Magyar Ujság, 1899. június (8. évfolyam, 149-178. szám)

1899-06-24 / 172. szám

10 félénél több vármegye anyagilag is érdekelve van. Lukács László pénzügyminiszter válaszában megígérte, hogy az ügyet tanulmányozni fogja, de elhatározását csak annak eredményétől teheti függővé.­­ Hegedűs miniszter anyja meg­halt. Gyászhírt jelent Kolozsvárról a táviró. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter édes­anyja, özv. Hegedűs Sándorné ma délelőtt tizen­egy órakor elszenderült. Az agg úrnő hosszabb idő óta betegeskedett már s Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, a­ki a legmeghatóbb fiúi szeretettel ragaszkodott édesanyjához, a­mikor csak idegölő tevékenysége megengedte, anyja betegágyához sietett, hogy mellette né­hány rövid napot tölthessen. A kereskedelmi miniszter gyászában részvéttel osztozik az egész ország, mely hálával tartozik annak a ma­gyar anyának, a­ki olyan fiúkat nevelt a hazának, mint Hegedűs Sándor, az ország­kereskedelmi minisztere és Hegedűs István egye­temi tanár, a magyar tudományos világnak ki­tűnősége. Az agg úrnő utolsó évét megaranyozta fiának, Hegedűs Sándornak sikere, a­kit a király és a nemzet bizalma válságos időkben az ország egyik legfontosabb méltóságává avatott. Özvegy Hegedűs Sándorné elhunyta Kolozsvárit, a­hol a nemes úrasszonyt mindenki ismerte, a legmé­lyebb részvétet keltett. Temetése, melyen gyer­mekei mindanyian részt vesznek, valószínűleg hétfőn lesz. — A Vöröskereszt Darányi Ignácznál. A Magyar vöröskereszt-egylet küldöttsége tegnap dél­után tisztelgett Darányi Ignécz földmivelésügyi miniszternél, abból az alkalomból, hogy lemondott az egyletben viselt főgondnoki állásáról és meg­választották tiszteletbeli alelnöknek. A küldöttség tagjai voltak: babarczi Schwartzer Ottó dr. fő­­megbízott, a központi iroda tisztviselői élén Argay János irodafőnökkel, az Erzsébet-kórház orvosi kara, élén Janny igazgatóval és Houchard Ottilia főnök­asszony. Babarczi Schwartzer Ottó szép beszédet intézett a miniszterhez, megköszönvén a volt fő­gondnoknak örök időre kiterjedő jeles alkotásait. Darányi meghatottan mondott köszönetet a szép szavakért és kijelentette, hogy tiszteletbeli alelnöki állása örökre az egylethez fűzi. Igyekezni fog az egyesületet mindenütt és minden irányban támo­gatni. Ezután barátságosan elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól, mire a tisztelgés véget ért. — Elintézett afférek. A képviselőház mai ülésén nemcsak a terem volt érdekes, ha­nem a folyosó is. Egész tömeg lovagias ügyet intéztek el, szerencsére békésen valamennyit. Az egyik része a lovagias ügyeknek ma a kép­viselőházban keletkezett. Tigron Gábort ugyanis a mai ülésben Sima Ferencz összeférhetetlen­ségi ügyében tartott beszéde ama passzusáért: »Legyenek birák a bizottságokban és ne kopók«, az összeférhetetlenségi bizottság több tagja, névszerint Rudnyánszky Béla, Dózsa Endre, Ragályi Béla, és Apáthy Péter, Forgách­ Antal gróf és Dajári Ödön országgyűlési kép­viselők utján felelősségre vonta. Az ügy azon­ban Ugrón Gábor magyarázatai után békés el­intézést nyert. A másik ügy a főváros tegnapi közgyűlésén támadt, de szintén a Házban intéztetett el. Heltai Ferencz országgyűlési