Magyar Ujság, 1872. november (6. évfolyam, 251-275. szám)
1872-11-08 / 256. szám
Péntek, 256. szám, VI. évfolyam. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza 4-ik szám, földszint. Ide intézendő a lap anyagi részét illető minden közlemény, u. m. az előfizetési pénz, a kiadás körüli panaszok és a hirdetmények. GYÁR ÚJSÁG (GYORSPOSTA) POLITIKAI ÉS NEMZETGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztői iroda: Egyetem-utcza 4-ik szám, II. emelet. Ide intézendő a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek viasza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős kezektől fogadtatnak el. 1872. novemb. 8. Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve: Egy évre . 16 frt. — kr. Fél évre . 8 » — » Negyed évre 4 » — » Egy hónapra 1 » 40 » Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij: kilencz hasábos petitsor egyszeri hirdetése 12 kr. többszöri 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 80 kr. Nyilttér: négy hasábos petitsor 30 kr. Pest. no Politikai szemle. Az Egyesült Államokban az elnökválasztásnál a republikánusok 26 államban, a demokraták két államban és New-York városban győztek. A választás mindenütt a legnagyobb rendben folyt le. Az olasz kormány az egyházi javak kezelését polgári hatóságokra ruházandó törvényjavaslatot elkészít, mely így szól: 1. „Minden egyházmegyei és egyházközségi javak fentartása és kezelésére egy egyházmegyei és egy egyházközségi tanács állittatik fel (Deputazione diocesano e parrochiale.) 2. E tanácsok a lakosság számlazájához képest 3—7 tagból állanak. 3. A diocesan tanácsnak tagja a püspök vagy a káptalani vicárius, a mint az egyházközségi tanácsnak is tagja az illető pap vagy egy papi pekonom. 4. Azonkívül az egyházmegyei tanácsnak tagjai: egy kanonok, egy városi és egy vidéki pap, végre három világi egyén, kik a legderekbb és legműveltebb katholikusok közül választandók. 5. Az egyházközségi tanácsnak tagjai a papon kivül 10,000 főnyi népességnél három laikus, kevésbbnél 2. — 6. Ezen egyházi tanácsok tagjait kijelölni és megválasztani kizárólag azokat illeti, kik a katholikus közönséghez tartoznak. (I quali appartengono noteriamente alla comunione cattolika.) 7. A megválasztottak 5 évig viselik hivatalaikat és újra megválaszthatók. 8. Azon kerületi törvényszéki elnöknek, melybe az egyházmegye esik, úgy szintén az illető városrész praetorának az ily egyházmegyei és egyházközségi tanácsok megalakítása bejelentendő. 9. Az egyházmegyei tanácsnokok kezelik és ellenőrzik az összes egyházi javakat és alapítványokat, felügyelnek a püspöki javadalmakra és seminariumokra s felülvizsgálják a számadásokat; székürülés esetében kezelik a püspöki jövedelmeket és javadalmakat. 10. Az egyházközségi tanácsok kezelik az egyházközség, fiókegyházak sanctuariumok és nyilvános oratoriumok javait, felügyelnek a papi beneficiumok kezelésére és székürülés esetében azok fenntartásáról gondoskodnak. 11. Mindkét nemű tanácsnak kötelessége az egyes egyházak alapításával kikötött kötelezettségek teljesítése, úgyszintén az épületek fenntartása. 12. A monumentális templomokra s a nyilvános intézetek épületeire, valamint mindazokra, melyeknek speciális hivatása van, az állam őrködik. 13. Mindkét tanács évenként február hóban a kerületi törvényszéki elnöknek és az illető városi praetornak a számadást benyújtja. 14. Mindkét nemű tanács által eszközlött eladásokra, kölcsönökre, jelzálogolásokra a kerületi törvényszék beleegyezése szükséges. 15. Mindkét tanács határozatai ellen a felebbezés a felebbezési törvényszékhez történik. — Ennek ítélete dönt. 16. Mindkét tanács a kerületi elnök és praetor előterjesztésére, — ha fontos okok forognak fenn, functióiktól felfüggeszthetők. 