Magyar Szó, 2018. május (75. évfolyam, 99-123. szám)

2018-05-03 / 99. szám

2018. május 3., csütörtök M/MWtio kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ | Eredményközpontú költségvetést javasolnak Az Európai Bizottság a jogállamiság meglétéhez kötné az uniós kifizetéseket Az Európai Bizottság gyakorlatias és eredményközpontú, több forrást bizto­sító, hosszú távú költségvetést javasol a 2021-2027-es időszakra, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az Euró­pai Unió előtt álló kihívásokra, ugyan­akkor a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetése­ket, közölte Jean-Claude Juncker, az uniós bizottság elnöke szerdán. Jean-Claude Juncker az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén az uniós költségvetési tervezet bemutatásakor elmondta, hogy az adófi­zetők pénzével való felelős kormányzás érdekében az uniós bizottság - most első alkalommal - „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosí­taná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”. A brüsszeli testület közleménye szerint az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi az Unió számára, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamisá­got érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”. Ilyen határozat­ra az elképzelés értelmében az Európai Bizottság tesz majd javaslatot, és elfogadásáról a tagországok kormányait képviselő Tanács dönt. Brüsszel költ­ségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az Európai Unió jogállami rendsze­rének fennmaradását - húzta alá Juncker, hozzá­téve, az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az Unió struktúrájához tartozó alap­vető eszköz létrehozását jelenti. Günther Oettinger uniós költségvetési biztos elmondta, a költségvetés a megtakarításokra, és a hatékonyság növelésére összpontosít, ezért a bizott­ság a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt, a kohéziós politika forrásainak hét, a közvetlen kifi­zetések területén csaknem 7 százalékos csökkentést javasol. A bizottság szerint ugyanakkor növelni kell a finanszírozás szintjét egyebek mellett a kutatás és az innováció, a digitális gazdaság, a határigazgatás, a biztonság és védelem területén. A költségvetési biztos ismertetése szerint a bizottság 2018-as áron számítva 1135 milliárd euró (egy euró mintegy 310 forint) kötelezettségvállalást tartalmazó hosszú távú költségvetést javasol a következő hétéves időszak­ra, amely az EU tagországainak bruttó nemzeti jövedelme (GNI) 1,11 százaléka. A kötelezettség­vállalások javasolt szintje 1105 milliárd euró - a GNI 1,08 százaléka - kifizetési előirányzatot jelent. Figyelembe véve az inflációt, ez lényegében megfelel a jelenlegi, 2014 és 2020 közötti költségvetésnek, mondta. A bizottság tájékoztató anyaga szerint a kötele­zettségvállalás tervezett folyóáras összege összesen 1279,4 milliárd euró lenne. Ebből regionális fejlesz­tésre és társadalmi kohézióra, valamint a monetáris és gazdasági unió kiépítésére 442,4 milliárd euró lenne. Az agrárium és a környezetvédelem támo­gatására 378,9 milliárd euró, az egységes piac, az innováció és digitalizáció támogatására 187,4 millió Jean-Claude Juncker szerint az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna árd euró jutna. A szomszédságpolitikára 123 milli­árd euró, az európai közigazgatásra 85,3 milliárd euró, a bevándorlás és a határvédelem feladataira 34,9 milliárd euró, a belső biztonság, a védelem és a váratlan krízishelyzetekre való reagálásra 27,5 milliárd eurót fordítanának. Konrad Szymanski lengyel külügyminisz­ter-helyettes Varsóban nyilatkozva kijelentette: az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának. Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komo­lyan olyan eszközök bevezetését, amelyek „politi­kai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait". Úgy vélte, hogy „nem mellőzhetők” a lengyel befize­tések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy „az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”. A lengyel kormány azonban „kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megíté­lésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmon­dana a jogállamiságnak” - fogalmazott Szymanski. A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatás­csökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az EU következő hétéves költ­ségvetési időszakával kapcsolatban, és egyetért az Európai Bizottság javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországok­nak megítélt költségvetési támogatások kifizetését. Olaf Scholz pénzügyminiszter berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, „helyes, ha jogál­lami keretfeltételekhez kötik a források felhaszná­lását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”. Scholz a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadások­hoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába. Mint mondta, a GNI- arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németor­szág és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy az eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb ország­nak kellene kifizetéseket teljesíteni. (MTI) MARRÁKESI NYILATKOZAT Szélsőségesen bevándorláspárti A szerdán Marrákesben elfogadott politikai nyilatkozat szélsőségesen bevándorláspárti, ellentétes Magyarország érde­keivel, ezért a dokumentumot Magyarország nem fogadta el nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán telefonon az MTI-nek Szijjártó Péter elmondta, a több mint egy évtizeddel ezelőtt indított úgynevezett rabati folya­mat letért az eredeti „nyomvonaláról”, hiszen a rabati folyamat célja az volt, hogy európai források észszerű felhasználásával megállítsák az Afrikából Európába tartó migrációs folyamatot. A miniszter - aki részt vett a szerdai migrációs konferencián - közölte, olyan politikai nyilatkozatot fogadtak el az afrikai és európai országok képviselői, amely egy szélsőségesen bevándorláspárti nyilatkozat, és ahelyett, hogy a migrációs folyamat megállításával foglalkozna, a migráció további „inspirálására” helyezi a hangsúlyt, új migrációs csatornák kiépítését tűzi ki célul. „Ez a nyilatkozat teljesen ellentétes Magyarország és Európa érdekeivel” - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, a szerdai vita is illeszkedik a nemzetközi viták sorába, amelyek riasztó folyamatot vetítenek előre. Mint mondta, az afrikai országok migráció kapcsán kifejtett állás­pontja kezd eluralkodni, miközben az európaiak feladják saját érdekeiket. Leszögezte: az afrikai országok álláspontja, hogy a migráció a gazdasági növekedés motorja, a globális jólét alapja és szervezni, nem pedig megállítani kell a folyamatot. Szijjártó Péter úgy látja, az európai országok is - feladva saját polgáraik érdekeit - ezt a szemléletet kezdték magukévá tenni, figyelmen kívül hagyva a biztonsági kockázatokat. „Mi ebben nem leszünk cinkostársak, és határozottan ellene megyünk annak az európai szándéknak, hogy megváltoztassák az európai népesség összetéte­lét” - nyomatékosította a külügyminiszter, hozzátéve, ebben a folyamatban az európai kultúra és biztonság kiárusítása zajlik, amit Magyarország nem tud támogatni. (MTI) Példamutatás a szemléletváltáshoz Magyar kormánytámogatással épült óvodai sportpályákat adott át Grezsa István Kárpátalján A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében - az Ovisport Alapítvány kezdeményezésére - magyar kormány­­támogatással épült multifunkcionális óvodai sportpályákat adott át Grezsa István kormánybiztos szerdán Munkácson és az ungvári járási Nagydobronyban. A munkácsi 17. számú magyar óvodában tartott átadási ünnepségen Grezsa István, a Miniszterelnökség Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpát­alja együttműködésének és összehangolt fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa hangsúlyozta: nem véletlen, hogy