Magyarország, 1973. július-december (10. évfolyam, 26-52. szám)
1973-07-01 / 26. szám
MAGYARORSZÁG szerkesztőségébe is érkeznek olyan levelek, amelyeknek feladói az iránt érdeklődnek, hogyan lehet valaki ma újságíró? A nyár elején, az iskolaév végén ez természetes is, ismétlődő is: szülők és gyermekeik egyforma gondja a pályaválasztás. (Néha-néha még egyetemi felvétel-ügyben is kérnek tőlünk egyesek segítséget, protekciót, közbenjárást, mondanunk sem kell, hogy ilyesmivel nem tudunk s nem akarunk szolgálni !) Az újságíró pálya ha nem is tartozik a legfelkapottabbak közé, eléggé divatosnak, keresettnek mondható, ezt tudjuk leszűrni az érdeklődésekből. Szerkesztőségünk egyik tagjának külön is, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége felvételi bizottsága tagjaként is van erről némi tapasztalata. Ma már főiskolai végzettséget kívánnak a pályakezdőktől. (Jó sportújságíró természetesen elsősorban abból lesz, aki elvégezte a Testnevelési Főiskolát, a külpolitikusnak hasznos a közgazdaság-tudományi egyetemen szerzett sok ismeret, agrármérnöki diploma birtokában a mezőgazdaságról is jobban, alaposabban írhat az újságíró ...) Csak egészen kivételes tehetség jelentkezésekor lehet eltekintenie a MUOSZ felvételi bizottságának ettől a követelménytől, s akkor sem a kétéves újságíró-iskola lesz a kezdő kolléga utolsó iskolája, hiszen tartozik esti vagy levelező tagozaton főiskolai végzettségét később megsze A pályakezdő először egy szerkesztőségben kóstol bele az újságíró munkába. Egy évet kell eltöltenie, utána áll a felvételi bizottság elé, amely aztán vagy 50 tesztkérdésre vár tőle feleletet, amely elbírálja írásbeli dolgozatát, azaz a helyszínen írott cikkét, és amely a végén elbeszélget vele, kifaggatja céljai és indítékai felől. Természetes, hogy elsősorban napilapnál (Budapesten vagy vidéken) és üzemi lapnál ismerkedhet meg egy fiatalember az újságírás gyakorlati elemeivel. Lapunk nem alkalmaz gyakornokot, mivel a mi munkánk jellege más: nálunk tulajdonképpen mindenki inkább szerkeszt ... Az újságíróképzés gondjai az egész világsajtót foglalkoztatják. Többek között erről is szó esett azon a nemzetközi (európai) újságíró-tanácskozáson, amelyet az olasz szövetség rendezett, s amelyről a beszámolót olvasóink a 10. oldalon találják. A magyar tapasztalatokról is hallhattak a 20 országból egybesereglett részvevők. S mintegy a nápolyi-capri-i tanácskozás folytatásaként Budapesten volt nemzetközi tapasztalatcsere e tárgyban. Ahány ház, annyi szokás, ahány ország, annyiféleképp formálják a jövő újságíróját: hol egyetemen, hol szakmai iskolákon. MAGYARORSZÁG már kész embereket kér és vár. Persze mindenki volt egyszer kezdő is. A magunk részéről segítjük is, támogatjuk a fiatal tehetségeket. ___________ | Álláspontunk Felelősségtudat „Valamennyien, akik ide érkeztünk, készek vagyunk azon fáradozni, hogy a tárgyalások igazolják népeink reményeit és szolgálják minden ember békés jövőjének érdekeit.” „A tárgyalások alapján úgy gondolom, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok alapvető megjavításának hívei derűlátóan nézhetnek a jövő elé.” Leonyid Brezsnyevnek a csaknem kilencnapos egyesült államokbeli látogatás kezdetén és végén tett kijelentései — így együtt olvasva — adják a leghitelesebb kommentárt a szovjet— amerikai csúcstalálkozóhoz. Kicsendül belőlük az elégedettség érzése, amelyet a tárgyalások eredményei táplálnak. Ezeket az eredményeket persze nemcsak a megkötött egyezmények számában mérhetjük. Igaz, a zsúfolt megbeszélésekkel teli látogatásnak szinte minden napjára jutott egy-egy megállapodás. Ez a szovjet—amerikai kapcsolatok rendkívüli módon és jó irányban felgyorsult