17. Ezen esetben az ügyek kezelése a püspökre, vagy káptalani vicariusra, illetőleg az egyházközségi papra bízatnak, de egy hó alatt újra alakítandók. Az egyes esetekre vonatkozó kezelést királyi rendelet fogja szabályozni. 19.A meglevő syndikátusok az itt említett tanácsok megalakításáig folytatják teendőiket. 20. Mihelyt megalakíttattak, úgy az ingó, mint ingatlan egyházi javak, levéltárak, lajstromok és más okmányok ezeknek adandókat. A franczia nemzetgyűléshez az ,,Avenir Nat.‘“ szerint következő törvényjavaslatok fognak beterjesztetni. 1. Thiers elnökségéről 4 évre. 2. Az alelnökségről, vagy az elnökszék megürülése esetére teendő intézkedésekről. 3. A budget. 5. Az elemi oktatásról. 6. A hadsereg szervezéséről és 7. A választási reformról. Az osztrák bank tehát nemcsak hogy nem akarja a hurkot levenni, hanem az, a mit a pesti pénzpiaczczal elkövet, valódi fosztogatás. Mineha ■ kormánypárti lapok egy int/v.ftral igy írnak, mégis azt merik a nemzetnek tanácsolni, hogy ez intézettel lépjen egyezségre. Ide viszi az embereket^ j^14azen.veidély, midőn minden* áron fenn akarják tartani bálványukat, még az ország anyagi érdekeinek tönkretételével is. A veszély beköszöntött, még pedig oly nagy mérvben, hogy ha még két hétig tart, Pesten számos tekintélyes kereskedelmi czég a bukás örvényébe sodortatik s ezek ismét a vidéken számosakat fognak maguk után rántani. Hogy a veszély roppant nagy, mutatja a „P. N.“ s a többi kormánypárti lapok fölszólalása, melyet, most az utolsó pereben tesznek, mikor már alig van segély, hogy később azzal takaródzhassanak. Miért nem figyelmeztettek előbb? Az emberben önkénytelenül azon gondolat támad, hogy nem-e mesterségesen lett mindez előkészítve, hogy a nemzet a „hurokból“ a nyakát soha ki ne vehesse? Erre a legközelebbi napok eseményei megadandják a feleletet, s ha még a mostani előzmények után is az osztrák nemzeti tankkal köttetnék meg az egyezség, a felelet elég világosan fog szólni, hogy — igen! (A. I.) Addig csáfolgatták már a nyár óta, hogy végre is a magyar kormány megköti a legújabb kölcsönt. Az adósságcsinálásban az ország bámulatos gyorsasággal halad. A legújabb kölcsönt illetőleg a „P. Lloyd ” írja, hogy az alkudozások ma reggel a pénzügyminiszter s az annyiszor emlegetett consortium közt (anglo-hungarian bank, franko-osztrák bank, franko-magyar bank, Rafaelsons London, a két Erlangerház Pécsben és Páris-Londonban, magyar földhitelintézet, Banque frankoautrichienne s a német-osztrák bank Frankfurtban) megköttetett. A kölcsön névleges összege 40 millió, melyért az állam 74%/0 kap s 78%-on felül az árfolyam nyereményében részesül. Ha a pénzügyminiszternek 1873-ban ismét kölcsönre lenne szüksége (bizonyosan lesz a mostani gazdálkodás mellett), az említett consortium az új kölcsönt a mostani föltételek alatt fogja előteremteni. A mellékföltételeket illetőleg nagyobb részt az utóbbi 30 millió kölcsön stipulációi tartottak ma. A ma délben tartott minisztertanácsban a pénzügyminiszter a kölcsönről előterjesztő jelentését, mely elfogadtatott s igy a szerződés holnap alá fog íratni. Ui.ny.válság. Nem lehet eléggé erős szavakat találni a kormánypárti sajtó azon eljárásának elitélésére, melyet a bankügyben követ. Csak nemrégiben, az ország közleménye ellenében, a kormánypárti sajtó álokosolással a mellett harczolt, hogy Magyarországnak az osztrák bankkal kell a bank fölállítását illetőleg egyezségre lépni. A tapasztalat s a legutóbbi tények mind azt bizonyítják, hogy ha a már közzétett föltételek alatt az egyezség az osztrák nemzeti bankkal megköttetik, Magyarország anyagi érdekeinek fejlesztését az osztrák bank meg fogja akadályozni, s az ország pénzügyi tekintetben a legroszabb helyzetbe jutana. A kormánypárti lapok mégis az osztrák bankkal kötendő egyezség megkötése mellett harczoltak. Az osztrák banknak az előzetes egyezség szerint e hó 1-én 10 milliót kellett volna a pesti pénzpiacnak rendelkezésre bocsájtani. S ez első föltételt sem teljesíti. Most a kormánypárti lapok ahelyett, hogy a helyzetet teljes valóságában tárnák föl az olvasók előtt, a veszélyt csak apró megjegyzésekben jelzik. Tegnap közöltük a „P. Napló“-nak a pénzválságra vonatkozólag írt sorait. 