Magyar Ujság, 1874. május (8. évfolyam, 99-123. szám)
1874-05-23 / 117. szám
váth Mihály, Hradszky Antal, Hunkár Mihály, Horváth Mirkó, Ibrányi Lajos, Istóczy Győző, Ivánka Zsigmond, Jendrassik Miksa, Jeney József, Joannovits György, Just József, Justh Kálmán, Karuch József, Karácsonyi Guidó gr. Kardos Kálmán, Kautz Gyula, Kazinczy István, Kálnoky Pál gr., Károlyi Ede gr., Kemény Gábor, b. Kemény István, b. Királyi Pál, Kondorossy György, Korizmich László, Kvassay László, Kézsmárky Károly, Kubinyi Ödön, Lészay Lajos, Lipovniczky Sándor, Lipthay Béla, b. Lónyay Béla, gr. Lónyay János, Lukács Béla, Lukácsy Béla, Madar Károly, Marx Antal, Matuska Péter, Máday Lajos, Máday Sándor, Máriássy Kálmán, Mihályi Péter, Molnár Aladár, Molnár Antal, Molnár István, Muzslay Sándor, Miskatovits József, Muzler József, Nemes Péter, Onossy Mátyás, Paczolay János Papp Lajos, Pauler Tivadar, Petrovay Ákos, Pissuth István, Pólya József, Prileszky Tádé, Pulszky Ágost, Pulszky Ferencz, Radó Kálmán, Radocza János, Ráday Gedeon, gr. Rudics József, dr. Schmausz Endre, Somsich Pál, Stoll Károly, Szabadhegyi Antal, Szabó Imre, Szakál Antal, Szapáry Gyula gr., Szemző János, Szende Béla, Szentpály Jenő, Széll Kálmán, Szilágyi Dezső, Szilvay Károly, Szirmay Ödön, Szitányi Bernát, Szlávy József, Szögyény László, Takács Lajos, Tarnóczy Béla, Tarnócy Gusztáv, Tavaszy Endre, Tolnay Károly, Torma Károly, Tormássy Mihály, Toszt Gyula, Tóth Vilmos, Trefort Ágoston, Tombora Iván, Urbanovszky Ernő, Vargics Imre, Vécsey József b., Vizsolyi Gusztáv, Vladár Ervin, Vojnics Barnabás, Wahrmann Mór, Wodianer Albert, b. Wodianer Béla, Zeyk Károly, Zichy József gr., Smeskall Mihály, Zsedényi Ede, Apponyi Alber gr., Barcsay Ákos, Batthyányi Zsigmond gr., Bánffy György gr., Bánó József, Besán Mihály, Bittó Béni, Bittó István, Bittó Kálmán, Brogyányi Vincze, Bujanovits Sándor, Buzinkay Pál, Boltizár József, Bilic Ignácz, Lenkey Károly. Eger, május 20 Ma délután 5 órakor kisértük az örök nyugalom helyére Lenkey Károly koporsóját... Lenkey Károly Aradmegyében született s már kora ifjúságában daliás szellemű atyja beleegyezésével, ki másik fiát, Jánost is katonának adta, a József huszárezredbe lépett, hol a feltűnő szép alakú s magas termetű vitéz ifjú, ki példányképe volt a rettenthetlen lovasoknak, csakhamar hadnagy s nem sokára kapitány lett. .. Ekkor megnősülvén nyugalmaztatta magát s Egerben telepedett le. A pezsgő megyei élet, mely Eger városát az alkotmányos küzdelmek egyik legélénkebb színhelyévé tette s a szabadelvű párt diadalzajával töltötte be: oly hatással volt a különben is magyarlelkű s alkotmányos gondolkozásu nyugalmazott kapitányra, hogy egyszerre csak a koreszmék áramlatában találta magát s a szabadelvű párt aspirácziói s reményeitől érzékebtét feldobogni . . . Öcscse János, már ekkor szintén huszárkapitány Galicziában, az ő leveleiből értesült a hazai eseményekről s a hazafi törekvések és reményekről . . . E levelezésnek köszönhetjük a forradalom első napjainak egyik legszebb s leglelkesítőbb mozzanatát azt. i. hogy Lenkey János huszárszázada Gácsországból egyszer csak itthon termett... Az 1848-iki márcziusi napok Lenkey Károlyt készen találták . .. S tettvágya csakhamar tért lelt az egri nemzetőrség oktatásában, kiket mint őrnagy, ő vezetett a lázongó szerbek ellen a temerini és járeki táborba. Innen visszatérve, amint a harcz tárogatója mind erősebben harsogott, ő is mind jobban érezé, hogy az ő állandó helye a csaták zajában van . . . Oda ment tehát s ott maradt végig — egész a fegyverletételig . . . Már ez időben ezredes volt, s mint ilyen vitetett foglyul az aradi várba, hol azon szivszaggatólag borzasztó jelenet várt reá, hogy a kikeresett kegyetlenséggel őrültté kinzott testvérét Jánost, ki időközben honvédtábornok lett, egy börtön szögletében, szalmán fetrengve, mez nélkül s lánczra verten kellett viszontlátnia. . . Ekkor örök átkot mondott szivében a hatalomra... s midőn később a kínná vált élettől megszabadult testvérét a temetőbe kisérte s a nemzet vértanúinak sirhalmán végig tekintett, kitört az átok szivéből: „Exoriare aliquis vestris ex assibus ultor!