Magyar Ujság, 1899. június (8. évfolyam, 149-178. szám)
1899-06-24 / 172. szám
10 félénél több vármegye anyagilag is érdekelve van. Lukács László pénzügyminiszter válaszában megígérte, hogy az ügyet tanulmányozni fogja, de elhatározását csak annak eredményétől teheti függővé. Hegedűs miniszter anyja meghalt. Gyászhírt jelent Kolozsvárról a táviró. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter édesanyja, özv. Hegedűs Sándorné ma délelőtt tizenegy órakor elszenderült. Az agg úrnő hosszabb idő óta betegeskedett már s Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, aki a legmeghatóbb fiúi szeretettel ragaszkodott édesanyjához, amikor csak idegölő tevékenysége megengedte, anyja betegágyához sietett, hogy mellette néhány rövid napot tölthessen. A kereskedelmi miniszter gyászában részvéttel osztozik az egész ország, mely hálával tartozik annak a magyar anyának, aki olyan fiúkat nevelt a hazának, mint Hegedűs Sándor, az országkereskedelmi minisztere és Hegedűs István egyetemi tanár, a magyar tudományos világnak kitűnősége. Az agg úrnő utolsó évét megaranyozta fiának, Hegedűs Sándornak sikere, akit a király és a nemzet bizalma válságos időkben az ország egyik legfontosabb méltóságává avatott. Özvegy Hegedűs Sándorné elhunyta Kolozsvárit, ahol a nemes úrasszonyt mindenki ismerte, a legmélyebb részvétet keltett. Temetése, melyen gyermekei mindanyian részt vesznek, valószínűleg hétfőn lesz. — A Vöröskereszt Darányi Ignácznál. A Magyar vöröskereszt-egylet küldöttsége tegnap délután tisztelgett Darányi Ignécz földmivelésügyi miniszternél, abból az alkalomból, hogy lemondott az egyletben viselt főgondnoki állásáról és megválasztották tiszteletbeli alelnöknek. A küldöttség tagjai voltak: babarczi Schwartzer Ottó dr. főmegbízott, a központi iroda tisztviselői élén Argay János irodafőnökkel, az Erzsébet-kórház orvosi kara, élén Janny igazgatóval és Houchard Ottilia főnökasszony. Babarczi Schwartzer Ottó szép beszédet intézett a miniszterhez, megköszönvén a volt főgondnoknak örök időre kiterjedő jeles alkotásait. Darányi meghatottan mondott köszönetet a szép szavakért és kijelentette, hogy tiszteletbeli alelnöki állása örökre az egylethez fűzi. Igyekezni fog az egyesületet mindenütt és minden irányban támogatni. Ezután barátságosan elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól, mire a tisztelgés véget ért. — Elintézett afférek. A képviselőház mai ülésén nemcsak a terem volt érdekes, hanem a folyosó is. Egész tömeg lovagias ügyet intéztek el, szerencsére békésen valamennyit. Az egyik része a lovagias ügyeknek ma a képviselőházban keletkezett. Tigron Gábort ugyanis a mai ülésben Sima Ferencz összeférhetetlenségi ügyében tartott beszéde ama passzusáért: »Legyenek birák a bizottságokban és ne kopók«, az összeférhetetlenségi bizottság több tagja, névszerint Rudnyánszky Béla, Dózsa Endre, Ragályi Béla, és Apáthy Péter, Forgách Antal gróf és Dajári Ödön országgyűlési képviselők utján felelősségre vonta. Az ügy azonban Ugrón Gábor magyarázatai után békés elintézést nyert. A másik ügy a főváros tegnapi közgyűlésén támadt, de szintén a Házban intéztetett el. Heltai Ferencz országgyűlési képviselő Gajári Ödön és Forgách Antal gróf országgyűlési képviselők útján felelősségre vonatta Polónyi Géza országgyűlési képviselőt a tegnapi fővárosi közgyűlésen tett ama nyilatkozatáért, hogy Heltai valótlant állított. Polónyi Géza erre kijelentette, hogy ő csak azt mondotta, hogy az állított valótlant, aki Heltainak mondotta. Polónyinak a megjegyzése tehát nem Heltaira vonatkozott. Heltai megbízottai ennek folytán a további eljárást szükségesnek nem találták. — Kitüntetések. A szultán Karnebeek-nek, a hágai békekonferencziára kiküldött németalföldi meghatalmazottnak az Oszmanje-rend nagyszalagját adományozta és Murad béget, a Dette Publique volt biztosát kinevezte államtanácsossá. — Bülow kitüntetése. Berlinből sürgönyzik, hogy a császár Bülow külügyminisztert grófi rangra emelte. Bülow, a német birodalom külügyi államtitkára, Marschall távozása után foglalta el ezt az állást, amelyet teljes sikerrel tölt be. Államférfiúi talentuma, diplomácziai ügyessége, szónoki képessége a legnehezebb alkalmakkor is fényesen bevált. Legutóbbi