a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program keretében éppen Kárpátalján, a jelenleg legrosszabb helyzetben lévő nemzetrész négy gyermekintézményében létesül, kísérleti jelleggel, Magyarországon is ritkaságszámba menő „ovifocipá­­lya”. „Szeretnénk megmutatni, hogy a magyar állam támogatásával felújított, sporttevékenységet is lehetővé tévő felújított óvodák sokkal magasabb színvo­nalúak a Kárpátalján és egyáltalán Ukrajnában megszokottaknál” - tette hozzá a kormánybiztos, aki kiemelte, ezzel a jellegű támogatással Magyarország azt is szeretné jelezni a többségi ukrán nemzet felé, hogy minőségi, európai szín­vonalú építői tevékenységet folytat Kárpátalján. „Ezáltal is szeretnénk példát mutatni az európai integrációt maga elé célul tűző Ukrajnának az európai elkötelezettségű szemléletváltáshoz” - mondta. Molnár Andrea, az Ovisport Alapítvány elnöke az MTI-nek elmondta, az alapítványt létrehozó néhai Buzánszky Jenő válogatott labdarúgónak, az egykori Aranycsapat tagjának egyik utolsó kívánsága volt, hogy a külhoni területekre is terjesszék ki az óvodai sportpályák építésének programját. „Nagyszerű lehetőséget láttunk erre a magyar kormány által indított Kárpát­medencei óvodafejlesztési programba történő bekapcsolódással, de mivel az alapítvány saját forrást nem használhat fel külföldön, a Miniszterelnök­séghez fordultunk segítségért, amely 50 millió forinttal támogatta kezde­ményezésünket” - mutatott rá, megjegyezve, hogy a határon túl elsőként Kárpátalján négy óvodai sportpálya épül meg, a szerdán átadottakon kívül még egy-egy Visken és Tiszapéterfalván. Grezsa István délután Nagydobronyban, Kárpátalja legnagyobb, anya­országi támogatással nemrég felújított magyar óvodájában szintén átadott egy korszerű sportpályát, amely - a munkácsihoz hasonlóan - használható futballpályaként, valamint játékos sporttevékenységek folytatására. A politikus délelőtt a Beregszász melletti Makkosjánosiban az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kárpátaljai akadémiai napjai keretében A kárpátaljai magyar­ságot ért kihívások­­ Egy gondoskodó anyaország válaszreakciói címmel tartott előadásában vázolta a jelenleg legveszélyeztetettebb helyzetben lévő kárpátaljai magyarság helyzetét, és ismertette a közösségnek, valamint a többségi nemzet­nek nyújtott átfogó magyar állami támogatást. „A magyar kormánynak van egy konceptualizált, átgondolt és hatékonyan működő nemzetpolitikája Kárpátal­ját illetően, amely nemcsak a helyi magyarokat segíti, hanem a régióban élő összes többi nemzetiséget is” - fejtette ki, hozzátéve, hogy a magyar kormány ezt a támogatási rendszert egyáltalán nem kívánja csökkenteni, hanem tovább folytatja azt az ukrán-magyar államközi viták és a kapcsolatok megromlása ellenére, építkezéssel válaszolva a jogfosztásra. (MTI) RÖVIDEN ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS Segítik a határ­véd­el­met Ötödször vesznek részt magyar rendőrök határrendészeti műveletekben Szerbiában és Macedóniában; a szerb-bolgár, valamint a macedón-görög határ megerősítésére kiutazó kontingensek tagjait Kovács István vezérőrnagy, az országos rendőrfőkapitány gazdasági helyettese búcsúztatta Buda­pesten szerdán, közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata a police.hu oldalon. Tizenöt rendőr Szerbiába, harminc Macedóniába utazott. A rendőrök járőrszolgálatot látnak majd el a jogellenes határát­lépések megelőzése és felderítése érdekében, továbbá közre­működnek az embercsempészek és az illegális bevándorlók előállításában. A magyar kontingensek szolgálati gépkocsik­kal, éjjellátó készülékekkel és hőkamerákkal egyaránt támo­gatják majd a határszakaszok védelmét. A Szerbia és Mace­dónia területén eljáró magyar rendőrök saját felszerelésükkel látják el feladataikat, intézkedési jogosultságukat a szerb és a macedón fél irányítása, felügyelete mellett gyakorolják, olvasható a közleményben. (MTI) OSZTRÁK KORMÁNY Tisztességtelen