Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)
2016-03-01 / 48. szám
2016. március 1., kedd „Patikamérlegen kiszámított” nemzeti külpolitika Kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar-szerb viszonyt Orbán Viktor A Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőn tartotta szokásos misszióvezetői értekezletét, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is beszédet mondott. Legutóbb fél éve, tavaly szeptemberben tartottak nagyköveti értekezletet, akkor a bevándorlás volt a központi témája a diplomatáknak útmutatóul szolgáló értekezletnek, most a szomszédos államokkal ápolt viszony értékelése mellett az euróövezethez történő csatlakozás lehetőségét mérlegelte az európai integráció tükrében a miniszterelnök. Ukrajna kapcsán szót ejtett az Oroszországgal történő kapcsolattartásról is. A kormányfő tegnap a kérdések megválaszolásával együtt másfél órás előadásában szólt Magyarország és a szomszédos államok viszonyáról is. A magyar-szlovák viszonyt rendezettnek, kiszámítható partnerségnek, a magyarszerbet pedig kiegyensúlyozottnak nevezte a miniszterelnök, aki ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett. Romániában ezzel szemben - folytatta - politikai hadjárat folyik magyar politikusokkal szemben. „Nem egyszerűen csak a jogállami elvek érvényesítéséről, hanem a magyar kisebbség politikai vezetőinek háttérbe szorításáról is szó van”, amit megfelelő formában és súllyal szóvá kell majd tenni - mondta. Horvátországról úgy fogalmazott: „a kapcsolatainkat most próbáljuk rendezni”, újraépíteni, ami nem egyszerű feladat, mert „a kapcsolat szövete roncsolt”, és nemcsak arról van szó, hogy „durva dolgokat vágtak a barátaink a fejünkhöz, hanem arról, hogy elszaladt az idő, és sok közös stratégiai döntés más relációban történik meg”. Példaként említette: Magyarország energiavezetéket szeretett volna létesíteni Horvátország felől, hogy ne csak Oroszországból tudjon gázt beszerezni, ám időközben megépült a szlovák-magyar gázvezeték, amelyen keresztül ez működik. Megjegyezte, előrehaladottak a tárgyalások a lengyelekkel is arról, hogy megkíséreljenek onnan gázt szállítani Közép-Európába. Szlovéniáról szólva a kormányfő arra hívta fel a figyelmet, hogy ez egy elhanyagolt relációja a magyar külpolitikának, de nagy remények fűzhetők az együttműködéshez. Beszélt Ukrajnáról is, jelezve: nem látni, hogy az országból mikor lesz egy nyugatos gazdasági szerkezetű jogállam. Azt azonban megerősítette: Magyarország érdeke az, hogy Oroszország és Magyarország között mindig legyen „valami” - „hívhatják Ukrajnának is”, a lényeg, hogy ne legyen közös határunk Oroszországgal. „Abban ugyanakkor nem vagyunk érdekeltek, hogy Ukrajna okán belerángassák Magyarországot egy oroszellenes nemzetközi koalícióba” - mondta, megismételve: az év felénél nem lesz automatikus az EU-s szankcióhosszabbítás Oroszországgal szemben. A magyar-osztrák kapcsolatra előadásában nem tért ki, arról csak kérdésre beszélt, közölve: nem véletlenül hagyta ki Ausztriát a felsorolásból. Akármilyen durva nyilatkozatokat tesz ugyanis egy szomszédos állam vezetője, ő igyekszik nem a kancellárhoz, hanem az osztrák néphez beszélni - mondta, hozzátéve: nem lesz udvariatlan a kancellárral szemben, ellenkező esetben az osztrák népet sértené meg. Orbán Viktor beszédében méltatta az idén 25 éves visegrádi együttműködést - amelynek sikere szavai szerint jelentős erőforrás a magyar diplomáciának. Az EU-ra rátérve beszélt az eurózónáról, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar alkotmány szerint a magyar gazdaság valutája a forint, és az alkotmány megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség kell. Kiemelte: ez azt jelenti, hogy ha felmerül a kérdés, Magyarország csatlakozzon-e a közös pénzt használó európai egységhez, vagy az eurózónán kívül maradva továbbra is önálló gazdaságpolitikát és annak következményeit magán viselő, önálló nemzetpolitikát folytasson, akkor a válasznak a nemzeti egység alapján kell megszületnie. Orbán Viktor úgy látja, ez a dilemma a következő néhány év nagy intellektuális kihívása, mert most több ország is az eddiginél komolyabban barátkozik a gondolattal, hogy a közös pénz után mélyebb integráció is lehetne. Ez kihívást jelent minden országnak, amely nem tagja az euróövezetnek. Nem biztos, hogy végeredményre is jut ez az elszántság, és nekünk egy kész tényhez kell alkalmazkodnunk, de nem árt gondolkodni, hogy mi lenne a magyar érdek ebben a helyzetben - vélekedett. Orbán Viktor értékelte a magyar külügyi