Magyar Ujság, 1874. március (8. évfolyam, 49-72. szám)

1874-03-01 / 49. szám

A fővárosi közmunkák tanácsából. — Február hó 26-kán — A fővárosi közmunkák tárcsából 1873. évi mű­ködésére vonatkozó évi jelentése 9 főrészre oszlik, ne­vezetesen : I. Budapest általános szabályozása, II. su­gárút, III. belső körút (váczi ut, országút, mészáros utcza) IV. nagy körút, V. fővárosi középítési rendsza­bályzat, VI. egyes intézkedések és rendszabályok, VII. pénzügy, VIII. személyi ügyek, IX. statisztikai adatok. A nagy­közönségre nézve különös érdekkel bírand a VI. rész, a­mennyiben ennek tartalma oly nagy fon­tosságú tárgyalások és intézkedésekről tesz említést, melyek közérdekű természetüknél fogva, az egész fővá­rosra kihatnak; ilyenek a dalműház és a magyar nép­színház építése,­­ a budai királyi várkert szabályo­zása, a budai Élipse rendezésére a várból, a Krisztina városba és Tabánba levezető főkocsiutak,­és evvel kap­csolatban a királyi palota környékének rendezése, a Gellérthegy befásítása, a Svábhegyre vezető fogaske­rekű vasút, az ördögárok beboltoztatása, az államvasút társulattal történt kiegyezkedés és ebből kifolyólag egy új pályaudvar létesítése, valamint a 2 szív utczának áthidalása, a városliget rendezése, a lóversenytér áthe­lyezése a lőportorony telkekre, emmlékszobrok felállítása (Eötvös, Petőfi,) a budai Kelenföld szabályozása, tem­plomok díszítése stb. A fővárosi hatóságnak a kerepesi út szabályozási vonalának megtartása, valamint a városligetnek kibő­vítése tárgyában felolvasott átiratai örvendetes tudo­másul vétetnek, ez utóbbira nézve elhatároztatott egy­­szersmint, hogy a munkálatoknak mielőbbi megindít­­hatása czéljából az illető tervek a fővárosi közönség­nek, mint a­mely ezen munkálatokra 25.000 frtnyi költséget szavazott meg, mi­hamarább átküldettes­­senek. A Haas-palota előtt elterülő régi színháztérnek szabályozására vonatkozón a fővárosi hatóság és köz­­munkák tanácsa között eltérő nézetek forogván fen, a­mennyiben ez utóbbinak nézete oda irányult, hogy eme térnek azon része, melyen jelenleg az ideiglenes Bazár épület áll, beépíttettessék, míg ellenben a fővárosi ható­ság azt szabadon megtartatni kívánta. Miután a fővá­rosi hatóság daczára az e tekintetben folytatott huza­mosabb tárgyalásoknak saját nézetét — mely részben a közvélemény helyeslésével is találkozott — továbbra is fentartja, a közmunkák tanácsa indíttatva érezte ma­gát a kérdéses tér szabályozására, illetőleg annak sza­badon tartására nézve, egy ujóbbi tervezet kidolgoz­tatását elrendelni. Ezen ujóbbi tervezet értelmében, a Haas-palotával szembeni épületek egy egyenes vonalba hozatnának,mi­által az egész tér egy rendes négyszögű alakot nyerne, melynek közepén egy kertelménynyel környezeti szökő­kút helyeztetnék el; ezen diszítmény a kocsi úttól egy magasabbra fektetett járda által fogna elválasztatni. Az ily formán kidolgozott terv a fővárosi ható­ságnak lészen kiadandó. Egy kis észrevétel. Egri barátaim figyelmeztettek arra, hogy az „Eger“ lap szerkesztője, Szabó Ignácz úr, most ellenem közöl egy hazugságot lapjában, hogy én , az „Eger“ lap tulajdonosánál egykor „e­g­r­e­­földre kunyeráltam“ e lap szerkesztése megnyeréséért. Bajos ily emberrel, a ki