Magyar Szó, 2016. június (73. évfolyam, 124-149. szám)

2016-06-01 / 124. szám

2016. június 1., szerda M­u Sió 3 kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ Állami tulajdonban marad a Székely Mikó Kollégium Állami tulajdonban marad a sepsiszentgyör­gyi Székely Mikó Kollégium, miután az illetékes bukaresti restitúciós bizottság kedden szava­zattöbbséggel elutasította a református egyház visszaszolgáltatási kérelmét - tájékoztatta az MTI-t Laczikó Enikő államtitkár-helyettes, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal (EKH) képviselőjeként tagja a testületnek. Az államtitkár-helyettes közölte: a hétta­gú testületben egyedül ő támogatta az épület visszaadását, a bizottság többi hat tagja ellene voksolt. A restitúciós bizottságban azért került ismét terítékre a Mikó-ügy, mert a székelyföldi kollégium korábbi visszaszolgáltatását a ploies­ti-i táblabíróság 2014-ben jogerősen szabály­talannak minősítette, és felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság volt tagjait, megsemmisítve a református egyház tulajdonjogát. Az egyházi és kisebbségi ingatlanok vissza­szolgáltatásában illetékes bukaresti restitúciós bizottság áprilisban meghallgatta az épületet visszaigénylő Erdélyi Református Egyházkerü­let képviselőinek érveit is, a szavazást viszont a májusi ülésre halasztotta. Veress Em­őd jogász, az egyház jogi képvi­selője akkor a közmédiának elmondta: a 2014- es büntetőjogi ítélet után a restitúciós eljárás visszakerült korábbi állapotába, vagyis ismét arról kellett döntenie a román államnak, vissza­­szolgáltatja-e a református egyháztól a kommu­nizmus idején elkobzott iskolaépületet. Riporteri kérdésre reagálva Veress Em­őd nem tartotta kizártnak, hogy ha a restitúciós bizottság ismét az egyház javára dönt, az perúj­­rafelvételi alapot teremt a korábbi restitúciós testület börtönbüntetésre ítélt tagjai számára. Ez azonban nem következett be: a mostani resti­túciós bizottság tagjainak többsége nem vállal­ta egy olyan restitúciós döntés megismétlését, amiért a testület korábbi tagjait felfüggesztett börtönbüntetéssel­ sújtották. (MTI) Schiffer András kiszáll a napi politikából Távozik a pártpolitikából Schif­fer András, az LMP alapítója, veze­tője. Döntését hétfő este közölte hivatalosan a párt elnökségével - ezt a politikus az Indexnek adott interjúban jelentette be, amely éjfél után jelent meg a hírportálon. Az interjúban a politikus közöl­te: a társelnöki posztról június 1- jével, a parlamenti mandátumról augusztus 31-ével mond le, majd ügyvédként dolgozik tovább. Párt-, tagságát viszont megtartja. Schiffer András szerint ez a parlamenti ciklus nagyon élesen megmutatta, ha nincs meg a szel­lemi erőtér, ami stabilitást adna egy rendszerkritikus politikának, a párt nagyon nehezen tud áttörni. „Az látszik, hogy egy ilyen szel­lemi erőtérnek a megépítését a napi daráló és a választási ciklus kény­szerei egyszerűen akadályozzák”,­­ jelentette ki. Hozzátette: 2018-19-ben nem akar indulni egyik választáson sem. „Brüsszelbe soha nem akar­tam kimenni, önkormányza­ti választáson meg soha nem is jelöltettem magam” - fogalmazott a politikus. Kijelentette ugyanakkor, hogy az LMP körüli szellemi erőtér felépítésén is dolgozni szeretne a jövőben. Közéleti szerepvállalását várhatóan egy alapítványon keresz­tül képzeli el. Schiffer András szerint szomorú valóság az, hogy a környező orszá­gokban nemcsak a rendszerkriti­kus, hanem egyáltalán a társadal­mi mozgalmak - szakszervezetek vagy akár egyházi mozgalmak­­ jóval erősebb lábazatokon