képviselő Gajári Ödön és Forgách­ Antal gróf országgyű­lési képviselők útján felelősségre vonatta Polónyi Géza országgyűlési képviselőt a tegnapi fővárosi közgyűlésen tett ama nyilatkozatáért, hogy Heltai valótlant állított. Polónyi Géza erre kijelentette, hogy ő csak azt mondotta, hogy az állított valótlant, a­ki Heltainak mondotta. Polónyinak a megjegyzése tehát nem Heltaira vonatkozott. Heltai megbízottai ennek folytán a további eljárást szükségesnek nem találták. — Kitüntetések. A szultán Karnebeek-nek, a hágai békekonferencziára kiküldött németalföldi meghatalmazottnak az Oszmanje-rend nagyszalagját adományozta és Murad béget, a Dette Publique volt biztosát kinevezte államtanácsossá. — Bülow kitüntetése. Berlinből sür­gönyzik, hogy a császár Bülow külügyminisztert grófi rangra emelte. Bülow, a német birodalom külügyi állam­titkára, Marschall távozása után foglalta el ezt az állást, a­melyet teljes sikerrel tölt be. Állam­­férfiúi talentuma, diplomácziai ügyessége, szónoki képessége a legnehezebb alkalmakkor is fénye­sen bevált. Legutóbbi sikere a polynéziai szige­tek megszerzése Spanyolországtól a birodalom részére és valószínűleg ez szolgáltatta az alkal­mat Vilmos császárnak, hogy a grófság adomá­nyozásával ismerje el kedvelt államtitkárának érdemeit. — A magyar államvasutak új igazgatója. A magyar királyi államvasutak uj igazgatójává a minap elhunyt Czigly János min. tanácsos helyébe, mint a »Hircsarnok« értesül, a kereskedelmi mi­niszter a mai napon Stetina József dr. kereske­delemügyi min. osztálytanácsost nevezte ki. Stetina József 1855. július 9-én született Tapolczán. Gimnáziumi és jogi tanulmányait a fővárosban végezte. Ezernyolczszáznyolczvanháromban nyerte el a jogtudori oklevelet a budapesti egyete­men. Két évvel előbb, 1881-ben nevezték ki­­a kereskedelmi minisztériumba fogalmazó gyakornok­nak, a­hol még abban az évben fogalmazó, 1887- ben min. titkár, 1895-ben czimzetes min. osztály tanácsos és 1896-ban valóságos min. osztálytanácsos lett. A minisztériumban mostanáig a vasúti és állami gyári ügyek szakosztályában a II. ügy­osztály élén állott. Vasúti ügyekben kiváló szaktekintély, a­kinek maradandó érdemei van­nak a főváros közúti va­sutainak fejlesztése és oly nagy szabású kiterjesztése körül. Stetina közszere­tetnek örvend a fővárosi polgárság és pályatársai körében. Kineveztetésének alig terjedt hire a ke­reskedelmi minisztériumban, a kebelbeli ügyosztá­lyok főnökei és tisztviselői mind testületileg tisz­telegtek az uj igazgatónál, a­ki a m. kir. állam­vasutaknál az általános igazgatási ügyosztály veze­tését veszi át. A minisztériumban az ügyosztály élén Stetina utódja Papp Árpád dr. min. osztály­­tanácsos lesz. — Eljegyzés: Bagosi Pucher Ödön, Pucher János műépítész és fővárosi bizottsági tag fia, el­jegyezte Weisenbacher Irén kisasszonyt, Weisen­bacher Endre nagyiparos leányát Budapesten. Erényi Ullm­ann Lajos műépítész eljegyezte Weisz Eliz kisasszonyt, Weisz Berthold országgyű­lési képviselő leányát. — Chevallier szabadon. Konstantinápolyból jelentik, hogy a banditák szabadon bocsátották Chevalliert, a bányatársaság elfogott igazgatóját. — Életunt munkás. Valek Venczel csehországi születésű 