Magyar Ujság, 1898. február (7. évfolyam, 32-59. szám)
1898-02-01 / 32. szám
1898 február 1. MAGYAR UJSAG.____________ donképeni tárgyához« a ragályozó kórokhoz ... fejtegette, fejtegette őket, mialatt a perczek sűrűn leperegtek, az óramutató elérte az egyet, túl is ment rajta és a hosszanszavaló doktor m még egy órakor áttért egy másik »tulajdonképeni tárgyára«, a tébolydák dolgára. Maga a tisztelt Ház nem törődött sokat a néppárti doktor beszélgetéseivel, csak egy ember feszengett kényelmetlenül a helyén és tekintgetett valóságos kétségbeeséssel hol a szónokra, hol meg az órára. Amint a negyedórák egyre múltak és Major doktor még mindig nem akart beszűnni, az aggódó honatya homlokára a kétségbeesés verejtéke ült ki. Ez az aggodalmas férfiú Pichler Győző volt, aki még ma beszélni kívánt a rendőrség tételénél. — Már nem kerül rám a sor! sóhajtozott busán. Pedig micsoda karzat! Micsoda karzat! A karzat csakugyan szép volt, de mikor végre Major befejezte a beszédét, szólásra kelt a belügyminiszter. Beszédében alaposan és körülményesen kiterjeszkedett a két néppárti egészségügyi férfiú valamennyi ellenvetésére és erélyesen megczáfolta valamennyit. Lehámozta felszólalásaikról a humanizmus sallangját és kimutatta, hogy a néppárti urak vajmi furákat mondtak. Különösen Buzáth úr követett el sajátságos állításokat. —* A képviselő úr — mondta a miniszter — paralellát vonva eljárásom és földművelési miniszter úr eljárása között, mulasztással vádol engem, mert én nem adtam ki rendeletet a tüdővészes emberek érdekében, míg a földművelési miniszter úr ezt a tüdővészes marhák érdekében megcselekedte. Mit akar a képviselő úr? A földművelési miniszter rendelete intézkedik, hogy a tüdővészes marhákat agyon kell verni; micsoda rendeletet kiván én tőlem a képviselő úr ? ... A képviselő úr sajátos ízlésének a jellemzője az a másik állítása is, hogy a halandóságnak a pénzügyminiszter örül, mert az örökösödési illetékek szaporítják a bevételeket. Szellemesség ez, képviselő úr? Humanizmus ez, vagy pedig czinizmus ? .. . A belügyminiszter fejtegetéseit sűrű helyeslés követte a jobboldalról. Mikor befejezte a beszédét, hosszas tetszés hangzott fel, a két néppárti honatya pedig erős szükségét érezte személyes kérdés czímén egy sdő mosakodásnak. Változatlanul fogadták el a tételt, míg a Major és Buzáth határozati javaslatait elvetették. Mikor a Major javaslata felett szavaztak, a néppárti doktor lelkesen kiáltott fel: -- Most látjuk meg, kinek van érzéke a ragályos kórok iránt. Nagyon keveseknek volt. Még a betegápolás tételénél kérte Thaly Kálmán, hogy czélszerűbben rendezzék be a pozsonyi kórházat, amire Perezd Dezső belügyminiszter teljesen megnyugtató választ adott, kijelentve, hogy a kérdés rendezését tárgyaló javaslatot már a közeli napokban a Ház elé terjeszti. Ezután Visontai Soma kért Gyöngyösre szakértőt, aki megállapíthatná, hogyan védekezzenek a gyöngyösiek az ivóvíz által terjesztett tífusz ellen. Két óra volt már, amikor Major Ferencz még egyszer felszólalt, egy népszerű orvosi útmutató könyvecske kibocsátását és terjesztését kérve. • Két óra elmúlt, mire vége lett az ülésnek. Visontai Somához pedig odaszólt egy jókedvű honatya a folyosón. — Hát Gyöngyösön is muszáj már vizet úz. embereknek! A képviselőház ülése január 2--én. Délelőtt 10 órakor. Elnök: Berzeviczy Albert. Jegyzők: Molnár Antal, Perczel Béni, Lakatos Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Erdély Sándor, Perczel Dezső, Josipovics Imre. Hitelesítették a múlt ülés jegyzőkönyvét. Elnöki előterjesztések. Bemutatom a miniszterelnök úr átiratát, melyben arról értesít, hogy a vár- és bankügynek, valamint ezekkel összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot ő Felsége legkegyelmesebben szentesítvén, az mint folyó évi I-sőt.