Magyar Ujság, 1874. június (8. évfolyam, 124-146. szám)

1874-06-03 / 125. szám

Szerkesztőségi iroda és Kiadó­hivatal: Megyeháztér 9-dik szám Ide intézendő minden előfizetés, hirdetmény és a kiadás körüli panaszok és a lap szellemi részét illető minden közlemény. Kéziratok s levelek vissza nem adatnak. — Bérmentetlen levelek csak ismerős ke­zektől fogadtatnak el. VIII. évfolyam. 125. szám. Szerda, 1874. Június 3 ÚJSÁG C MUMMSJLO Előfizetési ár: Vidékre postán vagy helyben házhoz küldve Egy hónapra . . 1 frt. 40 kr Negyed évre . . 4 „ — „ Félévre .... 8 „ — „ Egy évre . . 16 „ — , Egyes szám 6 kr. Hirdetési dij : int hasít».. petit­­■or egyszeri hirdetése 18 kr, többször 9 kr. Bélyegdij minden hirdetésért külön 10 kr.—Ny fitter : három hasábos petit*­zer 39 kr. Előfizetési feltételek a „Magyar U­j­s­á­g“-r­a : Junius 1-től decz. végéig (7 hó) 9 frt — kr. Junius 1-től aug. végéig (3 hó) 4 frt — kr. Junius hóra............................1 frt 40 kr. Az előfizetési pénzek s utalványok a „Magyar Újság“ kiadóhivatalához intézendők : Buda-Pest, Megyeháztér 9. szám. Petőfi Sándor kis­kőrösi születésháza megvételére lapunknál adakoztak: Szederkényi Nándor 1 forint, Kuthy Emil Nagy-Kanizsáról 1 frt. A békési r. gymná­­zium ifjúsága 8 frtot küldött be hozzánk szintén eczélra, mely összeghez adakoztak : Török Mihály 30 kr, Belenta Mihály 10 kr, Singer Rezső 10 kr, Keresztesi Béla és Kálmán 40 kr, Durkó László 5 kr, Kardos Ferencz 5 kr, Vajda Mihály 10 kr, Szegedi Kálmán 10 kr, Asztalos Sándor 50 kr, Horváth Szilveszter 10 kr, Popovics Aurél 10 kr, Boldizsár Zsigmond 10 kr, Borsi Sándor 20 kr, Lévai Mihály 10 kr, Kiss Elek 50 kr, Weisz Jenő 20 kr, Keresztesi György 1 frt, Balog István 30 kr, Ko­máromi Károly 5 kr, Viskovics József 20 kr, Domokos Károly 10 kr, Durkó Imre 10 kr, Debreczeni Károly 1 frt, Szabados Sándor 50 kr, Bacsó István 30 kr, Szilágyi Mihályné 40 kr, Kurutta Pál 20 kr, Hencz Lajos 40 kr, Papp Gábor 20 kr, N. N. 25 kr, összesen 8 frt. A 10 frt összeget átadtuk a kezelő bizottságnak, alkalmatlankodjanak a szabadalmazott üzlet köré­ben, az ezután jöhető­s osztályrészt követelő társak. Sajátságos felfogás az, különösen a kormány részéről , hogy ez után véli orvosolni a közpanaszt képező bajt, mely itt, épen az ellenkezőre vezet, mert csak a meglevő kontárok, zsebmetszők kizáró­lagosságát biztosítja e móddal, s a közönséget to­vább is ott hagyja, sőt jobban kiteszi a lelkiisme­retlen zsibvásárosok kezében — prédául. Társadalmunk ezen betegségének jellemző el­ismerése nyilvánult a jobboldal soraiból is, s ez már nagy nyereség egyelőre. Látszik, hogy a nyíl­tan feltolakodott romlottság s erkölcstelenség csapkodó árjában már roszul érzik magukat azok is, kik eddig e posványos áradat csatornáit egyen­gették. De ez mind kevés még a megtelepedett büz­­hödt posvány kiapasztására. Nem a kizárólagosságot kell a meglevő rom­lottságnak biztosítani, hanem módokról kell gondol­kodni,hogy a közönség megmentessék az átalánosan elismert ügyvédi rabulistika, s kapzsiság körmei közöl. Mi ennek a legjobb módja? jó törvény, s jó bíróság szervezése, mert helyesen jegyzi meg azt is egy franczia public­ista, hogy valamint csak a rész kertész hanyag kezelése alatt burjánzik fel a dudva s öli el a tenyészetet, úgy az igazságszolgál­tatás