mozgását tanúsítja. De talán mégsem szabad megrekedni a látogatás számadatainál, a tárgyalással töltött órák, az aláírt megállapodások mennyiségénél. Annál inkább sem, mert a csúcstalálkozó minőségi változásokat hozott a két ország kapcsolataiban, s ezen keresztül a nemzetközi helyzetben. Természetesen nem abban az értelemben, hogy egy csapásra megszűntek volna az alapvető érdekellentétek a szocializmus és a kapitalizmus nagyhatalma között vagy a világra ráköszöntött volna a teljes béke napja. Továbbra sincs semmi okunk illúziókat táplálni a monopoltőke politikáját képviselő Nixon, az amerikai nagyhatalmi politika és általában az imperializmus iránt. Számításba kell vennünk — Brezsnyev szavaival élve — „a hidegháború tehetetlenségi nyomatékot, valamint a nemzetközi ügyekre és az emberek gondolkodásmódjára gyakorolt utóhatásait”. Nyilvánvaló, hogy ugyanahhoz az eredményhez — a közös közleményben lefektetett konstruktív együttműködési programhoz — más-más úton jutott el a Szovjetunió és az Egyesült Államok. A Szovjetunió a szocialista külpolitika szilárd elveinek következetes érvényre juttatásával, a békés egymás mellett élés politikájának határozott képviseletével haladt előre. Az Egyesült Államokat a világhelyzet realitásai, a belső és külső erőviszonyok, az amerikai nép jól felfogott érdekei térítették az új útra. E tekintetben igen biztató, hogy a szovjet—amerikai tárgyalásokon mindkét fél az egyetemes béke sorsáért, a háború elhárításáért rájuk háruló különleges felelősségből indult ki. Ezt tükrözi a közös elhatározás: további nagyszabású lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a maximális stabilitást biztosítsák kapcsolataiknak, és a népeik közötti barátság és együttműködés fejlődését a nemzetközi béke állandó tényezőjévé alakítsák. S máris szemünk elé tűnik a tavalyi és az idei szovjet— amerikai csúcstalálkozó eredményeként kirajzolódó, egyik minőségi változás: „Sikeresen megvalósul — olvashatjuk a közös közleményben — a szovjet—amerikai kapcsolatok átszervezésének folyamata a békés egymás mellett élés és az egyenlő biztonság alapján.” Hasonlóképpen a nemzetközi helyzet új vonása, hogy a két legerősebb hatalom megállapodott a hadászati fegyverzet korlátozására vonatkozó új, átfogóbb és lényegesen hosszabb lejáratú egyezmény előkészítése érdekében végzett további munka alapelveiben. Ez pedig azt jelenti, hogy a politikai enyhülés kiegészül a katonai enyhüléssel. Ezeket az átalakulásokat — bár önmagukban is jelentősek — nem szemlélhetjük elszigetelten, hanem csak mint — Brezsnyevet idézve — „a nemzetközi légkör alapvető megjavulása átfogó folyamatának szerves, méghozzá rendkívül fontos részét”. A nemzetközi légkör megjavításában pedig az egész szocialista közösség bel- és külpolitikája meghatározó szerepet játszott. Ez az összefüggés is magyarázza, hogy a szocialista országok mélységesen érdekeltek a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásában s ezen keresztül a nemzetközi feszültség enyhítésében. Tudatában vannak annak, hogy ez a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista mozgalom még egységesebb és összehangoltabb fellépését követeli a nemzetközi küzdőtéren. Ennek jegyében a kelet-nyugati érintkezés aktivizálódása mellett rendkívül megélénkültek a szocialista szövetségesek, a testvérpártok legfelsőbb szintű kapcsolatai is, beleértve Brezsnyev és az USA Kommunista Pártja vezetőinek megbeszéléseit is. A szocialista külpolitika egyértelmű törekvése — s ezért a legtöbbet a Szovjetunió teszi —, megnyerni a békét. Az adott történelmi pillanat valóban a legalkalmasabb e célkitűzés emlegetésére és megvalósítására. MAGYARORSZÁG politikai és