állnak. „Ebben az országban egy nyüves általános sztrájk nem volt a rend­szerváltozás óta” - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy részt venne-e valamilyen pártmédia­­építésben, azt válaszolta: jogilag egy párthoz kötődő médiában nem lát sok fantáziát. „De amikor szellemi erőtérről beszélek, bele­értem azt is, hogy legyen meg az a média is (...), amelyek egyébként egy rendszerkritikus párt gondol­kodásra nyitottak. Az elmúlt egy évben azért kellett verekedni, hogy a mi álláspontunkat magáért mérje meg a nyilvánosság”. „Akit érdekel a politika vala­melyest, az láthatta, hogy amit egy párt megtehet, azt az LMP megtette.­ De van, amit már nem tud egy párt megtenni. És én azt látom, nekem ebben van felada­tom. Azt már sikerült átvinnünk, hogy az LMP mit utasít el az elmúlt huszonöt évből. Amit nem sikerült, hogy mire mond igent a következő, huszonöt évre. És ez az, aminek a feltételeit pártpolitikával, parla­menti keretek közt nem biztos, hogy meg lehet teremteni. Ezen szeretnék tehát a jövőben változ­tatni” - fogalmazott. Kérdésre válaszolva sikernek nevezte, hogy „megtörték azt a vastörvényt”, miszerin­t nincs új pártnak helye a magyar politi­kában. Hozzátette, hogy számos kérdés egyáltalán nem vagy sokkal Schiffer András a parlamentben május 24-én. A társelnök-frakció­vezető pártjának a transzatlan­ti szabad kereskedelmi egyez­ménnyel (TTIP) kapcsolatos határozati javaslatát ismertette kisebb hatásfokkal került volna be a főáramú közbeszédbe az LMP nélkül. Schiffer András kiemelte, hogy sem az LMP pártalapítványában nem kíván tevékenykedni, és a megüresedő alkotmánybírósági hely sem érdekli. Azzal kapcsolat­ban, hogy mikor döntötte el, hogy visszavonul, elmondta: „Inkább háttérbe húzódást mondanék. Nem volt egyetlen ilyen pillanat. Érzékeltem már 2014--ben is, sőt, már előtte is, mivel jár, hogy ez a szellemi erőtér nincs készen. (...) Van egy egyszerű és objektív oka, miért most: ciklusfelezőn vagyunk. Amikor friss mandátuma van az embernek, nem illik visszaadni. Viszont ha egy párt legismertebb arca már a kampányhoz köze­ledve jelentené be, hogy köszöni szépen, de nem kéri, az meg már egy merénylet lenne a párt ellen. Úgyhogy márciusban kezdtem el, kezdhettem el a hátra lépést komo­lyan átgondolni, és mostanra futott ez ki.” Azzal kapcsolatban, ha valódi veszélyét látja, hogy az LMP akár a Fidesszel, akár a mostani baloldal­lal szövetséget akar kötni a jövőben, közbeavatkozik-e, közölte: kizárt­nak tartja, hogy ilyet tegyen az LMP. „De ha a sors úgy hozza, nyil­ván sarkalatos kérdésekben fenn­tartoni magamnak a jogot, hogy a véleményemet elmondjam.” Az interjúban arról is megkér­dezték a politikust, mennyi pénztől esik el, azzal, hogy lemond. Közöl­te, hogy társelnökként nem vettek fel pénzt, sőt az elmúlt hat évben „gyakorlatilag egyetlen fillér költ­ségtérítést nem vettem fel, a taxit, vidékre, ha vonattal mentem, a vonatjegyet, saját zsebből fizet­tem”. Közölte, hogy a képviselői fizetéssel sincsen teljesen tisztá­ban, mivel nem használ bankkár­tyát, hanem bankfiókban veszi fel a pénzt, amely „olyan 850 ezer forint (2700 euró) szokott lenni”. Hozzátette: ügyvédként valamivel jobban keresett 2010-ben, anya­gilag „nincs kétségbe esve”, hogy visszamegy ügyvédn­ek. (MTI) MTI Figyelemmel követi a vereckei magyar rendezvényt a Karpatszka Szics A Karpatszka Szics (KSZ) szervezet tagjai figyelemmel fogják követni a „Jobbik jobboldali radikális magyar párt revizionista rendezvényét a Vereckei-hágón” - írta kedden a Zakarpattya. net.ua kárpátaljai