Magyarország és a Nagyvilág, 1865 (1. évfolyam, 1-14. szám)
1865-11-26 / 9. szám
Első évfolyam. Pest, november 26. 1865. 9. szám. Megjelen minden vasárnap. Felelős szerkesztő : ELSŐFIZETÉSI DÍJ . Kiadó és laptulajdonos: BALÁZS SÁNDOR. egész évre 12 frt, — fél évre 6 frt, — negyedévre 3 frt, — egy hóra 1 frt 10 kr. Politikai, ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap. Szerkesztő- és kiadó-hivatal: Pest, Dorottya-utcza 11. sz. DEUTSCH TESTVÉREK. Grün Iregedii-virtuisz (Arczképpel). Grün J. fiatal hegedű-virtuóz, akinek arczképét ezúttal bemutatjuk. olvasóinknak, a külföldön tartózkodó jeles hazai zeneművészek számát egygyel szaporitá. Jelenleg fővárosunkban, melynek fia, hangversenyez, és azon műbirálatot, melyet múlt számú lapunk „egy hét története“ czímű rovatában hoztunk, a következő életirati vázlattal egészítjük ki. Grün Pesten született 1837-ben, és szülei a zene iránt korán kifejlődött hajlamát és tehetségét fölismervén Ellingert, akinek már annyi jeles tanítványa van, fogadták első mesteréül. Tizenhat éves korában már annyira kivolt képezte, hogy Bécsbe ment, hol az öreg Böhm, aki egykoron Ernstet is fölavató hegedű-virtuóznak, elvállalta további kiképeztetését. Miután Bécsben négy évig folytatta tanulmányait és főleg a technikában nagy haladást tett, Lipcsébe ment, és ott a híres zenetanár, dr.Hauptmann tanítványa lett, aki kiválókig a zeneszerzés elméletével ismertette meg. Itt hangversenyekben is lépett föl, és pedig a Gewardthausban, mely jeles zeneelőadásainál és műértő közönségénél fogva kemény próbahelye a fiatal művészeknek. Lipcséből Liszt által Weimarba hivatott az udvari zenekarhoz ésa német múzsák e híres székhelyén három évet töltött. Weimart Hannoverrel cserélte föl, hol Joachim kedvencz tanítványa és az udvari zenekar tagja, később első hegedűse lett. A múlt évben Németország legnagyobb városaiban, Hollandiában és végre Londonban is versenyezett mindenütt szerencsével, a közönségtől számos tapsokat és a kritikától egyhangúlag kedvező bírálatokat aratva. A külföldi bírálatok túlnyomólag Grün játékának technikai tökélyét és szabatosságát emelik ki, és mint derék hegedű virtuózt mutatják be. Ez okozhatta — mint műbírálónk is kiemeli — hogy a mi közönségünket nem tudta annyira elragadni , mint az északi német és angol hallgatóságát ; a magyar ember csak oly játékon lelkesedik, amely a művész szívébe a hallgató.