szervezetrendszer két évvel ezelőtti átalakítását is, amelyet szerinte igazoltak a külgazdasági eredmények. A miniszterelnök szerint a magyar nagykövetek nyugodtan végezhetik a munkájukat, mert a nyugodt és kiegyensúlyozott külpolitikai munka előfeltétele a nyugodt és kiegyensúlyozott hátország, és e tekintetben a misszióvezetők „jól állnak”. A kormányfő hangsúlyozta: a hátország tehát megvan, „patikamérlegen kiszámított nemzeti külpolitikai stratégiát viszünk”, így a magyar külpolitikának, Magyarországnak megbecsültsége van. Ez nem azt jelenti, hogy „csupa jót mondanak rólunk”, de az, hogy egy tízmilliós országgal egy 500 milliós integrációban érdemben foglalkozik a világ, jelentős teljesítmény - értékelt. (Forrás: MTI) Orbán Viktor ismét kiállt Szerbia európai uniós csatlakozása mellett MTI Marosvásárhelyen tárgyalják Ráduly Róbert perét A marosvásárhelyi táblabíróság döntése értelmében nem a területileg illetékes Hargita megyei törvényszék, hanem a Maros megyei törvényszék tárgyalja alapfokon a Csíkszeredai városvezetők, Ráduly Róbert volt polgármester és Szőke Domokos alpolgármester perét - közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség. A per áthelyezését a romániai korrupcióellenes ügyészség (DNA) kérte az ügy érdemi tárgyalásának az elkezdése előtt. Amint a Székelyhon portál korábban idézte a vádhatóság érveit: fennáll annak az alapos gyanúja, hogy ez az ügy befolyásolhatja a Csíkszeredában székelő Hargita megyei törvényszék túráinak pártatlanságát. Az ügyészség többek között arra hivatkozott, hogy a polgármestert nagy többséggel választották meg Csíkszeredán, és „a lakosság sajátosságát” megemlítve érzékeltette, hogy az ügynek etnikai vonatkozása is van. Ráduly Róbert és Szőke Domokos ellen 2015. június közepén emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség. (MTI) A magyar-lengyel szolidaritás éve az idei A magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánította 2016-ot az Országgyűlés hétfői határozatában. A Kövér László házelnök, Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló és az öt frakcióvezető - Kósa Lajos (Fidesz), Tóbiás József (MSZP), Vona Gábor (Jobbik), Harrach Péter (KDNP) és Schiffer András (LMP) által jegyzett határozati javaslatot egyhangúlag, 168 igen szavazattal fogadta el a parlament. A döntést a képviselők felállva tapsolták meg. Az előterjesztés szerint az 1956. júniusi poznani kommunistaellenes felkelés és az 1956. októbernovemberi magyar forradalom hatvanadik évfordulójának emléket állítva - a magyar Országgyűlés és a lengyel szejm és szenátus egyetértésében - nyilvánították a magyar-lengyel szolidaritás évének az ideit. A lengyel szejm - ugyanezzel a tartalommal pénteken fogadta el határozatát arról, hogy 2016- ot a lengyel-magyar szolidaritás évének nyilvánítja. (MTI) | kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ ||;\ Az NVB hitelesítette a népszavazási kezdeményezést A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hétfői ülésén hitelesítette a kormánynak a kötelező betelepítési kvóta ügyében benyújtott népszavazási kezdeményezését. A kormány által az NVB-hez benyújtott és most hitelesített kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A hitelesítést kilencen támogatták, ellene szavazott Fábián Adrián választott tag, valamint Bodolai László, az LMP és Litresits András, az MSZP delegáltja. Ezt követően Nyakó István kifogását tárgyalta a testület, amelyet azért adott be, mert kedden akadályozták a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazási kérelme benyújtásakor. Részben helyt adott Nyakó István MSZP-s politikus kifogásának az NVB: a testület megállapította, hogy kedden megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási alapelvét. A bizottság szerint az NVI székházának előterében megjelenő „kopaszok” jelenléte, magatartása jogsértő volt, és ez a magatartás nem elfogadható. Ugyanakkor a megtekintett felvételek alapján a vasárnapi pihenőnap ügyében Nyakó Istvánhoz hasonlóan népszavazási kezdeményezéssel élő magánszemély, illetve kísérője terhére sem lehet megállapítani, hogy kihasználta volna a helyzetet. Az NVB-tagok az NVI előterében kedden készült biztonságikamera-felvételek alapján sem tudták egyértelműen megítélni, hogy Nyakó Istvánt akadályozták-e a kezdeményezés benyújtásához szükséges pecsételést közvetlenül megelőzően. Az MTI érdeklődésére az NVI- nél vasárnap közölték, hogy bár a „párhuzamossági moratórium” indokolná az egyik kérdés elutasítását, de Pálffy Ilona, a testület elnöke úgy döntött, hogy Erdősi Lászlóné