társadalmilag minden lovagias beszámításon kivül áll, szóba állani efféle hazugságokért. Ezen itt már egyszer, gondolom 1863-ban, mint akkoron szintén az „Eger“ szerkesztője, engemet ér­deklő szintén hazug állítást közölt lapjában. Én két tanút küldöttem hozzá, hogy állítását vagy igazolja, vagy vonja vissza — különben hazug, rágalmazónak fogom declarálni. Tanúimnak azt mondotta, hogy ezen követelést adják ki neki írásban. E­c­s­e­dy László és Der­szil Ferencz tanúim nevemben kiadták azzal, hogy vagy igazolja állítását, vagy von­ja vissza, mit ha nem teszen, hazug, rá­galma­z­ó. Ezen kicsalt okmány alapján, engemet bepörölt. A pert 1863-ban kezdte meg. Az első és 2-ik forum keresetével elutasította. 1871-ik esztendőben, mely évben ellenem az ismert párbaj miatt épen fe­­nyitőkereset is állott, a legfelső törvényszék, — tehát 7 év múlva, és micsoda indokolással! 100 frt birságban marasztalt, mint ki ezen urat jogtalan téren zaklattam. Ezen úrral szembe tehát nem beszélhetünk a lo­vagias becsület fogalmáról, ahhoz sem érzéke, se mű­veltsége. Csak most tett közzé C­s­i­k­y Sándorról, s a 48-as pártról, egy országos hazugságot, a­mint azt érdemileg ismertettük. Hogy helyreigazítaná téves ál­lítását, vagy beigazolná, ha tudja, vagy ha már annyira hiú személyére, hogy ilyet nem tesz, becses személye sérelméért elégtételt kérne — ő előtte a becsület és lo­vagiasság ezen útja ismeretlen; durvasága újabb ha­zugságok köpenyébe burkolódzik ; szemtelensége felül­múl minden fogalmat. És ezen új tanár, az ifjúság ne­velője az egri gymnáziumban ! És tanártársai megtűrik maguk között az ily nemtelen lelkű embert! Ezennel hazugságnak nyilvánítom Szabó úr állítását,­­ miután vele szóba állani nem lehet, mást nem tehetek, mint őt átadni a közmegvetésnek. Szederkényi Nándor: Kivonat a hivatalos lapból. — A kir. igazságügyminiszter Till Mihály föld­­mivelési, ipar és kereskedelmi miniszteri III. osztályú számtisztet az igazságügyminisztérium számvevőségéhez II. osztályú számtisztté, a beregszászi kir. járásbíróság­hoz aljegyzővé Pataky Menyhért beregszászi kir. törvényszéki díjas joggyakornokot nevezte ki. Segesvárszék Erked nevű községében uj postahi­vatal állíttatik fel, mely működését f. évi márt. hó 1-én megkezdi, és a levél- és kocsipostai küldemények fel- és leadásával fog foglalkozni. ÚJDONSÁGOK. Buda-Pest, február 28. — A köztisztvi­sel­ők fizetésének le nem fog­­lalhatása tárgyában majd minden nap meg-megújuló sürgető fölszólalásokat lehet olvasni s a fizetések lefog­lalása miatt előforduló bűntények esete épen a maga­sabb tisztviselők soraiban szintén mintegy nógatásul szolgál arra, hogy e tekintetben kell valamit tenni s az igazságügyminiszter mind­erre még csak nem is hede­­rít. Legújabban Weinman Fülöp kir. táblai biró közöl hosszabb értekezést az „Igazságügy“ czimű folyóirat­ban. Értekező előre bocsátván a korábbi törvényhozási intézkedéseket, melyek szerint a végrehajtás a köztiszt­viselők fizetésére nem volt kiterjeszthető, áttér a most MAGYAR ÚJSÁG 1874. MÁRCZIUS 1. érvényben levő polgári perrendtartás ebbeli intézkedé- i­sére s azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy a helyes jogpolitika elodázhatlanul azt követeli, hogy