Magyar Szó, 2015. október (72. évfolyam, 227-253. szám)

2015-10-23 / 246. szám

GYÓGYKALAUZ Már megint az a vérnyomás... Újból megnyílt a Horgos-Röszke 2 Tegnap ismét megnyílt a Szerbiát és Magyarországot összekötő Horgos-Röszke 2 átkelő. Délben a két ország belügyminisztere, Nebojsa Stefanovic és Pintér Sándor a helyszínen tartottak sajtóér­tekezletet, majd azt követően együtt nyitották meg a szerb oldalon lévő kaput. A határt szeptember 15-én zárták le a településre érkező migránsáradat miatt, s alig több mint egy hónap után az autópályáról letiltott jármű­vek tegnap óta ismét igénybe vehetik a kishatárt 7 és 19 óra között. Nebojsa Stefanovic a migránshelyzet kapcsán elmondta, hogy továbbra is az Európai Uniótól várják a megoldást, ők pedig mindent megtesznek, hogy a Magyar­­ország és Szerbia közötti jó viszony megmaradjon, és az átjárhatóságot fenntartsák.­­ A migránshelyzet tovább­ra is tart, ezért a legjelentősebb európai uniós országok hatha­tósabb hozzájárulását várjuk, mert szinte lehetetlen, hogy a tranzit országok vegyék át a teher legnagyobb részét. De minden előttünk álló kihívás ellenére mi arra fogunk töre­kedni, hogy a jószomszédi viszonyunkat a legmagasabb szinten tartsuk meg. Ez egy közös probléma, amelyet csak közösen tudunk megoldani is. Nagyon fontos számunkra, hogy a lakosságnak ne kelljen bármilyen következményt is elszenvednie, és hogy azok a forgalmi útvonalak, amelyek Szerbián és Magyarországon keresztül haladnak, mindig nyitva legyenek - mondta Stefanovic. Pintér Sándor elmondta, Magyarország és Szerbia között ismét minden közúti határál­lomás működik, ez pedig, mint kifejezte, a két országnak, a két belügyminisztériumnak és a két rendőrségnek az erőfeszí­tésén múlott. - Valamennyien emlék­szünk szeptember 16-ára, amikor az illegális migrán­­sok megpróbáltak jogtalanul betörni Magyarország terüle­tére. Nem vették figyelembe az Európai Unió, Szerbia és Magyarország jogait és köte­lezettségeit sem. Közös erőfe­szítéssel megakadályoztuk ezt, helyrehoztuk a rombolást és így ma ismét megnyithatjuk ezt a határt - mondta Pintér Sándor, aki hozzátette azt is, hogy a két ország tevékeny­ségén nem fog f­élni­, hogy a migránsáradat Európát ne érje el, de a megoldás kulcsa nem Szerbiában és nem is Magyar­­országon van. Az újságírók kérdésére, hogy megnyitják a kishatárt a személyi gépjárműforga­lom előtt is, a miniszterek azt a választ adták, hogy dolgoz­nak az ügyön. ■ K.R. Az autópályáról kitiltott járművek 7-19 óra között járhatnak át Orbán Viktor: Szerbia nélkül nem lehet megoldani a migránsválságot Szerbia jelentősége ma sokkal nagyobb, mint akár néhány hónappal ezelőtt volt - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szerdán este Madridban az M1 aktuális csatornának adott nyilatkoza­tában. A miniszterelnök szerint a szerbek nélkül a migránsvál­­ság nem oldható meg. Orbán Viktor - aki az Európai Néppárt kongresz­­szusán vesz részt Madridban - szerdán külön egyeztetést tartott Aleksandar Vucic szerb kormányfővel. A miniszterelnök úgy érté­kelte, hogy a térség legstabi­labb állama ma Szerbia.­­ Szerbia kulcsfontossá­gú állammá vált, nemcsak a magyarok, hanem egész Európa számára. Azt hiszem, hogy a szerbek dolgát, a szer­­bek ügyét, a szerbek védelmi képességeit komolyabban kell venni, és jobban kell erősíteni a jövőben, mint ahogy eddig tettük. Méltatlanul kevés pénz jutott oda az unióból ahhoz képest, hogy milyen terheket viselnek, és azt gondolom, hogy a szerbek nélkül nem is fogjuk tudni megoldani ezt a migránsválságot, ezért azt gondolom, hogy az európai vezetőknek összpontosítani­uk kell Szerbia képességeinek a megerősítésére - mondta. Hozzátette: világossá kell tenni, hogy az unió komolyan veszi Szerbia európai uniós tagságát, „és a migránsválság megmutatta, hogy ha komo­lyan akarunk védekezni az ilyen jelenségek ellen, akkor Szerbiának közelebb kell lennie, jobban kell integrá­lódnia az Európai Unióba”. „Brüsszelben részben a jó szomszédság okán, rész­ben a saját nemzeti érdeke­inkből kiindulva támogatni