Magyarország, 1921. június (28. évfolyam, 117-141. szám)

1921-06-10 / 125. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 JÚNIUS 10. PÉNTEK XXVIII. ÉVFOLYAM 125. SZÁM Gyermekeink Egyszerre három jelenség terelheti a magyar közvélemény figyelmét a gyermek­­nevelés és gyermekgondozás ügye felé. Az egyik nagyatádi Szabó István tegnapi beszéde, mely rámutat arra, hogy az ifjús Ságot gyakorlati pályákra kell nevelni. A másik az, amit Giesswein Sándor ma han­­goztatott, hogy a gyermekek lelkébe már jó korán bele kell nevelni a nemzeti érzés mellé a szociális gondolkozást és az emberi­­szeretet erényét. A harmadik meg az a döbbenetesen szomorú kép, mely a Pesti Napló mai számában a gyermeknyaralta­­tás ügyében tartott ankétről szóló tudósi­ tásban rajzolódik elénk. A Pesti Napló tudósitását, mely iga* zán sötét korrajzként áll előttünk, némi szomorúsággal veheti tudomásul a magyar társadalom. Kegyetlenül jellemző arra, ho* gyan keshed és hogyan romlik el egy égé* tően szükséges ügy a mi mostani köz­­állapotaink mellett. A gyermeknevelés, gondozás és ezzel összefüggésben a gyermeknyaraltatás kér­­dése jelentős társadalmi problémává vált az utóbbi esztendőkben, mikor a nevelési ügy terén észlelhető hiányosságok, a rossz közélelmezés és a rossz közegészségügy mellett, a gyermekvilág erkölcse, egészsége és élete kerül nagyfokú veszedelembe. A jövendő nemzedék megmentéséről, a jö­­vendő magyar munkaerők megtartásáról, a jövendő nemzeti gondolkozás és érzés helyes irányításáról van itt szó. Világos, hogy ez nem pusztán a humanizmus kér­­dése, hanem a nemzet életérdekeivel össze­­fűződő nemzeti ügy. Az elmúlt esztendők szomorú tapasztalatai után azt hihettük, hogy a kormány is, a társadalom is komoly odaadással, erélyes elhatározással, nemes áldozatkészséggel gondoskodik majd az erejükben elsenyvedt városi gyermekek nyaraltatásának ellátásáról. Bizvást hihet­­tük, hogy a régi tévedések, mulasztások, könnyelműségek helyébe okos előrelátás és a tanulságokból épülést merítő nemes gondoskodás lép. A tegnapi ankét lefolyá­­sából keserű csalódással látjuk, hogy a hivatott tényezők megint belekerültek a mulasztások sorába. Csalódottsággal kell hallanunk azt a beismerést, hogy az idei nyári időszakra már elkésett a gondoskodás. Azt meg éppen röstelkedéssel kell fogadnunk, hogy az idegen emberszerető férfiak miképpen oktatták ki a tegnapi ankéten a magyar tényezőket kötelességeikre. A nemzeti erők megmentésének mun­­­­kájánál nem elegendő, ha különböző egye* sületek alakulnak és ezek nem tisztán és kizárólag csak a kitűzött és elvállalt nemes feladatok teljesítésén buzgólkodnak. Hi­­szen alig tudunk üdvösebb célt a mi mos* tar* nyomorúságunk mellett, mint a jö* vendő nemzedék erkölcsi és fizikai fejlesz­ tését. A jövendő Magyarország sorsa attól függ, hogy a jövendő nemzedék milyen erővel, érzéssel és gondolkozással tud majd dolgozni az országért. Ha most a ’szegénysorsú gyermekek ezreit nem veszi gondozásba az állam és a társadalom is, ha gyermek- és ifjúsági nevelés terén nem járunk el bölcs előrelátással és ha még mindig csak az idegen segítségek kikö­­nyörgésében merül ki a magyar társada­ l lom szamaritánus erénye, akkor ebből­­ nagy baj származhatik. Magyarországot­­ az egészséges,­ erkölcsös, nemesen érző és szociális gondolkozástól áthatott jövendő nemzedék munkakészségével kell alátá­­masztani. Miniszteri értekezlet a Kisgazdapárt határozata ügyében . Holnap minisztertanács lesz a Ír Keresztény Párt Ráday mellett mmnkét a választójogról és a közigazgatás reformjáról (A Magyarország tudósítójától.) A Kisgazda­­párt tegnap esti értekezletén az történt, amit előre jeleztünk, hogy határozatilag kimondották, hogy Ráday Gedeon gróf belügyminisztertől felvilágosí­tást kérnek szándékai felől és e célból felkérték, hogy vegyen részt hétfőn a pártértekezleten. A keresztény párti oldalon nem okozott na­gyobb emóciót a Kisgazdapárt határozata és azon az állásponton vannak, hogy amíg nem tudnak konkrét kifogást a belügyminiszter működése el­len felhozni, addig az akciót céltalannak tartják. A közigazgatási reformra és a választójog kérdésére kereszténypárti oldalon is kiváncsiak, de tekintet­tel arra, hogy ez a nyári szünet előtt úgysem ker­­rülhet tárgyalásra, megvárják az időpontot, amikor ezt feszegethetik. Különben is a kereszténypárti ol­dalon meg vannak győződve, hogy a választójog kérdésében és a közigazgatási reform kérdésében a miniszter a tervezetet előbb egy szűkebb körű an­­kétnak fogja bemutatni. A kormány tagjai ma délután fél két órakor értekezletre gyűltek össze, hogy a Kisgazdapárt tegnap esti határozata által teremtett helyzetről ta­nácskozzanak. Holnap délután öt órakor minisz­tertanács lesz, amelyen valószínűleg újra szó­ba­kerül ez a kérdés. Szabadkeresk­edelem a magyar-osztrák forgalomba Július 1-én kell nyilatkoznia a két kormánynak az egyezmény további sorsáról . Esetleg meg­hosszabbítják egy hónappal (A Magyarország tudósítójától.) A magyar és osztrák kormány június 6-án ratifikálta azt az egyezményt, amelyet a magyar és osztrák árufor­galomra vonatkozólag készítettek. Az egyezmény július 8-án jár le. A két kormánynak július 1-én kell nyilatkoznia, meghosszabbítja-e, vagy sem. Valószínű, hogy egy hónappal meg fogják hosszab­­bítani. Ez az egyezmény a szabadkereskedelem el­vén épült fel és az az újítás van benne, hmm a német-osztrák kormány olyan cikkekre is adott behozatali engedélyt, amelyekre nézve eddig máj­dig megtagadta. Az egyezményben megállapított áruforgalom lebonyolítása tekintetében sem a ma­­gyar, sem az osztrák kormány semmiféle befolyást nem biztosított magának. Ezt a kereskedelemre bizta, úgy hogy az egyezménynek egyik jellegzetes eredménye, hogy a szabadkereskedelem érvénye­sült úgy a behozatalban, mint a kivitelben. Az egyezmény értelmében Mag­yarországból 50.000 hektoliter bor, 400 vagyon cseresznye és meggy, 750 vaggon ba­rack, 350 vaggon alma, 350 vaggon körte, 500 vaggon korai szilva, 750 vaggon szőlő, 150 vaggon ribizli, 3 vaggon kertimagvak, 5 vaggon konzerv, egy vaggon keks­ és 2000 vaggon­­f­­ő­zelék vihető be Ausztriába. A főzelék és gyümölcs magyarországi exportja azonban­ az egyezmény dacára is kétséges, mert az osztrák valuta leromlása­­következtében az Alföld gyümölcstermése nem igen juthat ki Amal­tkiába. A magya­r kormány az egyezmény értelmébenn megengedi, hogy egy vagyon pamutáru, 4 vagyon len- és juta­­áru, selyem, szövött- és konfekciósáru, to­vábbá 