Magyarország, 1920. április (27. évfolyam, 79-104. szám)
1920-04-01 / 79. szám
Budapest, 1920. 05501014611. április 1. HADYABOBSZAS Húsvét után kapjuk meg a békeszerződést Csak béke aláírása után oszlatják fel a nemzetgyűlést — Új választójogi törvényt készül — Lényegesen korlátozzák a választói jogot — Ünnepek után kinevezik a belügyminisztert / If Budapest, március 31. ( Magyarország tudósítójától) Illetékes körök szánhatosak azzal, hogy a legközelebbi napokban vagy az ünnepek előtt, de a legnagyobb valószínűség mellett csak közvetlenül az ünnepek után Mkebizottságunk kézhez kapja a nagykövetek tanácsának a magyar békekonferencia jegyzékeire adandó végleges válaszát. A jegyzék tartalmáról a kormánynak a békedelegáció útján már vannak bizalmas értesülései, amelyek távolról sem kecsegtetők az ország számára. Az antant válaszát, amennyiben békebizottságunk többsége ezalatt az idő alatt Budapesen tartózkodna, a Neuillyben visszamaradt delegátusok természetesen rögtön ide továbbítják. * Politikai körökben számolnak azzal az eshetőséggel, hogy a békeszerződés átnyújtása új fordulatot ad belpolitikánknak. Könnyen lehetséges, hogy a nemzetgyűlésnek rövidesen foglalkoznia kell a béke ratifikálásával, ami tulajdonképpen egyik legfontosabb és legelsőbb kötelessége a nemzetgyűlésnek. Ilyenformán megdől az a feltevés, amely a nemzetgyűlés rövidesen beálló feloszlatásával számol. A nemzetgyűlés semmi körülmények között sem oszlik fel, mielőtt a békeszerződést nem ratifikálná. Azonkívül, mielőtt feloszlik, meg kell, hogy szavazza az új és végleges választójogi törvényt is. A pártok vezetői és a kormány tagjai tisztában vannak azzal, hogy új választást semmi körülmények között sem lehet rendeleti úton elintézni és a nemzetgyűlésnek, mint alkotmányos testületnek minden körülmények között törvényes úton kell a választójogi törvényt megalkotni. Abban azonban nincs kétség, sem a kormány tagjai, sem pedig a pártok között, hogy a nemzetgyűlés megválasztásáról szóló rendelet mai formájában továbbra nem tartható fenn és hogy az új választójogi törvény a rendelettel szemben lényegesebb korlátozásokat fog tartalmazni. Ez még nem került a pártok, vagy a kormány tagjai között formálisan szóba, de a kérdés a levegőben lóg annál is inkább, mert bebizonyult, mint ezt nekünk egy előkelő informátorunk mondotta, hogy a választási rendelettel nem sikerült olyan Házat összehozni, amely alkalmas volna komoly és értékes munkára. Kétségtelen az is, hogy a békeszerződés tárgyalásának idejére teljes lesz a nemzetgyűlés képe, amennyiben a tiszántúli választásokat május végén, de legkésőbb június elején megtartják. A belügyminiszter — amint azt egyébként már jelentettük — elrendelte a választók öszszeírását és e hó közepén kiírja a kormány a választásokat. Ma már e kérdésben sem a kormány tagjai, sem pedig a pártok között nincsen eltérés. A Tiszántúlon végbement eseményekkel egyébként foglalkoztak a kor Imány tagjai Többen szóvá tettek bizopiros sérelmeket. Arról is értesülünk, hogy Soós Károly honvédelmi miniszter meg is ígérte panaszolt esetekre a szigorú vizsgálatot. Aktuális kérdések közé tartozik a külügyminiszterség betöltése. A miniszterelnök nem adta fel a reményt, hogy sikerülni fog Teleki Pál grófot erre az állásra megnyerni. Teleki itt tartózkodása alatt a miniszterelnök tárgyalni fog vele. A belügyminiszteri tárcát az ünnepek után minden bizonynyal betöltik. Mihelyst meglesz az új belügyminiszter, a kormány kinevezi a kormánybiztosokat is. Az államtitkárságok betöltése az indomnitási javaslat tárgyalása utáni időre marad, amikor is egyes minisztériumok államtitkári hivatalait a költségvetési javaslatba intézményesen felveszik. Megemlítjük még, hogy tegnap minisztertanács volt, amely éjfél után egy órakor ért véget. A legközelebbi minisztertanács előreláthatólag a jövő hét szerdáján lesz. Ugron Gábor a községi választásokról A községi és kamarai választásokra a fővárosi, polgári és demokrata pártok nagyban készülődnek. A választásoknál ugyanis fel akarják venni a kormányzópárttal a küzdelmet. E kérdések körül tegnap érdekes nyilatkozatok hangzottak el az Erzsébetvárosi Demokrata Ködben, ahol Ugron Gábort, a kör elnökét üdvözölték. Az üdvözlő beszédet Magyar Miklós tartotta, akinek felszólalása után Ugron Gábor beszélt hosszasabban. A feltámadás ünnepe van most —■ mondotta — de az a feltámadás, mely a lelkekben él, még meszsze van. A demokratizmus hívei össze fognak tartani. Meddőnek találja mindaddig a munkát, amíg törvényt nem hoznak a választások megejtéséről. Véleménye szerint ezeket a legközelebbi jövőben megtartani nem lehet, mert a nemzetgyűlés előbb az indemnitást tárgyalja, ami legalább egy hónapot vesz igénybe, közbe jön a békeszerződés ügye, amelynek tárgyalása szintén hosszabb időt igényel. Alig hihető, hogy a községi választásokat ősz előtt meg lehessen tartani. Addig is a legnagyobb eréllye kell folytatni a szervezkedést. A szervezésre legalkalmasabb férfiú, Bárczy István, aki a magyar közigazgatás legjobb ismerője. Megemlékezett azután a munkássággal folytatott tárgyalásokról, amelyeknek eddig kézzelfogható eredménye nincs, de remény van arra, hogy létre jön a megegyezés, mert az alapkérdésekben azonos a felfogásuk a munkássággal. Ugrón beszéde után még többen szólaltak fel, így Bródis Ernő, Pakots József és mások. Budapest, március 30.