Magyarország, 1920. február (27. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

4 / Simonyi-Semadam Sándor védelmébe vette az új szokást. — Bárczy István ifj»zsé.«ügymi­­niszter indítványozta ezután, hogy a javaslatot országos határozatnak és ne törvénynek ne­vezzék, mivel a szuverenitás tekintve, hogy a király nem vesz részt a törvényalkotásban, csonka. Történelmi példákra hivatkozott. Az indítványt Huszár Károly és Simonyi-Sem­a­­dam Sándor hozzászólása után elvetették. Ezután T­uri Béla megtartotta előadói beszédsét.. Az előadói javaslat után hosszabb vita indult meg mindjárt a címet követő szöveg első bekezdésénél. A szakasz szövegezése úgy szól, hogy a királyi hatalom 1918 november 3-ika óta szünetel. Minden pártközi megegye­zéssel szemben a bizottsági tagok között kü­lönböző felfogások nyilvánultak meg. A vitára Bárczynak az a kijelentése adta meg az im­pulzust, hogy a szuverenitás jelenleg csonka. Kovács J. István indítványt, majd Rassay köz­vetítő indítványt nyújtott be „A királyi hata­lom nem gyakoroltatik" szövegezésre. A vita határozathozatallal nem végződött. Hosszú vita után a bizottság végre a be­vezetés eredeti szövege mellett döntött. Ko­vács J. István erre bejelentette, hogy a nem­zetgyűlésen kisebbségi indítványt fog előter­jeszteni, hogy a szövegben az eckartsaui le­vélre hivatkozás történjék. Andrássy és t­árczy megismételték azt az indítványukat, hogy a javaslatot törvényerejű országos határozatnak mondják ki. Haller István kijelentette, hogy a nemzetnek szuve­rén joga akaratát olyan formában kijelenteni, ahogy kívánja. Andrássy erre visszavonta az indítványt, mire az eredeti szövegezést fo­gadták el.­­ A második txtragrafusnál vita folyt afe­lett, váljon a nemzetgyűlés képviselete, vagy­ pedig birtokosa-e a törvényhozási jogoknak. Az eredeti szöveg mellett döntöttek. A nemzet birtokosa a törvényalkotási jogoknak, de csak a nemzetgyűlés ál­tal gyakorolhatja azokat, ezért a nemzetgyűlés a nemzet képviseletének számít. Ezután áttértek a 3-ik szakasz tárgyalá­sára. A vita gyorsabb tempóban indult meg és lapunk zártakor még taná­á­ li tiszántúli terület kiürítése a románok által A Magyar Távirati Iroda jelenti: A ma­gyar kormány és a fővezérség többszöri sür­getésére a tiszántúli területnek a román csa­patok által való kiürítése végre aktuálissá vált. A román csapatok e hónap­­24-én hagy­­ták el a Tisza-vonalat. A Tisza és a Clémenceau-féle demarká­ciós vonal közötti terület március hó első fe­léig a Város­nemén­y—Debrecen—Püspökva­­dony—Mezőtúr—Hódmezőfvásárhely- vonalig szabadul fel. Az említett városokat saját csa­­jtataink szállják meg. Az utóbbi vonal és a demarkációs vonal közötti terület fökzaharh,!-_­lása március második felében várható. A kiürítés és a megszállás további rész­leteire vonatkozó!*# a tárgyalások most folynak a fávezérség és a románok meg­bízottai között az a Titánt-missziókkal. Ezek eddigi ered­m­é­yeként megállapították, hogy pra­ját csapataink c. hónap 25-én lépik ,15 a Tiszát, a további előrenyomulások folyamán pedig mindenkor átlag hat-tíz kilométer széles sem­leges zóna fogja a romát, csapatokat saját csapatainktól elválasztani. Mind a katonai, mind a polgári hatóságok részéről minden intézkedés megtörtént, hogy a fölszabaduló területeken a törvényes rend föltétlenül bizto­­­sít­assék és hogy a románok által kiürített területek minden rázkódtatás nélkül kapcso­lódjanak be az anyaországba. Ma este minisztertanács É­ Érü­lésünk­­ szerint a kormány tagjai ma este­­f hat órakor minisztertanácsot tar­tanak­. Milyen fórum ítél a forradalmi kormányok fölött? Miként