24 óra alatt a pénzválság oly mérvet öltött, hogy ugyancsak a „P. Napló“ ma már ezeket írja: „A pesti pénzpiacz helyzetét előtüntettük már tegnapi reggeli lapunkban s ma a helyzet roszabbá változott. A nemzeti bank ma ép úgy, mint tegnap, viszautasitá a pénzintézetek váltóit s a depot-felmondások is kezdetüket vették A börzén 30— 40 0,0-tel folyt a leszámítolás. Ha már legközelebb nem nyujtatik segély, kikerülhetetlen a nagyobb mérvű válság.“ ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőhöz ülése november 7-én. D. e. 10 órakor. Bittó István elnök megnyitván az ülést Szeniczey jegyző olvassa a múlt ülés jegyzőkönyvét. Simonyi Ernő: A jegyzőkönyvre van észrevételem. (Halljuk!) T. ház ! Méltóztatnak emlékezni, hogy az utolsó ülésben elnök úr bejelentvén az Orbán Balázs és Ugron Gábor képviselő urak választására vonatkozó jegyzőkönyveket, egyszersmind bejelentette azt, hogy petitiók adattak be ellenök. Elnök úr azon véleménynyel volt, hogy ezen petitiók felett az állandó igazoló bizottságnak jelentése után határozzon a ház ; én azonban a házszabályokra támaszkodva, bátor voltam felszólalni ezen eljárás ellenében, azt mondván, hogy a házszabályok szerint előírt 30 nap rég letelvén a petitiók a házszabályok szerint most többé tekintetbe nem vehetők , s azon véleményben voltam nemcsak én, hanem voltak többen is ez oldalról, hogy ezen a házszabályokhoz szorosan alkalmazkodó határozat elfogadtatott. A jegyzőkönyvben azonban az ellenkező van; itt az mondatik, hogy ezen kérvény fölött a ház az állandó bizottság jelentése után fog véglegesen határozni. Hogy nem én magam fogom fel így a dolgot, bátor vagyok a „Pesti Napló“ra hivatkozni, mely a múlt ülésre vonatkozó jelentésében azt mondja, hogy a választási jegyzőkönyv az állandó igazoló bizottsághoz utasíttatik, a két kérvény pedig elutasitatik. (Felkiáltások jobbfelől: nem a „Pesti Napló“ határoz. De itt van a „Reform“ is. (Zaj jobbfelől.) Nem idézek bal, hanem jobboldali lapokat. A „Reform“ is azt mondja, hogy az állandó bizottság jelentése alapján fog az Udvarhelyszéki választás megbíráltatni és a beadott két kérvény tekintetbe nem vétetik. (Zaj jobbfelől.) Méltóztatnak látni, hogy ezen felfogás nem csupán az én felfogásom, hanem átalános felfogás , mint az nem is lehet másként (Helyeslés balfelől.) Ugyanis az elnök úr véleményt adott, mely egy felöl megtámadtatott, más felől senki által sem támogattatott és igy igen természetesen, miután a kérdés szavazás nélkül dúlt el más kijelentés nem is lehetett, mint amely átalam indítványba hozatott. (Helyeslés balfelől. Ellenmondás jobbfelől. Ennélfogva tehát kérem a jegyzőkönyvet e szerént kiigazíltatni. Elnök: Bocsánatot kérek t. ház ! a jegyzőkönyv egészen azt tartalmazza, mibe a ház belenyugodott (zaj.) Miután a választási jegyzőkönyvek az állandó igazoló bizottsághoz utasíttattak a végből, hogy ez azokat alaki tekintetben megbírálja, bátorkodtam azt javaslatba hozni a t. háznak, hogy kérvények iránt függeszsze fel határozatát, mindaddig, míg az állandó igazoló bizottság megteendi jelentését. Igaz, hogy akkor felszólalás történt, mely oda célzott, hogy már most mondatnék ki, hogy ezen kérvények mint idő után behoztak, utasíttasanak vissza, mire azonban én bátor voltam megjegyezni azt, hogy javaslatom teljességgé nem pracjudkál a