Magyarország, 1966. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1966-01-02 / 1. szám
2 MAGYARORSZÁG 1966/1 * MAGYARORSZÁG e heti számával a harmadik évfolyamába lépett. Mától kezdve a párhuzamos számozás - egy újabb esztendeig - kereken százzal nagyobb számot közöl zárójelben, mint mellette, az 1966-os év heteinek megfelelően. Régi íratlan törvény, hogy új esztendő küszöbén az emberek visszapillantanak az elmúlt évre és előre a következőre. Ilyenkor szokták megállapítani, hogy mit tettek jól, vagy rosszul , és a következő évben mit tartanak meg eddigi szokásaikból, mit akarnak megváltoztatni. Mi úgy gondoljuk - és az olvasói levelek túlnyomó többsége is megerősít ebben -, hogy az eddig megjelent száz szám általában kielégítette az igényeket, lapunk mindeddig megfelelt hivatásának, önteltség és főleg önelégültség nélkül mondhatjuk ezt, s korántsem azzal az igénnyel, hogy a mi lapunkat tökéletesnek hinnék. S éppen, mert nem gondoljuk annak — újra meg újra felmerül az igény bent a szerkesztőségben, hogy kisebb-nagyobb változtatásokat hajtsunk végre. Az új esztendő a legjobb alkalomnak kínálkozik néhány ilyen kisebb változtatás végrehajtására. (A hangsúly itt a kisebb szón van, hiszen, mint már ebből a számunkból is kitűnik, a változások csupán a lap néhány oldalára terjednek ki.) A változtatást majdnem cserének is mondhatjuk: mától kezdve népszerű, a múltról szóló cikksorozatunk a lap utolsó előtti oldalára került. Ezen a helyen az első száz számban a tudományos rovat cikkeit találták olvasóink. A tudományos cikkek viszont előre jönnek a 16. és 17. oldalra, így szerkesztésileg összefüggőbb helyet tudunk adni a mind több embert érdeklő, természettudományoknak, eddig az ilyen tárgyú cikkek egy része a 23., másik része - ha az események több tudományos jellegű cikk közlését tették időszerűvé — lapunknak valamelyik másik oldalán, többnyire az első tizenkét oldal egyikén láttak napvilágot. A cserét indokolja az is, hogy a sorozattal szemben a Budapest, 62. Pf. 634 ugyancsak közkedvelt rovata - az olvasói levelekből közölt részletek -, valamint az egymást követő rejtvények jelennek meg. A fél-fél oldalnyi rovatokkal szemben tipográfiailag is helyesebb a háromnegyedoldalas sorozatcikket és A históriából című rovatunkat elhelyezni, mint az egész oldalt betöltő, igényes tudományos cikket. Szólnunk kell A históriából című rovatunkról is, amely - mint említettük - ugyancsak az utolsóelőtti oldalra kerül eddigi helyéről, a 16. oldalról. Az elmúlt évben több olvasónk javasolta, hogy a régi eseményekről bővebben írjunk, hiszen jónéhány név és dátum már csak egyes idősebb emberek emlékezetében él, a nálunk közölt utalások aligha elégítik ki a közeli és távolabbi magyar múlt iránt érdeklődőket. Minden hajdani eseménnyel és személlyel természetesen nem tudunk bővebben foglalkozni — lapunk terjedelme sem engedné ezt. De 1966-ban úgy változtattuk meg rovatunkat, hogy abban a 100, 50, illetve 25 év előtt történteknek csupán egy-két eseményét írjuk meg, de részletesebben, mint eddig. Ehhez a változtatásunkhoz — csakúgy, mint a fentebb írtakhoz — szívesen fogadjuk és várjuk olvasóink hozzászólásait. A szerkesztősége itt ragadja meg az alkalmat, hogy ismételten felhívja olvasóink figyelmét: a múlt év decemberében új helyiségbe költöztünk. Szerkesztőségünk új címe: Budapest, Vili., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137-660. Az új helyen és az új évben szeretnénk úgy dolgozni, hogy még több olvasó nevezze lapunkat önmaga kedvenc lapjának. Ezt kívánjuk magunknak — valamennyi kedves olvasónknak pedig boldog új esztendőt! Álláspont Európa — Európából Az új esztendő küszöbén visszalapozgatva az 1965. évi világpolitikai eseménynaptárt, szembetűnik, hogy az elmúlt időszakban Európa nem volt olyan