tegnap már megír­­juk, kormány­körökben fölmerült az a terv, hogy­ a Károlyi­és Berinkey-kormány tagjait felelősségre von­ják. Minthogy a miniszteri felelősségről szóló törvény által konfemrált fórum a főrendiház megszűnése folytán nem működhetik, az a gondolat merült fel, hogy kormányok tagjai feletti bíráskodásra új fórumot létesítenek. Rubinek Gyula f­öl­dm­ű­velésügyi miniszter sze­rint rendes bíróság elé kell állítani e kormá­nyok tagjait, viszont Haller I. kultuszminiszter szerint nem lehet ezt az ügyet rendes bírósági elbírálás alá bocsátani, hanem törvényt kell készíteni a miniszteri felelősségről és az eb­ben megállapítandó fórum lesz illetékes e kormányok tagjai felett is a bíráskodásra. Hogy a két forradalmi kormány tagjait felelősségre vonják, az már elhatározott dolog, s igen va­lószínű, hogy a Haller terve szerint megszer­vezendő új fórum fog bíráskodni fölöttük és nem a rendes bíróság. Ai szerdai ülés napirendje A képviselőhöz szerdai ülésén, miután leg­nagyobb valószínűség szerint már a következő ülés napirendjére kitűzik az alkotmányos élet­beli­ reak­cásáról és az ideiglenes államfői hata­lomról szóló törvényjavaslatok tárgyalását, áttér az interpetlációkb­a. Interpellálni fog Kerekes Mi­hály a választók zaklatásáról, Hegyeshalmy Lajos a köztisztviselők nyomoráról és Frühwirth Mátyás a drágaságból. Még emelik a képviselőházi­­ tisztviselők fizetését pia délelőtt a nemzetgyűlés gazdasági bizott­­.wír­dl Rakovszky/István elnöklésével ülést tartott, amelve® alm­a­ költségvetését, a képviselőházi tisztviselők fizetésének és a képv­iiselőlé tisztelet­­díjának felem­elését tárgyalták. A fizetésrende­zésre vonatkozólag Lukovich Aladár háznagy tett javaslatot. Hosszas vita után arra az el­határozásra jutottak, hogy m­íg a köztisztviselők fizetésrendezése meg nem történik, a képviselő­házi tisztviselők és a képviselők tiszteletdíján­ak felemeléséről szó sem lehet. Ilyenformán a tiszt -­v­­i­selők fizetése változat társul a régi marad, vagy­is­­1800 korona tiszteletdíjat, 1600 korona lakbért és 5000 korona háborús pótlá­kot kapnak. Horthy fővezér üdvözlése A Magyar Távirati Iroda jelenti: Horthy Mik­lós fővezér a mai napon .Nagykór­ és Kőtelek községből üdvözlő Sávispo­fiúkat kapott. Gratz bécsi sfró velünk elégtételt kért Gratz .Gusztáv bácsi magyar követet a bécsi sajto egy része még mindig támadja azért,­­hogy szerintük magyar kommunisták­­Biffe Bécsből való megszöktetésénél közremű­ködött. Ezt az alaptalan vádat már ismétel­ten megcáfolták, de miután a támadások megismétlődtek, Gratz követ arra kérte az osztrák külügyi hivatalt, hogy nyújtson neki és a magyar követségnek védelmet és elég­tételt ezekkel a rágalmazó támadásokkal szemben. A mai bécsi lapok elismerik, hogy a magyar követnek teljes joga van a nemzet­közi jogi védelemre, a Reichspost azonban ezúttal ráj­uutat a hajsza rendezőinek cél­jára. A cél nem más, —­ írja a lap — mint hogy jómódon akarják megakadályozni Ausztria­­és Magyarország között melegebb barátság fejlődését, az Abend pedig szemér­m­ietlenül azt követeli, h­ogy koncentrikusan­ lépjünk fel Magyarország ellen a csehekkel és a románokkal. ..legjobb barátainkkor a kik tudvalévően hidegvérrel engednek ben­nünket éhenhalni és megfagyni és akiknek ,ki kaparnánk ki most a magyar gesztenyét a tűzből. Milyen ostobának tarthatják ezek az emlék­ek — végzi a lap — az osztrák ke­resztényeket, hogy ilyesmit mernek alaplapá. * I MAGYARORSZAG * 4 Budapest, 1920. szerda. február 25. Tíz Osztrák- Magyar Bank likvidálásának ügye A magyar békedelegáció az Osztrák-Magyar Bank likvidálása és a