“ Hat évi fogság után ismét Egerben látjuk őt. Nehéz időket élt akkor a magyar. Lenkey úgy találta, hogy csak börtönt cserélt. Egy nagy börtön volt az egész ország s a siri csendben csak a rabbá tett nemzet láncra csörgött. . . . De, bár az ajk néma, benn a szív mélyén élt a hit és remény, s ha dobogását megértik az elnyomók, kiolvashatták volna abból, hogy a jövendő nem övék. ... A nemzet lelke, mint egy újon támadt csillag, egyre nőtt s mindig erősebben lövelle sugarait a zsarnokok szemébe, mely a vakító fénytől már káprázni kezdett, de a csillagból még sem lett mindent elsodró üstökös . . . megkérlelték azt bölcseknek kikiáltott álnok mágusok, kik vállukra vették az ország végzetét, mint Atlas az eget, s most alatta roskadoznak s bukásuk előre látható ... de azért nem tágitnak ... tán dicsvágyuk az , hogy fedjék csontjaikat e bukásba maguk után rántott haza romjai. . . Lenkey Károly is velünk osztozott előbb a hit és remény, majd a csalódás, fájdalom és elkeseredés érzelmeiben . . . Az 1861 -ik kísérlet után 1867-ben ismét összehivatott az országgyűlés. Ekkor Lenkey a képviselő-választási mozgalmak vezére jön Egerben s nagy része volt pártunk diadalában. 1867-ben, midőn a törvényhatóságok sorompói ismét megnyíltak, megyei főszámvevővé választották őt . Törvényjavaslat az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkek módosításáról és kiegészítéséről. (Folytatás). V. FEJEZET, A választási eljárás. 41. §. Az 1848. V. törvényczik 24 § a akként módosittatik, hogy az általános képviselőválasztásokra a belügyminiszter 10 napi határidőt tűz ki oly módon, hogy az e tárgyban kibocsátandó rendelet keltétől a választásra kitűzött határidő zárnapjáig legalább 24 napi időköz legyen. A választások ezen 10 napi határidőn belül minden kerületben megejtendők. 42. §: Az általános választások napján ezen 10 napi határidőn belül, valamint az időközi választások napját a központi választmány akként határozza meg, hogy az általános választások ugyanazon törvényhatóság vagy város területén egy napon kezdessenek meg, az időközi választásoknál pedig a képviselőház ez iránt hozott határozatának vételétől, vagy a meghiúsult választás napjától a választás megkezdéséig 14 napnál rövidebb és 14 napnál hosszabb időköz ne legyen. 43 §• Az 1848. V. törvényczikk 26 §-a akként módosíttatik, hogy a központi választmány az Általános választásoknál, a királyi meghívó kihirdetése után, azonnal összeül, az időközi választásoknál pedig a képviselőház felhívásának, esetleg valamely választás meghiúsultáról szóló jelentés vétele után azonnal ül össze. Ez alkalommal minden választókerület részére a választás vezérletére egy elnököt, jegyzőt és a szükséghez képest helyetteseket választ, megteszi a választás foganatosításához szükséges intézkedéseket és a választás napjait akként tűzi ki, hogy ott, hol a választók száma az 1500-at meg nem haladja, egy napot, hol ezen számot meghaladja, egymásután következő annyi napot tűz ki, ahány 1500 választó van a kerületben összeírva. A felül maradt szám teljesnek vétetik. A kerület részére, melyben a választók száma a 750-et meg nem haladja, az elnök és jegyzőn kívül egy helyettes elnök és egy helyettes jegyző, amelyben ezen számot meghaladja, két helyettes elnök és két helyettes jegyző választandó. 44. §. Ott, hol a választás több napra terjed, az egyes községek, illetőleg városrészek választóinak szavazási napját a központi választmány határozza meg, oly községben, mely külön kerületet nem képez, a választók, ha azok száma az 1500-at meg is haladja, egy napon külön szavaznak. 