Magyarország, 1913. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1913-07-01 / 154. szám

Fs' Sj&ti&m 1913. kedd, jTiSos T.! M'ÄGTäÄORS ZTÄ Cf Isbäa gróf kormányfé lelmren szerepelt, mellyel Bl legutóbbi ülés határosainak nagyobb rész­ét meg­semmisítette. AZ ülés megnyitása után az elnök ki­fogásolta, hogy a kormányzlő a Veleeláealóhozi inté­sért­­­e iratát aj várnai tanácshoz czimai, ebben leki­csinylést lát. Az­t hiszi, hogy a korm­ánypéntak­ tör­vénytelen cztéljiai vannak és ezért úgy ő, mint a második alpolgármester lemondanak. (Taps.) A le­irat felolvasása után Pro­dán János a delegáció legidősebb tagja néhány kisérő azé kapcsán, a kö­vetkező napirendi javaslatot terjeszti elő . A delegáció tiltakozását fejezi ki a kormány rendelkezései ellen és védelmezi a statútumot, egyúttal, minthogy a kormányzói megsemmisí­tések folytán azt tapasztalja, hogy működése ered­ménytelen, megbizatására­ lemond. (Taps.) V­­­ó Antal dr. orsz. képviselő szerint a rap­­orszentantát azért oszlatták fel, hogy a határrendőr­­séget életbe léptethessék. Helyesli, hogy nem marad­nak együtt, mert csak játékszer lennének a kor­mányzó kezében. Hiszi, hogy új választások helyett királyi biztost küldenek. Stupisics Péter a rendőrségi fizetéseket felfüggesztené, a delegációt pedig együtt tartaná. M­e­g­n­­­e­r Károly felolvassa a kormányzó beszédjét, melyet sziékfoglalásakor mon­dott, melyet gúnyos felkiáltásokkal füetersznek. A­del­sfeld Antal selarint a kortalá­ny, a megkezdett után nem állhat meg. A harcai nem a magyar ném­alét ellen irányul. Ha respektálják a fiumei autonó­miát és az­ olasz nyelv jogát, akkor ők a legjobb magyarok lesznek. Stupicsics Péter javasolja, hogy a kormányzó székfoglaló balladét vegyék fel a mai üllés jegyzőkönyvébe. Az elnök ezután szavazás alá bocsátja a napirendi inditv­ányt, melyet elfogad­nak, majd­ egyenkint megkérdi a tagokat, hogy le­mondanak- e megbizlatás­ukról, s az igenlő válaszok után az­ ülést bezárja. 1 Széchenyi Aladár gróf az aradiakhoz. 1 Széchenyi Aladár gróf a következő nyílt le­­­velet intézte Arad város polgárságához: Tisztelt­ polgártársaim! A rossz időjárás lehetetlenné tette, hogy a kép­viselőválasztás napján önöktől személyesen el­búcsúzhattam volna.­­Amint előre láttam a függetlenségi és 48-as párt zászlója a velünk szemben kifejtett telek­vásárlás és megfélemlítés következtében elbu­kott. Tisza István grófnak ezt a mandátumot minden áron meg kellett kapnia. A sors nem engedte meg, hogy győzelmet arassunk. Nehéz is Magyarországon olyan rendszernek felül­emel­kedni, mely a fent emlitett fegyverekkel küzdeni nem kíván. Erkölcsi lehetetlenség lenne reánk nézve ilyen fegyvereket használni, hisz mi első­sorban a közéleti tisztaság halyreál­­■­­­itása érdekében harcaolunk. Mindazonáltal csüggedni nem szabad. Meg fog feltétlenül jönni az idő, mikor az igaz ügy győzni fog, vagy mindannyian el fogunk pusztulni, mert a világtörténelem tanúsága szerint korrupczió és erőszak eddig minden nemzetnek megásta­­a sírját. Nem kell messzire menni a példáért, itt van Törökország. Ne adja Isten, hogy a magyar is erre a sorsra kerüljön. Hálás köszönetet mondok Arad szabad királyi város azon derék polgárainak, kik hozzáférhe­tetlenek voltak és mellettem végig kitartottak. Különösen áll ez vasutas polgártársaimra, kik létfen­tartási viszonyaik koczkáztatásával tar­tottak ki az igaz ügy mellett. Az Úristen fizesse meg nekik! Köszönetet mondok továbbá Arad lelkes asszonyainak és mindazoknak, kik ma még az alkotmány­tánc­zain kívül állanak, azon nagy szere­tetért, amelylyel igénytelen személyemet körülvették. Bizton reméltem, hogy rövid idő múlva becsü­letes jogki­terjesztéssel meg lesz a demokratikus Magyarország. Isten áldja meg önöket, tartsanak meg továbbra is becses jóindulatukban.