kérdésnek, hogy tehát méltóztassanak a kérvények fölötti határozatot addig függőben tartani, míg az állandó igazoló bizottság megteszi jelentését ; erre több felszólalás nem történt, tehát ez lett a határozat. (Ellenmondás balfelől). Almássy Sándor: Egy része annak, mit a t. elnök úr mondott tökéletesen áll. Áll t. i. odáig, mig a kérdés föltétetett és vita tárgyává lön; de midőn az elnök úr indítványt tett, hogy függesztessék fel a határozat, mig az állandó igazoló bizottság véleményét beadta, akkor az ellen felszólalás történt, és miután tény az, hogy a kérdés szavazásra nem került, nem lehetett határozata más mint az, mit azok, kik a képviselők közül e tárgyban felszólaltak, véleményeztek. (Helyeslés a baloldalon). Elnök még egyszer magyarázza eljárását. Huszár Imre a házszabályokkal ellenkezőnek tartván a kérvények 30 nap után való benyújtását, azokat visszautasítandóknak tartja. Paczolay János a kérvény fölvétele mellett szól. Simonyi Lajos b. szorosan a házszabályok 77-ik szakaszát véli alkalmazandónak. Sterczel Béla szerint az a kérdés, hogy helyesen van-e föltéve a jegyzőkönyv vagy nem. Szerinte az első eset áll. Tisza Kálmán a gyorsírói jelentésből olvassa el hogy az a határozat, amely a jegyzőkönyben van, egyátalán nincs ott. Minthogy pedig az ellenkező felszólalásokat helyesléssel fogadta a ház, ellenkező felszólalás nem történt, elnöki határozat szintén nem mondatott ki, így tehát határozat csak ez értelemben lehetséges. (Helyeslés balról.) Pulszky Ferencz azt látja, hogy határozat a múltkor nem történt. Határozzon most hát a ház. (Nagy zaj. Pulszky heves gestussal leül.) Madarász József eleven emlékszik a múltkori ülésre s maga is kívánt a tárgyhoz szólni, de miután látta, hogy a baloldalról tett megjegyzést a jobboldalon nem ellenzik, az utolsó szónok indítványát végzésnek tartotta és elállt a szótól. Elnök : nem tudom már most mikép tegyem fel a kérdést. (Nagy derültség.) Simonyi Ernő: A felett, hogy mi történt itt az ülésben, szavazás által dönteni nem lehet. (Ellenmondás jobbfelől) „Quod factum est, infactum fieri nequit. Nincs oly hatalom a világon, mely a megtörténtet nem történté tehetné. (Úgy van balfelől.) Ennek állanda kell. Méltóztassanak hivatkozni azon adatokra, melyeket bármi módon föl lehet hozni. Méltóztassanak bebizonyítani azt, hogy itt hozatott olyan határozat, amilyen a jegyzékben van. Tisza K. felolvasta a naplót a gyorsirati jegyzés szerint. Ebből más tűnt ki, mint a 1ókönyben van. Szintén máskép fogták fel a dolgot a jobboldali lapok tudósítói. Hogyan lehet tehát a felett szavazni, hogy olyasmi történt, amiről minden bizonyítvány, mely létezik, az ellenkezőt tanusítja. Azt méltóztatik talán mondani, hogy erőszakkal mindent el lehet követni. (Mozgás.) Megengedem, de hogy joggal és jogérvényesen e felett szavazás által lehessen dönteni, az nem áll. Itt tényről van szó, és a kérdés csak az, hogy a tény megtörtént-e, vagy nem. Hogy nem úgy történt, amint a jegyzőkönyvben foglaltatik, a mellett tanúskodik minden felmutatható bizonyíték. Ha méltóztatnak erőszakkal eldönteni a dolgot, meghajtok előtte, de igazságosan nem lehet eldönteni szavazás által. (Helyeslés balfelől.) Móritz Pál: A kérdés szerinte is csak az lehet, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttessék-e ? Minden bizonyíték a jegyzőkönyv ellen szól. De hát ha a többség azt hiszi, hogy a fehéret feketének nevezheti, ám tegye. Patai István azt a kérdést intézi a túloldalhoz, minő lelkiismerettel fognak azok szavazni, akik múlt alkalommal itt jelen sem voltak? Madarász József: a jegyzőkönyv hitelesítésére szavazni sem lehet, mert hisz a jobboldal azt mondja, hogy nincs végzés, most pedig a jegyzőkönyv hitelesítésével végzés csempésztetnék be, amely nem