sikere a polynéziai szigetek megszerzése Spanyolországtól a birodalom részére és valószínűleg ez szolgáltatta az alkalmat Vilmos császárnak, hogy a grófság adományozásával ismerje el kedvelt államtitkárának érdemeit. — A magyar államvasutak új igazgatója. A magyar királyi államvasutak uj igazgatójává a minap elhunyt Czigly János min. tanácsos helyébe, mint a »Hircsarnok« értesül, a kereskedelmi miniszter a mai napon Stetina József dr. kereskedelemügyi min. osztálytanácsost nevezte ki. Stetina József 1855. július 9-én született Tapolczán. Gimnáziumi és jogi tanulmányait a fővárosban végezte. Ezernyolczszáznyolczvanháromban nyerte el a jogtudori oklevelet a budapesti egyetemen. Két évvel előbb, 1881-ben nevezték kia kereskedelmi minisztériumba fogalmazó gyakornoknak, ahol még abban az évben fogalmazó, 1887- ben min. titkár, 1895-ben czimzetes min. osztály tanácsos és 1896-ban valóságos min. osztálytanácsos lett. A minisztériumban mostanáig a vasúti és állami gyári ügyek szakosztályában a II. ügyosztály élén állott. Vasúti ügyekben kiváló szaktekintély, akinek maradandó érdemei vannak a főváros közúti vasutainak fejlesztése és oly nagy szabású kiterjesztése körül. Stetina közszeretetnek örvend a fővárosi polgárság és pályatársai körében. Kineveztetésének alig terjedt hire a kereskedelmi minisztériumban, a kebelbeli ügyosztályok főnökei és tisztviselői mind testületileg tisztelegtek az uj igazgatónál, aki a m. kir. államvasutaknál az általános igazgatási ügyosztály vezetését veszi át. A minisztériumban az ügyosztály élén Stetina utódja Papp Árpád dr. min. osztálytanácsos lesz. — Eljegyzés: Bagosi Pucher Ödön, Pucher János műépítész és fővárosi bizottsági tag fia, eljegyezte Weisenbacher Irén kisasszonyt, Weisenbacher Endre nagyiparos leányát Budapesten. Erényi Ullmann Lajos műépítész eljegyezte Weisz Eliz kisasszonyt, Weisz Berthold országgyűlési képviselő leányát. — Chevallier szabadon. Konstantinápolyból jelentik, hogy a banditák szabadon bocsátották Chevalliert, a bányatársaság elfogott igazgatóját. — Életunt munkás. Valek Venczel csehországi születésű 58 éves munkást nagyon elkeserítette folytonos betegeskedése. Dolgozni már alig tudott és ezért igen sokat küzködött a nyomorral, amihez még az is hozzájárult, hogy kedvese, akivel már 20 év óta együtt lakott, mindig szemrehányásokat tett neki nyomorgásuk miatt. A szerencsétlen ember annyira elkeseredett, hogy ma reggel Rózsa utcza 109. szám alatt levő lakásán egy nagy konyhakéssel balmellébe szúrt. A segítségül hívott mentők még élve vitték a Jatókus-kórházba. — Letartóztatott hamisító. A rendőrség ma délelőtt letartóztatta Spitz József hivatalnokot, aki a Hygyeia fémipar részvénytársaságnál könyvelő volt. Spitz ugyanis Spitz Sándor dr. és Sebők Jakab nevére posta-hegyet hamisított 1300 frt erejéig, a mi csak most tudódott ki. — A hőség Amerikában. Míg minálunk itt a vén Európában folytonos esőzés járta , meg Be tudtuk várni a tavaszt s annak ébredését, addig az uj világrészben olyan hőség uralkodott, hogy a hőmérő f. hó 6-án árnyékban 94 fok Fahrenheitra (27'5° Beaumur) emelkedett s a meteorológiai hivatal a hőségnek még további még pedig állandó emelkedését jósolja. Délutáni 5 óráig már valami 135 napszúrási esetet jelentettek be. De a keleti országok egyéb helyeiről is elviselhetetlen hőségről és szárazságról panaszkodnak. Staten Irlandban, Long Irlandban, Westchester Countyban, melyek mindannyian zöldségáruval, tojással és tejjel látják el New York-ot, oly nagy a hőség, hogy az idei termés már felerészében elszáradt, úgy, hogy a zöldség, gyümölcs stb. élelmiszerek ára napról napra felszökik s a szegényebb sorsú néposztályok ez élelmiszereket beszerezni már nem képesek. — A legöregebb fa. A világ legöregebb fája a fákról szóló történelem szerint a nagy Bhoo-fa Burmában. Húsz század óta a buddhisták mindig szentnek tartották s senki fiának se szabad megérinteni a derekát. Ha hullatja levelét, minden egyes lapot az arrafelé vándorló bucsusok visznek el. — A kalifa veszedelme. A Beater-ügynökségnek jelentik Kairóból, hogy hivatalos jelentés szerint a kalifát 3000 emberével Serkeila mellett megtámadták a tagálok. A tagálok a maguk jelentése szerint sok dervist