a köztisztviselők hivatalos fizetése a végrehajtás alól egészen kivétessék. A hivatalos fizetések, a­mint azok nálunk rendszeresítve vannak, csekély kivétellel alig ütik meg azon mértéket, melyet a hivatalnok s illetőleg családja physikai szükségleteinek fedezésére igényel. Mindaddig tehát,míg a hivatalos fizetések ezen mértéket jóval felül nem haladják, a hivatalos fizetés, habár leg­csekélyebb részének lefoglalása is,té­­yleges megcsonkí­tása leend a hivatalnok physikai szükségleteinek fede­zésére rendelt vagyoni alapnak ; mindaddig ezen lefog­lalás közvetlenül magát azon állami intézmény műkö­dését is hátráltatja,melyre az illető hivatalnok rendelve van, mindaddig tehát a közhivataloskodás szakadatlan és szabályszerű folytonosságának érdeke kivánja, hogy a hivatalos fizetések a végrehajtás alól elvonassanak. — A magyar tudományos akadémia tagjait emlékeztetem az ügyrend 33. c) pontjára, mely szerint a tag-ajánló levelek beküldésének határideje márczius 81-e, s azontúl el nem fogadtatnak. Budapest, 1874. márcz. 1. Arany János főtitkár. — Magyar tudományos akadémia I-fő (nyelv- és széptudományi) osztálya márcz. 2-án d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyai a következők: I. Bartal An­tal 1. t. „Az összehasonlitó árja nyelvészet művelése hazánkban.“ II. Bálint Gábor jelentése utazásáról. III. Folyó ügyek. — A szinészeti tanoda növendékei a budai várszínházban pénteken este szépszámú közönség előtt mutatták be eddig tett haladásukat. A közönség a fej­lődés útján lévők iránt nem volt fukar a buzdító tap­sokban. Különösen kitűntek Sziklay Emilia, Roth Amália kisasszonyok, kik a csütörtöki „Bűvös vadász“ előadásán is szépen énekelték a nyoszolyó lányi dalt. Bacsó Lujza, Bokrossy Leontin kisasszonyok szintén figyelmet keltettek. Lehet, hogy idővel ki fognak válni. — Nem nyest, hanem hermelin az, melyet Blaskovics úr erdejében, Erken fogtak. Ez még feltűnőbb jelenség itt nálunk mint amaz. — Az üllői úti laktanya a 40-e­s években azért épittetett, hogy a lakosság a katonaság beszállá­solásától föl legyen mentve. Miután pedig a magyar s különösen a katonai dolgokat illetőleg Bécsben szok­tak határozni s az üllői úti laktanyát a német urak na­gyon alkalmasnak találták a katonaság rendes lakhe­lyéül, úgy erre a czélra minden teketória nélkül meg is tartották. Azt mondják, hogy a városnak valami bért fizetnek a laktanyáért. Ha csakugyan fizetnek, de azt nem kérdezték a várostól, hogy akarja-e azért az árért bérbe adni. Elég az hozzá, hogy a laktanya meg­volt, de a beszállások kellemetlenségétől a polgárok azért még­sem szabadultak meg. Most azt tervezik, hogy e czélra az üllői úton lévő s munkáját nem foly­tató kézműipar részvénytársulat gyárépületet éven­kénti 6000 frtért kibérlik, hogy a polgárok a katona beszállásolásoktól megmentessenek. — Majd csak ez is na nyerje meg a katona urak tetszését. Ennek a költségét úgy vélik födözni, hogy a háziurak minden bérforint után valamely csekélységet fizessenek, a mi­vel ez után több jönne be, az tőkésittetnék s ebből egy nagy laktanya építtetnék, s akkor e fizetés is megszű­nik a háziurak részéről. Hanem legelső sorban azt az összeget kellene a bérfizetésre fordítani, a­mit az üllői