hozatott. Tisza Kálmán nem szeretné, ha a ház kimondaná, hogy határozat csak akkor történnék, ha azt az elnök kimondaná. Különben fölteszi minden képviselőről, hogy ha tudja mikép más történt, mint ami a jegyzőkönyvben van, nem fog ennek hitelesítésére szavazni. Somssich Pál szavazatát kívánja indokolni. Ő az elnök minapi indítványát oly korrektnek tartotta, hogy nem szólalt föl, midőn megjegyzés létetett ellene, mert a végzést az elnök szavai szerint képzelte. Györffy Gyula Somssich ellen szól, mire elnök fölteszi a kérdést a jegyzőkönyv hitelesítése iránt. A többség nem lévén kivehető, a szavazatok megolvastatnak. A hitelesítés mellett szavaz 86, ellene 75. A jegyzőkönyv hitelesíttetik. Elnök, jelenti a beérkezett irományokat, Pest városa a hadsereg szolgálaton kívüli fegyverviselés ellen kérvényez. (Éljenzés.) A tisztviselők egyletének kérvénye az államhivatalnokok fizetésük fölemelését kérik. (Felkiáltások: a kérvényi bizottsághoz.) Elnök: a költségvetéssel lévén összeköttetésben, czélszerű lenne a pénzügyi bizottsághoz tenni át. (Ellenmondás balról.) Elnök ez iránt fel akarja tenni a kérdést. Csernátony Lajos sajátszerűnek találja az elnök amaz eljárását, hogy egészen belátása szerint teszi fel a kérdést. Ehez nincs joga, mert az ő véleményét nem szabad a szavazásnál irányadóul oda állítani sem jobbra sem balra. Az elnök jogait teljesen respectálja mindenki, de ne adjon okot arra, hogy a ház vitái az elnök sajátvéleményének előterjesztése által irányt vegyenek. Elnök igazolja eljárását és biztosítja a házat, hogy kötelességét mindig szem előtt tartja. Madarász József örömmel veszi e nyilatkozatot de a tények ellene szólnak. A kérvényre nézve ajánlja, hogy a kérvényi bizottsághoz utasittassék. — Oda utasittatik. Elnök azután jelenti: Vladár Ervin oraviczai megválasztott képviselő beadja megbízó levelét. Az állandó igazoló bizottságnak adatik ki. Buttyán László képviselő, képviselői állásáról lemond. Az illető központi bizottság fel fog szóllittatni az uj választás iránti intézkedések megtételére. Kármán Lajos az újverbászi alreálgymnasium kérvényét adja be. — A kérvényi bizottságnak adatik. Ugyanoda utasittatnak a Kemény Gábor b., Bárczay József, Csengeri Antal és Lukács Béla által beadott magán jellegű kérvények. Csiky Sándor Dobozy István volt 48 — 49 ki szabadságharczos kérvényét adja be költségeinek megtérítése tárgyában. Bakcsi Ferencz két rokkant és megnyomorodott honvéd folyamodását nyújtja be. — A kérvényi bizottsághoz utasittatik k. Lázár Ádám a belügyminiszterhez következő interpellácziót intéz : Az erdélyi részekben a volt kir. főkormányszéknek 1862. aug.21-én 10,925 sz. a. kiadott szabályzata alapján a fegyvertarthatás akár személybiztonság, akár pedig vadászat végett, az illető közigazgatási főnöknél csak bizonyos, 3 évenkint 1 frt bélyeggel megújítandó úgynevezett fegyver-engedély mellett lévén szabad, mely engedélyt az illető mindig magával hordozni köteles, esannyira,hogy az a nélkül talált fegyver elkoboztatik s azonkívül 5—15 frt pénzbírsággal, esetleg 1—3 napi fogsággal büntettetik. Miután tudtomra Magyarországra ily, az önkényuralom korszakából fenmaradt tilalom jelen alkotmányos korszakban nem áll fenn, és itten ily engedély hiányában a fegyverek nem koboztatnak el, kérdem a belügyminiszter urat: 1) van-e ezen fegyverengedélynek az erdélyi részekben fenállásáról tudomása? ha igen 2) szándékozik-e, és minő indokból s czólból ezen korlátozó szabályt továbbra is fentartani ? ha nem 3) miért nem intézkedik, ezen rendszabálynak jövőre nézve azonnal megszüntetése iránt? — Közöltetni fog az illető miniszterrel. Kovács László háznagy betegsége által akadályozva lévén most teszi meg jelentését. — A számadások a számvizsgáló bizottsághoz