Magyarország, 1970. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-01 / 5. szám
Idén, a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében mindössze nyolc, úgynevezett egyedi nagyberuházás indul, csaknem 20 milliárd forint költségelőirányzattal. (Természetesen ezenfelül számos kisebb-nagyobb, szintén teljes egészében a kormány által finanszírozott építkezés is megkezdődik.) Emellett az ipari, mezőgazdasági, közlekedési vállalatok, szövetkezetek, valamint a kereskedelem és a tanácsok saját erőből induló beruházásaihoz 69,2 milliárd összegben hitelkeretet, illetve állami támogatást ad a kormány. Hitelkeret formájában a magánszektort, legelsősorban a magánosok kezdeményezéséből induló lakásépítkezéseket szintén elősegíti az állam az idén és a jövőben is. Lemaradások és okaik Az áthúzódó beruházások befejezéséhez szükséges összegek természetesen szintén szerepelnek a tervben. A kisebbeket meg sem említve, 23 olyan nagy beruházás van folyamatban, amely remélhetőleg 1970 folyamán elkészül. Ezek között 15 az eredeti terv szerint is az idén készült volna el, a másik 17-nek a határideje tavaly vagy még régebben lejárt. Ez utóbbiak közé tartozik a Csepeli Vas- és Fémművek színesfémkohászatának 1965-ben elkezdett fejlesztése. Már tavaly előtt el kellett volna készülnie. Az elhúzódásnak részben ténylegesen objektív okai vannak: mialatt az építkezés folyt, az eredetileg tervezett technológiai koncepció megváltozott. Az almásfüzitői timföldgyárnak szintén tavaly kellett volna elkészülnie, de egyelőre csak egyes berendezései üzemelnek. Jócskán maradt építőmunka erre az évre, sőt számos gépet is be kell még szerezni. A lemaradás elsősorban tervezési hibából adódott. Az építő vállalat sem tartotta a határidőket. A timföldgyár építkezésének lemaradása érzékenyen érinti a népgazdaságot. Az államközi szerződések értelmében szállítandó timföldmennyiség előállítása nagy nehézségekbe ütközött és csak úgy volt megoldható, hogy elő nem irányzott, jelentős anyagi áldozatokkal más timföldgyárak termelését növelték és tőkésországokból vásároltak timföldet. Az almásfüzitői gyár jövőbeni kapacitása mindenesetre több timföld szállítását teszi majd lehetővé és egyben azt is, hogy az ország az iparnak annyira szükséges alumíniumból is sokkal többet kaphasson vissza. 1964 óta épül Kecskeméten a Zománcipari Művek új kádgyára. Programterve 63-ban készült el. Azóta derült ki, hogy exportigények miatt öntöttvas kádakat kell nagyobb mennyiségben előállítani, tehát az eredeti terveket át kellett alakítani az öntödei kapacitás növelésére. A gyártás ugyan már tavaly megindult, de az építkezés befejezése áthúzódik erre az évre. A 17. határidőre el nem készült beruházásból kiragadott néhány példa azonban nem elég a helyzet helyes megítéléséhez. A 17 egyedi nagyberuházás 7,8 milliárdnyi előirányzott költségből 1970-re csupán körülbelül 620 millió maradt vissza. Vagyis nem túl nagy a lemaradás, de ha ezek az üzemek már teljes kapacitással termelhetnének, nagy hasznot hoznának a népgazdaságnak. A terv szerint ebben az évben befejezendő nagyberuházások építése általában megfelelő ütemben halad. Sőt, vannak olyanok is, amelyek már a határidő letelte előtt bekapcsolódtak a termelőmunkába. Például a járműprogram alapján épülő két győri üzem, a Magyar Vagon- és Gépgyár futómű- és motorgyára. Mindkettő építésének és felszerelésének határideje ez évben jár le, de a motorgyár — bár még nem készült el egészen —, már a múlt évben 3000 MAN-motort gyártott, az idén pedig minden bizonnyal „legyártja” a termelési előirányzatnak megfelelően a 14 000 darab Diesel-motort. Hasonlóan, vagy talán még jobban szervezték meg a Nagykőrösi Konzervgyár új üzemének 1966- ban elkezdett építését, amelyet 1970 szeptemberére kell befejezni. Az üzem egy teljes évvel korábban, a múlt év augusztusának végén megkezdte munkáját, úgyhogy a tavalyi bőséges és nehezen értékesíthető gyümölcstermésből nagy mennyiséget tartósíthatott. Milliós építkezések A Magyar Selyemipari Vállalat tolnai fonalterjedelmesítő üzeme a régi selyemgyár mellett felépült és megkezdődött benne a munka, holott csak 1970 végére tervezték a termelés indulását. Kisebb építőmunkák maradtak erre az esztendőre, de az üzem ez év eleje óta már teljes kapacitással végzi feladatát: a gyapjúfonalhoz hasonló szerkezetű, vagyis jobban szigetelő és ugyanakkor porózus, levegőt