Magyar Szó, 2016. június (73. évfolyam, 124-149. szám)
2016-06-01 / 124. szám
2016. június 1., szerda Mu Sió 3 kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ Állami tulajdonban marad a Székely Mikó Kollégium Állami tulajdonban marad a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, miután az illetékes bukaresti restitúciós bizottság kedden szavazattöbbséggel elutasította a református egyház visszaszolgáltatási kérelmét - tájékoztatta az MTI-t Laczikó Enikő államtitkár-helyettes, aki az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatal (EKH) képviselőjeként tagja a testületnek. Az államtitkár-helyettes közölte: a héttagú testületben egyedül ő támogatta az épület visszaadását, a bizottság többi hat tagja ellene voksolt. A restitúciós bizottságban azért került ismét terítékre a Mikó-ügy, mert a székelyföldi kollégium korábbi visszaszolgáltatását a ploiesti-i táblabíróság 2014-ben jogerősen szabálytalannak minősítette, és felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a restitúciós bizottság volt tagjait, megsemmisítve a református egyház tulajdonjogát. Az egyházi és kisebbségi ingatlanok visszaszolgáltatásában illetékes bukaresti restitúciós bizottság áprilisban meghallgatta az épületet visszaigénylő Erdélyi Református Egyházkerület képviselőinek érveit is, a szavazást viszont a májusi ülésre halasztotta. Veress Emőd jogász, az egyház jogi képviselője akkor a közmédiának elmondta: a 2014- es büntetőjogi ítélet után a restitúciós eljárás visszakerült korábbi állapotába, vagyis ismét arról kellett döntenie a román államnak, visszaszolgáltatja-e a református egyháztól a kommunizmus idején elkobzott iskolaépületet. Riporteri kérdésre reagálva Veress Emőd nem tartotta kizártnak, hogy ha a restitúciós bizottság ismét az egyház javára dönt, az perújrafelvételi alapot teremt a korábbi restitúciós testület börtönbüntetésre ítélt tagjai számára. Ez azonban nem következett be: a mostani restitúciós bizottság tagjainak többsége nem vállalta egy olyan restitúciós döntés megismétlését, amiért a testület korábbi tagjait felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtották. (MTI) Schiffer András kiszáll a napi politikából Távozik a pártpolitikából Schiffer András, az LMP alapítója, vezetője. Döntését hétfő este közölte hivatalosan a párt elnökségével - ezt a politikus az Indexnek adott interjúban jelentette be, amely éjfél után jelent meg a hírportálon. Az interjúban a politikus közölte: a társelnöki posztról június 1- jével, a parlamenti mandátumról augusztus 31-ével mond le, majd ügyvédként dolgozik tovább. Párt-, tagságát viszont megtartja. Schiffer András szerint ez a parlamenti ciklus nagyon élesen megmutatta, ha nincs meg a szellemi erőtér, ami stabilitást adna egy rendszerkritikus politikának, a párt nagyon nehezen tud áttörni. „Az látszik, hogy egy ilyen szellemi erőtérnek a megépítését a napi daráló és a választási ciklus kényszerei egyszerűen akadályozzák”, jelentette ki. Hozzátette: 2018-19-ben nem akar indulni egyik választáson sem. „Brüsszelbe soha nem akartam kimenni, önkormányzati választáson meg soha nem is jelöltettem magam” - fogalmazott a politikus. Kijelentette ugyanakkor, hogy az LMP körüli szellemi erőtér felépítésén is dolgozni szeretne a jövőben. Közéleti szerepvállalását várhatóan egy alapítványon keresztül képzeli el. Schiffer András szerint szomorú valóság az, hogy a környező országokban nemcsak a rendszerkritikus, hanem egyáltalán a társadalmi mozgalmak - szakszervezetek vagy akár egyházi mozgalmak jóval