a beadvány kézbesítésére három hónap áll majd rendelkezésére attól a naptól fogva, amikor a kvótadöntés megjelenik az unió hivatalos közlönyében. Az uniós határozat luxembourgi bíróságon való megtámadását már a kormány hivatalos döntésének meghozatala előtt - több szlovák ellenzéki párt is bírálta. Többségükben azzal érveltek, hogy a lépés olyan ellenséges gesztus, amely árthat az ország unión belüli helyzetének. Az EU-tagországok belügyminisztereinek találkozóján a 120 ezer migráns elosztását tartalmazó tervről tartott szavazáson Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia a kötelező kvóták ellen szavazott, Finnország pedig tartózkodott. Az ennek ellenére jóváhagyott kvóták alapján Szlovákiának egy éven belül több mint nyolcszáz migránst kellene befogadnia, ám ez a szám a jövőben tovább emelkedhetne. (MTI) Robert Fico BetVAP Hátráltatják a vagyon-visszaszolgáltatást Az egyházi ingatlanok visszaadását sürgették az erdélyi magyar püspökök A kommunista rendszer által Romániában elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását sürgette a négy erdélyi magyar történelmi egyház hét püspöke szerdán egy bukaresti konferencián, ahol a restitúciós folyamat megtorpanásának okait elemezték jogászok részvételével. A konferenciára a sajtót, az európai uniós országok, valamint az Egyesült Államok, Kanada és Svájc nagykövetségének képviselőit hívták meg. A tanácskozást kezdeményező Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke rámutatott: Románia nem jószántából, hanem a NATO- és európai uniós csatlakozása érdekében fogadta el a jóvátételi törvényeket, de most adminisztratív eszközökkel, a köztisztviselők megfélemlítésével hátráltatja a visszaszolgáltatást. Kifejtette: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszaállamosítását elrendelő büntetőper óta, amelyben a restitúciós bizottság tagjait felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, a restitúciós törvények alkalmazásával megbízott tisztségviselők már félnek az egyházak javára dönteni. A püspök azt is sérelmezte, hogy az egyházi ingatlanrestitúciót szándékosan összemossák a korrupciós ügyekkel és ezzel erkölcsileg is megbélyegzik a kisebbségi egyházak jogos követeléseit. Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke elmondta: a visszaszolgáltatásokat a román állam gyakran azzal hátráltatja, hogy nem ismeri el jogutódként az egyházat, ha a telekkönyvekben bizonyos ingatlanok különböző egyházi szervezetek, vagy alapítványok nevén szerepeltek, amelyek megszűntek. Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke arról beszélt: az egyházi vagyon soha nem volt öncélú, az mindig közösségi célokat szolgált, és az egyház csak úgy tudja vallási, nemzeti, társadalmi kötelezettségét teljesíteni, ha nem mond le a ráhagyott örökségéről. Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke elmondta, a román államnak inkább partnernek kellene tekintenie saját - egyébként értékteremtő, adózó - más nyelvet beszélő állampolgárait, és nem lenne szabad ellenségképet kreálnia, amikor a kisebbségi egyházak visszakövetelik épületeiket. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, Böcskei László, a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, illetve Schönberger Jenő, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye püspöke is azt hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak nem követelnek olyasmit, ami nem volt az övék, és kizárólag törvényes utakon óhajtják felgyorsítani a jóvátételt. A tanácskozáson bemutatták a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás helyzetéről készülő Fehér Könyv tervezetét. A konferencián elhangzott: az erdélyi magyar történelmi egyházak 2500 ingatlanukat igényelték vissza a román államtól, és ezek mintegy felét kapták vissza a kommunizmus bukása óta eltelt negyed évszázad alatt. A Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosították ekintő Orbán Viktor: A mig válság destabilizálható A migrációs válság Európa stabilitását veszélyezteti - figyelmeztetett Orbán Viktor miniszterelnök a The Wall Street Journal (WSJ) című, vezető amerikai üzleti-politikai napilapnak kedden adott nyilatkozatában. A lap internetes változatában megjelent interjúban a kormányfő úgy vélekedett: a közel-keleti és afganisztáni migránsok tömeges beáramlása az Európai Unió destabilizálásával fenyeget, hacsak