nemzetközi válságok középpontja, amelyek közvetlenül háborús veszélyt idéztek fel. Az imperialisták vietnami agressziója Délkelet-Ázsiában, dominikai beavatkozása Latin-Amerikában, más mesterkedései is inkább tőlünk távolabbi földrészeken teremtettek veszélyes gócokat. Kontinensünk mégsem vált a béke és a biztonság földjévé. Ennek számos oka van. Az európai biztonság legfontosabb problémái még mindig megoldatlanok. Az Egyesült Államok agresszív irányvonala teremtette feszült légkörben egyre inkább vérszemet kapnak az NSZK kormánykörei. A Bundeswehr atomfelfegy vérzése veszedelmes szakaszba érkezett, ami előre vetíti egy Európából kiinduló háború fenyegetését. Az Egyesült Államok közvetlen diplomáciájával és közvetve, a NATO-n keresztül, arra törekszik, hogy a nyugat-európai országokat a vietnami háború támogatására kényszerítse. Az amerikai agresszió megnehezíti, sőt esetenként lehetetlenné teszi az együttműködést Európában is. E problémák megoldásának, a háborús veszély elhárításának parancsoló szüksége, valamint az a történelmi tapasztalat, hogy az európai országok közötti kapcsolatok megjavítása kedvezően befolyásolja az egész nemzetközi helyzetet, a földrész államaitól közös békeakciókat követel. Ezt legelőször a szocialista országok ismerték fel, amelyek azóta is a legkövetkezetesebben tevékenykednek a békés viszonyok megteremtéséért. Sok értékes és jól alátámasztott javaslatot tettek. A Szovjetunió már többször is a világ elé tárta elképzelését a kollektív biztonsági rendszer létrehozására. Lengyelország előterjesztette és néhányszor tökéletesítette tervét Európa atomfegyvermentesítése. Az NDK hét pontból álló javaslattal élt a két német állam közti feszültség enyhítésére , s még sorolhatnánk tovább a szocialista diplomácia kezdeményezéseit. Az utóbbi hetekben újabb ilyen kezdeményezésnek lehetett tanúja a világ. Románia javaslatára az ENSZ közgyűlés 1-es számú politikai bizottsága napirendre tűzte a különböző társadalmi rendszerű európai országok közötti együttműködés és jószomszédi viszony megteremtésének témáját. Ez a kérdés bennünket, magyarokat kétszeresen is érdekel. Elsősorban azért, miért Európában élünk, másodsorban azért, mert a témában előterjesztett határozati javaslatban társszerzőséget vállaltunk. Nagy jelentőségű ugyanakkor, hogy az említett két szocialista ország, valamint Bulgária és Jugoszlávia mellett öt kapitalista ország — Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország és Svédország — is megértette a probléma fontosságát, időszerűségét és részt kért a javaslatok kidolgozásából. A probléma, amellyel az európai viszonyokat kutató politikusok szembetalálják magukat, abban gyökerezik, hogy a kapcsolatok jelenlegi rendszere Európában tulajdonképpen a hidegháború elvei alapján alakult ki. A NATO-tömböt a hidegháború eszközeként hozták létre. A NATO politikája szükségessé tette a Varsói Szerződés megkötését, amelynek van azonban egy olyan pontja, amely szerint a szerződés érvényét veszti, mihelyt megszületik az egész Európára ■kiterjedő kollektív biztonság szerződése. Az európai népek közötti kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés, a jószomszédság, nem pedig a hidegháború elvein kell alapulniok. Az európai kapcsolatok ilyen gyümölcsöző elveinek megvalósításáért, az új és egyedül hasznos együttműködés kialakításáért egyrészt Európán kívül, másrészt a földrész határain belül kell harcolni. Nyilvánvaló, hogy az európai béke, Kelet- és Nyugat-Európakapcsolatainak fejlődése függ attól, mennyire sikerül gátat vetni az imperialista agresszióknak a világ más területein, hogyan tudjuk rákényszeríteni a tőkés világot a békés egymás mellett élésre más földrészeken. Európán belül a legfontosabb feladat a reális helyzettel nem számoló amerikai külpolitika