­­ Budapest, 1913. junius hó 30-ikán. Széchenyi Aladár gróf. Kormány-bizalom becsapás alapján. A zemplénmegyei munkapárt szégyenletes puccs segítségével bizalmat szavazott a kormánynak Zem­plén vármegye törvényhatósági bizottságának mai közgyűlésén. A munkapárt, mely az András­ 2 Gyula gróf bemhez tartozó bizottsági tagokkal és a függetlenségi párttal szemben abszolut kisebbség­ben van, ki könyörögte, hogy a mai köz­gyűlésen nem fognak bizalmatlansági indítványt előterjeszteni a vármegye belső békéje érdekében. Ennek daczára a fix előzetes megállapodás ellenére előterjesztettek egy indítványt, hogy a vármegye szavazzon bizalmat Tisza Ist­vánnak és kormányának. Az ellenzék a becsapás felett megbotránkozva zajos tüntetés közben kivo­nult a közgyűlésből K­i­n­cs­es­sy Péter független­ségi pártelnök vezetése alatt. Az ellenzék utána rögtönzött értekezletet tartott, melyen elhatározta, hogy rendkívüli közgyűlést hivat egybe, melyen méltó választ fog kapni Tisza és a munkapárt, Vázsonyi nyilatkozata.­ ­ Az aradi választási küzdelem során Hegedűs Loránd munkapárti képviselő megtámadta V­á­­zsonyi Vilmost azért, mert a grófok politiká­ját szolgálja. Vázsonyi Vilmos ma egy hírlap­író előtt gúnyos hangon emlékezett meg erről a beszédről s a többi között a következőket mon­dotta:­­ — Kedves kicsi Lórántkám! Úgy hallom,­ azt mondták, hogy az a te dolgozó munkás lelked háborog a mi időpazarlásunk miatt és különö­sen háborog, mert ,én demokrata létemre érthe­tetlen beszédeket tartok a grófok közt. Miért há­borog a te munkás lelked? Ki nem enged téged dolgozni? Én úgy tudom, hogy a legrettenetesebb politikai havcrok idején is nyugodtan dolgoztál a Kereskedelmi Bankban és egyéb vállalatokban, akár mint Zola parasztja a szedáni ütközet alatt. Apádtól örökölt millióidat napról-napra szaporítod. Mi fáj hát neked? — Az, hogy én már háromnegyed esztendeje alig dolgoztam magamnak valamit és minden mun­kámat ingyen a politikának és közczéloknak szen­telem? És hogy ilyenek vagyunk az ellenzéken, elegen, akik időt, ideget és vagyont áldozunk, amíg ti mulattok, duhajkodtok ás megtöltőtök­ zsebeiteket. Azt mondtad továbbá, hogy érthetetlen beszédet mondtam a grófok közt. Ha érthetetlen volt, benned'’ lehet a hiba. Először is azt mondtam rólatok, hogy a szuronyok hegyén dongó legyecskék vagytok. Vagyis móka volt az aradi úgynevezett agitácziótok, mert hiszen elköltöztetek Isten segedelmével egy-­ millió koronát és felhasználtátok az erőszak ..min­den eszközét, de,­ mint tréfás fiuk,­ olyan arczot vágtatok, mintha Arad belétek volna szerelmes és nem azokba a szép asszonyokba, akiknek arczképe a bankókon díszült. — Édes kis Lóránthám, nem' a grófok' közt mon­dottam én ezt, hanem ezernyi és ezernyi ember előtt, mig ti zárt falak közé bujtatok. És minek játszod a demokratát? úgy­­tudom, azt a Kereskedelmi Bank nem vette fel üzletágai közé és miért gróf neked Apponyi Albert és Andrássy Gyula? Grófságuk nél­kül is vannak mindenkor legalább akkora legények, mint te, kedves Lórántkám. Miért csupa uj báró minden vezéretek és várjon őt, a nagyot, a dicsőt, a diktátort, ki kényszeritette, hogy uj gróf legyen? — Lórántkám, ne igédj, hogy «fogunk mi még­ együtt izgatni Aradon a hitbizományok ellen». Hogyne, ha kidobnak benneteket a hatalomból, ak­kor te újra demokrata lessz és Újra lángolni fogsz az általános választói jogért, mint annak idején, mikor az árokban