Magyarország, 1982. július-december (19. évfolyam, 27-52. szám)
1982-07-04 / 27. szám
ígA MAGYARORSZÁG munkatársaiközött is nagy izgalom övezi a spanyolországi labdarúgó-világbajnokság eseményeit. Régi szokásunkhoz híven a Mundial megkezdése előtt megszerveztük a házi totót. Mindenki megadta tippjét az első forduló mérkőzéseire, és kifizette azt a csekélyke összeget, amelyet majd a nyertes zsebelhet be. (Reméljük, e sorainkat a pénzügyi körök nem tekintik tiltott szerencsejáték bizonyítékainak.) Hogy ki nyert, arról e helyütt ne essék szó, nem akarunk senkit név szerint népszerűsíteni. Annyit azért elárulhatunk, hogy ezúttal sem dőlt meg a régi igazság: a futball iránt nem csupán rajongók, hanem többé-kevésbé hozzáértők is túlnyomórészt a „vert mezőnyben" végeztek, igazolva, hogy ebben a játékban sokkal többet ér a szerencse, mint a szakértelem ... Ezt a rövid bevezetést arra szántuk, hogy kollégáink játékos fogadó kedvét tanúsítsuk, amiről azután áttérhetünk voltaképpeni mondandónkra: olvasóink fogadásaira. Hogy ilyen van, azt onnan tudjuk: alig telik el nap, hogy ne kapnánk telefonhívást ismeretlen olvasóktól, döntsük el, kinek van igaza az általuk kötött fogadásban. No, itt persze már nem a Mundialról van szó, hanem mindenekelőtt külpolitikai kérdésekről. A napokban izgatott férfi hang kereste külpolitikai rovatunkat, mondanánk meg, hogy Svédországban konzervatív vagy szociáldemokrata kormány van-e hatalmon. Miután a választ megadtuk, a telefonáló még egy kérdéssel állott elő: közöljük ezt a válaszunkat azzal a személylyel is, akinek átadja a kagylót. Megtettük. Úgy látszik, a vesztes fél nem nyugodott meg addig, amíg nem a saját fülével hallja, hogy a jelenlegi svéd kormány polgári irányzatú. Ez csupán egy példa volt. De kérdezték már tőlünk a fogadóolvasók azt is, hogy hány esztendős a marokkói király, mikor volt francia gyarmat Szíria, milyen párt tagja az osztrák államelnök. Hogy csak néhányat említsünk. A kérdések hallatán az egyik szemünk sír, a másik nevet, örülünk annak, hogy olvasóink ilyen aprólékosan érdeklődnek a világ dolgai iránt, de sajnáljuk, hogy sokszor csalódást kell nekik okoznunk. A dolog ugyanis úgy áll, hogy szerkesztőségünkben - a főszerkesztőn és helyettesén kívül - mindössze két, külpolitikával foglalkozó munkatárs van, akik nyakig merülnek a napi munkába, és alig van idejük fogadások eldöntésére, különösen, ha a kérdésekre nem kapásból adhatnak választ, hanem még utána is kell nézniük. Mert őszintén szólva azt még csak tudjuk, hogy milyen színezetű a svéd kormány, azt is, hogy az osztrák államelnök pártonkívüli, de hogy Szíria mikor volt francia gyarmat és hogy hány éves a marokkói király, azt csak akkor mondhatjuk meg, ha felhívnánk például lexikális adatok számontartására jobban berendezkedett Magyar Távirati Irodát. Tartunk azonban tőle, hogy ott sincs elég idő fogadások eldöntésére. __________________ Álláspontunk Hosszabb távon Egyetlen szerény mondat a több száz szavas közleményben: „A nem rubelelszámolású forgalomban — az előreláthatónál is nagyobb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81- ben az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki.” A Központi Bizottság e megállapítása mögött egyáltalán nem szerény, hanem nagyon is jelentős tények sorakoznak. 