1 vagyon fehérnemű, 20 millió korona értékű gyógyszer Ausztriából Magyarországba behozható legyen. Az egyezmény többi pontjai kisebb mennyi-­­ségű áruknak forgalmát szabályozzák. Gabonám­,­műeknek Ausztriába való beviteléről nincs szó az egyezményben. Drozdy pápai beszéde a bíróság előtt Egyik tanú szerint kommunista izgató volt, a másk szerint ellenforra­­dalmár — Hiteles-e a kék tüzet? — Új védő szerint nem bünper, hanem politikai ügy Veszprém, június 9­(A Magyarország tudósítójának telefonjelen­tése.) A veszprémi királyi törvényszék Drozdy Győző volt nemzetgyűlési képviselő elleni bű­n­­perben tegnap este a késő órákig folytatta a tanú­kihallgatásokat. Az ügyész és a védők különösen olyan irányban intéznek kérdéseket a tanúkhoz, hogy kiderítsék, várjon a lefoglalt kék füzet, amelynek alapján Drozdy Győző vallomása szerint előadását megtartotta, ugyanaz-e, mint amelyet az ügyészség lefoglalt. Ennek a füzetnek tartalma szerint időrendi, történeti sorrendben tárgyalja Drozdy az erkölcsök történetét és alakulásait Fuchs tudományos mun­kája alapján. Ezenkívül arról t­esznek a tanúk vallomást, hogy Drozdy Győző mondotta-e elő­adása megtartása előtt, hogy ezzel az előadással csak az a célja, hogy robbantsa azt a kommunista szervezetet, amelyben az előadást tartotta­. Gratzer János az első tanú. Azt mondja, hogy az előadás címe az erkölcsről, vagy a nemi pro­blémáról volt, vagy valami ilyesféle. Az inkriminált kifejezésekre emlékszik. A tanú szerint Drozdy azt fejtegette, hogy az eddigi házasságok a legnagyobb csalások. „Férj és feleséi­ csalják egymást". „A férj és feleség nem kerülnek érintetlenül a házasságba". „A nő ágyban szerzi meg férje részére a protek­ciót". „A papi ornátusban követik, vagy követték el a legnagyobb fajtalanságokat". Ezután azt mondja a tanú, hogy az „Uraim és hölgyeim"­ meg­szólításra nem emlékszik bizonyosan és valószínű, hogy ezt a megszólítást Drozdy nem is használta. Általánosságban a tanú szerint Drozdy kifejezései szinte reprodukálhatatlanok voltak. Lengyel Zoltán dr. kérdéseire elmondta azután, hogy keletkezett a feljelentési. .A tanúhoz egy ügyvéd fordult, vagy legalább is az illető ügyvédként mutatkozott be és ajánlatot tett, hogy szerezzenek adatokat Drozdy ellen. Ezekkel az adatokkal azután Gratzer, Faragó igazgató és még néhányan elmentek a közjegyzőhöz és össze­írták ezeket. Ez volt a feljelentés alapja. Több­­ször beszélgettek ezután Pápán a Drozdy-ügyről, különösen a képviselőválasztások előtt. A felje­lentésnek a tulajdonképpeni célja az volt, hogy demonstrálják, hogy Drozdy nem méltó a mandá­tumra. Ebben az ügyben a tanúhoz nagyon sokan fordultak. Kőrös Endre, aki a pápai nemzeti tanács el­nöke volt a Károlyi-forradalom idején, elmondta, hogy őt is felkereste egy ismeretlen úr, akiről azt hiszi, hogy a zalamegyei főispán titkára. Faragó igazgató ugyanekkor nem beszélt Drozdy ellen, csak később, amikor már föllépett a pacsai ke­rületben képviselőnek. A beszédről azt mondja, hogy az reá azt a be­nyomást tette hogy Drozdy kommunista izgató. A beszéd tartalma egyáltalán nem egyezik meg a kék füzet tartalmával. Arról hallott, hogy Drozdynak az volt a célja, hogy a kommunista tanfolyamot szám­ára 2 korona

Next