és a négy másodperccel később leadott Nyakó István népszavazási kérdését is az NVB elé terjeszti. (Forrás: MTI) MENEKÜLTKVÓTA-ELLENES PETÍCIÓ Több mint nyolcvanezer aláírást gyűjtött az MKP Meghaladta a nyolcvanezret az aláírások száma a Magyar Közösség Pártjának (MKP) menekültkvóta-ellenes petícióján, amely így ezzel az MKP történetének legsikeresebb ilyen kezdeményezése lett - jelentették be a felvidéki magyar párt politikusai hétfőn Pozsonyban tartott sajtótájékoztatójukon. A még tavaly októberben elindított petíciónak két célkitűzése van, egyrészt az, hogy elutasítsa a migránsok újraelosztását célzó uniós kvótákat, másrészt pedig az, hogy ügydöntővé változtassa a helyi népszavazások eredményét. Őry Péter, a petíciós bizottság koordinátora kérdésre elmondta: a petíciót addig kívánják folytatni, amíg az Európai Unió vezetői nem teszik világossá, milyen valós megoldást látnak a migrációs válság kezelésére, de legalábbis addig, amíg tisztázódik, hogy a közelgő uniós csúcson az egyes tagországok vezetői milyen megoldások mellett foglalnak állást. (MTI) Baloldali polgármestere marad Salgótarjánnak Fekete Zsolt, az MSZP, a Demokratikus Koalíció (DK), a Tarjáni Városlakó Egyesület és az Európai Baloldal jelöltje nyerte vasárnap a salgótarjáni időközi polgármester-választást, megelőzve a Fidesz, a Jobbik és a Munkáspárt jelöltjét. A nógrádi megyeszékhelyen azért kellett településvezetőt választani, mert tavaly novemberben elhunyt Dóra Ottó, a város szocialista polgármestere. Salgótarjánban a választásra jogosultak csaknem fele szavazott az időközi polgármester-választáson, a részvételi arány magasabb volt, mint a 2014 októberében tartott önkormányzati választáson. A Nemzeti Választási Iroda (NVI), urnazárást követően nyilvánosságra hozott adatai szerint, a 30.910 választópolgár közül 14.209-en leadták voksukat, ami 45,97 százalékos részvételt mutat. A választási adatok 95 százalékos feldolgozottságánál Fekete Zsolt 7394 szavazatot kapott, Simon Tibor (Fidesz) 5693-at, Hulitka Istvánra (Jobbik) 882- en, Thürmer Gyulára (Munkáspárt) 257-en voksoltak. (MTI) Szüntessék meg a nagyfai menekülttábort! A Szeged melletti Algyőn kedden tartanak rendkívüli testületi ülést, amelyen Molnár Áron polgármester azt fogja kezdeményezni, hogy csatlakozzanak Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter, Csongrád megye 4-es választókörzetének fideszes országgyűlési képviselőjének felvetéséhez, hogy Hódmezővásárhellyel és Maroslelével közösen kérjék a kormánytól a nagyfai tábor megszüntetését. A település közigazgatási területén működő nagyfai ideiglenes, nyitott befogadóállomás lakóira több panasz is érkezett, volt, amikor a buszmegállóban egy fiatal nőt 10-15 ismeretlen fiatal férfi állta körbe, máskor viszont a buszon „nonverbálisan” inzultáltak egy másik lányt. Az algyőiek úgy tudják, hogy a táborban nincs rendőri jelenlét sem, biztonsági őrök ügyelnek a rendre. Molnár Áron utalt Orbán Viktor miniszterelnök évértékelőjében elhangzottakra is, mondván, a magyar emberek igenis választhassák meg, hogy kikkel szeretnének együtt élni. „Mi most arra kérjük a magyar kormányt, hogy ez ne csak a jövőbeni tervekre vonatkozzon, hanem az Algyőn és a környező településeken jelenleg fennálló problémákra is. Az itt élők hadd dönthessék el, hogy szeretnének-e nap múst nap az itt tartózkodó bevándorlókkal találkozni” - közölte a nagyközség vezetője. ■ tuti Kelemen Hunorral tárgyalt Orbán Viktor Fontos, hogy az idei romániai választásokat kísérő belpolitikai csatározásokból az erdélyi magyarság megerősödve kerüljön ki, és ez az önkormányzati és parlamenti képviseletben is megmutatkozzon - hangzott el Orbán Viktor miniszterelnöknek és Kelemen Hunornak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének hétfői megbeszélésén, az Országházban. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-nek elmondta: Kelemen Hunor bemutatta a magyar miniszterelnöknek azokat a kiemelt fejlesztési programtervezeteket, amelyek az erdélyi magyarok identitásának megőrzését és a kulturális élet fellendítését szolgálják. Orbán Viktor egyetértéséről és támogatásáról biztosította az elképzeléseket, amelyek között szerepel például felsőoktatási szórványkollégium és közösségi tér létrehozása Temesváron, a szamosújvári mezőségi Téka Szórványkollégium munkálatainak befejezése, a székelyföldi jégkorong akadémia kialakítása vagy Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Művészeti Központ műtárgygyarapítása - emelte ki a sajtófőnök. (MTI) MTI Fekete Zsoltnak gratulálnak