Magyarország, 1919. március (26. évfolyam, 52-76. szám)
1919-03-25 / 71. szám
JO MAGYAROSI SZAG Budapest, 1917. kedd, március 26. ■— A tisztviselők Bódy polgármester ellen. Ma délelőtt körülbelül kétszáz főnyi tömeg, városi tisztviselők és alkalmazottak jelentek meg a városházán a polgármesteri hivatal előtt és dr. Bódi Tivadar polgármester azonnal való eltávolítását követelték. A tüntetők a tanácsterembe vonultak, ahol nemsokára megjelentek a forradalmi kormányzótanács fővárosi népbiztosai: Dienes Sándor, Preusz Mór és dr. Vincze Sándor. Általános zajongás között hívták fel a tisztviselők szónokai a direktóriumot arra, hogy a polgármestert azonnal távolítsák el a városházáról. Preusz Mór kijelentette, hogy a proletár nép akaratából vannak itt és a direktórium azt teszi, amit a város érdekében szükségesnek tart. Figyelmeztette az alkalmazottakat, hogy semmiféle külön akciót a direktórium nem tűr, mindenkinek meg van szabva a kötelessége, amit teljesítenie kell. A direktórium dolgozni fog minden irányban és annak munkájával, aki a poletárság érdekeit szolgálni kívánja, meg lesz elégedve. Vincze Sándor dr. kijelentette, hogy a direktórium nem a tisztviselők érdekeit, hanem Budapest népének érdekeit tekinti és aki a tisztviselők érdekét a nép érdeke elé helyezi, az a proletárság árulója. Nemcsak a burzsoázia anarchiáját, hanem minden anarchiát kíméletlenül le fognak törni. Az ő segítségük garancia, hogy minden meg fog történni a városházán, ami a nép érdekében van és a forradalmi kormányzótanács a diktatúra nevében megparancsolja: vissza az üzemekbe és íróasztalokhoz, mindenki dolgozzon tovább. Vincze Sándor csitította az egyre szaporodó tömeget, azután Preusz Mór szólalt fel még egyszer. Ha vannak emberek — mondotta, — akik azt hiszik, hogy alkalmasabbak, forduljanaka kormányzótanácshoz, a direktórium szívesen elhagyja helyét. Kijelentette, hogy az első percben, mikor a városházára jöttek, első rendeletük az volt, hogy senkinek sem szabad intézkedést tenni, minden hatalom az övék és a direktórium tudtán kivnl semmi sem történhet. Végezetül kérték a szónokok a tisztviselőket, hogy ne üljenek fel hangulatcsináló felelőtlen ,elemeként élt, hanem dolgozzanak tovább. A tüntetők ezután nyugodtan elvonultak. A tömeg eltávozása után még hosszabb ideig csoportok maradtak a tanácsteremben és a polgármester előszobájában. Ingerült hangon tárgyalták az eseményeket. Az egyik népbiztos, Vincze Sándor dr., sorra járta a csoportokat és kijelentette, hogy a mai napra épúgy fizeti őket a város, mint a többi napokon. Ezért elvárja a direktórium, hogy" ma is rendesen dolgozzanak. Azonnal hagyják el a termet — mondotta — és dolgozzanak tovább. A tüntetők engedelmeskedtek a felszólításnak és eltávoztak a városivá zárók . A vendéglői menük új árai. Az Árvizsgáló Bizottság a hivatalos lap vasárnapi számában rendeletet bocsájtott ki, amely módosítja és kiegészíti a borravaló rendszer eltörlése folytán kibocsájtott éttermi rendeleteket. A rendelet szerint a borravaló beszámítása mellett az első mintájú déli teríték ára tizenegy korona 40 fillér, az első mintájú esti terítéké tizenegy korona. A második mintájú déli terítéké azokban a nyilvános éttermekben, ahol nincs a pincérek részesedése megállapítva, nyolc korona, ahol pedig meg van állapítva, ott nyolc korona ütvén fillér. Az esti teríték ára a fenti megkülönböztetés szerint hét korona 50 és nyolc korona. A sét deka súlyú kenyéradag legmagasabb ára 10 fillérben állapíttatik meg. A rendelet a borravaló adást és a borravaló elfogadást éppen olyan szigorúan bünteti, mint a kávéházakban. A rendelet március huszadikán lépett életbe. — Bírák és ügyészek munkásszakszervezete. A közalkalmazottak szövetségének, kebelében már régebben megalakult a bírói és ügyészi szakosztály. Ez a szakosztály most átszervezkedett és a bírák s ügyészek mmikásszervezetét alakították meg. Elnök Kiczkó Kálmán dr., titkár Grohmann Zsigmondi dr., jegyző pedig Demján János dr. lett. Az új munkásszakszervezet feleslegessé