nagy kertjében is, a rész biró s rész törvény mellett kap életre az ügyvédi visszaélés s zsarolás mételyező dudvája, s tenyészik tovább a társadalom veszélyére. — A 48-as párt és a függetlenségi párt tagjai, ma, szerdán délután 4 órakor együttes értekezletet tartanak a választási törvény tárgyában. — Weninger-Hanseman: Ki ezen két úr, ki Európa pénzpiaczán hurczolja most a magyar állam hitelét mint­egy nagyon olcsó portékát, melyre ugyancsak szól a kótyavetye, a távirdai tudósításokban? Weninger a magyar állam, illetőleg Ghyczy pénzügyminiszter képviselője, s nevében a felveendő kölcsön szenzálja. Hanseman ismeretlen pénz ágens,a kölcsönt adó tár­saság megbízottja, s ügyvivője. E két úr jövésévelmenésével foglalkozik néhány nap óta a világ. — Hanseman megy. — Hanseman nem megy. — Weninger megy. — Weninger nem megy. E rövid két szóból álló közleménynek, mindig meg­volt a maga nagy története. „Hanseman nem megy“, ez annyit jelentett, hogy a konzorczium a kölcsönt csak az ismert romániai vasúti csatlakozás elfogadása esetében hajlandó megadni, s ha ezen caudiumi iga alatt meg nem hajlik a magyar állam, akkor „Hanseman nem megy.“ Weninger ment ugyan, de Hansemant nem ta­lálta Londonban. De „Weninger sem megy“ — ez azt jelentette, hogy Ghyczy is ember, még pedig nem gólya költötte ember, a­ki könnyen megijedne attól, hogy Hanseman nem megy Tegnap még Hanseman adta a partiét, hogy „nem megy.“ De bizony a mai távirda már jelenti, hogy Hanseman is megy, Weninger is megy, és Londonban fognak összeölelkezni a magyar-román vasútcsatlakozás ára fejében kegyesen adott kölcsön örömére — Magyarország bánatára, Ghyczy köny­nyebbülésére. Tehát meg lesz a kölcsön, mert meg van az o­rsovai vasúti csatlakozás! — Pest megye közgyűlést tart a jövő kedden i. e. 10 órakor, a melyre rendes tárgyként most csak 75-féle ügy van kitűzve, tehát 55-tel kevesebb, mint a márcziusi közgyűléskor.­­ A megye igazoló választmánya a múlt hó 30-án azért nem tarthatott ülést, mert a tagok közül a kellő számban nem jelentek meg, ennélfogva e vá­lasztmány június 6-ára (d. e. 11 órakor) ismét egybe van hiva. Buda-Pest, június 2 Sajátságos felfogás nyilvánult az utóbbi na­pokban képviselőházunk padjairól, s még a kor­mány köréből is társadalmi helyzetünkre nézve. Midőn az ellenzék soraiban az ügyvédi rend­tartásról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál, ezen törvényjavaslatban a jövőre előírt ügyvédi képesí­tés szigora ellen felszólalás történt, épen a kultúra érdekében, s azért hogy az ügyvédi pálya elnyer­­hetése ne legyen oly igen megnehezítve,­­ a tör­vényjavaslat pártolói azon indokkal állottak elő, hogy jelenlegi ügyvédi karunk megdöbbentően ala­csony fokán áll úgy a közműveltség, mint a közer­­kölcsiségnek, s ennek oka az, hogy a legutóbbi években az ügyvédi vizsgálat igen engedékeny volt, számtalan hivatott , nem hivatott egyén lett ügy­véd s most ott dúl a nyilvános téren a lelkiisme­retlenség ; a kapzsiság ütött tanyát s a diploma leple alatt szabadalmazott rablás űzetik, hazánk­nak s társadalmunknak nem épen nagy dicső­ségére. Teljesen úgy áll, mint ezen indokolók ezt elő­sorolták. Társadalmunk testén rágódó fekélylyé lett az ügyvédi kapzsiság, mely most féktelenül elégíti ki étvágyát a nagy közönség rovására, s a mi a