laktanya után fizetnek, ha­­ fizetnek. — A­ terézvárosi plébánián meg vannak akadva a sekrestyéssel. A város ugyanis a Terézváros­ban plébánia házat épittetett, mely augusztus hóra fog elkészülni. A sekrestyés lakása szinte az épületben van a kapu mellett s a káplánok lakása ugyanazon fo­lyosón van. A papság, miért­ miért nem, nyilván, hogy a sekrestyés vizsga szemeitől megszabaduljon, folya­modott, hogy a sekrestyés lakjék másutt, mert szerin­tük az egyház elég gazdag, hogy a lakbért megfizesse. A sekrestyés lakását a káplánok foglalnák el. Ha olyan gazdag az egyház, miért nem építtette hát meg a ple­­bánialakot is? Vájjon mi lesz e harcznak a vége? — A közmunka tanács műszaki osztályának a lánczhídtér szabályozása tárgyában készített tervjavas­lata nem tetszik senkinek sem. Ez nagyon természetes következménye eddigi alkotásainak, melyek sem a szé­­pészetnek, sem az ízlésnek, sem pedig a czélszerű­ség­­nek meg nem felelnek. Egyáltalában az egész köz­munkatanácsi intézmény haszontalan, fölösleges s draga sine cura. Semmi egyéb. Ez már sokszor be volt bizo­­nyítva , hanem bizonyos embereket még sem akarnak kitenni annak, hogy hasznos munka által igyekezzenek maguknak jövedelmet szerezni. A legutóbbi botrányos tervjavaslatra nézve, melyről megmondtuk véleményün­ket, hogy a szabadság korszakának emlék által leendő föltüntetését készakarva szerülteti velük a képzelt loja­litás, a lapok közül csupán az „Ellenőr“ merte azt az észrevételt tenni, hogy noha a közmunka-tanács indo­kolása azt hangsúlyozza, „mikép történelmi motívumok szerint akarják a tért szobrok által díszíteni, mégis e­zekbe sem jutott a tervezőknek, hogy oly nevezetes történelmi korszakot, mint az 1848-iki, csak egyetlen tégladarabbal is jeleznének­“ . Valóban szégyen, hogy oly magyar emberek vannak, kiknek az nem jut eszébe. — A közoktatási miniszter a vallásalapból öt ezer forintot utalványozott az Uj Pesten épitendő templom költségeire. — A „pesti első gyermekmenhely­­e­g­ylet“ Budapesten az evang. iskola-épület üléster­mében Deák-tér 2. sz­­. 1874. évi márczius hó 5-kán csütörtökön, délelőtt 11 órakor tartja meg évi rendes közgyűlését, a következő tárgysorozattal: 1) Titok­­noki jelentés. 2) Orvosi jelentés. 3) Pénztári számadá­sok kivonatai. 4) Jegyzői kimutatások. 5) Bizottsági jelentés a számadások felülvizsgálatáról. 6) Intézkedés az 1874. évi számadások felülvizsgálata iránt. 7) Költ­ségvetés 1874-re. 8) Alapszabályok változtatása. 9) Uj házirend megállapítása. 10) A választmány és tisztvi­selők megválasztása. 11) Netalánt indítványok. 12) In­tézkedés a közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése tár­gyában. — Sikkasztás miatt ismét egy hivatalnok állt a fenyítő törvényszék sorompói előtt, kinek fizetése évek óta a törvényes 300 frtig le van foglalva és ki végre — fölhasználva az alkalmat — a reá bízott adó­pénztárt tetemesen meglopta. Kostenwein Károly a kőbányai adóhivatal ellenőre­­. 