semlegesítése, amely mind a kelet-nyugati kapcsolatokban, mind pedig Nyugat-Európában előmozdítaná a haladást. Európa népeinek látniok kell, mekkora veszélyt rejt magában az NSZK atomfelfegyverzése, amelynek megvalósulása új helyzet elé állítja a kontinens népeit. Ebben az új helyzetben pedig meggyőző erővel kell rávezetni a bonni kormányt és amerikai pártfogóit, hogy Európa gazdái az európai népek, amelyek nem tűrik el, hogy a „háború utáni” helyzet „háború előtti” helyzetté váljon. Márpedig, ha a nyugatnémet militaristák kezébe kerül a tömegpusztító fegyver, ilyen veszély fenyeget. Az európai viszonyok normalizálásának kárt okoz az is, hogy a nyugat-európai országok sok esetben figyelmen kívül hagyják a második világháború után kialakult európai realitást, a két német állam létezését. A magyar kormány aktívkülpolitikával járul hozzá az európai béke és biztonság megteremtéséhez. Ennek érdekében erősíti a testvéri kapcsolatokat Európa szocialista országaival, valamint a békés egymás mellett élés, egymás függetlenségének tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján együttműködésre törekszik a más társadalmi rendszerű európai államokkal. Bízunk benne, hogy a békét és biztonságot óhajtó európai népek közös akcióinak eredményeképpen az 1966. évi világpolitikai eseménynaptár már a vén kontinens, s ettől elválaszthatatlanul az egész világ boldogulásáról, haladásáról, s ami ezzel egyet jelent, a szocializmus és a béke erőinek gyarapodásáról, győzelmeiről számol majd ide. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkeszti: Dr. Pálfy József főszerkesztő és Gárdos Miklós h. főszerkesztő Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc a Hírlapkiadó Vállalat igazgatója Külföldi tudósítók: ACCRA: Éliás Béla BÉCS: Heltai András BELGRÁD: Marton László BERLIN: Dr. Pinczési Pál BONN: Dr. Dobsa János BUKAREST: Korányi János LONDON: Köves Tibor MOSZKVA: Pirityi Sándor PÁRIZS: Léderer Frigyes PRÁGA: Nyárádi Róbert RÓMA: Róbert László SZÓFIA: Nagy Károly VARSÓ: Hegedűs Dániel WASHINGTON: Kis Csaba az MTI állandó külföldi tudósítói. Szerkesztőség: Budapest, Vili., Gyulai Pál utca 14. Telefon: 137-660 Postafiók: Budapest 62. Pf. 634. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220. Terjeszti a Magyar Posta Előfizetési díj: 1 hónapra 8,- Ft,/5 évre 24,- Ft, fél évre 48,- Ft, egész évre 96,- Ft. Előfizethető minden postahivatalban és a kézbesítőknél 65.11253/2 — Zrínyi Nyomda, Bpest V., Bajcsy-Zsilinszky út 78. F. v.: Bolgár L Index: 25 606 Lapunk külföldre előfizethető közvetlenül a KULTÚRA Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál, BUDAPEST 62. P. O. B. 149, vagy ANGLIA: Collet’s Holdings Ltd. 44-45 Museum Street, London W. C. 1. - Danubia Book Co., 78, Shaftesbury A v. London W. 1. AUSZTRÁLIA: A. Keesing, Sydney, G. P. O. Box 4886. AUSZTRIA: Vertrieb Ausländischer Zeitungen, Höchstädtplatz 3. WIEN 20. BRAZÍLIA: Livraria Brody Ltda., P. O. B. 6366. Sao Paulo. FRANCIAORSZÁG: Nouvelle Messagerie de la Presse Parisienne, 111 Rue Réaumur, Paris 20. - Société Balaton, 12. Rue de la Grange Bataliére. Paris 9. KANADA: Pannónia Books, 2. Spadina Rue, Toronto 4., Ontario. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Kunst und Wissen, Erich Bieber, Wilhelmstrasse 4., Stuttgart N. - Griff Verlag, Sedanstrasse 14., München, Kubon und Sagner, München 34., Schliessfach 68. USA: Joseph Brownfield, 1484 Third Avenue, New York, N. Y. 10028. - Farn Book Service, 69 Fifth Avenue, New York 3. N. Y. - Stechert and Hafner Inc. 13. East 10th Street, New York 3. N. Y. A 1966/1. (101.) számának fényképei. MTI Külföldi képszolgálat - MTI Fotó: Fényes Tamás és Gere László felvételei, továbbá a Legújabbkori Történeti Múzeum (10. oldal) és a MOKÉP (18. oldal) archívumából. Karikatúra: Kaján Tibor.