Ugró Gyula: Magyar városok monográfiája 11. Ujpest 1831-1930 (Budapest, 1932)
Újpest
Megalakította a képviselőtestület a szervezési szabályrendeletben megállapított állandó szakbizottságokat. Ezek pedig a következők voltak: 1. Jogügyi bizottság, 2. Pénzügyi bizottság, 3. Gazdasági bizottság, 4.Építési és szabályozási bizottság, 5. Közegészségügyi bizottság, 6. Iparos tanonciskolai bizottság, 7. Tűzrendészeti bizottság, 8. Óvodafelügyelő bizottság. A képviselőtestület mindezen állandó bizottságok megalakításán felül kiküldötte a következő ad hoc bizottságokat: 1. Ipari és kereskedelemügyi, 2. Munkásügyi, 3. Piacrendészeti, 4- Közlekedés és munkaügyi, 5. Tisztviselőtelep létesítő, 6. Légszeszvilágításügyi, 7. Közvágóhíd építési, 8. Temetőügyi, 9. Közélelmezési, 10. Kossuth szobor bizottságot. Megválasztotta hat évi időtartamra az állami iskolai gondnokságba a képviselőtestület által kiküldendő tagokat. A szervezési munkálatokon kívül azonban a város kulturális és anyagi fejlődésének előmozdítására is a rövid négy hónap alatt több fontos határozatot hozott. A városi jövedelem fokozása és gyarapítása szempontjából nagy jelentőségű határozatot hozott akkor, amidőn a fogyasztási és italmérési adó bérletét az 1908, 1909, és 1910 évekre évi 120.000 korona bérfizetés mellett biztosította. Letárgyalta a képviselőtestület a város szervezési szabályrendeletét is. A város 1907 évi december hó 2-án tartott tisztújító közgyűlésén megválasztalak: 1.) tiszteletbeli tanácsnokokká Perich Károly, Gsepreghy Pál, Szurday Róbert, Theész Jánosi;és Lányi Ernő; 2.) tiszteletbeli árvaszéki ülnökké Vnnk Lajosés dr. Führer Simion, II. oszt. aljegyzőkké dr. Major Béla, Hegedűs János, 3.) városgazdává: Gsepreghy Pál, 4) levéltárossá: Weigele Sándor, 5.) fogalmazóvá: Papp Szilágyi László, 6.) II. oszt. számtisztekké: Darvas Bertalan, Szöllösy Zoltán és Jánossy Aladár, 7.) végrehajtókká: Havas Rezső és Spitzer Simon, 8.) iktatóvá: Lőwy Vilmos, 9.) kiadóvá: Gyarmati Ödön, 10.) írnokká: Mészáros Ferenc, Berecz Viktor, Kolossváry István, Deckner Imre, Werber József, Statocsni János, Kovács Gyula, Statocsni József, Bánó Vince, Szimon László, Piszter János, Beniczky Lajos, ifj. Héberth Béla, Erkel Jenő és Jónák Pál . A várossá való átalakulás alkalmával önálló hatáskörrel az árvaszék is megszervezetett. Azon nagy szociális érdekeknek megfelelőleg melyeik az árvaszékhez fűződnek, a szabályrendelet az árvaszék szervezetét a gyakorlati élet követelményeinek megfelelőleg alkotta meg, s ilyen rendelkezés volt az is, hogy a képviselőtestület két fizetésnélküli tiszteletbeli ülnöki állást is szervezett és azokat meg is választotta, de Pest vármegye törvényhatósága ezt nem hagyta jóvá, hanem csak mint a képviselőtestület által az 1877. XX. t. c. szerint kiküldött megbízottakat ismerte el, holott a közigazgatási tisztikarnak tiszteletbeli tanácsnokokkal való szaporítását, mint a gyakorlati közigazgatás egyik legcélszerűbb megoldási módját jóváhagyta. Az árvaszék személyzete a felállításkor a következő volt: 1.) a polgármester, mint árvaiszéki elnök, 2.) két árvaszéki ülnök, 3.) egy ülnöki teendőkkel felruházott árvaszéki jegyző, 4) egy árvaszéki fogalmazó, 5.) egy árvaszéki számvevő, 6.) egy iktató és irattáros, 7.) egy kiadó, 8.) egy gépírónő. Az ige 3-ik évig az árvaszék érvényes határozatait testületileg hozta, azonban a 7740/923 M. E. rendelet az 1877 évi XX. t. c. 186, 187 és 188 paragrafusának azt a rendelkezését, amely szerint érvényes határozatok tesz