Magyar Szó, 2016. március (73. évfolyam, 48-73. szám)

2016-03-16 / 61. szám

2016. március 16., szerda Az alkotó küzdelem eredménye a közösségé is Kossuth- és Széchenyi-díjakat, Magyar Érdemrend kitüntetéseket adott át tegnap Áder János magyar köztársasági elnök - A szívünk fölé kitűzött kokárda 168 éve ugyanazt jelképezi: a szabadság, a függetlenség, a polgárosodás iránti vágyat - hangsúlyozta Áder János köztársasá­gi elnök a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitünte­téseinek átadásakor kedden Budapesten, az Országházban. Áder János úgy fogalmazott: a tehetség olyan istenáldotta adomány, amelyet ki kell bontakoztatni, hogy mások haszná­ra váljon; ezzel biztatta Petőfi Sándor is Arany Jánost, aki kevésbé hitt saját képes­ségeiben. Hozzáfűzte: az igazi kiválóság gyötrődése, tépelődése, alkotó küzdel­me ugyan mindig személyes, eredménye, öröme azonban már nemcsak az övé, hanem a közösségé is. Az államfő köszönetet mondott a kitüntetetteknek, hogy „helyettünk is kérdeznek, sikerre váltják tehetségü­ket, keresik az igazságot, szolgálják az életet, segítik az elesetteket, a betegeket, gondozzák a lelkünket, nevelik a követ­kező nemzedéket és fenntarthatóvá teszik a jövőt”. Az ünnepségen a Magyar Érdem­rend különböző fokozatait huszonegyen vehették át, Kossuth Nagydíjban egyetlen alkotó részesült, tizenhét művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat szintén tizenheten vehettek át. Az elismeréseket Áder János köztár­sasági elnök nyújtotta át Orbán Viktor miniszterelnök társaságában az Ország­ház Kupolatermében. Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából, Kossuth Nagy­­díjat adományozott Makkai Ádám költő, műfordító részére. Kossuth-díjat kaptak: Balázs Ferenc „Fecó” zeneszerző, Benedek Miklós színművész, Budai Ilona népdalénekes, ifj. Csoóri Sándor népzenész, Erdély Mátyás operatőr, Farkas Ádám szobrászművész, Gulyás Dénes operaénekes, Kiss Anna költő, Komlósi Ildikó opera-énekesnő, Lukács Sándor színművész, Madarász Iván zeneszerző, Nagy Ervin építész, Nemes Jeles László filmrendező, Röhrig Géza író, költő, szín­művész, Serfőző Simon költő, író, Tillai Aurél karnagy, zeneszerző, Zelenák Cres­­cencia tervezőgrafikus. Széchenyi-díjat kaptak: Bálint Csanád régész, Bálla György csecsemő- és gyermekgyógyász, Bárány Imre matematikus, Erdő Péter bíboros, Imre László irodalomtörténész, Kapitány Ágnes szociológus, Kapitány Gábor szoci­ológus, Maróth Miklós klasszika-filoló­gus, orientalista, Martonyi János jogász, volt külügyminiszter, Monostori László villamosmérnök, Oláh Edit molekulá­ris genetikus, rákkutató, Paksa Katalin népzenekutató, Pósfai Mihály geológus, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Tél Tamás a fizika tudomány dokto­ra, Tóth Miklós biológus, Vörös József közgazdász. Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést kapott Járai Zsigmond közgazdász. A Magyar Érdemrend középkereszt­je (polgári tagozata) kitüntetést kapott mások mellett Böszörményi Zoltán író, Csukás István író, költő, Kassai Lajos lovas­íjász, Rajna Gábor producer, Sipos Gábor producer, Somogyi Balázs, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület alapító elnö­ke, Szakály Sándor, a VERITAS Történet­kutató Intézet főigazgatója, Szél Ágoston, a biológiai tudomány doktora, Szepesi Kálmán, az orvostudomány doktora, Totik Vilmos matematikus, Udvardy György, a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke, Varga Attila, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Kará­nak egyetemi docense. (MTI) Makkai Ádám költő, műfordító átveszi a Kossuth Nagydíjat Külön múzeumot nyitnak Horvátor­szágban, Mali Losinjban, Losinj-sziget székhelyén a görög atléta, Apoxüome­nosz felbecsülhetetlen értékű antik bronz­szobrának, a kiállítás április 30-tól