1979 és 1981 között több mint 16 százalékkal nőtt az export mennyisége általában, az említett viszonylatban pedig még ennél is nagyobb arányban. Mindez együtt járt az import mérséklésével. Az ár- és szabályozó rendszer a vállalatok számára jobban közvetítette a nemzetközi piac értékítéletét, a növekvő követelményeket. Mindenki, aki bármilyen szinten és területen is tett valamit ezekért az eredményekért, a jogos elégedettség hangján szólhat a gazdaság teljesítményéről. De nincs helye az önelégültségnek, mert — a Központi Bizottság helyzetértékelése szerint — „a nemzetközi gazdasági körülmények a korábbinál is nehezebbé váltak, az értékesítési lehetőségek és a pénzügyi feltételek tovább romlottak.” A külgazdasági egyensúly elérése és stabilizálása tehát belátható ideig gazdasági munkánk kiemelt feladata marad. Most azonban nem két-három évre szóló és a viszonylag könnyebben mozgósítható tartalékok kiaknázása révén elérhető egyensúlyjavulásról van szó. Bár — miként a bevezetőben hangsúlyoztuk — az eddigi eredmények sem lebecsülendők, terveink megvalósítása a gazdálkodásban tartós teljesítménynövekedést igényel, vagyis minőségi változásokat, amelyek megszilárdíthatják a kedvező tendenciákat. Hosszabb távon ez csak a termelési szerkezet korszerűsítésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a gazdálkodás hatásfokának növelésével érhető el. „Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig az import emelkedését hosszú távon is meghaladja” — olvashatjuk a Központi Bizottság közleményében. Ha arra a kérdésre keresünk választ, hogyan, a tervezők válasza így szól: tartós hatásokra törekedve. Ezeket pedig a termelésben lehet és kell kiváltani. Úgy például, hogy jelentősen növelik a gazdaságos, versenyképes export mennyiségét és részarányát, az importot pedig az ésszerű, takarékos felhasználás útján csökkentik, ügyelve arra, hogy ne gátolja a műszaki fejlődést. Ezek persze, nem máról holnapra elérhető célok. De cselekedni már ma kell, hogy holnap rátérhessünk a külgazdasági egyensúly tartós javításának útjára. // Örüröm Igazán elégedettek lehetünk: a világűr meghódítását célzó újabb nagyszerű tettek tanúi vagyunk. Vendégfogadó űrszállodaként kering a Kozmoszban a Szaljut—7 űrállomás. Néhány napja kapcsolódott hozzá a Szojuz T—6 űrhajó, amely a világ első szovjet—francia űrexpedícióját repítette a Föld körül száguldó laboratóriumba. Már negyedik útjára emelkedett a magasba a Columbia nevű amerikai űrrepülőgép. A világűr eseményei tehát örömet szereznek nekünk. Sajnos nemcsak azt. Az Egyesült Államok a napokban jelentette be, hogy űrparancsnokságot állít fel az űrhadviselésre való felkészülés irányítására. S erre éppen akkor szánta el magát a Pentagon, amikor az ENSZ tagállamai a világszervezet közgyűlésének rendkívüli ülésszakán a leszerelésről tárgyalnak. De jogos aggodalmat kelt az a Washingtonban nem is titkolt tény, hogy a Columbia negyedik útja egyben az USA világűrbeli katonai programjának kezdete. Rakománya „titkos katonai misszió” teljesítését teszi lehetővé. Nincs olyan józan gondolkodású ember, aki ne irtózna az űrben, illetve az űrből vívott háborúnak már a feltételezésétől is. S ne támogatná a szovjet űrkutatók törekvéseit a békés Kozmosz biztosítására. Erre vonatkozóan sok-sok szovjet javaslat született. A Szovjetunió már 1958-ban kezdeményezte, hogy az ENSZ keretében hozzák létre a békés célú űrkutatás nemzetközi együttműködési és fejlesztési szervezetét. Ennek a felfogásnak felel meg a Szaljutokon és a Szojuzokon folyó kutatómunka is, amely már eddig is rengeteg értékes tapasztalattal, felfedezéssel gazdagította az embert gyógyító-építő-gazdagító „földi” tudományt. Riasztó ellenpéldája ennek, hogy az Egyesült Államokban meggyorsították a lézerfegyverek kifejlesztését, amelyet a Shuttle típusú űrrepülőgépek fedélzetén akarnak elhelyezni. A hírek szerint a következő öt évben az amerikai légierő 8,5 milliárd dollárt költ a katonai űrprogramra. Jó hírekkel kezdtük kozmoszkrónikánkat. S az amerikai űrfegyverkezés szomorú híréig jutottunk. Úgy látszik, földönégen