utasittatnak. A könyvtári bizottság a könyvtárt illető részre nézve fog jelentést tenni. Kvassay László az aranyosszéki, Szomjas József a pinczehelyi választás vizsgálatát illetőleg adják be jelentéseiket. Szögyényi László az állandó bizottság részéről jelenti, hogy Ivánka Imre, Horn Ede, Patay István, Kondorossy György és Németh Albertet igazolta. Jelenti továbbá, hogy a bizottság az udvarhelyszéki vá- Liazidló Jegyzőkönyvét, mivel a megválasztottak általános szótöbbséget nem nyertek, kifogásolja és a c) pont alá sorolandónak ajánlja. Elnök azt hiszi, hogy már most az érintett kérvények iránt is kell határozni. Csernátony Lajos: A házszabályok szerint az oly kérvények, melyek időn túl adatnak be, egyszerűen visszautasítandók. Azt hiszi tehát, hogy nagyon egyszerű eljárás, és nem szükséges a ház türelmét sokáig fárasztani. Ez ma másodszor kerül a ház elé, ne csináljunk új vitát belőle, az egész ház érdeke kívánja, hogy a házszabályok megtartandók, mert az nem áll sem a jobb-, sem a baloldal érdekében, hogy azokkal ellenkező praecedensek alkottassanak. Elnök: Megnyugszik a t. ház abban, hogy a kérvények elutasíttassanak ? (Elfogadjuk!) Elfogadtatott: Helfy Ignácz A házszabályok 128. §-a szerint szót kérhetnek bármikor azok, kik napirendet indítványozni akarnak. Engedje meg a t. ház, hogy (halljuk!) az ezen szabály által adott jogot néhány perezre igénybe vegyem. Nem állítok fel új tant, midőn azt mondom, hogy a sikeres működés első feltétele a munka kellő felosztása. E nélkül ezért érni lehetetlenség. Azért a világ minden parlamentjében szokás, hogy mihelyt a törvényhozók összeültek, az alakulási processuson keresztül estek, a kormány vagy annak nevében annak elnöke részletesen előadja a háznak az országgyűlés tartama alatt létrehozandó legfontosabb és legszükségesebb teendőket, hogy a szerint a képviselőház és az egyes képviselők magukat tájékozhassák. Nálunk ez nem így történik. Mi mintegy bekötött szemmel megyünk neki a törvényhozási működésnek. Immár több mint két hónapja, hogy együtt vagyunk, keresztül estünk az alakulási processuson, megvitattuk a feliratokat, sőt már megszavaztunk néhány törvényt és mai napig sincs köztünk senki, aki tudná, hogy tulajdonkép mily munka vár reánk. Ez magyarázza meg azon tervszerűtlenséget, azon rendszernélküliséget, mely összes működésünkön elömlik. Ezért hordozzák a mi törvényeink magukon a rögtönzés jelegét. Ezért történik meg gyakran, mint példákra hivatkozhatnám a múlt országgyűlésből, hogy megszavazunk oly törvényeket, melyek, mint utólag belátjuk, csak úgy léphetnek életbe, ha előbb más kapcsolatos törvényeket is szavazunk meg. Azért történik az is, hogy míg egyrészről fukarkodunk a perczekkel, és kimérik a szónokoknak csaknem egyes szavait, addig másrészről gyakran napokat, sőt heteket vagyunk kénytelenek vesztegetni. Nehogy úgy történjék jövőre is, bátorkodom indítványozni, hogy a ház utasítsa a kormányt, hogy a legközelebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén tegyen részletes előterjesztést e tekintetben, mert ő tudja leginkább, hogy mily törvényekre van szüksége, hogy az országot kellőleg kormányozhassa. A parlamentben a kezdeményezés szerepe őt illeti. Felkérjük tehát a kormányt, hogy nyújtson be részletes működési tervezetet, hogy ezt megvitathassuk és végleges megállapodásra juthassunk. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Ezen indítvány csak úgy jöhet tárgyalás , ha írásban beadatik és annak rendjén kinyomatik. Helfy Ignácz : Bocsánatot kérek én a napirendhez szólottam. Nikolics Sándor: Az előtte szólott képviselő a 128 ik §-t tévesen értelmezi, mert ez így szól. Szót kérhetnek bármikor azok is, kik napirendet indítványoznak. Ennek értelme úgy hiszem az, hogy ha valaki