-cz, az »Országos Törvénytár« útján kihirdettetett. E bejelentés tudomásul szolgál. Bemutatom továbbá Komárom vármegye közönségének feliratát, a Gellérthegyen létesítendő Pantheon ügyében. " Komárom és Pozsony vármegyék közönségének feliratait az 1848-iki törvények megalkotása félszázados évfordulójának megünneplése tárgyában. Szabó István és társai pécsvárad-várkonyi lakosoknak Perczel Béni képviselő által beadott kérvényük napszámuk felemelése iránt. Stemmer József kecskeméti vendéglősnek Horváth Ádám képviselő által beadott kérvényét, jövedéki birság tárgyában. Mind e feliratok és kérvények tárgyalás és jelentéstétel végett kiadatnak a kérvényi bizottságnak. Az igazságügy miniszter javaslatai. Erdély Sándor igazságügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém bemutatni egy törvényjavaslatot a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879: XXXIX. t.-cz. módosiásáról s egy másik törvényjavaslatot az 1881 : LIX. t.-cz. 30. §-ának módosításáról. Tisztelettel kérem mindkét törvényjavaslatot kinyomatni, a Ház tagjai közt szétoszlatni s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett az igazságügyi bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr által benyújtott két rendbeli törvényjavaslat és pedig a törvényjavaslat a kisbirtokosok országos földhitelintézetéről szóló 1879: XXXIX. t.-cz. módosításáról a törvényjavaslat az 1881 : LIX. t.-cz. 30. §-ának módosításáról indokolásaikkal együttt ki fognak nyomatni, a Ház tagjai között szét fognak osztatni és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett mindkét törvényjavaslat a Ház igazságügyi bizottságához utasíttatik. A belügyi költségvetés tárgyalása. Az Operaház tételénél: Visontai Soma: A színházak kérdésénél szólal fel és azt kívánja, hogy a Nemzeti színház és Operaház viszonyairól évenként pontos és kimerítő jelentést terjeszszen a Ház elé. Azt mondta a miniszter, hogy nem akarja újabb aktákkal terhelni a Ház tagjait, de ő meg van győződve arról, hogy minden egyes képviselőtársa meg van győződve az ügy fontosságáról és így szívesen hatolnak be mélyebben a dologba. A vidéki színészet kérdésénél megjegyzi, hogy a miniszter tervezete mindenesetre hivatva van arra, hogy a bajokon segítsen. Ezt csak úgy találomra mondhatja, mert a miniszter nem is igen fejtette ki a Ház előtt tervezetét. Pedig hasznos volna, ha azt a kérdést bővebb jelentésekkel világítaná meg. Perczel Dezső: A jelentések kérdésénél semmi elvi ellentét sincsen közte és Visontai között, s ő csak takarékossági szempontból tette tegnapi kijelentéseit. Mert ő készséggel bocsátja a jelentéseket a Ház tagjainak rendelkezésére, de elég, ha csak azok kapják azt, akik speciel érdeklődnek a dolog iránt. Ami a színésznők és énekesnők kiképzésére előirányzandó összeget illeti, azt már tíz év előtt szüntette meg az akkori pénzügyi bizottság, s az utóbbi években csak azért adattak ki ilyen segélyösszegek, mert már e megszüntetés visszaható hatása nem lehetett s már az előző években hirdettek ki stipendiumot, amelyeket a pénzügyi bizottság határozatainak daczára ki kellett szolgáltatni. A vidéki színészet ügyéről pedig teljesen lehetetlen jelentést nyújtani a Ház színe elé. Hogy tarthatnék számon, hogy egy vidéki direktor mikor szedi össze sátorfáját és mikor eszközöl változtatásoikat truppjában. Kéri a tétel elfogadását. (Élénk helyeslés.) A tételt elfogadják. A Nemzeti színház tételénél Major Ferencz a játékrend megváltoztatását nemzetibbé és erkölcsösebbé változtatását kívánja. Továbbá azt is óhajtja, hogy a szegény nép és a diákság részére ingyenes előadásokat rendezzenek. Perczel Dezső: A Nemzeti színház igazgatóságának úgy kell megállapítani a műsort, hogy abban a közönség minden rétege az ő ízlésének kielégítését lelje meg. Ami pedig az ingyenes előadásokat illeti, megjegyzi a miniszter, hogy már úgyis megvan az a