Magyarország, 1898. november (5. évfolyam, 303-333. szám)
1898-11-01 / 303. szám
a elfogadja, és ehhez a bizalmamhoz hozzá merem kötni az ország sorsát, és elvállalom és megosztom a kormánynyal érte a felelősséget ! Ez tiszta és férfias beszéd lett volna. Ha valaki annyira megy ragaszkodásában a kiegyezéshez, hogy vakon megbízik az utolsó reménysugárban is, akkor meg kell lennie annak a bátorságának is, hogy ezt nyíltan meg is mondja, mert ennek megvolna az a logikai konzekvenciája, hogy ha ez a reménysugár is kialszik, egyrészt társaival együtt átengedjék a tért azoknak, akiknek az események igazat adnak, másrészt maga és társai fejére vonja a megtorlást azokért a károkért, amelyek az országot a vak bizalom fejében elmulasztott intézkedések elmaradása révén érik. Ennek a kijelentésnek elmaradása fölment bennünket attól, hogy a Tisza István gróf tajtékos kifakadásait komolyan vegyük. Komoly számbavételre csak az tarthat igényt, aki elfoglalt pozíciójának minden következményeit férfiasan felvállalja. De aki abból indul ki, hogy minden körülmények között a többség akaratlanak kell teljesülnie, akár megfelel ez a törvénynek és az adott szónak, akár nem, aki tehát így a kérdést csak a hatalom megtartása szempontjából mérlegeli: s az ellen kár az érveket vesztegetni. Az I ellen csak egy eljárás lehetséges: harcz I és harcz minden kimélet nélkül. I Legyen hát nyugodt a gróf úr ő méltósága: az ellenzék, a mint nem lopta eddig, nem fogja lopni ezután sem a napot, hanem tűzzel és vassal hadakozik azok ellen, akik, miután maguk számára lopták a hatalmat, most az osztrák számára meg akarják lopni az országot. Ezt a kijelentést mindenesetre náci, mint egyesek tették, hogy ott bűbájos csodaszörnyetegek vagy angyali teremtmények laknak, vagy pedig hogy a Vénusz egyáltalában lakatlan pusztaság. Ezt az utóbbit mostanság több szaktudós is állítja. Schiaparelli, a nagynevű milánói csillagász ugyanis azt a következtetést vonta le észleleteiből, hogy a Vénusz napja nem tart körülbelül 24 óráig, mint azt régebben szinte általánosan hitték, hanem hogy egyik féltekéjével folytonosan a napnak fordul. Ezt a nézetet megerősítették: Perrotin, Lowell és még többen. Nemrég kaptam meg Barcelonából Eduardo Fontséré kollégám megfigyeléseit, amik a tudományos világban feltűnést keltettek. Ő is a Schiaparelli elméletéhez csatlakozik, mely szerint a Vénusz egyik féltekéjén örökös nappal, a másikon pedig örökös éjjel uralkodnék. Mily csodálatos világ lehet az ottan! Az egyik oldalon, sokkal nagyobb területen, mint a Csendes-óceán, a nap örökösen, szinte mozdulatlanul a láthatár fölött áll. Korongja sokkal nagyobb, mint itten, mert a Vénusz közelebb van a naphoz, mint a föld. Égető heve tehát mindent elperzsel és lehetetlenné teszi az életet. Kiégett, puszta kemencze ez a világ............. A másik féltekére Schiaparelli elmélete szerint sohasem jut el napsugár. Fagyos, borzasztó éjszaka uralkodik ottan, hatalmas jéghegyek tornyosodnak a magasba, óriási glecserek lehelik ki átható hidegségüket. Néhanéha a sarki fény megvilágítja a szolnóki tájképet s a jégtáblákban visszatükröződik az a kísérteties reszkető zöldes-sárga fény. Fönt az égen a csillagok myriádjai ragyognak. Egyik közöttük kiválóan szép, kékes fénye jóval felülmúlja a többi csillagokét. Ez a mi hazánk, a föld. . . . MAG 7AROR&ZAG Budapest, 1898. november kedd 1 megérti Tisza István úr, hisz a szavakat hozzá az ő ugrai szótárából kölcsönöztük. A politikai helyzet — A Magyarország tudósítójától. — Budapest, okt. 31. A képviselőháznak rövid szünetét az ellenzék arra használja fel, hogy a Bánffy-kabinet ellen folytatandó küzdelméhez friss erőket gyűjtsön. Az eddigi sikerek, melyekre az ellenzék rámutathat, csak fokozzák buzgalmát és kedvét és így a csütörtöki ülésben lankadatlan kitartással veszi fel