58 éves munkást nagyon elkeserítette folytonos betegeskedése. Dolgozni már alig tudott és ezért igen sokat küzködött a nyomorral, a­mi­hez még az is hozzájárult, hogy kedvese, a­kivel már 20 év óta együtt lakott, mindig szemrehá­nyásokat tett neki nyomorgásuk miatt. A szeren­csétlen ember annyira elkeseredett, hogy ma reg­gel Rózsa­ utcza 109. szám alatt levő lakásán egy nagy konyhakéssel balmellébe szúrt. A segítségül hívott mentők még élve vitték a Jatókus-kórházba. — Letartóztatott hamisító. A rendőrség ma délelőtt letartóztatta Spitz József hivatalnokot, a­ki a Hygyeia fémipar részvénytársaságnál könyvelő volt. Spitz ugyanis Spitz Sándor dr. és Sebők Jakab nevére posta-h­egyet hamisított 1300 frt erejéig, a mi csak most tudódott ki. — A hőség Amerikában. Míg minálunk itt a vén Európában folytonos esőzés járta , meg Be tudtuk várni a tavaszt s annak ébredését, addig az uj világrészben olyan hőség uralkodott, hogy a hő­mérő f. hó 6-án árnyékban 94 fok Fahrenheitra (27'5° Beaumur) emelkedett s a meteorológiai hi­vatal a hőségnek még további még pedig állandó emelkedését jósolja. Délutáni 5 óráig már valami 135 napszúrási esetet jelentettek be. De a keleti országok egyéb helyeiről is elviselhetetlen hőségről és szárazságról panaszkodnak. Staten Irlandban, Long Irlandban, Westchester Countyban, melyek mindannyian zöldségáruval, tojással és tejjel látják el New­ York-ot, oly nagy a hőség, hogy az idei termés már felerészében elszáradt, úgy, hogy a zöldség, gyümölcs stb. élelmi­szerek ára napról napra felszökik s a szegényebb sorsú néposztályok ez élelmi­szereket beszerezni már nem képesek. — A legöregebb fa. A világ legöregebb fája a fákról szóló történelem szerint a nagy Bhoo-fa Burmában. Húsz század óta a buddhisták mindig szentnek tartották s senki fiának se szabad meg­érinteni a derekát. Ha hullatja levelét, minden egyes lapot az arrafelé vándorló bucsusok visz­nek el. — A kalifa veszedelme. A Beater-ügynök­­ségnek jelentik Kairóból, hogy hivatalos jelentés szerint a kalifát 3000 emberével Serkeila mellett megtámadták a tagálok. A tagálok a maguk je­lentése szerint sok dervist megöltek, a kalifa egyetlen ágyúját zsákmányul ejtették és magát a kalifát a dombok között körülzárták. — Halálozás. Özv. Mód Gyuláné folyó évi június hó 21-én meghalt. — A bánya halottai A Seestadtl mel­lett lévő Elly-tárnát, a melyben május 27-én beomlott a viz, ismét jókarba helyezték. Az iszapban még két munkásnak a holttestére akad­tak. A szerencsétleneket tegnap temették el. — Sztrájk. Brünnből jelentik. A tegnapelőtt tartott takácsgyűlésről, a­melyben a sztrájkbontó munkásokat fenyegették és egy polgári rendőrt inzultáltak, helyreigazításképp jelentik, hogy a gyűlésre kiküldött rendőrbiztos csak akkor érkezet oda rendőrökkel, mikor a gyűlés már zárva volt. Minthogy a gyűlés nem volt bejelentve, a rendezők és a szónokok ellen bűnvádi följelentést tettek a gyülekezési jog ellen való kihágás miatt és meg­indították a nyomozást azok ellen, a­kik a polgári rendőrt bántalmazták. — Kifogott holttest. Ma reggel az összekötő vasúti­ híd közelében a pesti oldalon egy körülbe­lül 50 éves férfi oszlásnak indult holttestét fogták ki a Dunából. Ruhájának