feküdtetek. De most? Most le­nyelted­ a Tisza választói jogát, bár lelkileg utálod. Le fogsz nyelni mindent, lenyelted nemrég az adó­törvények végrehajtását, lenyeled majd a sajtósza­badság megtörését, a tanítók főispáni kinevezését,­­az államosítását, az egész reakcziót és lesz hozzá kedved, hogy humorral öblítsd le a lenyelt békái­: sokaságát. — Látod­, Lóránthám, te intelligens fiú vagy és tudod, mi a jó és helyes út. De a bankok­ u­tán nem terem hajlíthatatlan gerincz. Nagy va­­gyonod van, eszed is van, de nincs bátorságod. Ezért irigyelheted az Utolsó mesterlegényt, mert az aradi kisiparosnak megbocsátják, ha néhány száz koronáért:-­ Írva vigad és sírva szavaz le Tiszára. Da neked, Lórántkám, nem kell kenyérre,­ neked nem lehet megbocsájtaim. ^3­ 9 Budapest­, junius 30. Hivatalos szerb forrásból­ arról érkezik ma hí­r, hogy a bolgárok minden hadüzenet nél­kül megkezdték az ellenségeskedést s a hlarcz Retka, Bukova, Zletovo és Rogoni vonalán teljes erővel folyik. A szerb szkup­­szina habozó magatartása — úgy látszik — végképpen kihozta sodrából a bolgárokat, s ez lehet az oka elhatározó föllépésüknek. Ugyancsak szerb hivatalos forrásból ma arról is érkezik hír, hogy a bolgárok a görögöket is megtámadták . Úgy a szerbek, mint a gö­rögök ellen való támadásban nagy tömeg gyalogság és tüzérség vesz részt. A szküpszina mai ülésén sem döntött, vájjon elfogadja-e az orosz döntőbíróságot, vagy­­­­em. Basics kijelentette a mai ülésén, hogy­­ a kormány beleegyezett­ az orosz döntő-­­ bíróságba, ám a szküpszina ma­­sem hozta meg a régóta várt döntését, hanem holnapra ha­­­­lasztotta tanácskozását. :­­ A helyzst tehát az, hogy, a bolgárok­ elhatá­rozó föllépése után gyors, határozott diplo­mác­­iai föllépésre volna szükség, hogy a Bal­kán újból való lángbaborulsa elkerülhető le­­­­gyen.­­ Mérgesíti a bajt Románia fenyegető­­ magatartásáig. Eszünk ágában sincs, hogy, Ausztria-Magyarország külpolitikájának intéz­zőit valami meggondolatlan lépésre sarkaljuk, de mint tényt konstatáljuk, hogy Tisza István gróf ismeretes kirohanása üres puffogtatá­s volt a levegőben. A Balkánon semmiféle vissz­hangja nem kell a magyar miniszterelnök gö­­rög­tűzben fogant állásfoglalásának a szövet­ségesek konfliktusába való idegen beavatko­­s­ság ellen. Románia szinte minden visszhang nélkül, fenyegetően szól bele a szövetségesek immár fegyveres döntéssé fajult vitájába. A részletekről ma ezeket a táviratokat kaptuk: Eitsiegkezdődött az ellenségeskedés. Belgrád, június 30.­­ Hivatalos szerb­ forrásból jelentik: Üsz­­kübből ma a következő két távirati jelentés érkezett: I. A bolgárok az éjjel 2 óra 10 perczkor Istip felé támadást intéztek csapataink ellen. Három óra 40 percz­kor a tüzérség lépett akc­ióba, mire a kora hajnali órákban megkezdték a támadást Retka, Bukova, Zletovo és Rogani ellen. A karos az egész vonalon folyik. II. A bolgárok ma éjjel Valadova mellett megtámadták a szerb csapa­tokat, nyilvánvalóan azzal a szán­dékkal, hogy hatalmukba kerítsék a vasútvonalat. Mindkét támadás, melyet bolgárok intéztek szerb pozíc­iók ellen, azt bizonyítja, hogy a bolgárok hadüze­net nélkül megkezdték az ellenséges­kedést. Belgrád, június 30. Hivatalos szerb­ forrásból Üszkükből ■ még harmadik jelentés is érkezett, amely a kö­vetkezőképpen szól: A bolgárok az egész görög koint mentén is megkezdték a támadást. A szerbekkel szemben az éjjel meg­kezdett harca az egész vonalon java- kitört a háború (?) Hivatalos ssexis jelentés a® Sssáettfisésről. — A szexiseket és saexifitSiset naegtáanassták a Sivárok. — A szkasgistina megint ■* “ nem döntött.

Next