társadalmi hetilap Szerkezt: DR. PÁLFY JÓZSEF főszerkesztő GARDOS MIKLÓS h. főszerkesztő Szerkesztőség: Bános Tibor (kultúra), Gellért Gábor (politikai sorozatok), Gömöri Endre (nemzetközi politika), Körmend, István (katonapolitika), dr. Novobáczky Sándor (hazai élet), Nyárády Gábor (tudomány), Nyerges Ágnes (olvasószerkesztő), Várkonyi Endre (főmunkatárs) Budapest, Vili., Gyulai Pál u. 14. Telefon: 137-460 Postacím: 1396 Budapest, Pf.: 634. Külföldi tudósítók: BÉCS: Oltványi Ottó, BELGRÁD: Nyárád Róbert, BERLIN: Dr. Pincési Pál, BONN: Bochkor Jenő, BUKAREST: Marton László, HAVANNA: Király Ferenc, LONDON: Patak Károly, MOSZKVA: Bokor Pál, BRÜSSZEL, PÁRIZS: Dr. Dobsa János, PEKING: Baracs Dénes, PRÁGA: Flesch István, ROMA: Magyar Péter, SZÓFIA: Nagy Károly, VARSÓ: Márkus Gyula, WASHINGTON: Köves Tibor az MTI állandó külföldi tudósítói Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal. Levélcím: 1959 Budapest Vill., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100, 142-220 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor tér 1.) Előfizetési díj: 1 hónapra 12,- Ft, negyed évre 36,- Ft, fél évre 72,- Ft, egész évre 144,- Ft 73.2340/2-26. Zrínyi Nyomda, Budapest F. v.: Bolgár Imre vezérigazgató Index: 25 606 Lapunk a Szovjetunióban, NDK-ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban megrendelhető a helyi postahivataloknál, más országokban a „KULTÚRA" Külkereskedelmi Vállalatnál (Budapest 62, P. O. B. 149) vagy a következő elmeken: ANGLIA: THE DANUBIA BOOK COMPANY 78, Shaftesbury Avenue LONDON WIV 7 DG; AUSZTRÁLIA: COSMOS BOOKSHOP 145 Roland St. St. KILDA, Vic. 3182.; READ AND CO. 694-696 George St. SYDNEY NSW 2000.; AUSZTRIA: GLOBUS. Vertrieb ausländischer Zeitschriften (VAZ) Höchstedtplatz 3, A-1200 WIEN; Rudolf NOVAK GmbH, Postfach 739. (Köllnerhofgasse 4.) A-1011 WIEN I., BELGIUM: DU MONDE ENTIER S. A. Rue du Midim 162 1000 BRUXELLES, LA CENTRE DE LA CAMBRE, Jékei Elemér 31, rue G. et. J. Martin BRUXELLES 15., BRAZÍLIA: LIVRARIA BRODY LTDA. Caiza Postal 6366 SAO PAULO, LIVRARIA D. LANDY Cairo Postal 7943 SAO PAULO, DANIA: HUNNIA BOOKS AND MUSIC Lange mosevel 37, BAGSVAERD, FINNORSZAG: AKATEEMINEN KIRJAK4UPPA Keskuskatu 2. HELSINKI10.; FRANCIAORSZÁG: SOCIETE BALATON 12. Rue de la Grange Bateliere PARIS 9.; HOLLANDIA: CLUB OUALITON Prinsenstraat 26. AMSTERDAM: LIBREX AGENTUREN Pallieterstr. 57. AMSTERVEEN; IZRAEL: ALEXANDER FISCHER R. H. Strauss 3. JERUSALEM: GONDOS SÁNDOR Herzl 16. Bét Hakranot HAiFA; HADASH KÖLCSÖN KÖNYVTÁR Nesz Ciona u. 4. TEL-AVIV (Kod No. 63904); JUGOSZLÁVIA: FORUM Vojvode Misica bro 11. NOVI SAD KANADA: DELIBAB FILM AND RECORD STUDIO 19. Prince Arthur Street West MONTREAL 130. P. Q.; PANNÓNIA BOOKS 2 Spadina Road TORONTO 179. Ont. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG: Dr. GEORGES MILOTAY Elbe Str. 73. 7 STUTTGART - Münster; ÚJVÁRY-GRIFF Pain breitenskr. 4/0 8022 GRUNWALD , München; NORVÉGIA: TAMMCAMMERMEYER Karl Johanngt 41/43 OSLO 1.; OLASZORSZÁG: Al. ANDREI LAZAR Via Monte Delle Gioie, 24 00199 ROMA; SVÉDORSZÁG: A. B. NORDISKA BOKHANDELN Drottninggatan 7-9. 10110 STOCKHOLM 5.: A. B. SANDBERGS BOKHANDEL Sturegatan 8. 114 37 STOCKHOLM 5.: SVÁJC: METROPOLITAN VERLAG Teichweg 16. CH-4142 MUNCHENSTEIN, USA: CENTER OF HUNGARIAN LITERATURE, Inc. 1538 Second Avenue NEW YORK, N. Y. 10028. HUNGARIAN BOOKS AND RECORDS 11802 Buckeye Rood CLEVELAND. Ohio ,ISO: VENEZUELA: LUIS TARCSAY Apartado: 50 892 CARACAS MAGYARORSZÁG 1973/26. (492.) számának képei az MTI Külföldi Képszolgálat, az MTI fotó, valamint Kékesdy Károly (24. oldal), Esztergály Keve (32. oldal) felvétele és Puszta Péter (25. oldal), továbbá Szepes Béla (28. oldal) rajza.