lesz látogatható. Az ókori görög sportoló bronzszobrát 1999-ben az Észak-Adrián, Losinj-sziget közelében 40 méter mélyen búvárok talál­ták meg és hozták a felszínre. Az alkotás 192 centiméter magas és 300 kilós. Miután a régészek megállapították eredetiségét, a projektbe a horvát szakemberek mellett belga, brit, olasz, továbbá osztrák, német és amerikai tudósok is bekapcsolódtak. Apoxüomenosz szobra 2000 októbe­réig egy édesvizű medencében pihent. Az alkotás eredeti formába való vissza­állítását a zágrábi restaurációs központ­ban végezték úgy, hogy először számító­géppel háromdimenziós digitális képet készítettek róla. Helyreállítása hat évet vett igénybe. A rendkívüli műalkotást a helyreállítás után a zágrábi régészeti múzeumban állí­tották ki, de az évek alatt megcsodálhatták az érdeklődök Londonban, Los Angeles­ben és párizsi Louvre-ban is. Zlatko Hasanbegovic kulturális minisz­ter újságíróknak azt mondta: örül annak, hogy Apoxüomenosz hazatér körútjáról, és végre „oda kerül, ahova tartozik”. Egyúttal hozzátette, hogy szívesen látna belőle egy másolatot a kulturális miniszté­riumban is. Korábban heves vita robbant ki arról, hogy hol állítsák ki a szobrot. Losinj mellett Zára (Zadar) és Zágráb is igényt tartott az ógörög leletre. Mivel a nemzetközi konvenció kimondja, hogy azt a helyet illeti a lelet, ahol azt megtalálták, az Apoxiomenosz múzeum Losinj-szigeten került kialakítás­ra. Az illetékes tárca és Mali Losinj városa fele-fele arányban finanszírozta a Kvar­­ner-palota múzeummá való átalakítását, amely 25 millió kunába (valamivel több mint 1 milliárd forintba) került. Feltételezések szerint a szobor az 1. században kerülhetett az Osori-csator­­nába. Azért dobhatták a tengerbe, hogy a nagy viharok miatt ne boruljon fel a hajó, vagy áldozatul az isteneknek, hogy sikere­sen folytathassák útjukat a tengerészek. Az alkotást először 1996-ban fotózta le egy belga turista, Rene Wouters a tenger­fenéken, búvárkodás közben, a kulturá­lis minisztérium ugyanakkor csak két év múlva értesült a lelet létezéséről. A felbecsülhetetlen értékű alkotás a feltételezések szerint i. e. 2-1. századi másolata egy i. e. IV. századi eredetinek, amely Lüszipposz, a kor egyik leghíresebb szobrászának műve volt. A világon csak alig néhány hasonló méretű ókori bronz műalkotás maradt fenn, az Adriai-tenger keleti partján pedig a maga nemében egyedülálló lelet. (MTI) MALI LOSINJ Múzeum Apoxüomenosz rendkívüli bronzszobrának MnSD kult@magyarszo.com MŰVELŐDÉS­­I Állásbörze Magyarországon tanulóknak Határon túli cégek kínálnak munkát a hazatérőknek A Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégiuma felvállalt hivatásaként állásbörzét szervez határon túli magyar nemzetiségű, magyarországi felsőoktatásban tanuló hall­gatók számára szülőföldi vállalkozások részvételével. Céljuk, hogy segítsék a fiatalok odahaza történő elhelyezkedését felsőoktatási tanulmányaik befejeztével. Lehetőséget kívánunk teremteni úgy a hallgatók, mint a vállalkozások számára, hogy a munkaerő­kereslet és -kínálat hatékony formában találkozhasson. Az állásbörzét április 1-jén tartják 12.30-18.00 óra között. A Balassi Intézet központi épületében (BUDAPEST, 1016 SOMLÓI ÚT 51.). A részvétel mindenki számára (mind a hallgatók, mind a vállalkozók számára) ingyenes, csupán előzetes regisztrációt kérnek. Vállalkozók számára a regisztrációs felület: https://docs.google.com/forms/d/lym­iKvzOSDPTWwWe7OEElmd­v8hhEfteFDCGebTpm0ZY/viewform Hallgatók számára a regisztrációs felület: http://goo­gl/forms/lDa73IEVFO Az állásbörzén egyaránt vesznek részt szlovákiai, kárpátaljai, erdélyi és vajdasá­gi munkaerőpiaci, foglalkoztatási szakemberek és vállalkozások. Mindegyik régió különálló, számára kialakított regionális térben folytathat párbeszédet a szülőföldi