1873. év november és deczember havakban összesen 626 frt 96 kr. vett ki a pénztárból és a hiányt az adólajstromok meghamisítása által két hónapon át el tudta titkolni. Ez év elején azonban elő kellett terjesztenie a végszámadást és mint­hogy előre látta, hogy ez alkalommal sikkasztása nap, fényre jövend, elhatározta, hogy családja számára még egy összeg pénzt vesz ki a pénztárból és azután véget vet életének. Az alkalom újból megnyilt , midőn január hó 3­ dikán a kőbányai adópénztárba váratla­nul 4500 forint folyt be, mely összeget szokás sze­rint az ellenőr átvette oly czélból, hogy azt a pesti adó­­pénztárba szállítsa. Kostenwein azonban a helyett ezen összeget több régi nyomasztó adósságainak ki­fizetésére használta fel, 3500 forintot pedig lepecsételve adott át egy ismerősének Budán azzal, hogy neje néhány nap múlva e­letétért el fog jönni. Ő maga egy hónapi bujdosás után végre folyó évi február 5-kén önkényt jelentkezett a rendőrségnél. A kincstár kára összesen 1044 írtra rúg, minthogy 607 forintot vádlott hitelezőitől elszedett, 3500 főt pedig Budán találtatott. Ezen kárösszeg vádlott biztosítékának lefoglalása által 572 frt 80 krra apad le. Az ügyészi in­dítvány különös enyhítő körülményként kéri azon fel­tűnő könnyelműséget tekinteni, melylyel egy oly hiva­talnokra, ki évek óta havi 25 írtból élni kénytelen, el­lenőrzés nélkül ily tetemes összegek kezelése bízatott. Az ítélet hivatalos sikkasztás miatt 2 évi börtönbünte­tésre szólt. — Egy erzsébet­városi távirat jelenti, hogy Lázár Kálmán természettudós és iró, a madarak barátja, pénteken este meghalt. — A főváros képviselete pénteken rendkivüli közgyűlést tartott. Ráth főpolgármester bejelenti Per­­ger Ignácz képviselő halálát. A napirend első tárgyát képezi a Dunapart beosztása és a partbér megállapí­tása. A főpolgármester indítványa, hogy az ügy halasz­­tassék el a következő közgyűlésre, hosszabb vita után az indítvány a közgyűlés által elfogadtatott. — A má­sodik tárgyat képezi a gazdasági bizottsági és tanácsi előterjesztés az ó­budai vásárjavadalom bérbeadása végett. A közgyűlés a bizottsági és tanácsi előterjesz­tést elfogadta. KÖZGAZDASÁG. — Kisbirtokosok orsz. földhitelegy­lete van alakulóban, nem részvényükre, hanem a köl­csönösség elvére fektetve. Ez ügyben tegnap Festetich Pál gr.-nál értekezlet tartatott, melyben következő programm olvastatott fel: A tagok alapítók és rende­sek ; alapítók lehetnek egyesek, községek és erkölcsi testületek 500 frt egyes alapít­ványnyal, melyből leg­alább 10°/o készpénzben fizetendő le, a többiről köt­vény állítandó ki, további befizetés fentartásával; lehe­tők még teljesen befizetett 50 frtos részalapítványok is. A visszafizetés kezdődik, ha a tartaléktőke elérte az 500.000 frtot. Mindez alapit­ányok 5% kamatot élvez­nek. A rendes tagok törzsbetéttel (5 frt) tagdíjakat fizetnek. A kölcsön minimuma száz frt. Az egyesület saját tagjainak kölcsönöket ad : a) jelzálogi biztosítás mellett törlesztésre záloglevelekben; b) rövidebb lejáratú készpénzkölcsönt jelzálogi bizto­sítékra; c) mezőgazdasági előleg egyletek útján rövid lejáratú kölcsönöket készpénzben; d) községeknek készpénzkölcsönöket jelzálogi biztosíték nélkül is. A kisebb birtokososztály rövid lejáratú hitelszükségle­teinek kielégíthetése, takarékossági hajlama élénkítése és a kisebb pénzösszegeknek összefolyásuk által hasz­­not hajtó forgalombahozása czéljából az egyesület pénz­betéteket is elfogad és pedig : a) folyószámlákra, b) pénztári