teszi a Bírák és ügyészek Egyesületét és úgy hírlik, hogy ez az egyesület teljesen feloszlik és vagyonát, helyiségeit a bírák és ügyészek munkásszakszervének ,rlia Át— Szocialista Irodalmi, Művészeti és Tudományos Társaság. A Pedagógiai Szeminárium nagytermében vasárnap délelőtt tizenegy órakor tartotta meg alakuló közgyűlését a Szocialista Irodalmi, Művészeti és Tudományos Társaság. Az alakuló közgyűlésen az elfoglalt Kunfi Zsigmond helyett Vágó József elnökölt, s fejtette ki a társaság programját. A központi intézőbizottság tagjai lettek: Kunfi Zsigmond dr., Révész Béla, Bíró Mihály, Bresztovszky Ele, Gyelvai János dr., Szállási Is Árpád, Kárpáti Aurél, Balassa Jenő, Révész Mihály dr., Bálint Aladár, Osvárth Ernő, Vágó József, Márffy Ödön, Kőhalmi Béla, Rudas Zoltán dr. Az egyes, szakosztályok intézőbizottságába megválasztanak: Bíró Lajos, Kárpáti Aurél, Bálint Aladár, Osváth Ernő, Várnai Dániel, Vanczál János és Csizmadia Sándor az irodalmi, Reinitz Béla, Kürti József, Vágó József, Forgács Rózsi, Lugosi Béla, Márffy Ödön, Kmelty János a művészeti s Roston Péter, Lukács György dr., Rudas Zoltán dr., Bánóczi László dr., Török Lajos dr., Hevesi Gyula, Somogyi Mihály dr. a tudományos szakosztály részéről. [A Franciaországban internit magyar polgári személyek hazaszállítása. Berni jelentés szerint a francia hatóságok már összeköttetésbe léptek Svájccal a magyar és osztrák internált polgári személyek hazaszállítása dolgában. — Rokkantak gyűlése. Az októberi forradalom kitörése után alakult meg a Hadirokkantak, Hadisérültek, Hadiözvegyek, Hadiárvák Országos Szövetsége. A szövetség vezetősége röviddel megalakulása után kénytelen volt lemondani. A lemondott vezetőség rendkívüli közgyűlést hívott össze, mely vasárnap délelőtt folyt le az új városháza közgyűlési termében. Már jóval kilenc óra előtt zsúfolásig tömve volt a terem és a karzatok a háború nyomorékjaival. A polgármesteri emevényen lévő koronát a Vörös Újság egy példányá val ragasztották be és a terem közepén mankókból összetákolt zászlófluson vöröslobogó lenget.Horovitz Jenő, a lemondott vezetőség tagja, nyitotta meg az ülést, azonban a rokkantak nem akarták őt meghallgatni, mire Ibrovitz és vezérkara elvonult és másikelven folytatta a gyűlést. Számos felszólalás hangzott el ezután, melyek a rokkantak kívánságait hangoztatták. Közben belátták, hogy a rokkantaknak egy táborban kell lenniük és küldöttséggel mentek el Ibrovitzért, aki azonban kijelentette, hogy nem jön vissza. Ekkor lépett a terembe Báron Ferenc, a Hadigondozó Hivatal népbiztosa, aki a forradalmi kormányzótanács megbízásából intézett beszédet a rokkantakhoz. Hangoztatta, hogy a rokkantaknak egységesen kell céljaik kivívásában tömörülniük. Utalt a leszerelt katonák példájára, akik kívánságaikról lemondottak, mert belátták, hogy ott, ahol proletárdiktatúra van, nem lehetnek egyéni érdekek, mert mindenkinek az érdeke egy. Bejelentette, hogy a népbiztosok tanácsa legközelebbi napokban rendeletet ad ki, mely megfelelően gondoskodik a rokkantak ellátásáról, annál is inkább, mert a világháború rokkantjainak, özvegyeinekés árváinak tisztességes ellátása garancia arra, hogy a jövő nagy háborúban a rokkantak színtén megfelelő ellátást fognak kapni. Indítványára a közgyűlés reklámttárnicsot alakítol, mely a hétfői nap folyamán a népbiztos vezetésével megindítja Horovitzékkal a tárgyalásokat a rokkantaknak egy táborba való tömörítésére. — A rokkant pincérek nagygyűlése. A magyarországi szállodai, kávéházi és vendéglői alkalmazottak országos szövetségének hadban megrokkant összes tagjait, hadi özvegyeit és áriáinak képviselőit e hó 26-án, szerdán délután 1í 4 órakor a térparancsnoksági tiszti kaszinó nagytermében tartandó rokkant nagygyűlésre meghívja a végrehajtóbizottság. — Tilos borravalót adni. Az Árvizsgáló Bizottság, mint már közöttük, büntetéssel sújtja azokat a pincéreket, akik borravalót elfogadnak. Az Árvizsgáló Bizottság most újabb rendeletet adott ki, mely szerint avendég is kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbületéssel büntetendő, aki a rendelet ellenére borravalót ad a pincérnek. 