45. §. A 43. és 44. §§-oknak értelmében tett intézkedéseiről a központi választmány az állam hivatalos nyelvén s a szükséghez képest a kerületben tömegesen használt más nyelven is hirdetményt tesz közzé, melyben tudatja a választási elnökök és jegyzők neveit, a községek, illetőleg a városrész választóinak szavazási napját s a választásnál figyelemben tartandó egyéb intézkedéseket. A községi elöljáróság köteles ezen hirdetményt a jelen törvény 30. §-ában meghatározott módon közzétenni. 46. §. A képviselőjelölt iránti ajánlat a választást megelőző napon, a választás székhelyén, a választási elnök által meghatározott és közhírré tett helyen esti 8 óráig írásban adandó be, s egyúttal a jelölt részére két bizalmi férfi nevezendő meg. (1848. V. czikk 31. §.) Ily ajánlatot azon kerületbeli minden választó tehet. 47. §. Minden város tanácsa és község elöljárósága által a választás helyére két tag küldendő, kik a község választóinak szavazásánál azok azonosságát ellenőrizni kötelesek. 48. §. Az 1848. V. törvényczikk 82. §-a akként egészíttetik ki, hogy a szavazás csak nyilvánosan, élőszóval történhetik a község vagy városrész, melyhez a szavazó tartozik, a szavazó neve, lakhelye és szavazatának a rovatos ívre leendő nyilvános feljegyzése által. 49. §. A szavazáshoz az elnök ott, hol a választók száma a 750-et meg nem haladja, egy, hol ezen számot meghaladja, két küldöttséget alakít, az egyiket saját, a másikat egyik általa megbízandó helyettes elnök vezetése alatt, a jegyzőket a küldöttségek közt a választási elnök osztja fel. Ha azon választók, kik képviselőt ajánlottak, bizalmi férfiaikat a választást megelőző napon az elnöknél be nem jelentették, ha ezek, a választott jegyző, vagy a községi küldöttek a választásra meg nem jelentek, ezeket a választási elnök helyettesíti. 50. §: Az egy napra eső községek vagy városrészek szavazási sorrendjét, és ott, hol két szavazatszedő küldöttség működik, azok felosztását a küldöttségek között a választási elnök teszi meg. A sorrendet köteles az elnök mindig akként megállapítani, hogy a távolabb fekvő községek vagy városrészek választói előbb szavazzanak. Az, hogy melyik község vagy városrész, mely napon, mily sorrendben, és melyik küldöttség előtt szavaz, a szavazóhelyiség előtt, valamint a község több helyein kifüggesztett hirdetményben közzé teendő, 51. §. A szavazatszedő küldöttség az évnek április 1-től október hó 1-ig megejtendő választásoknál a meghatározott napokon reggeli 8 órától esti 6 óráig, az év többi hónapjaiban reggeli 8 órától esti 5 óráig folytonosan együtt ül, a szavás folytatása ezen zárórán túl csak a következő esetekben engedtetik meg : a) ha a község választói a 44. §. esetében az 1500-at meghaladják, a küldöttség az nap, a záróra után még annyi óráig marad együtt, ahány 151 választója van a beosztott községnek az 1500 választón felül; b) ha az 59. §. szerint oly akadály áll be, melynek elhárítása végett az elnök a szavazást megszakítani volt kénytelen. Ezen intézkedés által az 1848. V. törvényczikk 33. §-nak azon rendelete, hogy a szavazás a megkezdéstől félbenszakitás nélkül folytatandó, hatályon kívül létezik. 52. §. Vidéki kerületben a választók községenként, s egy községbeli választók a szerint, a mint egyik, vagy másik jelöltre szavaznak , külön bocsátandók a szavazásra. Minden választó csak azon nap szavazhat, mely napra azon község, illetőleg városrész, melyhez tartozik, a szavazásra behivatott. Azon választók, kik szavazásra akkor nem jelentkeztek, mikor a megállapított sorrend szerint azon községen, vagy városrészen van a sor, az azon napra behívott választóknak leszavazása után szavazhatnak azon esetre, ha az előbbi §-ban megállapított záróra még el nem múlt. A zár óra után a szavazás mindenesetre berekesztetik. Az elnök köteles gondoskodni arról, hog a szavazásra a kitűzött napon megjelent választók, akadály nélkül szavazhassanak. 53. §: A küldöttségi elnök a napi eredményt a küldöttség előtt mindennap nyilvánosan öszeszámítja, azt a rovativen feljegyzi, ezen feljegyzést az elnök, a jegyző s a küldöttségnek legalább két tagja írják alá, s akként ellenjegyzett rovativek két példánya a választási elnöknél, egyik példánya a küldöttség jegyzőjénél marad. 