újra a harczot. Míg az ellenzék minden oldalán a lehető leglelkesebb a hangulat, addig a kormánypárt kezdi elveszteni nyugalmát és hidegvérét. A miniszterelnök idegeskedik, a miniszterek nyugtalankodnak, a szabadelvű párt békétlenkedik. A Lloyd-klubban sokan kezdik hangoztatni, hogy talán mégsem egészen indokolatlan az ellenzék eljárása, mert két hónappal az év befejezése előtt mégis csak jó volna tudni, milyen lesz tulajdonképpen az ország jövendő gazdasági helyzete. . Sokan Tisza István ugrói beszédétől vártak valamelyes megnyilatkozást, de ez is elmaradt és így a kormánypárt sem tudja, hányadán van tulajdonképpen és mit kell neki majd annak idején minden bírálat nélkül megszavazni. A kormánypárton általános az a nézet, hogy a kormány tehetetlen az ellenzék küzdelmével szemben, mert az ellenzék összes eddig alkalmazott fegyverei törvényesek. Hallgatással és fenyegetésekkel tehát a kormány nem fogja az ellenzékkel szemben czélját elérni. A szabadelvű pártban nagyon felismerték a helyzet komolyságát és egyik igen előkelő tagja ma így nyilatkozott: — Az tagadhatatlan, hogy az ellenzék kezében van a helyzet kulcsa. Ha még egy hónapig így folytatják, a kormány megbukott. Mert semmi sem ingatja meg a kabinetek állását úgy, mint az, ha a képviselőház vezetésére bizonyulnak képtelennek. A helyzetnek ehhez a felismeréséhez járul még az is, hogy Bánffy báróval más oldalról is kezdenek elégedetlenek lenni, így udvari körökben azzal vádolják őt, hogy ő a helyzetről téves információkat szolgáltatott, amikor a kiegyezésnek a magyar képviselőházban való sima letárgyalását helyezte kilátásba, míg most kiderül, hogy még a legegyszerűbb napirendet sem tudja a Ház által elfogadtatni. Kellemetlenné teszi továbbá a miniszterelnök helyzetét saját pártjának nagy elégedetlensége. Nem első ízben történt ugyanis, hogy Bánffy idegen s párton kívül álló embereket nevezett ki magas állásokra, így tette a belügyi államtitkársággal, de tette most újabban az ő felsége személyi körüli minisztériumnál. Ez sokakban, kik ambíczióikat ez által sértve látják, magasfokú elégedetlenséget szült, mely a párt hangulatában kifejezést is talál. Széchenyi Manó gróf kinevezését egyébként más tekintetben is szerencsétlennek mondják a szabadelvű körben. Bánffy — úgy mondják — ezzel a kinevezéssel a konzervatív köröknek akart koncessziót tenni. Széchenyi Manó kinevezése tisztán udvari befolyásra, állítólag Fair gróf inicziativájára történt. Bármiként is álljon azonban a dolog, annyi bizonyos, a szabadelvű pártot ez a kinevezés nem elégítette ki és akadtak egyesek, kik megintették Bánffyval, hogy ha ő ennyire negligálja a saját pártjabeli embereit, ám tulajdonítsa magának, na ő sem fog majd kellő támogatással találkozni a legválságosabb helyzetekben. A most folyó vita, mely csütörtökön folytatódik, még legalább három hétig fogja a képviselőházat foglalkoztatni. Addig azok az ellenzéki képviselők fognak még beszélni, kik eddig még nem vettek részt a vitában, azután jönnek a záróbeszédek az indítványozók részéről (ilyen van eddig: Holló Lajosé, Wittmann Jánosé, Bolgár Ferenczé, Kossuth Ferenczé, Bartha Miklósé stb.), úgy, hogy a megejtendő szavazásokkal együtt, a most folyó vita esetleg az egész hónapot lekötheti. Hogy miként remél ezután Bánffy indemnityhez, kiegyezéshez és újonczokhoz jutni, az egészen az ő titka. Budapest, okt. 31. A jogi oktatás reformja. Értesülésünk szerint a jogi oktatás reformjára, vonatkozó törvénytervezetet a közoktatási miniszter véleményadás céljából leküldte az egyetemi tanácshoz. A tervezet leggyökeresebb újítása az, hogy a kötelező doktorátust meg akarja szüntetni. Az abszolutórium elnyeréséhez, a jogvégzettséghez katonának, nem katonának egyaránt csak 7 félév szükséges. Tehát az eddigi 8 félévet egy félévvel megkurtítják. Nem vizsgálat tárgya