erősebb lábazatokon állnak. „Ebben az országban egy nyüves általános sztrájk nem volt a rendszerváltozás óta” - fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy részt venne-e valamilyen pártmédiaépítésben, azt válaszolta: jogilag egy párthoz kötődő médiában nem lát sok fantáziát. „De amikor szellemi erőtérről beszélek, beleértem azt is, hogy legyen meg az a média is (...), amelyek egyébként egy rendszerkritikus párt gondolkodásra nyitottak. Az elmúlt egy évben azért kellett verekedni, hogy a mi álláspontunkat magáért mérje meg a nyilvánosság”. „Akit érdekel a politika valamelyest, az láthatta, hogy amit egy párt megtehet, azt az LMP megtette. De van, amit már nem tud egy párt megtenni. És én azt látom, nekem ebben van feladatom. Azt már sikerült átvinnünk, hogy az LMP mit utasít el az elmúlt huszonöt évből. Amit nem sikerült, hogy mire mond igent a következő, huszonöt évre. És ez az, aminek a feltételeit pártpolitikával, parlamenti keretek közt nem biztos, hogy meg lehet teremteni. Ezen szeretnék tehát a jövőben változtatni” - fogalmazott. Kérdésre válaszolva sikernek nevezte, hogy „megtörték azt a vastörvényt”, miszerint nincs új pártnak helye a magyar politikában. Hozzátette, hogy számos kérdés egyáltalán nem vagy sokkal Schiffer András a parlamentben május 24-én. A társelnök-frakcióvezető pártjának a transzatlanti szabad kereskedelmi egyezménnyel (TTIP) kapcsolatos határozati javaslatát ismertette kisebb hatásfokkal került volna be a főáramú közbeszédbe az LMP nélkül. Schiffer András kiemelte, hogy sem az LMP pártalapítványában nem kíván tevékenykedni, és a megüresedő alkotmánybírósági hely sem érdekli. Azzal kapcsolatban, hogy mikor döntötte el, hogy visszavonul, elmondta: „Inkább háttérbe húzódást mondanék. Nem volt egyetlen ilyen pillanat. Érzékeltem már 2014--ben is, sőt, már előtte is, mivel jár, hogy ez a szellemi erőtér nincs készen. (...) Van egy egyszerű és objektív oka, miért most: ciklusfelezőn vagyunk. Amikor friss mandátuma van az embernek, nem illik visszaadni. Viszont ha egy párt legismertebb arca már a kampányhoz közeledve jelentené be, hogy köszöni szépen, de nem kéri, az meg már egy merénylet lenne a párt ellen. Úgyhogy márciusban kezdtem el, kezdhettem el a hátra lépést komolyan átgondolni, és mostanra futott ez ki.” Azzal kapcsolatban, ha valódi veszélyét látja, hogy az LMP akár a Fidesszel, akár a mostani baloldallal szövetséget akar kötni a jövőben, közbeavatkozik-e, közölte: kizártnak tartja, hogy ilyet tegyen az LMP. „De ha a sors úgy hozza, nyilván sarkalatos kérdésekben fenntartoni magamnak a jogot, hogy a véleményemet elmondjam.” Az interjúban arról is megkérdezték a politikust, mennyi pénztől esik el, azzal, hogy lemond. Közölte, hogy társelnökként nem vettek fel pénzt, sőt az elmúlt hat évben „gyakorlatilag egyetlen fillér költségtérítést nem vettem fel, a taxit, vidékre, ha vonattal mentem, a vonatjegyet, saját zsebből fizettem”. Közölte, hogy a képviselői fizetéssel sincsen teljesen tisztában, mivel nem használ bankkártyát, hanem bankfiókban veszi fel a pénzt, amely „olyan 850 ezer forint (2700 euró) szokott lenni”. Hozzátette: ügyvédként valamivel jobban keresett 2010-ben, anyagilag „nincs kétségbe esve”, hogy visszamegy ügyvédnek. (MTI) MTI Figyelemmel követi a vereckei magyar rendezvényt a Karpatszka Szics A Karpatszka Szics (KSZ) szervezet tagjai figyelemmel fogják követni a „Jobbik jobboldali radikális magyar párt revizionista rendezvényét a Vereckei-hágón” - írta kedden a Zakarpattya. net.ua kárpátaljai