64. §. A szavazó helyiségben a küldöttség tagjain, a közigazgatási tisztviselőn és a jegyző mellé rendelt írnokokon felül csak a szavazásra beszállított választók lehetnek jelen. 55. §: A választót a szavazásnál irányadólag útba igazítani, vagy rábeszélni nem szabad; kérdést a választóhoz csak a küldöttségi elnök intézhet, s ez is csak a feladat korlátai között. Azt, ki e szabály ellen vét, az elnök rendreutasítja, ismétlés esetében eltávolítja, s a szükséghez képest mással pótolja. A szavazás alatt felmerült kérdésekben, a küldöttségi tagok meghallgatása után, az elnök dönt saját felelősségére. 56. §. Semmis a szavazat, ha nincs értelme, ha többfélekép magyarázható, vagy nem a képviselőjelöltek valamelyikére adatott. 57. §. Az eljárás befejezése után a választási elnök a jegyzőkönyet berekesztvén, a szavazás végeredményét a küldöttségi tagok előtt összeállítja, a rovatos ívek egy-egy példányát aláírja s a jegyzőkönyvhöz csatolja, a jegyzőkönyv mindenik hiteles példányát szintén aláírja, s ott, hol egy szavazatszedő küldöttség működött, annak legalább két tagjával, ott, hol két küldöttség működött, mindenik küldöttségnek legalább két tagjával aláíratja, s végre azon jelöltet, ki a feljegyzett érvényes szavazatok átalános többségét megnyerte, a kerület országgyűlési képviselőjének kijelenti:-" Ha a küldöttség tagjai az aláírást megtagadják, az elnök ezt a jegyzőkönyv végén megjegyezni köteles. 58. §. Az 1848 : V. törvényczikk 34. §-a akként bővíttetik, hogy ha szavazás közben az egyik jelölt visszalép, s ezen szándékát a választási elnöknek személyesen vagy sajátkezüleg irt és aláirt nyilatkozatban határozottan kijelenti, a vetélytárs nélkül maradt jelölt országgyűlési képviselőnek nyilváníttatik. 59. §. Ha a választás folyama alatt oly akadályok merülnek fel, melyek miatt a szavazást rendesen folytatni nem lehet, az elnök a szavazást saját felelősségére, két órán túl nem terjedhető időre felfüggesztheti. Ez esetben a szavazás ideje aznap annyi órával toldatik meg, ahány órára az felfüggesztetett, ezen megszakítás azonban a központi választmány által a községek szavazására megállapított határnapokat nem zavarhatja meg. 60. §: Ha a szavazás két óra múlva sem folytattathatnék zavartalanul, az elnök a választást félbeszakítja, és erről a központi választmánynak jelentést tesz. A központi választmány az uj választásra ezen törvény 42. §. értelmében uj határidőt tűz ki. 61. §. Az 1848. V. törvényczik 36. §-a akként módosíttatik, hogy ha két jelölt közt második szavazásnak MAGYAR ÚJSÁG 1874. MÁJUS. 23. azóta e hivatal gondjaiba temeté, amennyire lehetett, hazafiai aggodalmait. E gondok s aggodalmak közül szóbitá őt ki a halál, mely egy, meghűlésből származott, rövid betegség után, folyó hó 18-án reggeli 8 órakor vetett véget nemes életének. A temetésen, bár az itt sáros, s az idő esős volt, Eger népe, mint ily hazafias néptől meg is várhatni, nagy sereggé gyűlt össze s ünnepélyes menetben kiséré a koporsót ki egész a temetőig, hol Popper Gyula ügyvéd s volt honvéd százados búcsúbeszédet tartott a ravatal felett . . . Mindenki ott volt a temetésen ; a megye, a város, a kabinok, körök, egyletek stb . .. csak katonák nem . .. Igaz, volt három honvédtiszt — de nem csákóban . . . igy csak egy szabadságolt állománybeli közös hadseregbeli tisztet láttunk . . . s miután a koporsón sem volt, nem tudom ki hibájából, katonai jelvény, a temetés egészen polgárias szinű volt, mi fölött a budapesti központi honvédegylet küldöttei : Földváry Albert, Krivácsy és Gánóczy Flóris nem is készek megütközéseket kijelenteni. No de ez nem oly nagy baj. Hisz elsősorban ő úgy is polgár vala. Nyugodjál békében szabadságharczunk derék bajnoka ! s ha Magyarország egykor — mint hazafias fájdalmunk, s elkeseredésünkben is hinni szeretjük — azzá lett, minőnek azt te álmodád, midőn szent harczán kardod villogott, megdobban a föld örömében ... te megérted azt, s nyugalmad akkor boldogság leszen. "