bankjegyek rendezése tár­­gyában terjedelmes válasz­jegyzéket adott be, me­lyet Popovics Sámuel volt bankkormányzó, Vatkó la­jos dkgp Kutfay Tibor dr. pénzügyi ál­lamtitkárok dolgoztak ki. A válaszjegyzék igen behatóan fog­lalkozik a békeszerződés tervezetének 189-ik cik­kével, mely az Osztrák-Magyar Bank likvidálásá­nak ügyéről és a volt monarchia két államának a jegybanknál elhelyezett értékeiről és adósleveleiről intézkedik. Ez a szakasz teljesen egyezik az osztrák­ békeszerződés erre vonatkozó cikkével. A magyar válasz­jegyzék elsősorban kiemeli, hogy amennyi­ben az Osztrák-Magyar Bank likvidációjáról van szó, a magyar állam hozzájárulása, nélkül a ren­dezés nem teljes és ennélfogva sem Au­sztria, sem a jegybank részéről a jogrend sérelme nélkül végre nem hajtható. A válaszjegyzék, rámutat arra, hogy­ időközben a bankszabadalomnak szükségessé vált meghosszabbítása következtében a helyzet megvál­tozott. A válaszjegyzék ezután sorra veszi a béke­­szerződés tervezetének liki­dációra vonatkozó ren­delkezéseit és kimutatván azokat a sérelmeket, me­lyek beállanának, ha ezek változtatás nélkül végre­hajtatnának, négy pontba foglalja azokat a kiegé­szítő javaslatokat, melyeket szükségesnek tart avég­­ből, hogy legalább megközelítessék a mél anyos megoldás. Az első pont­ján kifejti, hogy a bé­ke­­­szerződés initenciójából kifolyólag is az 1918. ok­tóber 27-ike után kibocsátott­ bankjegyeknek ugyanazon elbánás alá kell esniük, mint az 1918 október 27-ike előtt kibocsátottaknak. A második pont rámutat arra, hogy 1918 október 27-ike után még jelentékeny olyan területek voltak a magyar Skoranány im­píriu­ma alatt, amelyek később kiha­­­szlitatnának; gondoskodni kell a békeszerződésben arról, hogy az esetleg eleső területek pénzszüks­ég­­lesteinek kiekge­lésére fordított bankjegymezn­yiség­­nek megfelelő állami címletek a magyar állam ja­vára mégsem«'nsiílessen®k, és helyettük az illető ,érdekelt államok kötelezhetnek a megfelelő címle­­tek feletelére. A harsadik. pontban a­ váris­jegyzék szerint gondoskodni kell arról, hogy a bankjegyek elkallódása folytán előálló haszon annál a frank­­jegymennyiségnél is számításba ve­hessék, amelyek­nek­ fedezettéül­ kizárólag az­ osztrák és magyar adósleveleik szolgálnak. A negyedik pontban a vá­lasz,­jegyzék azt a javaslatot tartalmazza, hogy az 1919 jz­lis 15-jén a külföldön megvett jegyek be­vonására a szukcessiós államok, ideértve Ausz­triát és Magyarországot, a külföldön lévő jegyek bevo­sából arányos részt tartoznak viselni és a rájuk eső résznek megfelelő fizetési eszközöket a jövítítételű­ bizottság nőik átszolgáltatni im­goznak. FiaifgLE-%, ffl 81REMS­­­I fllf grammját 50-S0it.it Ezast„„. . 215 ja IfiliIt’JO BRBaSS araasntBges r,r & tavin VI­., Wesselényi­ utca 10. sz. előfizetéseit áteszi a MAGYARORSZÁG kiadóhivatala (Erzsébet­ körút 9, Newyork-palota) házhoz szállítva, pincébe terakva 10 métermázsától kezdve minden mennyi­ségben szállít: ÜL* ah SJ& rm Mg* && gga házhoz szállítva, pincébe Pl fii ÜT 4 M ifi fi !erakva 10 métermázsától 1| 1\ AÉ I ségbe szállít-1 ’ SUGÁR LAJOS rég Ügyr­ek-utca 18. Telefon 172. Maximális árak: A pesti oldalon métermázsánként . . K 122.— A budai o­lt­alán . . . K 127.— Helyi csi­rda (fuvar nélfttd­).............K 107. -Szib­iiiiif. aranyait 40—fix koronáig, hogy külföldi bevásárló kezébe ne kerüljön a legmagasabb József-Zsörat 14. árban megveszem wtP8.iaSoftCk Nepszipház-utca mellett 400BO korolvdlg, hogy külföldi bevásárló kezébe ne kerüljön a legmagasabb józsef-hörat 14. árban megveszem nafitétaBálCÜ Népszipház-utca mellett aulisz-utca mellett

Next