jegyekre, c) betéti könyvecskékre. Az elnök előrebocsátotta, hogy a kormánynál ígé­retet nyert arra nézve, hogy ha az egyesület létrejö, az ínségesek számára feltartott alapból támogatásra szá­míthat. Lónyay Menyhért gr. ezen szerkezetet nem min­denben helyeselve megjegyzi, hogy czélravezetőbb volna­ egyforma zálogleveleket bocsátani ki, és pedig hosszabb időre szóló törlesztéssel. Megpendíti a col­­lectiv telekkönyvezés alapján; egy vagy több község­ben csoportosulhatnának, s azután a kölcsönt maguk közt osztanák fel; a közvetítő lehetne egy olyan inté­zet, mint a most tervezett. Végül egy kisebb számú bi­zottságot ajánl kiküldetni. A Lónyay által indítványo­zott bizottságba megválasztottak: Lónyay Menyhért gr., Lipthay Béla b., Móricz Pál, Huszár Imre, P. Szathmáry Károly, Lónyay Gá­bor, gr. Festetich Pál és Végh Ignácz mint titkár. E bizottság vasárnap d. e. 10 órakor tartja a gyű­lését gr. Festetich Pálnál. — A hivatalos lapban olvassuk : A marha­vész behurczolásának megakadályozása végett Ma­gyarország határszélein életbe léptetett és már évi 18004. sz. a közhírré tett intézkedésekben annyiban történt változás, hogy a Gácsország fedől elrendelt ha­tárzár, miután a cs. k. belügyi mi­­szteriumnak érte­sítése szerint Gácsországban a keleti marhavész Ma­gyarország határától távol eső kerületekre szorittatott s ott is csekélyebb mértékben uralt, M­irmarosmegye kivételével a határos összes törvényhatóságok terüle­tén f. évi 2581. sz. a. kelt rendelettel megszüntettetett. — Az iparüzlet fővárosunkban folyvást pang — kevés kivétellel, mint azt a következő hiv. heti tu­dósításból láthatjuk : Az ipar helyzete átalánosságban nem javult, noha egyes üzletágak némileg élénkültek, mintegy előjeléül annak, hogy a hónapok óta nyomasztó pangásnak a tavasz és a hajózás nyíltával leendő javu­lására kilátás, noha eddig csak kilátás­­ nyílik. Női divat- és pipere-üzletekben a tavaszi idényre az elő­készületek megindultak, s máris gazdag mintaválaszték érkezett, vevők azonban még hiányzanak. Szabók és czipészeknél a megrendelés igen csekély és a készáruk forgalma mit sem javult. Kettyűs, kalapos és paszomá­­nyosoknál a helybeli üzlet csekély. A fény­űzési iparüz­letekben a forgalom még mindig egészen pang. Eszter­gályos, könyvkötő, nürimbergi és bőrdíszművesek, üveg, porczellán, papírkereskedésekben, aranyozó, kefe és konárkötőknél, órás, arany- és ezüst műveseknél a kereslet igen gyönge. Paplanos és derékaljkészítők, kárpitosoknál, bútorkereskedésekb­n kevés a megren­delés. Asztalos, lakatos, bádogos, mázoló, fényező, szo­bafestőknél a munka kevés, s a munkáslétszám a lehető legkisebbre van apasztva. Nemkülönben nyergesek, szij- és kocsigyártók megrendelések dolgában nagyon gyöngén vannak ellátva. Bodnároknál készletre foly a munka lassú erővel, s február hóban alig 28,000-nyi akó hordó hitelesíttetett. Kőművesek a kedvező időjá­rás folytán hozzáláttak e héten a munkához, de eddig n­m sok munkás nyert alkalmamat, minthogy eddig ke­vés jel mutat arra, hogy az épitkezési vállalkozás ez évben nagy mérveket fogna érteni. — A pénzbehajtás nem kielégítő.