kedvezmény, hogy vasárnap délután olcsóbb előadásokat rendeznek. Egész ingyenes előadások reményével egyelőre nem kecsegtethet a miniszter. A tételt elfogadják. A közegészségügyi tételnél Pap Samu dr. kijelenti, hogy bizony még sok a teendő a közegészségügy terén, de az is bizonyos, hogy már eddig is sokat tettek. A közegészségügyi haladás, elsősorban is annak a munkásságnak eredménye, amelyet a közegészségügy harcrosai, a tudomány-fegyverekkel felruházott orvosok teljesítettek. Az orvosok e nagyfontosságú feladatával nincsen arányban társadalmi állásuk. Egy társadalmi állás elérésére sem kell nagyobb szorgalmat, nagyobb anyagi és szellemi áldozatokat hozni, mint az orvosinál. És van-e arány e túlfeszített munka és az elérhető eredmények között? Állításait adatokkal is bizonyíthatja. Az előkészület az orvosi pályára nyolcz évet vesz igénybe s hátra van még a tiszti és törvényszéki orvosi vizsgálatok. S a tanulási évek meg vannak fűszerezve a legdrágább kurzusokkal és szigorlatokkal. Alkalmas volna, hogy a tiszti vizsgát rögtön az egyetemi tanulmányok befejezése után tehessék. Majd a ragályos betegségek ügyét veszi sorra. Nálunk a tüdőkór az összes halálesetek 12 százalékát okozza. A külföldi statisztikákhoz képest bizony szomorú viszonyok ezek. De azért nem kell kétségbe esnünk. Az ország képviselőinek kötelessége az, hogy minden egyéb ellenségeskedést feledve, közös erővel keljen síkra és tegye meg óvintézkedéseit a közös, nemzetünk jólétét fenyegető ellenséggel szemben. Állítsunk föl szanatóriumokat, harczoljunk gazdasági és kulturális fegyverekkel. Segítsünk a szegény nép nyomorán, a lakásviszonyokat orvosoljuk és ngy reményünk lehet a sikerre is. Nem mulaszthatja el, hogy köszönetét ne fejezze ki a miniszternek a közegészségügy terén kifejtett buzgóságáért. (Élénk, hoszszantartó helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Buzáth Ferencz: A mi költségvetésünk annyira meg van terhelve, hogy közegészségügyi célokra már nem jut semmi. A csendőrség ügyénél 300.000 forint tűzetett ki, a ragályos betegségeknél pedig mindössze 25.000 forint. Pedig az utóbbi ügy mégis csak fontosabb az államra nézve. Az van a dologban, hogy az 1876 : XIV. törvényczikket sose juttatták érvényre! Közegészségünk mai állása mellett az orvosok is válságos helyzetbe kerültek. A hivatalos orvos a betegsegélyző egyesületeknél, a biztosító intézeteknél stb. jó állásokra tesz szert, éppen hivatalos állásánál fogva, a magánorvos pedig, akinek a privátprakszisra nagyobb szüksége volna, nehezen jut ilyen jövedelmező álláshoz. Közegészségünk egyik főtényezőjét a kórházak képezik. Itt se teszi meg szerinte a kormány a maga kötelességét. Kétszer annyi a magánkórházunk, mint a közkórház. Kapcsolatos ezzel a betegápolás kérdése is. A miniszter tavaly megjegyezte, hogy ezzel az ügygyel foglalkozni fog. Elmúlt az év, de szónok hiába várta a betegápolás ügyének rendezését. A közegészségügy nagy reformja elől többé kitérni nem lehet. De e nagy reformok keresztülvitelét ő nem bízhatja a belügyminiszterre, arra más kormány van hivatva. Határozati javaslatot nyújt a Ház elé, melyben kéri a minisztert, hogy az 1876: XIV. t.-cz. 8. és 9. §-ának megfelelően a körorvosi állások betöltéséről és egyéb közegészségügyi intézkedések megtétele czéljából sürgősen javaslatokat terjeszszen be. Bíükk az ülést tíz perczre felfüggeszti. Szünet után: Major Ferencz szintén közegészségügyünk hanyatlását panaszolja. Elborzadva tekint arra a nagy halandóságra, mely közegészségügyeink hanyatlása következtében a gyermekvilág körében észlelhető. Ha évekkel ezelőtt nagyobb összegeket fordítottak volna a közegészségügy fejlesztésére, úgy most ki tudja bájoy emberélettel volna gazdagabb hazánk. Egyre azt siratjuk, hogy kevesen vagyunk, sőt, hogy még kevesebben leszünk. Érveléseit statiszta- 3