megöltek, a kalifa egyetlen ágyúját zsákmányul ejtették és magát a kalifát a dombok között körülzárták. — Halálozás. Özv. Mód Gyuláné folyó évi június hó 21-én meghalt. — A bánya halottai A Seestadtl mellett lévő Elly-tárnát, a melyben május 27-én beomlott a viz, ismét jókarba helyezték. Az iszapban még két munkásnak a holttestére akadtak. A szerencsétleneket tegnap temették el. — Sztrájk. Brünnből jelentik. A tegnapelőtt tartott takácsgyűlésről, amelyben a sztrájkbontó munkásokat fenyegették és egy polgári rendőrt inzultáltak, helyreigazításképp jelentik, hogy a gyűlésre kiküldött rendőrbiztos csak akkor érkezet oda rendőrökkel, mikor a gyűlés már zárva volt. Minthogy a gyűlés nem volt bejelentve, a rendezők és a szónokok ellen bűnvádi följelentést tettek a gyülekezési jog ellen való kihágás miatt és megindították a nyomozást azok ellen, akik a polgári rendőrt bántalmazták. — Kifogott holttest. Ma reggel az összekötő vasúti híd közelében a pesti oldalon egy körülbelül 50 éves férfi oszlásnak indult holttestét fogták ki a Dunából. Ruhájának zsebeiben egy Gutheil Ádám nyugalmazott tanár nevére szóló névjegyet és több levelet találtak. Gutheil, aki nagyon ideges ember volt június 18-án tűnt el Garay tér 16. szám alatt levő lakásáról. Kincs kizárva, hogy a kifogott holttest azonos az eltűnt tanárral, aki valószínűleg öngyilkosságot követett el. A holttestet a rákoskeresztúri új temető halottasházába vitték. A rendőrség megindította a vizsgálatot. — Gutherl Ádám nyugalmazott tanár a vakok intézetének volt tanára. A szerencsétlen ember súlyos idegbajban szenvedett, amely miatt kénytelen volt nyugdíjazását kérni. Betegsége múlt évi április havában, amikor felesége e hónap 13-án meghalt, még jobban fokozódott. A Garay-tér 16. sz. házban a második emeleten lakott Dóra leányával, aki fővárosi tanítónő. Másik leánya Hona, Luger Kamilló becsei földbirtokosnak a felesége. Gutheil betegsége az utóbbi hetekben annyira aggasztóvá vált, hogy a háziorvosa naponkint föllátogatott hozzá. Vasárnap este vacsora után, szokásától eltérve, sétálni ment. Azóta nem látták többé. Ma reggel, amikor a holttestet megtalálták, a rendőrség rögtön értesítette Gutheil Dórát, aki tanuk kíséretében rögtön kiment a rákos keresztúri temető halottasházába, hogy a holttestet agnoszkálja. — A szibériai deportáczió. Pétervárról jelentik, hogy a deportáczió megszüntetésére teendő intézkedések végett kiküldendő bizottság elnöke a »Journal de St.-Petersbourg«-ban felhívást tesz közzé, amelyben mindenkit, úgy a belföldön, mint a külföldön felszólít, hogy erre a kérdésre vonatkozó tapasztalásait közölje a pétervári fogházak igazgatóságával. — Két ember halála a lángok közt. Borzalmas szerencsétlenség történt a napokban Meriad községben. Heves zivatar dühöngött és a villámok sűrűen czikáztak. Egy villámcsapás Matye Joun csűrébe csapott bele, mely az eső daczára rögtön lobogva égni kezdett. Kétségbeesetten látta azt a gazda. Nem is tudta sokáig nézni, hanem rohant minden elővigyázat nélkül ez égő csűrbe, hogy esetleg a benn lévő terményekből megmentsen valamit. A kétségbeesett szegény embert nyomon követte hasonló nevű legény fia is ki segítségére akart apjának lenni a mentés veszélyes munkájában. Csak kevés ember volt az égő csűr körül. Ezek valamennyien a tűz lokalizálásán dolgoztak, azonban csekély eredménnyel és munkájuk közben megfeledkeztek a lángok közé hatolt két emberrel. Marye Jouonné találta először hosszúnak a férje és fia bennidőzését, de segítségükre mit sem tehetett. Csak a csűr elhamvadása után találtak rá a szénné égett két szerencsétlen emberre. — Halászok szerencsétlensége. Erestből jelentik, hogy két halászbárka nyílt tengeren felborult. Tizenkét ember vizbefult. — Bányaomlás. A dubravai (Liptó vm.) bányának egyik földalatti folyosója beszakadt s több bányászt temetett maga alá. A szerencsétlenül jártak kiásásán lázas sietséggel dolgoznak most hatósági felügyelet mellett. Húsz ember veszett oda, de hogy kik, az még nincs megállapítva , nem tudják a szerencsétlenség okát sem. A bánya tájékán és a községben szivettépő jelenetek játszódnak le a férjüket vesztett aszszonyok és az apjukat sirató gyermekek között. MAGYAR ÚJSÁG, 1899. június 24.