hírportál a KSZ nyilatkoza­tára hivatkozva, amelyet a 2016. június 3-ára Vereckére tervezett megemlékezéssel kapcso­latban tett közzé a kárpátaljai ukrán naciona­lista fegyveres szervezet, amely alig több mint egy évvel ezelőtt likvidálással fenyegette meg a szerinte ellenséges magyar szervezetek és pártok Ukrajnában tevékenykedő aktivistáit. A kelet-ukrajnai harcokban is részt vett KSZ közleménye szerint „a vereckei rendez­vény meglehetősen népszerű téma az ukrán­ellenes hírközlő eszközökben, amelyeknek a programelőzeteseiben célzások találhatók Nagy-Magyarország ukrán területeket is érin­tő visszaállítására”. A Vereckei-hágóra tervezett eseménnyel kapcsolatban a nyilatkozat végül leszögezi: „ha a rendezvényen az ukrán nemzettel kapcsolatos soviniszta megnyilvánulást vagy szeparatista jelszavakat és felhívásokat észlelünk, ezt álla­munk egysége elleni közvetlen fenyegetésnek és a kárpátaljai helyzet destabilizálására irányuló - százéves kérdésekkel történő manipuláció révén megvalósítandó - kísérletként értékeljük, és a kárpátaljai magyarbarát mozgalmak tevé­kenysége ellen minden elképzelhető módszerrel való harcra történő felhívásnak tekintjük”. A KSZ nyilatkozatában említett, Vereckei­­hágóra tervezett rendezvényt a Feszty-körkép Alapítvány szervezi. A vereckei esemény részét képezi a Feszty Árpád-emlékév alkalmából Kárpátalján magyarországi, erdélyi és helyi diákok részvételével tartandó kétnapos törté­nelmi-kulturális vetélkedőnek, amelynek - a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséggel (KMPSZ) együttműködve - a II. Rákóczi Ferenc­­ Kárpátaljai Magyar Főiskola ad otthont Bereg­szászon. (Forrás: MTI) Az Európai Néppárt meghívja soraiba a Szerb Haladó Pártot Az Európai Néppárt megalapításának 40. évfordulója alkalmá­ból rendezett ünnepség után a néppárt választmánya úgy döntött: javasolja, hogy a pártcsalád szeptemberi ülésén meghívja a Szerb Haladó Pártot (SNS) az Európai Néppárt soraiba - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden Luxembourgból az MTI-nek telefonon nyilatkozva. Németh Zsolt elmondta: pártja évek óta képviselt célja teljesült azzal, hogy a­ vezető szerb kormánypárt helyet kaphat az Európai Néppártban. A Szerb Haladó Párt elkötelezett az európai integráció mellett és aktív támogatója a magyar-szerb történelmi megbékélés­nek - vélekedett. Hozzátette: ennek keretében vonták be a szerbiai magyar közös­séget is a kormányzásba. Kiemelte: Magyarország bízik abban, hogy a következő hetekben az SNS-nek sikerül újabb koalíciós megállapodást kötnie a Vajda­sági Magyar Szövetséggel (VMSZ), amely tovább segítené Szerbia stabilitását, európai integrációját, valamint az európai uniós bővítési folyamatot. (MTI) RÖVIDEN „Nem lehetünk a terrorelhárítás leggyengébb láncszeme" Nem lehetünk a leggyengébb láncszem a terrorelhárítás­ban - hangoztatta Pintér Sándor belügyminiszter kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában tartott szokásos évi meghallgatásán. Közölte: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a terroristák a nagy létszámú rendezvényeket próbálják célba venni, és az öngyilkos merénylettől a dróntámadásokig mindenféle elkövetési módra készülnek. A párizsi és brüsszeli terrortámadások intő jelek az Európai Unión belüli terrorcse­lekmények sorában - tette hozzá. Pintér Sándor a meghallgatáson A miniszter elmondta, hogy voltak fenyegetések, amelyek­ben a magyar zászló feltüntetésével, később pedig konkrétab­ban is megjelölték Magyarországot mint esetleges célpontot. Ezzel együtt