többé az észjog, a politika. Ezeket a tárgyakat előadják ezután is a jogi karon, de többé nem vizsgáznak azokból. Az eddigi két alapvizsgálat helyett egyetlen alapvető vizsgálat lesz, melynek tárgyai : római jog, egyházjog, jogtörténet. Ez a vizsgálat a harmadik félév befejezése után tehető le. Ettőlfogva két egész esztendőn keresztül pihenhetnek az ifjak, nem vizsgázhatnak. Az egységes elméleti államvizsgálatot a 7-ik félév befejeztével szabad letenni. Ez az egységes államvizsgálat két szóbeli vizsgálatból áll. Az egyikben a jogtudományi, a másikban az államtudományi tárgyak vannak csoportosítva. Mindegyik szóbeli vizsgálat után írásbeli záróvizsgálat lesz. A vizsgálóbizottság 4 tagból áll és ha kettő nemmel szavaz, a jelölt megbukott. Az elnöki szavazat tehát nem segít. Ez az egységes államvizsgálat csakis az egyetem és jogi akadémiák kebelén kívül szervezett bizottságok előtt tehető. Ilyen bizottságok csak királyi ítélőtáblák székhelyein állíthatók föl. Azoknál a jogi akadémiáknál tehát, amelyek nem olyan városban vannak, ahol egyszersmind királyi ítélőtábla is van, csak alapvető vizsgálatot lehet tenni, mert ott államvizsgálati bizottság nem lesz. A javaslat nagyon sokáig váratott ugyan magára, de azért most is örömmel üdvözöljük, mert csakis ez a gyökeres reform lenne hivatva arra, hogy a vidéki jogakadémiák nívóját emelje és szanálja azokat a visszásságokat, amelyek a mostani viszonyok között az egyetemen a tudományos élet fejlődését teljesen megakasztják. A tersatói horvát gyűlés. Az Hrmtska Domovina szombati számában Polónyi Gézának a horvát jogpártnak Tersatóban tartott gyűlése tárgyában a képviselőházban tartott interpellácziójával foglalkozik. Az Agr. Tgbkt. reprodukálja ezt az érdekes czikket, amelynek második része — az első részt az ügyészség konfiskálta — így hangzik: Az interpelláczió megokolásánál Polónyi elsősorban fölemlítette, hogy a horvát jogpártnak és néhány osztrák reichsrathi képviselőnek gyűlése Tersatóban azzal foglalkozott, hogy egy nem létező horvát jog védelme alatt keresztül vigyék egyes, a magyar koronához tartozó területeknek ettől való elszakítását. Azt kérdezzük Polónyi úrtól és elvtársaitól, hogy várjon olvasták-e a szlovéneknek és a többi a bersatói gyűlésben résztvetteknek nyilatkozatait. Bizonyára egyik sem. De ajánljuk nekik, hogy az enuncziácziókat olvassák el figyelmesen és azután legyenek tekintettel arra is, amit az eset tanulságul nyújt. Mikor adta elő magát a történelemben az az eset, hogy egy és ugyanazon vérből származó testvéreket erőszakos rendszabályokkal sokáig meg lehetett akadályozni, ha ezeket egy eszme lelkesítette? Nekünk tehát nincs okunk félni a magyarok fenyegetéseitől. Mi tehát továbbra is a horvát közjog álláspontján fogunk maradni, amelynek létezését Polónyi vitatja. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy igazi prozíciónk a monarchia déli részében mindenkitől elismertessék: igyekezni fogunk, hogy az események ne találjanak bennünket — mint máskor — készületlenül. Ezentúl is törekedni fogunk erőnket összegyűjteni, hogy elérjük azt, ami isten előtt és joggal megillet bennünket. Egyszóval azt fogjuk tenni, amit kötelességünk és lelkiismeretünk parancsol, mert mi csak egy elvet ismerünk: Horvátországot a horvátoknak. Polónyi úr interpellációja semmi más nyomot nem hagy majd hátra, mint azt, hogy a magyarok továbbra is tájékozatlanok az iránt, amit saját előnyük megkíván. Csak a félreismerhetetlen eseményekből fogják majd az igazat megtudni és így egyelre nem is akarjuk megkísérelni, hogy fölvilágosítsuk őket a felől, hogy mily nagy jelentőséggel volna Magyarországra nézve egy szabad és egyesített Horvátország. Új kormánypárti képviselő. Marosújvártt a mai váasztáson Kemény Géza kormánypárti jelöltet egyhangúlag országgyűlési képviselővé választották.