Magyarország, 1986. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-14 / 37. szám
Nincs annál megalázóbb, mint egy férfi alá kerülni, soha " többé nem akarok ilyen utálatos helyzetet átélni” — vallotta egy 17 éves lány, aki úgy tűnik, végleg hátat fordított a másik nemnek, s lassan fél éve él együtt hasonló korú barátnőjével. Választása zavarbaejtő, mert eltér a normálistól, véleménye azonban csöppet sem rendhagyó. Még akkor sem, ha tudjuk, néhány keserű tapasztalat önmagában soha nem vezet a homoszexualitás kialakulásához. Ám a férfiak gyakori szexuális műveletlensége, önzése és durvasága erőteljesen hozzájárulhat ahhoz, hogy egy fiatal lány a nemisége vakvágányára tévedjen. A köztudat hajlamos arra, hogy a „hormonok üzenetéből” vagy a fiatalok szabadabb erkölcsi normáiból eredeztesse az előforduló kisiklásokat. A homoszexualitás biológiai hátteréről a szakemberek még ma is vitatkoznak, ám abban szinte valamennyien egyetértenek, hogy a hagyományos morállal ellenkező, többnyire demonstratív jellegű megnyilvánulások olykor a serdülők nemiséggel kapcsolatos problémáit, félelmeit és szorongásait fedik. A félresiklott szexuális fejlődésformák elterjedésének — írja Buda Béla „A szexualitás modern elmélete” című könyvében — a szexuális éréssel és személyiségfejlődéssel szorosan összefonódó pszichológiai és szociológiai tényezők háttérbe szorítása kedvez leginkább. A csábítás trükkje A valódi okok ugyanis jobbára a családi környezetben, a nemiségellenes nevelésben gyökerezhetnek. A szexualitást titokzatossággal körülölelő merev, büntető nevelési módszerek, a szemérem álarcába burkolt tiltások vagy a túlzott szülői féltés, az anyai pátyolgatás terelik a leghatékonyabban a serdülőket a nem kívánt szexuális viselkedés irányába. Az érzelemszegény családi környezet éppúgy kedvez a homoszexualitás kialakulásának, mint a szüntelen gondoskodás, a gúzsbakötő szülői szeretet. A gyermekkori szexualitás elfojtása, a sok indokolatlan tilalom a várttal épp ellentétes hatást kelt a nemi késztetéseikkel küszködő serdülőkben. A másik nemmel nehezen, vagy sehogysem tudnak kapcsolatot teremteni, mert a vágy és a közeledés szorongással és félelemmel, gátlással párosul. Mindez megteremti annak lehetőségét, hogy az azonos neműekkel való barátkozás, esetleg ártatlannak induló játék közben érje őket erotikus inger. Ha a nemi érés e kritikus és fogékony periódusában az izgalommal, feszültséggel, esetleg kielégüléssel — legtöbbször kölcsönös onániával — járó élmény ismétlődik, akkor a kapcsolat e formája és módja oly erősen, reflexszerűen rögzülhet, hogy a fiatalkorú egyre rendszeresebben és hevesebben kezd ragaszkodni az effajta kielégüléshez, s megindul a homoszexualitás fejlődésmenete. A tizenéves fiatalok között kialakuló tartós homoszexuális kapcsolat viszonylag ritka. A fiúk esetében gyakoribb, hogy az első élményt idősebb s tapasztalt fiú partnerral élik át. Ez történt azzal a ma már 18 éves fiúval is, aki alig 15 évesen ismerkedett meg a homoszexuális csábítással. Szülei még gyermekkorában elváltak, anyja sűrűn váltogatta partnereit, s így nevelésével a nagymama, s mint később kiderült, a velük együtt élő unokabátyja törődött, ő vette rá, viseltette el vele először a homoszexualitás szelíd, csak a simogatásig terjedő formáját. Mivel a fiú szinte gyermekien ragaszkodott a nála néhány évvel idősebb fiatalemberhez, több alkalom múltán maga is szívesen vett részt az intim együttlétekben. A helyzet mind „melegebbé” vált, homoszexuális kapcsolatuk pedig rendszeressé. Egészséges fejlődés esetén a kíváncsiságból vagy csábításból fakadó homoszexuális élmény önmagában nem elegendő, hogy maradandó változást okozzon a serdülő nemi életében. A zavaró tényezők sora azonban eltávolíthat a heteroszexualitástól, s torzulásokat okozhat. Egy 16 éves fiú édesanyja halála után nevelőotthonba került, ahol idősebb társai megerőszakolták. Mivel megfenyegették, titokban tartotta a történteket. A megrázó erejű élményt követően a nevelőotthon egyik gyermekfelügyelője homoszexuális csábításának esett áldozatul, aki, hogy könnyebben magához köthesse, kábítószerre is rászoktatta. Az egyenlőtlen viszony azonban rövidesen önnön ellentétébe fordult. Bár az esetre akkor nem derült fény, a gyermekfelügyelőnek — más vétségek miatt — rövidesen el kellett távoznia az intézetből. Az időközben narkomániássá vált fiú felkereste új munkahelyén, s közel egy évig most már ő zsarolta, ha nem kapja meg a szükséges drogot, leleplezi. A fiú, bár továbbra is részt vett homoszexuális kapcsolatokban, az alkalmakat inkább csak kihasználta, a másik nemmel való együttlétre képesnek