kiemelte: ha nem is konkrét célpont egy ország, „a leggyengébb láncszem veszélyben van”. Ennek fényében több mint 2 milliárd forintos többletforrást biztosítottak erre a feladatra: fejlesztették a Terrorelhárítási Központot, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal ( AH), valamint a Nemzetbiz­tonsági Szakszolgálat létszámát is. A testület tagjainak kérdésére válaszolva Pintér Sándor elmondta, hogy a labdarúgó Európa-bajnokságra készülve az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a titkosszolgálatok folyamatosan kapcsolatban vannak a francia társszervekkel. Egyelőre nincs információ az eseményen tervezett konkrét támadásról - tette hozzá. (Forrás: MTI) Ausztria Magyarországra figyel Ugyan Líbiából leginkább a Földközi-tengeren át érkeznek a menekültek, Ausztriának mégis elsősorban Magyarország­ra kell figyelnie és követnie kell a migránsok útvonalának alakulását - jelentette ki Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter kedden Brüsszelben osztrák sajtójelentések szerint. A tárcavezető hangsúlyozta: a feltartóztatott menekültek magas száma miatt a tavalyihoz hasonló helyzet kezd kiala­kulni. Úgy vélte, Ausztriának figyelemmel kell követnie a magyarországi eseményeket. (MTI) Véget kell vetni a nyitott kapuk politikájának Nem fordulhat elő még egyszer az, ami 2015-ben történt, hogy emberek százezrei lepjék el a kontinenst ellenőrizetlenül - nyilatkozott kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügy­miniszter Koppenhágából telefonon az MTI-nek. Az egynapos­­ munkalátogatáson lévő külgazdasági és külügyminiszter kije­lentette: közös európai megoldásra van szükség a bevándorlási válság megoldása tekintetében. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Kristian Jensen dán miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel történt megbeszélésén egyetértettek abban, hogy az európai határvé­delem elengedhetetlenül fontos része az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek. (MTI) Ásotthalmon ne legyen tranzitzóna Pénteken Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette, a Belügyminisztérium azt tervezi, hogy a folyamatos és növekvő migrációs nyomás miatt Ásott­halom térségében egy újabb tranzitzónát is kialakít. Ugyanaznap Csampa Zsolt önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta Toroczkai Lászlót, Ásotthalom polgármesterét a kormányzati tervről. Közösségi oldalán azt írta a Jobbik alelnöke, nagyon nem örül a tervnek, „a határvédelemért folytatott munkánkat kitüntetés helyett tranzitzónával­­jutalmazná a kormány. Ez azért erős” Az ásotthalmi polgármester beszámolt arról, hogy hétfőn megjelentek a munkagépek a határátkelő közelében lévő érin­tett területen, ami egyébként mezőgazdasági művelés alatt áll, és a környéken 6-7 lakott tanya is található. „Azt­ remélem, hogy találunk valamilyen megoldást erre az ügyre, mert Ásotthalmon nem szeretnénk tranzitzónát” - fogalmazott Toroczkai László. Ezt azzal indokolta, hogy Ásotthalom fejlesztési terveit - amely zömében a turizmusra és a mezőgazdaságra építene - egy tranzitzóna gyakorlatilag lenullázná. A polgármester úgy értékelte, a tranzitzóna olyan, mint a légynek a légypapír, a határ menti település térségébe vonzaná a migránsokat, azt pedig mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy még erőtelje­sebben szerepeljen Ásotthalom a migrációs térképen. A jobbi­­kos polgár­mester úgy tudja, hogy a tompas tranzitzóna üres, szerinte a szerb rendőrségnek oda kellene átterelnie a migrán­sokat Röszkéről. ■ tuti MTI

Next