átengedő műszálfonalat készít. (A régi, egykor nagyhírű tolnai selyemgyár épületének egy kis része élő ipari múzeummá alakul át, ahol hagyományos módszerekkel gombolyítják le a gubót, hernyóselyemhez készítenek fonalat.) Az idei határidejű beruházások némelyike viszont vontatottan halad. Például a pécsi építő-, és építőanyagipari főiskoláé. Az előirányzott 130 millió forintos költségből 1968—69-ben csupán 51 milliót használtak fel. Mégis remélhető, hogy az idén elkészül, hiszen önmagának építi az építőipar. Az ez évi nyolc egyedi nagyberuházás mindegyike rendkívül fontos. Megkezdik a Barátság II. kőolajvezeték építését, de az előirányzott több mint egymilliárd forint beruházási költségből az év folyamán csupán 60 milliót használnak fel. 1976-ban kell elkészülnie a vezetéknek, amely attól kezdve évente 10 millió tonna kőolajat szállít a Szovjetunióból. 1972-ben kell elkészülnie a sajószentpéteri öblösüveggyárnak, amely tulajdonképpen a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés járulékos beruházásának mondható, miután palackokat és befőttes üvegeket fog előállítani. Az utóbbi esztendők nagyszabású szőlőtelepítései fokozatosan termőre fordulnak, jövőre közepes termés esetén is 1 millió hektoliternél több borexportra számíthatunk. Ehhez pedig palack kell, mert hordósborként még a legfinomabb márkás nedűt is csak kommersz áruként vásárolja a külföld. Gazdaságosabb tehát — különösen a nemesebb fajtákat — palackozva exportálni. Sok, különböző gyümölcsfát is telepítettek az elmúlt években, fellendült a zöldségtermesztés, jelentősen fejlődött konzerviparunk kapacitása. Nagy mennyiségű üvegre van szükség éppen ezért, mert külföldön a dobozosnál szívesebben veszik a látható árut. Az új gyárban előállított évi 60 000 tonna öblösüveg előreláthatólag fedezi a szükségletet Járulékos beruházásnak mondható a mohácsi farostlemezgyár új üzemének építése is, 400 millió forint költséggel. Sok lombos fát telepítettek a közelmúltban, rövidesen elkezdik az új erdők fáinak kitermelését, gondoskodni kell feldolgozásukról. Ezért van szükség az 1973-ra megépülő új üzemre. A mezőgazdaság számára nagy jelentőségű a nyolcmilliárd költségelőirányzattal 1974-ig épülő új péti műtrágyagyár. Elkészülte után évente 890 000 tonna kettős műtrágyát és 308 000 mészamonsalétromot állít elő, amelynek értéke 45—50 millió dollár. Bármennyire is szükséges, ilyen értékű műtrágyát aligha lenne képes az ország évről évre importálni. Megkezdik Nyergesújfalun a Viscosa Gyár poliakrylnitril ellőállító üzemének 810 milliós építkezését. 1972-től kezdve itt évente 4500 tonna műszálat gyártanak, mégpedig kooperációban egy osztrák céggel, annak gyártási eljárása szerint és nyersanyagából. Ezáltal jelentősen csökken a műszálbehozatal, minőségileg pedig a hazai felveheti a versenyt az eddigi importált műanyaggal. Szem előtt a realitás A kormány ipartelepítési politikáján alapul a Nyíregyházán épülő hullámpapír üzem. 1972-ben kell elkészülnie. Jelentősége nemcsak az, hogy ezt a csomagoláshoz fontos papírfélét ezentúl nem kell importálnunk, hanem az is, hogy új munkaalkalmakat teremt Szabolcsban. Budapesten megindul a Batthyány tér rendezése, 1973-ra alakul ki az ide tervezett forgalmi gócpont. A metró megnyitása után a szentendrei HÉV és több autóbuszvonal végállomása kerül erre a térre. Végül megkezdődik ebben az évben a metró észak-déli vonalának építése is. A teljes terv 8,3 milliárdot irányoz elő erre a célra, de ebből az idén mindössze 55 milliót használnak fel. A nyolc állami egyedi nagyberuházásra előirányzott, csaknem 20 milliárd forintból 1970-re 726 millió forint felhasználását írja elő a terv. Ebből az összegből 350 milliót fordítanak kifejezetten építkezésre. A kezdődő nagy beruházások kerete tehát erősen leszűkített. Azért ilyen mérsékelt, mert a kormány erős elhatározása, hogy véget vet a beruházások költségtöbbletet előidéző elhúzódásának. A tervezésnél, mérlegelve az építőipari munkaerőhelyzetet és anyagellátottságot, ragaszkodik a realitás megszabta lehetőségekhez. Ezért az 1971-ben, 72-ben meginduló beruházások körülbelül az idei mércéhez igazodnak és csak később, fokozatosan növekszik a nagyberuházások száma, s a rájuk fordított összeg. SZOKOLY ENDRE Beruházások Az idei legnagyobbak Áthúzódás 1969-ről Gyár, metró, olajvezeték építik a kőolajvezetéket Mindegyike rendkívül fontos MAGYARORSZÁG WH 1970/5