a kontinens nem lép fel határozottan. „Ha nem találnak belső megoldást Szíriában, nincs esély az áradat megállítására” - idézte a lap a magyar miniszterelnököt, aki szerint nem lenne helyes, ha a fejlett világ mindebben csak Európát érő kihívást látna. Orbán védelmébe vette azt az intézkedést, amely három évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja a megfelelő úti okmány nélküli határátlépést, valamint a szerb határ mentén felépített kerítést - írta a WSJ. A lap beszámolt arról, hogy a tavalyi 42 ezerrel szemben idén már 280 ezer migráns érkezett Magyarországra. Orbán Viktor szerint az Egyesült Államoknak és más országoknak, így a gazdag arab országoknak is be kellene fogadniuk menekülteket, mert a válság könnyen destabilizálhatja Európát. „Nem nehéz elképzelni, hogy egy-két éven belül a régi politikai elitet leváltják a radikálisok” - idézte a WSJ a miniszterelnököt. Orbán az interjúban fenntartotta azt az álláspontját, hogy Magyarországnak nincs szüksége migránsokra, akiknek a legtöbbje muszlim. Szerinte nem az a feladat, hogy máshol teremtsék meg az új élet lehetőségét ezeknek az embereknek, hanem az, hogy a hazájukban való boldogulásukat elősegítsék. „Erkölcsi értelemben ez a helyes teendő” - jelentette ki. Az interjúban a miniszterelnök kitért arra is, hogy Magyarországnak őriznie kell a függetlenségét, és az országnak rendelkeznie kell azzal a választási lehetőséggel, hogy akar-e otthont adni más kultúráknak. „A muszlim kultúra nagyon erős, nem vagyunk ellene, de nálunk nem létezik olyan párhuzamos társadalom, amely nem illeszkedik az európai értékek közé” - idézte a lap Orbán Viktort. (MTI) Beta//1 Sikerült megvédeni a magyar érdekeket Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága 2015. szeptember 29-én fogadta el álláspontját a 2016. évi uniós költségvetés tervezetéről. A képviselők a kötelezettségvállalások összegét 157.4 milliárd euróban, a kifizetések nagyságrendjét pedig 146,4 milliárd euróban kívánják meghatározni. A Tanács álláspontjában szereplő összegekhez képest ez 4,2 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 4,3 milliárd eurós kifizetési növelést jelent. A Költségvetési Bizottság kiemelten támogatta azon összegek emelését, amelyek hozzájárulhatnak a migrációs válság megoldásához - olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. A szavazás kapcsán Deutsch Tamás, a Költségvetési Bizottság tagja elmondta: „Sikerült megvédenünk a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat, ugyanis a Bizottság nagy többséggel leszavazta azokat a módosító indítványokat, amelyek az Európai Regionális Fejlesztési Alap kereteit 20%-kal csökkentették volna azon országoknál (köztük Magyarország esetében), amelyek ellenezték az Európai Bizottságnak a migránsok áthelyezésére vonatkozó kvótákat.” Deli Andor elmondta: „A magyar néppárti képviselők számára prioritás volt az Előcsatlakozási Alap (IPA) Tanács által javasolt csökkentésének visszafordítása, hiszen ezek az eszközök döntően befolyásolják a tagjelölt országok, így Szerbia és a vajdasági magyarok csatlakozási törekvéseit. A fideszes delegáció módosító javaslatainak köszönhetően több tízmillió eurós emelést sikerült elérni ezeken a költségvetési sorokon. A tényleges anyagi támogatáson túlmenően meggyőződésünk, hogy az Előcsatlakozási Alap szintjének megőrzése egy fontos politikai üzenetet is hordoz és bátorítást jelent a tagjelölt országok számára.” Szakképzett munkaerőre van szükség A magyar kormány szerint nem lehet az európai munkaerőpiaci problémákat a gazdasági bevándorlók befogadásával kezelni rövid távon - mondta a nemzetgazdasági miniszter szerdán Budapesten, a Magyar-német kapcsolatok a német újraegyesítés tükrében elnevezésű konferencián. Tíz százalék körül van a munkanélküliség az unióban, először ezeknek az embereknek kell munkalehetőséget biztosítani. Mint mondta, Európának szüksége van a szakképzett munkaerőre, azonban látni kell, hogy „a most ideérkező migránstömeg nem feltétlen a német vagy magyar szakemberhiányt tölti be, hanem rövid távon elsősorban a szociális kiadásokat növeli”. A magyar álláspont világos, a kormány szeretné, ha nemcsak Magyarország, hanem az Európai Unió határainak biztonságát is garantálni tudná - jelentette ki Varga Mihály, hozzátéve: a problémát ott kell kezelni elsősorban, ahol létrejött. (Forrás: MTI)