egyaránt igaz a közmondás, amelyet stílusosan így idézhetünk: nincsen űröröm űrüröm nélkül. ------------------------------------- A MAGYARORSZÁG szerkesztőségének belső munkatársai: Veszprémi Miklós (olvasószerkesztő) Gömöri Endre (nemzetközi politika) Dr. Novobáczky Sándor (belpolitika) Nyárády Gábor (tudomány) Bános Tibor (kultúra) Várkonyi Endre (főmunkatárs; levelezés) Alaksza Tamás (tördelőszerkesztő; „Öt világrész száz lapjából") Bedecs Éva (nő- és családrovat) Oltványi Tamás (ifjúságpolitika; sport) Lapunk külföldi munkatársai, a Magyar Távirati Iroda külföldi tudósítói: Aczél Endre (London) Bochkor Jenő (Berlin) Bokor Pál (Washington) Dr. Dobsa János (Párizs) Flesch István (Tokió) Follinus Könyves János (Bonn) Kelemen István (Varsó) Király Ernő (Róma) Kis Csaba (Moszkva) Lehel Miklós (Madrid) Magyar Péter (Brüsszel) Márkus Gyula (Belgrád) Oltványi Ottó (Bukarest) Dr. Pék Miklós (Szófia) Rákos György (Kairó) Sarkadi Kovács Ferenc (Peking) Sebestyén Tibor (Prága) E számunk képeit az MTI Fotó, az MTI Külföldi Képszolgálata, valamint Gönczy János (25. oldal) és Füst György (32. oldal) készítette. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlap Irodánál (KHI Budapest V., József nádor tér 1., 1900) személyesen, vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Postacím: Posta Központi Hírlap Iroda, Budapest 1900. A lap előfizetési dija egy hónapra 20,— Ft, negyed évre 60,— Ft, fél évre 120,- Ft, egész évre 240,— Ft. Lapunk a Szovjetunióban, az NDK- ban, Csehszlovákiában, Romániában, Bulgáriában, Lengyelországban a helyi postahivatalokban rendelhető meg. Külföldi terjesztőnk a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat (H-1389 Budapest Postafiók 149.) Lapunk a következő címeken rendelhető meg: ANGLIA: The Danubia Book Company, 58 Chatsworth Road, London NW 2 4DD; AUSZTRÁLIA: Cosmos Book And Record Shop, 145 Ackland St. Kildo Vic. 3182, Globe and Co. 694-696 George St. Sydney, NSW 2000; AUSZTRIA: LIBRO-DISCO Ungarische Bücher und Schallplatten aus Wien, Domgasse 8, A—1010 Wien; BELGIUM: „Du Mond Entier" S. A. Rue du Midi 162, B-1000 Bruxelles; BRAZÍLIA: Livraria D. Landy Ltda, Rual de Abril, 01000 Sao Paulo; KANADA: Délibáb Film and Record Studio 19. Prince Arthur Street West Montreal P. Q. H2X 154, Pannónia Books P. O. Box 1017, Postal Station „B" Toronto, Ont. M5T 2T8, Hungarian Ikka and Travel Service 1234 Granville Street, Vancouver 2, B. C. VGZ IM, DÁNIA: Hunnia Books and Music, Norrebrogade 182 s. tv. Kobenhavn, NSZK: Újváry—Griff Titurelstr. 2, 8000 München 81; Kubon und Sagner 8000 München 34, Postfach 68; Musica Hungarica Rumannstr. 4, 8 München 40 FINNORSZÁG: Akateeminen Kirjakauppa, Keskuskatu 2, SF 00100 Helsinki 10; FRANCIAORSZÁG: Societe Balaton 12, Rue de la Grande—Bateliere 75009; HOLLANDIA: Club Qualiton, Prinsenstraat 26, Amsterdam; IZRAEL: Hadash kölcsönkönyvtár, Nesz Ciona u. 4. Tel Aviv: Gondos Sándor, Haifa, Herzl 10, Beth Hakranot; NORVÉGIA: A/S Narvesens Litteratur Treneste, P. O. Box 6140 Etterstad, Oslo 6; SVÁJC: Magda Szerday, Teichweg 16. 4142 Münchenstein; SVÉDORSZÁG: Almqvist and Wikseil Färlag P. O. Box. 62. S-10120 Stockholm; USA: Center of Hungarian Literature 4418 16th Avenue Brooklyn, N. Y. 11204; Mr. Sándor Püski c/o Corvin 1590 2nd Avenue New York N. Y. 10028, VENEZUELA , Louis Tarcsay, Calle Iglesia ed Villoria Apt. 21, 105. C. 24, Caracas, JUGOSZLÁVIA: Forum, Vojvode Misica broj 1. 21000 Novi Sad. Amennyiben a megrendelés a KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalatnál (H.1339 Budapest, Pf. 149) történik, az előfizetési díj átutalható a Magyar Nemzeti Bankhoz (H/1850 Budapest), a KULTÚRA 024/7 számú számlájára. |