Magyarok, 1946. (2. évfolyam, 1-12. szám)
1946-10-01 / 10. szám
„Két vértanú.” Antológia Hajnóczy és Martinovics műveiből Balázs János, illetve Barabás Tibor válogatása szerint. „Tiszántúl, Dunántúl.” Kazinczy: Pályám emlékezetéből, Kisfaludy Sándor és Kis János önéletrajzából válogat Brisits Frigyes. Berzsenyi: Vers és próza, Németh László válogatásában. Katona: Bánk bán, kiadja Márkus István. Vörösmarty: Versek, válogatja Bóka László. „Pozsonytól Szebenig.” Reformkori naplók (Wesselényi, Kölcsey, Kölcsey Antónia, Bártfai László, Bethlen Lajos, Bisztray Károly), válogatja Tolnai Gábor. „Londontól Moszkváig.” Reformkori utazók külföldön: I. Nyugati utazók, összeállítja Szabó Zoltán, I. Keleti utazók, Tóth László (e. t.) válogatásában. Eötvös József: Naplója és gondolatai, Mátrai László válogatása szerint. Széchenyi István: Naplója (a forradalomig), válogatja Kosáry Domokos. „Az apostol” Petőfi: Az apostol, Táncsics Mihály műveiből válogat Kovalovszky Miklós. „1848, te csillag!...” Hazai és külföldi versek a forradalomról Illyés Gyula gyűjtésében. „Két költő.” Domby Márton: Csokonai élete. Zilahy Károly: Petőfi élete, mindkettőt kiadja Juhász Géza. Kemény Zsigmond: Tanulmányok. (A mohácsi vész okairól, A két Wesselényi, Macaulayról, Szalay Lászlóról s Arany Toldijáról.) Kiadja Bibó István. Arany: A nagyidai cigányok, Bolond Istók, Toldi estéje, őszikék, ráadja Keresztury Dezső. Madách: Az ember tragédiája, Barta János kiadásában. (Az eredeti szöveg az Arany- és Ssontágh-féle javításokkal.) Gyulai Pál: Elbeszélések, válogatja Baránszky-Jób László. „A kufárok közt.” Arany László, Reviczky és Vajda János verseiből válogat Komlós Aladár. Péterfy Jenő: Összes görög tanulmányai, kiadja Kerényi Károly. Jókai: Sárga rózsa, Sőtér István kiadásában. Mikszáth: A gavallérok és válogatott novellák a Tekintetes Vármegyéből, kiadja Rubinyi Mózes. „Századvég.” Justh Zsigmond naplójából válogat Illés Endre. „Millenium.” Bródy Sándor, Cholnoky Viktor, Gárdonyi, Homok, Lövik, Pap Dániel, Petelei István, Színi Gyula, Thury Zoltán, Tóth Béla, Tömörkény egy-egy elbeszélése Thurzó Gábor válogatása szerint. Ambrus Zoltán: A türelmes Grizeldisz és egyéb elbeszélések, válogatja Gyergyai Albert. Krúdy: Kleofásné kakasa. A betyár álma s néhány Szinbád történet, válogatja Cs. Szabó László. „Halálfiai.” Babits, Kosztolányi és Tóth Árpád verseiből válogat Kardos László. Móricz Zsigmond: Elbeszélések, válogatja Darvas József.* *) Tudom, hogy a magyar XVIII. és XIX. századnak aránytalanul nagy hely jutott a sorozatban a XVI. és XVII. század rovására. Ennek több oka van. Egyik oka az, hogy a régi magyar művekhez elég könnyen hozzá lehet férni a Régi Magyar Könyvtárban, az Irodalmi Ritkaságokban, s a két háború közt megjelent kitűnő antológiákban (Horváth János: Magyar versek könyve, Kerecsényi Dezső: Régi magyar próza, Kardos Tibor: Legendák könyve a „Magyar századok“ sorozatban, Móricz Zsigmond: Magvető, Makkai László: Erdély öröksége I—X. stb.). Másik, nyomósabb oka az, hogy a magyar politikai öntudatra jobban hat a két megelőző század világi, mint a reformációs és ellenreformációs századok biblikus szemlélete, márpedig a magyar rész válogatásában — méltó kivételektől eltekintve — éppen irodalom és politika összefüggését akartam aláhúzni. Gondolnom kellett a műfajok egyensúlyára is. Élvezhető elbeszélésünk csak a múlt század óta van. Olyan fontos írók vagy történelmi tényezők, mint Bornemissza, Szenczi Molnár Albert, Apácai Csere, Gyöngyösi, Kármán, Bajza, Jósika a többször említett második százas csoportba kerülnének.