fekélyt még veszedelmesebbé teszi, mindez a törvény­­ nevében történik. úgy áll a mint mondják, hogy különösen a Schmerling korszak alatt s drága alkotmányos éle­tünk első éveiben, midőn egyes képviselők hatal­mas befolyása vasutakat volt képes teremteni, kép­viselői protekc­iók segélyével, boltos legé­nyek is cenzuráltak, s foglaltak helyet az igazság istennőjének szentélyében. A ki szerencsés volt egyes jobboldali képviselők kegyét bírni, a ki a vá­lasztásoknál jól szerepelt a boros hordók tetején— ez elég képesség volt arra, hogy ügyvédi diplomá­val jutalmaztassák meg. A jó s ügyes jobboldali kortesek ha mást nem, ügyvédi diplomát szereztek fáradságukért, úgy áll, a mint mondják, hogy egy csomó semmiházi, zsebmetsző ül az ügyvédi kar díszes társaságában s gyakorolja zsebmetszői ügyességét a törvény­­ nevében. Megdöbbentő társadalmi baj ez, megdöbbentő, seb a társadalom, a közélet testén. És miután mindez így áll: mi a teendő e szo­morú ténynyel szembe ? Az, hogy jövőre zárjuk be a boltot, s ne adjunk ügyvédi diplomát senkinek, vagy csak oly magas áron, hogy kevés egyén le­gyen képes azt megvenni? Mit tettünk ezzel, hogy a boltot bezárjuk, nem eresztünk ezután senkit a társaságba ? Semmi mást, minthogy a szabadalmat még kizárólagossá tettük, hogy a meglevőknek ne eredeti levelek. H.-Böszörmény május 29. A hajdú­böszörményi 48-as párt május 25-én tartott gyűlésében, a május 17-i népgyülésen résztvett küldöttségi tagok jelentést tettek, s előadván, hogy a 48-as párt a nevezett népgyülésen mindazokkal leendő közreműködését kinyilvánította, kik Magyarország önállóságát s függetlenségét kivívni óhajt­ják, — a hajdú-böszörményi 48-as párt helyeslését fe­jezte ki, az ellenzék ezen tömörülésén, egyszersmind ki­nyilvánította , hogy a 48-as párthoz további ragaszkodá­sát fentartja. Az országházb­ól. Buda-Pest, június 2. A mai ülés majd végzetteljessé vált Paul­er mi­niszterre nézve. Feje felett Democles kardja villogott, s csaknem reászakadt. Paulernek azonban több a sze­rencséje, mint­­ államférfiul tapintata­s tudománya, így e szerencse kiment­ a kudarczból. A gyakorlati bírói vizsgálatról szóló törvény tár­gyalása volt napirenden. Az egész törvényjavaslatot ez teszi fontossá, hogy különbséget tesz a bíró és az ügy­véd képesítési módozata között. Az ügyvédi rendtartásról szóló törvény túl szigorú qualifikácziókat állít fel; a bírói vizsgákról szóló, na­gyon csekély mérvre szabja azokat, az ügyvédi qualifi­­kácziókkal szembe. P­u­­­s­z­k­y Ágost támadta meg a javaslatot átalá­­ban, s fejtegetvén a bírói állás fontosságát, a bírói és ügyvédi képesítések között tátongó űrt ismertette s kiemelvén, hogy a bírói vizsga mennyire alantabb áll az ügyvédinél, — ami a bírói állomás fontosságára van ki­hatással — a törvényjavaslatot átalában elvetendőnek indítványozta. Hoffmann Pál pártolta az indítványt, s ez visszhangzott az ellenzéknél is. A törvényjavaslat átalános tárgyalás alapjául elfogadás mellett csak P­a­u­­­e­r miniszter —­ kétszer is szólt — és Csemeghy államtitkár kardoskodott nagy hévvel és kétségbeesés­sel. A jelekből azt lehetett következtetni, hogy a tör­vényjavaslat megbukik, míg azonban a kérdés szavazás alá került, néhány jobboldali érkezett s 11 szótöbbség elháríta Pauler fejéről a végzetteljes kardot. A törvényjavaslat részletesen is elfogadtatott az­tán. Elfogadtatott a hamis bukás eseteiről szóló törvény­­javaslat is. Elnök a jövő ülés napirendjéhez szólott, s felkérte az osztályokat, a választási törvény tárgyalására. A ház ezenfelül elfogadta Madarász azon indítványát, hogy a választási törvénynyel, a képviselői összeférhetlenségről szóló törvényjavaslat is együttesen tárgyaltassék, így tehát, az­ inkompatibilitási törvény, még ezen ülésszak alatt fog megalkottatni. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése június 2-án. Kérvényeket mutat be: Elnök Győr megyétől, Abaujtól, M.-Sziget állami tanitóképezdétől, Borsodra. A. és F. Ábrány községétől; továbbá Szeniczey Ö. ne­hány község kérvényét, melyek Kevemegyéhez kívánnak csatlakozni. Vidliczkay J. határozati javaslatot nyújt be . Tekintve azt, hogy az 1873-iki 33-ik t. czikk,— és illetőleg a folyó évi május hóban alkotott törvény alap­ján 15 millió ft. sterling erejéig kötött, illetőleg kötendő, részben már felvett kölcsönt az országnak öt év múlva vissza kell fizetni; tekintve azt, mikép arra, hogy e kölcsön visszafi­zethető legyen, törvényhozási intézkedések szükségesek, melyeket a törvényhozásnak komolyan és éretten meg kell fontolni; tekintve azt, hogy a magyar államnak úgy pénz­ügyi, mint átalános közgazdasági, valamint végül politi­kai érdeke azt kívánja, hogy mindazon feltételek és mó­dozatok, melyek a fentebbi kölcsön törlesztését lehetővé tehetik, mielőbb megállapíttassanak : a ház utasítja a pénzügyminisztert, hogy­­ a fen­tebbi kölcsön mikénti törlesztése iránt a folyó évi őszi ülésszak elején, a jövő évi költségvetés előterjesztésével egyidejűleg a házhoz javaslatot nyújtson be. T. ház, nagyon jól tudom, hogy nem volna helyén ez alkalommal a tárgyról többet szólani. A házszabályok azt rendelik, hogy a jelenhez hasonló esetben a határo­zati javaslat mindenekelőtt kinyomatandó és szétosz­tandó. Tehát mindenekelőtt ezt kérem a t. háztól s azon felül azt, hogy méltóztassék nekem megengedni, hogy e javaslatot néhány nap múlva bővebben indokolhassam, talán nem leszek szerénytelen, ha azon kérelemmel já­rulok a t. házhoz, méltóztassanak megengedni, hogy ez a jövő szombaton történjék, oly napon, mikor szokott házi­rendünket legkevésbé fogja megzavarni. Vidliczkay határozati javaslata a legközelebbi ülés napirendjére tűzetett ki. Schmausz : bemutatja az ügyvédi rendtartás újra szövegezett szakaszait a központi bizottságtól. Szent­­pályi a főrendiház módosítványait a vasúti pályák által okozott károk és sérülések tárgyában, Szeniczey pedig a közp.­bizottság jelentését a fővárosi keresk­­ülnökök szaporítása tárgyában, végre Harkányi ugyancsak e bi­zottság jelentését a főrendiek módosítványa iránt a mar­havész elleni intézkedések tárgyában. Napirend : A gyakorlati bírói vizsgálatról szóló törvényjavaslat. A javaslatot elfogadás végett ajánlja Schmausz. Ellenében felszólal Pulszky Ágost, ki a javaslatot mel­lőzni kívánja miszerint az 1869. IV. t. sz. első alineája maradna egyedül irányadó. A törv. javaslatot ajánlja Csemeghy, Pauler miniszter. Hoffman pártolja Pulszky­­ A. véleményét. Pauler tagadja, hogy az 1869. 4. t. sz.­­ megállapította volna a birói vizsgát, ismét ajánlja a tör-­­ vényjavaslat elfogadását. Pulszky A. javaslatát pártolja

Next