Magyar Zene, 1970 (11. évfolyam, 1-4. szám)

1970-12-01 / 1-4. szám - Legány Dezső: Erkel Hunyadi Lászlója. Erkel születésének 160. évfordulója alkalmából

Fél év múlva a Hunyadi Budapesten nagyon megnyeri Thalberg tetszését, s ő részletes levelet ír Párizsba az opera előadása érdekében. 1846. III. 11-én a Honderű közli Thalberg nejének levelét Párizsból P. Horváth Lázárhoz. Azt írja, hogy Párizsba visszatérve férje művészek, zeneszerzők, bírálók és az ő apja (Lablache, a híres basszista) előtt részleteket játszott a Hunyadiból, s a dallamok újdonsága és szépsége mindenkit megragadott. Rajtuk nem fog múl­ni, hogy az operát Párizsban bemutassák. Ezt kívánja igazolni a Constitution­­nel egyik számával is, melyet leveléhez mellékel. A levelet közlő cikk kereté­ben a Honderű kitér P. Horváth Lázár múlt évi párizsi útjára s azt állítja, hogy a kérdés elintézését a híres Rosine Stoltz primadonna akadályozza: vo­nakodik anyaszerepekben fellépni. Thalberg játszhatott legkorábban Hunyadi-részleteket idegen országban, s Liszt Ferenc vezényelte el elsőként a Hunyadi nyitányát külföldön, 1846. V. 17-i bécsi hangversenyén. Nincs hír arról, mi lett az akkor használt partitú­rával. Ugyanannak az évnek nyarán és őszén Havinak és Szabónak már em­lített, operaénekesekből, 14 tagú kitűnő férfi kamarakórusból és táncosokból álló kolozsvári együttese, Böhm Gusztáv karmesterrel Grácban, Rohitsch für­dőben (ott Liszt előtt is), Triesztben és Velencében adott elő Hunyadi-részle­teket (főleg az I. felvonás zárójelenetét). Ábrányi tudomása szerint (i. m. 64. 1.) Apponyi György udvari kancellár közbenjárására Havi Mihály társulata 1847-ben többször is felléphetett a bécsi operában, és komoly sikerük volt. Ábrányi nem említi, szerepelt-e műsoru­kon Erkel-kompozíció. E társulatnak továbbra is a négyszólamú férfi kama­­rakórus volt a magva és Havi Mihály­on kívül Szabó József a másik vezetője. Bécs után Prágában és Párizsban szerepeltek. Onnan a párizsi forradalom ki­törésével jöttek haza. Igen valószínű, hogy 1846-os osztrák—olasz turnéjukhoz hasonlóan ezen a körútjukon is előadtak részleteket a Hunyadiból. A szabadságharc leverése után, a széles világtól elzárva, inkább csak bé­csi előadásra történhettek — eleve majdnem reménytelen — kísérletek. 1850. Vili. 28-án írja a Pesti Napló: „Hír szerint Hunyady László nagy opera Erkel­től a [bécsi] korantin kapu melletti igazgatóság [Kärthnertortheater] által megvétetett, mellyben De La Grange asszony, mint Szilágyi Erzsébet, még e télen lépend fel.” Ez azonban nem valósult meg. 1851-ben egy pillanatra a párizsi lehetőségek is felcsillantak újra. Thal­berg közölte levélben, hogy valószínűleg sikerül kieszközölnie a Hunyadi pári­zsi előadását. (Hölgyfutár, 1851. V. 26.; Pándi Marianne is említi „A Hunyadi László két külföldi bemutatója a múlt század közepén” c. cikkében. Magyar Zene, 1965. febr. 14.1.) A felvillanó párizsi lehetőség nagyon múlékony pillanat volt. Két hónap múlva megint csak Bécsre irányul a figyelem, ahol a Carltheaterben a nyáron — állítólag — elő fogják adni a Hunyadit, Benyovszkyt és a Kunokat (Hölgy­futár, 1851. VII. 15.; Pándi i. m. 74.1.). Egy évvel később, 1852. VI. 3-án a Hölgyfutár újra nagyon biztatónak látszó hírt közölt: „Hunyadi László, Ilka és Atanázia Bécsben nem sokára színre kerülnek. A józsefvárosi színházban már megkezdették betanításokat.” Valahol ez a terv is zátonyra futott. Egyébként Doppler Ferenc „Be­­nyo­vszky Móric” c. operájának nevét a cenzúra változtatta „Afanáziá”-ra.

Next