fogjuk Szerbiát”- jelentette ki a magyar miniszterelnök. A madridi néppárti kong­resszus eseményeiről, ahol jelen volt Angela Merkel, Jean- Claude Juncker és Donald Tusk is a 3. oldalon olvashat­nak. (MTI) Aleksandar Vucic és Orbán Viktor a kongresszus szünetében egyeztetett MTI Isi □DÓR NÖVI SAD 024/827-220 w­ww.magyarszo.com KÖZÉLETI NAPILAP Újvidék, 2015. október 23., péntek LXXII. évf., 246. (23 331.) szám ■ Ára 40 Din Ma közöljük nyereményjátékunk negyedik szelvényét 8. oldal Dr. Harmathy Norbert Kristálygömb díjas 7. oldal Emlékezés és politika Szabó József Sokan elemezték, magyarázták és értelmezték már (félre is) a magyar 1956-ot. Sokan meg is ünnepük az akkori antikommunista forradalom kezdetének napját, október 23- át. A magyarországi nemzeti ünnepen a pártok és támogatóik - már jó negyedszázada - külön emlékeznek, koszorúznak és róják le tiszteletüket az arra valóban érdemesek emléke előtt. Olykor nagygyűlést is tartanak. „Természetesen” egymástól elkülönülve, tisztes távolságra a másiktól. Főleg azoktól, akiket ilyenkor illik megbélyegezni vagy ellenségként emlegetni. Még akkor is, ha a szokásos vádak nem illenek a kipécézettek mindegyikére. A bírálók azonban mintha elfelejtették volna, hogy közöttük is lehetnek olyanok, akik szintén a kommunista rendszer (magas rangú) kiszolgálói voltak. Meg olyanok is, akik 1989-ig ellenforradalomnak nevezték az 1956-os eseményeket. No, meg olyanok, akik anno teli torokkal éltették „a baráti Szovjetuniót", amely 59 éve szétlövette az általa felügyelt rezsim és magyar szekértolói ellen fellázadt tömegeket. A leghangosabb kritikusok inkább csak a szépre emlékeznének. Mármint a saját életük­ből, miközben 1956-nak is voltak szépségei, amelyek mintha elhomályosodtak volna. Kezdjük mindjárt a legszebb mozzanattal. Azzal, hogy a II. világháborúban győztes hatalom által elfoglalt és elnyomott Magyarország népe összefogott, egységbe kovácso­­lódott. E nélkül ugyanis semmi se történhetett volna. Ritka történelmi pillanat, amikor a többség rájön, mint 1956-ban, hogy együttesen világraszóló dolgokat lehet művelni. Például bátran megküzdeni a szabadságért, függet­lenségért és egy élhető, valóban demokratikus országért. Hogy ezt sikerült-e megvalósítani a diktatórikus rezsim 1989-es bukása után (mert előtte az ’56-os forradalom ellenére sem sikerült), szintén sokan elemezték, eltérő véle­ményeket fogalmazva meg. Abban azért többé-kevésbé egyetértenek a vizsgálódók, hogy az 1956-ban tapasztalt egység és összefogás napjainkban nem igazán jellemzi az országot., Pedig jól jönne. Főleg talán azért, hogy kialakulhasson végre egy olyan állampolgári közösség, amely együtt és szakszerűen próbálná megoldani Magyarország égető prob­lémáit, s együtt kapcsolódna be a globális folyamatokba. Sőt, a közös ünnepléstől sem idegenkedne. Kozma Rita Szorosabb együttműködés a Politika és a Magyar Szó között Országos jelentőségű napilapok fognak össze - vélekedett egybehangzóan Újvidéken Ljiljana Smajlovic, a Politika napilap főszerkesztője és a Szerbiai Újság­írók Egyesületének vezetője és Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője, aki Ökrész Rozáliával, a Magyar Szó Lapki­adó Kft. igazgatójával és Újhelyi Lukács­csal, médiaházunk igazgatóbizottságának elnökével fogadta az újvidéki székházban tegnap a vendéget. Mint elhangzott, a Politika a hazai többségi nyelvű tájékoz­tatásban, a Magyar Szó pedig a magyar nyelvűben számít a legtekintélyesebb és legszavahihetőbb információforrásnak, ezért természetes, hogy a két sajtóorgá­num szorosabbra fűzze kapcsolatait. Az együttműködési megállapodás alapjait fektették le a tárgyalás során, aminek az egyik látható eredménye az lesz, hogy a Magyar Szóban megjelenő cikkek vissza­köszönnek majd a Politikában és ezáltal elérhetőbbé válnak a szerb olvasóközön­ség számára, de ugyanígy, a vajdasági magyarokat érintő témákkal foglalkozó Politikában közölt cikkek közül is rend­szeresen jelentet majd meg a jövőben napilapunk. ■ v.ár : 120,0826 Din T Hőmérséklet 4°C/14°C Ötös András

Next