lehetőségekről, kihívásokról, elhelyezkedésről, vállalkozásról és e téma különböző aspektusairól. A látogatók közvetlenül megszólíthatják a régiójukból jelen lévő regionális szakembereket, vállalkozásokat. A rendezvényt pályakezdést, hazatérést segítő szakmai előadások teszik tartalmasabbá. További információért Zsolnai Ákos programkoor­dinátorhoz lehet fordulni levélben: Balassi Intézet-Márton Áron Szakkollégium, 1037 Budapest, Kunigunda útja 35. vagy telefonon a +36/1-368-88-60 / 293-as melléken, vagy mobiltelefonon a +36/30-450-35-39-es számon. Móricz- és Babits-ösztöndíjasok Az idei Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjasok között van Benedek Miklós, lapunk munkatársa, a Képes ifjúság szerkesztője, aki Miközben halkan című verseskötetének megírásához részesül az Emberi Erőforrások Minisztériumának ösztöndíjában. A Babits Mihály Műfordítói Ösztöndíjban részesültek között is van vajdasági: Orovec Krisztina, aki Jelena Lengold és Sirbik Attila, aki Srdan V. Teám­ művének fordításáért kapja meg az ösztöndíjat. VÁRJÁK A JELENTKEZŐKET Rovásírásverseny Zentán Április 16-án, szombaton tartják meg Zentán all. vajdasági rovásírásversenyt. A szervező a helybéli Stevan Sremac Általános Iskola. A verseny három kategóriában zajlik: az alsós tanulók, a felsős tanulók és a középiskolások részére. A helyszín a Stevan Sremac Általános Iskola Emlékiskola épülete (Árpád utca 83.). A regisztráció időpontja reggel 8 óra. Jelentkezni - április 3-ig - a rovaszenta@gmail.com e-mail-címre lehet. Jelentke­zéskor kérjük feltüntetni a tanuló nevét, az iskolát (cserkészcsapatot), a helységet, a vezető tanárt (ha van) és a kategóriát, amelyben a tanuló versenyezni kíván. Érdeklődni a 024/814-986-as telefonszámon lehetséges, 19.30 és 20.30 óra között. HÍD KÖR OLVASATOK ELŐADÁSSOROZAT Darida Veronika esztéta, dramaturg a vendég A Híd Kör Egyesület által szervezett Olvasatok előadássorozat következő estje csütörtökön 19.30 órától lesz Újvidéken, a Forum-ház 4. emeleti tanácstermében (Vojvoda Misic utca 1).­­ Ezúttal Darida Veronika esztéta, dramaturg, az ELTE Művészetelméleti és Média­kutatási Intézetének oktatója lesz a vendégünk, aki Színházi kisebbségben címmel tart előadást. Hogyan jelenik meg, ha engedik megjelenni, a kortárs magyar színházban a kisebb­ség problémája? Megközelítésünk során részint olyan társulatokkal foglalkozunk, melyek egy etnikai (például cigány színház), vallási (például zsidó színház) vagy társadalmi kisebbséget, egy kirekesztett és elzárt réteget (fogyatékosok színháza, hajléktalanszínház, börtönszínház) képviselnek; másrészt azt vizsgáljuk, hogyan szólaltatják meg független előadások azt az idegennek tekintett egyént vagy közösséget (pl. migránsok), vagy azt az alávetettet (szubaltern), amely nem tud vagy nem képes a többség nyelvén beszélni. Továbbá kitérünk arra is, miért marginalizálódnak ezáltal bátor és radikális előadások. Mindez elvezet annak a tárgyalásához, hogy miért maradnak a valós társadalmi és politikai kérdéseket felvető színházak állandó kisebbségben: alulreprezentálva, agyonhallgatva, elrejtve. Ennek ellenére, Deleuze és Guattari nyomán, azt valljuk, hogy „csak a kisebbségi nagy és forradalmi” - olvasható az ajánlóban. Darida Veronika esztéta, dramaturg, az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetének oktatója. Fő kutatási területe a kortárs filozófia, valamint a színház- és drámaelméletek. A Kijárat Kiadó Spectaculum és Fragmentum sorozatának felelős szerkesztője, a Filozófiai Kollégium programszervezője. Fontosabb könyvei: Színház-utópiák (2010), Filozófiai vallomások (2011), Hiszté­riák (2012), Jeles András és a katasztrófa színháza (2014), A nosztalgia művészete/A művészet nosztalgiája (2015). A program támogatója a Bethlen Gábor Alap.

Next