és érzékenynek tartotta magát. A fiúk azonos neműek iránti érdeklődésének bár sokféle változata van, a variációk többségére az jellemző, hogy a partnerek nem egyenrangúak, s a kétszemélyes hierarchiában hosszabb-rövidebb ideig a fiatalabb a kiszolgáltatottabb. Ugyanakkor jóval több veszélyforrással — féltékenységgel, zsarolással, kábítószer-fogyasztással, esetleg bűnözéssel — terhesek ezek a viszonyok, mint a ritkább, lányok közötti homoszexualitás. A szexuálisan korlátozó környezet, a másik nemmel szemben kialakított gátlás jelentős szerepet játszik a lányok nemi identitásának, azonosságtudatának megsérülésében is. Bár a felettük őrködő hagyományos nevelés a másik nemtől való illő tartózkodást véli kívánatosnak, ugyanakkor erősebben kapcsolódik e folyamat a nemüknek megfelelő szerep kialakításához is. A szexuális vágyak kioltása és fékentartása elsősorban frigiditást idéz elő, s csak ritkán vezet serdülőkorban rögzülő homoszexualitáshoz. Az esetek többségében a férfiak okozta lelki sérülések váltják ki az azonos neműek iránti vonzódást. Az örömtelennek, sőt megalázónak érzett nemi élet, a férfiak nyers s tapintatlan szexuális viselkedése, kulturálatlansága érleli a nők homoszexuális késztetését. Leszbosz és szégyen Jól érzékelteti ezt a folyamatot annak a 17 éves lánynak az esete, aki erőszakos és durva élmények hatására undorodott meg a férfiaktól. 16 éves koráig apjával élt egy lakásban, aki szigorúan eltiltotta őt a válás után kicsa-pongó s rendezetlen életet folytató anyjától. A kevés szeretettel, annál több szigorral nevelt fiatal lány ennek ellenére vonzódott anyjához, mert sajnálta, s együtt érzett vele, ugyanakkor apját megvetette önzése, gyávasága és kifelé irányuló túlzott tekintélytisztelete miatt. Többször is megszökött otthonról, csavargott. 15 éves korában egy alkalommal három fiú megerőszakolta. A kórházi és pszichiátriai kezelés után egy nála jóval idősebb férfinál keresett menedéket, aki azonban perverz hajlamainak kiélését követően el is hagyta. Az újabb kórházi kezelés alatt szövődött az a szoros érzelmi viszony egy hozzá hasonló korú lánnyal, amely hamarosan leszboszi szerelemmé alakult. Számára ez a testi-lelki közelség feloldódást, lelki biztonságot és önbizalmat adott. Az intim együttlétek ugyanis nemcsak szexuális örömöt okoztak, hanem partnerétől végre megértést, gyengédséget és szeretetet is kapott. A homoszexuális magatartás persze nem feltétlenül válik tartóssá s rögzül egy életre szólóan. Nem ritka, hogy csak hosszabb-rövidebb ideig tartó kényszerű kalandozás a „tribádok éjszakáján”. (Ilyen átmeneti kényszerhelyzet lehet például a katonaság, intézet vagy börtön.) A formálódó kapcsolatot kísérő bűntudat, a „másság” ellenibelső tiltakozás vagy a szerepidegenség gyakran erősebb, mint a késztetés. S a homoszexuális kiruccanás csak átmeneti formája a nemi feszültség levezetésének, később titkolt és felejteni való emlékké szelídül. Belenyugvás helyett Ez történt azzal a 19 éves lánynyal is, aki sorra szakította meg fiúkapcsolatait, mert azok egyike sem nyújtotta számára a kívánt élményt. Egy házibulin, alkoholmámorban került először forró testközelbe barátnőjével. Játékukban egy közös fiú ismerősük is részt vett. Bár a biszexuális estéről az elkövetkező napokban még egymást közt sem beszélgettek, az említettlány néhány hét múlva újra kezdeményezett — most már a feleslegesnek tűnő harmadik nélkül. Csakhogy a második kísérlet már az elején kudarcba fulladt. Képtelenek voltak egymásba feledkezve feloldódni. Bár feltehető, hogy a homoszexuálissá válás biológiai okokra is visszavezethető, e magyarázatformába való belenyugvás helyett fontosabb annak elismerése és tudatosulása, hogy a szexuális zavarok létrejöttében a szűkebb és tágabb környezet, a családi és társadalmi légkör, az érzelmi törődés és a helyes nevelési módszerek hiánya is meghatározó szerepet játszik. A tizenévesek egészséges nemi fejlődésének „akaratlan” korlátozása, a fiatalok, no és a felnőttek kapcsolatteremtő kultúrájának kiforratlansága éppúgy elősegíti a szexuális tévutak létrejöttét, mint az a tény, hogy a köztudat a szexuális érést és személyiségfejlődést még napjainkban is pusztán biológiai eseményként kezeli. A pszichoszexuális fejlődés azonban nem elszigetelt, belső folyamat, hanem a sokféle külső hatás között, gyakran a különböző emberi kapcsolatok kereszttüzében formálódik, bontakozik ki. MEZŐVÁRI gyula Szexualitás Érzéki vakvágány Biológiai háttér Mitől rögzül a homoszexualitás? ! MEGHITT PILLANAT ,EGY MÜNCHENI HOMOSZEXUÁLIS BARBAN Egyre hevesebben kezd ragaszkodni az effajta kielégüléshez 29 MAGYARORSZÁG 1986/37