hírportál a KSZ nyilatkozatára hivatkozva, amelyet a 2016. június 3-ára Vereckére tervezett megemlékezéssel kapcsolatban tett közzé a kárpátaljai ukrán nacionalista fegyveres szervezet, amely alig több mint egy évvel ezelőtt likvidálással fenyegette meg a szerinte ellenséges magyar szervezetek és pártok Ukrajnában tevékenykedő aktivistáit. A kelet-ukrajnai harcokban is részt vett KSZ közleménye szerint „a vereckei rendezvény meglehetősen népszerű téma az ukránellenes hírközlő eszközökben, amelyeknek a programelőzeteseiben célzások találhatók Nagy-Magyarország ukrán területeket is érintő visszaállítására”. A Vereckei-hágóra tervezett eseménnyel kapcsolatban a nyilatkozat végül leszögezi: „ha a rendezvényen az ukrán nemzettel kapcsolatos soviniszta megnyilvánulást vagy szeparatista jelszavakat és felhívásokat észlelünk, ezt államunk egysége elleni közvetlen fenyegetésnek és a kárpátaljai helyzet destabilizálására irányuló - százéves kérdésekkel történő manipuláció révén megvalósítandó - kísérletként értékeljük, és a kárpátaljai magyarbarát mozgalmak tevékenysége ellen minden elképzelhető módszerrel való harcra történő felhívásnak tekintjük”. A KSZ nyilatkozatában említett, Vereckeihágóra tervezett rendezvényt a Feszty-körkép Alapítvány szervezi. A vereckei esemény részét képezi a Feszty Árpád-emlékév alkalmából Kárpátalján magyarországi, erdélyi és helyi diákok részvételével tartandó kétnapos történelmi-kulturális vetélkedőnek, amelynek - a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetséggel (KMPSZ) együttműködve - a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ad otthont Beregszászon. (Forrás: MTI) Az Európai Néppárt meghívja soraiba a Szerb Haladó Pártot Az Európai Néppárt megalapításának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség után a néppárt választmánya úgy döntött: javasolja, hogy a pártcsalád szeptemberi ülésén meghívja a Szerb Haladó Pártot (SNS) az Európai Néppárt soraiba - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kedden Luxembourgból az MTI-nek telefonon nyilatkozva. Németh Zsolt elmondta: pártja évek óta képviselt célja teljesült azzal, hogy a vezető szerb kormánypárt helyet kaphat az Európai Néppártban. A Szerb Haladó Párt elkötelezett az európai integráció mellett és aktív támogatója a magyar-szerb történelmi megbékélésnek - vélekedett. Hozzátette: ennek keretében vonták be a szerbiai magyar közösséget is a kormányzásba. Kiemelte: Magyarország bízik abban, hogy a következő hetekben az SNS-nek sikerül újabb koalíciós megállapodást kötnie a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ), amely tovább segítené Szerbia stabilitását, európai integrációját, valamint az európai uniós bővítési folyamatot. (MTI) RÖVIDEN „Nem lehetünk a terrorelhárítás leggyengébb láncszeme" Nem lehetünk a leggyengébb láncszem a terrorelhárításban - hangoztatta Pintér Sándor belügyminiszter kedden az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságában tartott szokásos évi meghallgatásán. Közölte: a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a terroristák a nagy létszámú rendezvényeket próbálják célba venni, és az öngyilkos merénylettől a dróntámadásokig mindenféle elkövetési módra készülnek. A párizsi és brüsszeli terrortámadások intő jelek az Európai Unión belüli terrorcselekmények sorában - tette hozzá. Pintér Sándor a meghallgatáson A miniszter elmondta, hogy voltak fenyegetések, amelyekben a magyar zászló feltüntetésével, később pedig konkrétabban is megjelölték Magyarországot mint esetleges célpontot. Ezzel