­­ A salgótarjáni vasfinomító iparvál­lalatot nagy csapás fenyegeti, mely a bécsi uraktól jön. A f. hó 26-án tartott közgyűlés mint említettük elha­tározta, hogy az alaptőkét 100,000 írttal alább szállítja, ezen alábbszállítás ellen erélyesen felszólalnak némely részvényesek. Tudja azt mindenki, miszerint ezen osztozkodás a részvénytőke fölött csakis azért szándékoltatik, hogy az angol-magyar bank tartozását a vállalat irányában ily könnyű szerével rója le, még­pedig azon részvény­tőkét, melyet annak idejében a nevezett bank elkerül­­hetlennek állítván, annak megszerzéséért 200,000 frt provisiot tett zsebre, s ekkor az első részvényjegyek 20% veszteséget szenvedtek. De legszebb illustratiója e tőkeleszállításnak a gyűlés elnökének azon érvelésében van, miszerint jobb részvényenként 12 frt 50 frt elfo­gadni, mely ha zsebbe kerül, onnan ki nem kerül, mint az egész tőkét reszkírozni. Tehát némely urak nem hisznek a vállalat fennállásában. Sajnos, hogy többen, kiket a részvényesek ezen ügy legbuzgóbb híveinek vélt — épen megbuktatásán dolgoznak. — A londoni borkiállításra jelentkezett magyar kiállítók száma 57, az üvegeké 21,700. A borok elszállítását illetőleg azt határozta az orsz. gazd. egyesület, hogy a nagyobb kiállítóknak az átrakodá­sokkal járó kiadásokat megkímélendő, a 300 üvegnél többet kiállítók boraikat egyenesen küldhetik Lon­donba; a többiekre nézve föntartatott azon határozat, hogy a borokat az egyesülethez kell beküldeniök. Az egyesület kollektív kiállításának képviseletével Schief­­ner Gyulát, a bécsi közkiállítási magyar bizottság volt titkárát bízta meg.­­ A 75 milliós magyar kölcsön ügyében egy bécsi lap híre ellenében a „P. Lt.“ jelenti, hogy ezen consortium, melylyel a 75 milliós magyar­ kölcsön köttetett, az optió jogát a harmadik harmadrészre is tényleg már gyakorolta és pedig február 20-án az utolsó 25 millióból 500.000 irtot adott át. Napi üzlet: Buda-Pest, febr. 28 A légmérséklet mint volt e héten átalában úgy most is 4—5 fok, szeles, száraz, mi a vetéseknek nem ártalmas, sőt ott hol bó volt hasznos. A vetések azonban most nagyon távol állanak a fejlő­dés azon fokától, melyen a múlt évben ilyenkor állot­tak s bár árviz vagy járvány által sújtva nincsenek, nem nyújthatnak biztos támpontot a spekulatióra. Szerződések tehát most nagyon gyéren köttetnek, pedig a forgalom és készlet egyaránt csekély. Szerző­dések köttettek ma is 3 havi határidőr­e, nagyobb meny­­nyiségben biztosított jó minőség mellett búzára 805 — 810 kr; rozsra nem találkoznak ajánlatok: zabra 224— 225 kr ; tengerire 487—489 kr. Eladatott: 10,000 v. m­. bánsági tengeri 487%—488 krjával máj—júniusban át­adva, továbbá 5000 mérő zab 50 fontjával 225 kr Győr­ben. Repcze s más mezei termény nem adatott el. Az értéktőzsdén, az ultimo daczára szilárdan volt hangol­va, bankpapírokban élénk forgalom fejlődött ki. Zárjegyzéseink ezek: m. vasúti kölcsön 96.50, m. sorsjegy 78.57 -79 . Unió viszontbizt. 195, anglo-ma­­gyar 35—35.25, munk­. 34 25—34, m. hitel 154.50 — 1.55, franco-magyar 59, földhitel 59.50, takarék és hi­tel 62.25 — 62.75 , buda óbudai népbank 38, budai ke­­resk. 190, orsz. közp. 81.25, első hazai 2400, külvárosi 66, első budapesti gőzm­. 638, Athenaeum 248 -250, egy.­­ gőzh. 850. Valuták szilárdabbak,20 frankos arany 8­96, porosz pénztári utalványok 1.66.75 köt­tettek. — Nemzeti színház: Vasárnap, márcz. 