*, — A német csapatok megíndrapik a lázadók ellen. Berlinből jelentik, hoiíy a freichswehr nagyobb csapatai kedjJdTDorstenen át elértéka Lippe-folyót. Almások állítólag fölrobbantották a Lipp^undját. — A düsseldorfi végrehajtó tanamelyet a mult éjszaka elkelő Szbeba visszahelyezték. A rendőrség ma megszállta a városházát és a város valamennyi középületét. A vörös csapatok kivonultak. A berlini keresztény szakszervezetek és a német alkalmazottak szakszervezetei, valamint a városi alkalmazottak szervezetei elhatározták tegnap, hogy állást foglalnak a sztrájk ellen, mert nem szakszervezeti érdekekből, hanem baloldali radikális hatalmi vágyból és a diktatúrára törekvésből akarják megszervezni. A lapok jelentése szerint a lázadás területén a vasúti hivatalnokok és a keresztény alapon szervezett munkások általános sztrájkba léptek a spartakúszók terrorjával semben. (MTI.) 3 jt A románok befejezték a tiszanful kirraeset Csapataink Gyulán és Mezsősiegyesen — Az uj demarkációs vonal nem (*rvág-leg,as politikai határi — A fbezérség helyzetjelentése Budapest, március 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Gyulának és Mezőhegyesnek március 30-át magyar csapatok által történt megszállásával a Tiszárdul kiürítését a román csapatok befejezték. A kiürítés a béketervezet szerinti vonalig terjed, amely vonal azonban nem vág elébe a béketervezet szerinti bizottsági és végleges határmegállapításnak, hanem demarkációs vonalnak tekintendő. E vonalat a szövetségközi katonai bizottság a magyar és román főparancsnokságok kiküldötteivel részleteiben egyelőre akként állapította meg, hogy az a vonal mentén fekvő magyar községek keleti, illetve a románok által megszállva tartott községek nyugati közigazgatási határaival esnek össze. Ezáltal elkerültetettt, hogy egyes községek területének egy része magyar, másik része román közigazgatás alá, jusson, amely körülmény a községek gazdasági és közigazgatási helyzetét megbénította volna. Az ily módon megállapított vonalon a következő községek maradnak magyar közigazgatás alatt: Szatmár megyében: Magosliget, Kispalád, Kis- és Nagyhódos, Gárbolc, Méhtelep, Rozsály, Gacsály, Császló, Nagygéc, Komlódtótfalu, Csenger, Csengerujfalu, Ura, Tyúkod, Nirk, Vállalj, Penészlak. Zajta község hovatartozandóságára vonatkozólag a tárgyalások folyamatban vannnak; a község egyelőre román megszállás alatt áll. Szabolcs megyében: Nyírpilis, Pilicse, Nyírbéltek, Nyírábrány, Bihara megyében: Bagamér, Nagyléta, Vértes, Monostorpályi, Hosszúpályi, Eszlár, Kismarja, Nagykereki, Bojt, Biharkeresztes, Ártana, Beregböszörmény, Told, Mezősas, Magyarhomorog, Kőrösszakál, Kőrösnagyharsány, Biharugra, Geszt, Mezőgyán, Méhkerék, Kötegyán, Sarkad, Kokad, Ocsaj, Bedő, Kőrösszentapáti községek hovatartoza®dóságáról a tárgyalások folyamatban vannak, egyelőre román megszállás alatt állanak. Békés megyében: Gyulavári, Gyula. Arad megyében: Elek. Csanád megyében: Kevermes, Dombenyháza, Batonya, Mezőhegyes, Pitvaros, Csanádpalota, Kövegy, Magyarcsanád. A mezőhegyes—nagylak— (csak a vasútállomás) apátfalva vasútvonal égés hosszában magyar területen marad. A demarkációs vonal mindkét oldalán egy semleges zóna állapíttatott meg, melyet a hadsereghez tartozó csapatok nem szállhatnak meg. E semleges zóna nyugati (magyar területen levő) határát a következő községek keleti szegélyének összekötő vonalai képezik: Szatmár megyében: Sonkád, Csaholc, Kisnemény, Jánk, Hermánszeg, Porcsalma, Nagyecsed, Fábiánháza. Szabolcs megyében: Pilis, Pilicse, Encsencs, Nyirbéltek, Nyiracsád. Hajdn megyében: Vámospércs, Bihar megyében: Újléta, Monostorpályi, Konyár, Gáborján, Mezőpeterd, Mezősas, Komódi, Zsadány, Sarkad. Békés megyében: Gyula, Kétegyháza, hol a semleges zóna nyugati szegélye a két község nyugati szegélyének összekötő vonala. Arad megyében: Nagykamarás. Csanád megyében: Dombiratos, Mezőhegyes, Pitvaros, Királyhegyes, Makó. A demarkációs vonalon, illetve a semleges zónában fekvő községekben, miután azok a nemzeti hadsereg csapatai által meg nem szállhatók, csakis .