együtt kiemelte: ha nem is konkrét célpont egy ország, „a leggyengébb láncszem veszélyben van”. Ennek fényében több mint 2 milliárd forintos többletforrást biztosítottak erre a feladatra: fejlesztették a Terrorelhárítási Központot, növelték az Alkotmányvédelmi Hivatal ( AH), valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat létszámát is. A testület tagjainak kérdésére válaszolva Pintér Sándor elmondta, hogy a labdarúgó Európa-bajnokságra készülve az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint a titkosszolgálatok folyamatosan kapcsolatban vannak a francia társszervekkel. Egyelőre nincs információ az eseményen tervezett konkrét támadásról - tette hozzá. (Forrás: MTI) Ausztria Magyarországra figyel Ugyan Líbiából leginkább a Földközi-tengeren át érkeznek a menekültek, Ausztriának mégis elsősorban Magyarországra kell figyelnie és követnie kell a migránsok útvonalának alakulását - jelentette ki Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter kedden Brüsszelben osztrák sajtójelentések szerint. A tárcavezető hangsúlyozta: a feltartóztatott menekültek magas száma miatt a tavalyihoz hasonló helyzet kezd kialakulni. Úgy vélte, Ausztriának figyelemmel kell követnie a magyarországi eseményeket. (MTI) Véget kell vetni a nyitott kapuk politikájának Nem fordulhat elő még egyszer az, ami 2015-ben történt, hogy emberek százezrei lepjék el a kontinenst ellenőrizetlenül - nyilatkozott kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Koppenhágából telefonon az MTI-nek. Az egynapos munkalátogatáson lévő külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: közös európai megoldásra van szükség a bevándorlási válság megoldása tekintetében. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Kristian Jensen dán miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel történt megbeszélésén egyetértettek abban, hogy az európai határvédelem elengedhetetlenül fontos része az illegális bevándorlás elleni küzdelemnek. (MTI) Ásotthalmon ne legyen tranzitzóna Pénteken Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója bejelentette, a Belügyminisztérium azt tervezi, hogy a folyamatos és növekvő migrációs nyomás miatt Ásotthalom térségében egy újabb tranzitzónát is kialakít. Ugyanaznap Csampa Zsolt önkormányzati koordinációért felelős helyettes államtitkár tájékoztatta Toroczkai Lászlót, Ásotthalom polgármesterét a kormányzati tervről. Közösségi oldalán azt írta a Jobbik alelnöke, nagyon nem örül a tervnek, „a határvédelemért folytatott munkánkat kitüntetés helyett tranzitzónávaljutalmazná a kormány. Ez azért erős” Az ásotthalmi polgármester beszámolt arról, hogy hétfőn megjelentek a munkagépek a határátkelő közelében lévő érintett területen, ami egyébként mezőgazdasági művelés alatt áll, és a környéken 6-7 lakott tanya is található. „Azt remélem, hogy találunk valamilyen megoldást erre az ügyre, mert Ásotthalmon nem szeretnénk tranzitzónát” - fogalmazott Toroczkai László. Ezt azzal indokolta, hogy Ásotthalom fejlesztési terveit - amely zömében a turizmusra és a mezőgazdaságra építene - egy tranzitzóna gyakorlatilag lenullázná. A polgármester úgy értékelte, a tranzitzóna olyan, mint a légynek a légypapír, a határ menti település térségébe vonzaná a migránsokat, azt pedig mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy még erőteljesebben szerepeljen Ásotthalom a migrációs térképen. A jobbikos polgármester úgy tudja, hogy a tompas tranzitzóna üres, szerinte a szerb rendőrségnek oda kellene átterelnie a migránsokat Röszkéről. ■ tuti MTI