zsebeiben egy Gutheil Ádám nyugalmazott tanár nevére szóló névjegyet és több levelet találtak. Gutheil, a­ki nagyon ide­ges ember volt június 18-án tűnt el Garay­ tér 16. szám alatt levő lakásáról. Kincs kizárva, hogy a kifogott holttest azonos az eltűnt tanárral, a­ki valószínűleg öngyilkosságot követett el. A holt­testet a rákoskeresztúri új temető halottas­házába vitték. A rendőrség megindította a vizsgálatot. — Gutherl Ádám nyugalmazott tanár a vakok intéze­tének volt tanára. A szerencsétlen ember súlyos idegbajban szenvedett, a­mely miatt kénytelen volt nyugdíjazását kérni. Betegsége múlt évi ápri­lis havában, a­mikor felesége e hónap 13-án meg­halt, még jobban fokozódott. A Garay-tér 16. sz. házban a második emeleten lakott Dóra leányával, a­ki fővárosi tanítónő. Másik leánya Hona, Luger Kamill­ó­ becsei földbirtokosnak a felesége. Gutheil betegsége az utóbbi hetekben annyira aggasztóvá vált, hogy a háziorvosa naponkint föl­­látogatott hozzá. Vasárnap este vacsora után, szo­kásától eltérve, sétálni ment. Azóta nem látták többé. Ma reggel, a­mikor a holttestet megtalálták, a rendőrség rögtön értesítette Gutheil Dórát, a­ki tanuk kíséretében rögtön kiment a rákos­ keresz­túri temető halottasházába, hogy a holttestet agnoszkálja. — A szibériai deportáczió. Pétervárról jelentik, hogy a deportáczió megszüntetésére teendő intézkedések végett kiküldendő bizottság elnöke a »Journal de St.-Petersbourg«-ban fel­hívást tesz közzé, a­melyben mindenkit, úgy a belföldön, mint a külföldön felszólít, hogy erre a kérdésre vonatkozó tapasztalásait közölje a pétervári fogházak igazgatóságával. — Két ember halála a lángok közt. Borzal­mas szerencsétlenség történt a napokban Meriad községben. Heves zivatar dühöngött és a villámok sűrűen czikáztak. Egy villámcsapás Matye Joun csűrébe csapott bele, mely az eső daczára rögtön lobogva égni kezdett. Kétségbeesetten látta azt a gazda. Nem is tudta sokáig nézni, hanem rohant minden elővigyázat nélkül ez égő csűrbe, hogy eset­leg a benn lévő terményekből megmentsen valamit. A kétségbeesett szegény embert nyomon követte hasonló nevű legény fia is ki segítségére akart apjának lenni a mentés veszélyes munkájában. Csak kevés ember volt az égő csűr körül. Ezek vala­mennyien a tűz lokalizálásán dolgoztak, azonban csekély eredménnyel és munkájuk közben megfe­ledkeztek a lángok közé hatolt két emberrel. Marye Jouonné­ találta először hosszúnak a férje és fia bennidőzését, de segítségükre mit sem tehetett. Csak a csűr elhamvadása után találtak rá a szénné égett két szerencsétlen emberre. — Halászok szerencsétlensége. Erest­­ből jelentik, hogy két halászbárka nyílt tengeren felborult. Tizenkét ember vizbefult. — Bányaomlás. A dubravai (Liptó vm.) bányának egyik földalatti folyosója beszakadt s több bányászt temetett maga alá. A szerencsét­lenül jártak kiásásán lázas sietséggel dolgoznak most hatósági felügyelet mellett. Húsz ember veszett oda, de hogy kik, az még nincs meg­állapítva , nem tudják a szerencsétlenség okát sem. A bánya tájékán és a községben szivettépő jelenetek játszódnak le a férjüket vesztett asz­­szonyok és az apjukat sirató gyermekek között. MAGYAR ÚJSÁG, 1899. június 24.

Next