1. A gyógyszertárak kommumizálésai A magyarországi gyógyszerészek szakszervezete a gyógyszertermelés kommunizálására megtette a szükséges előintézkedéseket. A fővárosban minden gyógyszertár bizalmi férfiakat választott, akik tegnap este ülést tartottak. Itt végrehajtóbizottságot küldöttek ki a kommunizálássalkapcsolatos teendők ellátására. Már megtették a szükséges intézkedéseket, hogy a gyógyszertári üzemeket bizalmi egyének útján ellenőrizzék. — Hústalan hét. A Politikai Híradó jelenti: Budapest húsellátása mind nagyobb nehézségekbe ütközik. Az ország legdúsabb állattenyésztő részei idegen megszállások alatt vannak. A forgalom lebonyolítása a szénhiány és politikai, katonai okok következtében mindenféle akadállyal kénytelen megküzdeni. A jövőről való gondoskodás ezért a legnagyobb óvatosságotés körültekintést igényli és készleteinkkel tervszerűen kell gazdálkodnunk, hogy a ránk váró mindenféle nehézség közepette az élelmezés rendje minden tőlünk lelhető módon biztosítható legyen. A közélelmezési népbiztos ezért szükségét látta annak, hogy nagyobb válságok elkerülhetése céljából megkezdjük húskészletünk kímélését és e végből rendeletet bocsátott ki, mely március 27-től április 2-ig terjedő időre hústalan hetet léptet életbe. Ezen idő alatt friss marhahúst és friss sertéshúst, illetve ilyen húsok felhasználásával készült ételeket árusítani és fogyasztani mindenféle formában tilos. E rendelkezés ter-meszelésén kiterjed mind a magánháztartásokra, mind a nyilvános étkező helyiségekre (vendéglők, kávéházak, étkezdék, penziók stb., stb.) A rendelet ellen vétőkre súlyos büntetés vár. A népbiztos fönntartotta magának a jogot, hogy egészségügyi tekintetben indokolt esetekben ezen tilalom alól fölmentést adhasson. A tilalom nem terjed ki borjú-, birka-, ló- és vadhúsokra, valamint szárnyasokra. A hústalan hét tartamára a nyilvános étkező helyiségekben a menürendszer felfüggesztetik. A közönség érdekei megóvása céljából azonban az országos központi átvizsgáló-bizottságot ezen idő alatt kiszolgáltatható ételek árát külön intézkedéssel fogja szabályozni. A népbiztos gondoskodik arról, hogy a hústalan héten a friss marha- és sertéshús pótlására kellő mennyiségű konzervhus kerüljön forgalomba. — Időjárás. Az idő változékony és csapadékos jellegét megtartotta. A hőmérséklet maximuma 11 fok volt Budapesten, minimuma 1 fok Tapolcán, Egerben és Orosházán. — A kommunista párt gyűlése. A Kommunisták Magyarországi Pártja szombaton délben az új városháza közgyűlési termében nagygyűlést tartott, amelyen Kun Béla tomboló lelkesedés közben, a felzúgó tapsvihartól újra meg újra félbeszakítva, beszámolt a kommunisták győzelméről, a proletárdiktatúra megteremtéséről. — A szociáldemokrata pártnak be kellett látnia, — mondotta, —hogy a szocialista ideált nem lehet alkudozásokkal megvalósítani és így a két párt egyesült a következő megegyezés alapján: „Minden hatalom a proletárság kezében legyen. A proletárság felfegyverzése és a polgárság lefegyverzése. A munkáshadsereg megszervezése. A halalkat a munkás-, katona- és földmives szegénység tanácsai gyakorolják. A föld közvagyon, ne földosztás legyen, de a fölcimives szegények tanácsai és esetleg átmenetileg szövetkezetekben való termelés. .1 gyárak, bányák, bankok, vasutak, közlekedési eszközök szocializálása. Az egyház és állam azonnali, szétválasztásaEzzel Magyarország a második szovjetköztársaság lett és szövetséget kötött az orosz szovjetköztársasággal, amelynek proletárhadserege már a Kárpátok alján áll. Sok szenvedés áll még előttünk, de most már magunkért szenvedünk. Nagy munka vár ránk, amelyben minden munkásnak hősies lemondással, szenvedések árán is részt kell vennie.. Kun Béla beszéde után Hevesi Gyula beszélt az üzemek szocializálásáról s a kormányzótanács működésének szigorú ellenőrzéséről, majd Vágó Béla záróbeszéde után a gyűlés lelkes hangulatban véget v ér. ' ' v ^ N"-T‘