1-én: „A székelyföldön,“ népszin. 3 felv. — Budai várszínház: Vasárnap, márcz. 1-én: „Házasság XV. Lajos alatt,“ vigj. 3 felv. Felelős szerkesztő : Szederkényi Nándor. * TÁVIRATOK. Bécs, febr. 28. A bírod. tanács mai ülésén Sehvenerer egy bizottság kiküldését indítvá­nyozó, hogy az a marhavész okainak kifürkérzé­­sével foglalkoznék; a katonai nyugdíjazásról szóló előterjesztés egy külön bizottsághoz uta­­síttatott. Ezután a törvényi bizottság tett jelen­tést s megváltoztatni véleményezte a hadsereg­nek szükséges felszerelés tárgyában 1873. decz. 15-én kibocsátott hadügy­miniszteri pályázatot; miután több szórzok a bizottsági vélemény elfo­gadása mellett nyilatkozott. Banhans keresk. mi­niszter helyetés közt kijelentette, hogy elfogadás esetén a kormány a megváltoztatást melegen fogja ajánlani a hadügyminiszternek — a bizott­sági vélemény majdnem egyhangúlag elfogad­­ta­tott. Barcelona, febr. 27. A carlisták kard­csapás nélkül bevonultak Ampostába. Torto-ja fenye­getve van. Bayonne, febr. 27. Mariones tábornok terve, hogy a carlisták vonalát áttörje, nem sikerült, s valószínűleg megveretett­ vihar következtében kénytelen volt a hajóhad San-Sebastianba, visz­­szavonulni. Loma kiüríté Tolosat s San-Sebas­tianba vonult vissza. Madrid, febr. 28. Serrano a végrehajtó ha­talom fejévé, Zabala pedig miniszterelnökké ne­veztettek. Bécs, febr. 27. A „N. Fr. Pr.“-nek sürgöny­zik Prágából, hogy Schwartzenberg bibornok herczeg Bécsbe utazik, hogy az egyházi előter­jesztések elleni kérvényeket személyesen nyújt­hassa át a császárnak. Bukarest, febr. 28. A kamara 8 milliót szavazott meg laktanyákra s más katonai épü­letekre. Páris, febr. 28. A „Liberté“ szerint egy Thiersnél tartott gyűlés elhatározta, hogy Ledru Rob­in­ megválasztása ne akadályozza az egyesült baloldal törekvésének czélját, mely új választás vagy plebiscitum­. London, febr. 28. A Tischburne-perben ma hirdettetett ki az ítélet. Blaiment 14 évi kény­szermunkára ítéltetett. London, febr. 28. Az edinburgi herczeg s herczegnő bevonulása márcz. 12-re van megál­lapítva. Bécs, febr. 28. Umlauft és elvtársai indítványt nyújtottak be a képviselőházban a hirlapcautio­s colportage-tilalom megszüntetése tárgyában. Lisallon, febr. 27. Egy madridi sürgöny sze­rint Morionest a carlisták megverték; vesztesége 3000 főre rúg. Serrano és Topete az északi vi­dékre utaznak. Bécs, febr. 28. Hitelrészvény 243...—Ang­ol-osz­­trák 153.50.— Galicziai 232.50. — .— Lombard°159.50 Államvasut 32050— Tramway 164.—.— Rente 69.85 Hitelsorsjegy 169.50. 1860.— 104.251.— Napoleon’dor 893.—. — 1864. 141.—.— Arany­­530.50.— Ezüst 105.25 — Frankfurt 94.— — London 111.50.___ Porosz pénzutalv. 166—. — Unió-Bank 137.50._Tö­rök-sorsjegy 46. — .— Alti. épitő bank —.-----Angol épitő bank —.—. Bécs, febr. 28. M. földteherm. kötv. 75.25. Magy. vas. kölcsön 96.50. Salgó-Tarján 103. — Anglo-Ma­­gyar 34.50. Magy. hitel. 154.—. Franko magyar b. 59.—. Magy. záloglevél 86.50. Alföld 144.—. Erdély 138.50. Magy. éjszak-kel. vas. 111.50. Magy. kel. vas. 57.—­. Kel. vasúti elsőb. kötv. 70.70. Magy. sorsjegy 78.— . Tiszai vasút 212. — . Magy. földhitel 59.25. Mu­nicipal. Bank.34.25.

Next