döntés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint az osztrák kormánynak a családi pótlékokról szóló dönté­se méltánytalan és tisztességtelen a magyar emberekkel szemben. Szijjártó Péter az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében arra reagált, hogy az osztrák koalíciós kormány döntött az Ausztriában dolgozó külföldieknek nyújtott családi pótlék árszínvonalhoz kötéséről. Az Euró­pai Unió tiltakozása ellenére a juttatásokat a jövőben annak az országnak az árszínvonalához igazítják, amelyben az Ausztriában dolgozó munkavállaló gyermeke él. A döntés hivatalos adatok szerint mintegy 39 ezer magyar gyermeket is érint. A külügyminiszter mindezzel kapcsolatban kiemelte: Magyarország kormánya minden esetben fellép az ellen, hogy a magyar emberekkel szemben bárki méltánytalan és tisztességtelen módon járjon el. „Márpedig az osztrák kormány legutóbbi döntése méltánytalan és tisztességtelen a magyar emberekkel szemben” - fogalmazott. Hangsúlyoz­ta: „Ausztria fontos partnerünk. Számos kérdésben fontos szövetségesünk, de ebben az ügyben súlyos vitánk van”. Nem fogadjuk el ugyanis, hogy azok után, hogy a magyar embe­rek valamennyi adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek megfelelnek Ausztriában, kevesebb családtámogatást kapja­nak, mint az azonos járulékfizetési kötelezettségüknek eleget tevő osztrák állampolgárok - mutatott rá Szijjártó Péter, aki közölte: ez ugyanakkor európai kérdés is. Magyarország elvárja az európai intézményektől, hogy szerezzenek érvényt az európai szabályoknak és szerződéseknek. Ha az Európai Bizottság egyenlő mércével mér, fel kell lépnie ezen európai jogsértésekkel szemben - jelentette ki a tárcavezető. (MTI) FELVIDÉKI TÁJÉKOZTATÁS Új magyar hetilap indult Magyar7 címmel új magyar hetilap indult a Felvidéken, a lap a rendszerváltozás óta az első olyan teljesen új és önálló országos magyar közéleti hetilap, amely megjelent a szlová­kiai médiapiacon. A Magyar7 - amelynek, ingyenes beveze­tő számát a mai nap folyamán 50 ezer felvidéki háztartásba kézbesítik - a második pillére egy átfogó médiaprojektnek, a lépcsőzetesen induló ma7 médiacsaládnak, amelynek szer­kesztősége a Csallóköz központjának számító Dunaszerda­­helyen működik. A médiacsalád első tagja, a ma7.sk interne­tes hírportál április elején kezdte meg működését, a projekt harmadik pillére pedig egy audiovizuális tartalmakat közlő internetes csatorna lesz, amelynek indítását néhány hónapon belül tervezik. A Magyar7. tartalmi összetételét és­­ nemzeti konzervatív­­ arculatát tekintve is hiánypótlónak számít a felvidéki magyar médiapiacon. „Nem titkoljuk, célunk nem kevesebb, mint­hogy újraszabjuk a felvidéki magyar médiateret - ezt az egy oldalra dőlő, a történéseket és tényeket gyakran elhallgató, máskor elferdítő, akár konstruált üzenetekkel is manipuláló, torzításoktól sem visszariadó „médiavalóságot” - mondta terveikről Molnár Judit, a mai médiacsalád főszerkesztő­je. Hozzátette: a lapnak és készítőinek világa magyar világ, a szakmaiságot tekintve pedig az igényesség, tényszerűség és a tisztesség lesz a vezérelv. A hetilap elsődlegesen közéleti témákkal foglalkozik, hírhát­tér anyagokat, elemzéseket és riportokat is közöl, emellett 16 oldalon - három régióban mutálódó - regionális tartalmat is nyújt. „A Magyar7-ben a közélet, a politika, és az oktatásügy témái mellett kiemelt hangsúlyt kapnak a regionális történé­sek, amelyek mögött egy erős tudósítói hálózat áll a Csalló­köztől a Bodrogközig” - fejtette ki Molnár Judit. A Magyar7 A4-es formátumban, fél-krétapapíron, 68 oldal terjedelemben jelenik meg - a bevezetőt követő­­ első száma május 15-én kerül a standokra. A ma7 médiacsalád piacra vezetése az elmúlt három évtized legnagyobb szabású magyar médiaprojektje a Felvidéken. A ma7 médiacsalád működ­tetője a dunaszerdahelyi bejegyzésű Pro Media Alapítvány, amelyet a Bethlen Gábor Alap (BGA) támogat. (MTI)

Next