Magyarország, 1921. július (28. évfolyam, 142-168. szám)

1921-07-31 / 168. szám

MAGYARORSZÁG BUDAPEST, 1921 JULIUS 31. VASÁRNAP XXVIII. ÉVFOLYAM 168. SZÁM Rakovszky férfias komolyságával és bátorságával megrendítő nyilatkozatot hallottunk ma a­­Sajtószabadság mellett. Aki mondta, Ra­­kovszky István, a nemzetgyűlésnek tag* napig elnöke. Ma már nem az. Saját indo­­kolása szerint azért nem, mert egy „tisztes*­séggel megkezdett közéleti pályát nem fe­­ejezhet be tisztességtelenül'*. Rakovszky olyan kényes erkölcsű és érzékeny becsü­­letű ember, hogy tisztességtelenségnek tartja az elvektől és a meggyőződéstől való legkisebb, hajszálnyi elhajlást is. A közéleti kötelességnek ez a valóban antik felfogása késztette őt ma arra is, hogy döntő jelentőségű beszédben foglaljon ál­­lást a tökéletes sajtószabadság mellett. Vájjon összefüggse ez programjával annak a kormánypártnak, amelyhez Rakovszky tartozik? . . . „Én, noha kormánypárti va­­gyok is, mindent eltűrni nem fogok" — ■jelentette ki ma Rakovszky. Rakovszky úgy látszik különben sem adózik fentartásnélküli elragadtatással a­­mai korszaknak, hiszen beszédének egyik kitétele szerint most „nehéz kórban ver* gődik a magyar politika", tíí* ‘ ^ A közállapotok legfőbb baját Ra* kovszky a sajtószabadság, a kritika és az ellenőrzés hiányában látja. Igen logikus következtetéssel mutat rá arra, hogy az írás szabadságának elnyomását nyomon követi a szólásszabadság elnyomása, A parlamenti szólásszabadságé is. Rakovszky ezt a meggyőződését nem tegnapról mára szerezte. Helyt állott érte többször, a Bánffy*obstrukció, a darabont*korszak, a Balogh Jenő*féle saj­tó­javaslat vitája alatt. Emlékeztetünk arra, hogy ezekben a küz­­delmekben gyakran nem kisebb bajtársai voltak Rakovszkynak, mint Andrássy Gyula és maga Székesfehérvár tiszteletre­ méltó püspöke, Prohászka Ottokár is. De küzdöttek a sajtószabadságért a mai sze* replők közül Szmrecsányi György, Huszár Károly, Haller István, Gaál Gaszton és a többiek. A Balogh Jenő*féle sajtój­avaslat ellen szavazott az Andrássy*párt padjain Bethlen István gróf mostani miniszter* elnök, akinek igazságügyminisztere a Ba­­logh-féle törvényt majd megszigorított és megszázszorosodott körre akarja emelni. És küzdött azokban az időkben a sajtó* szabadságért nem a legutolsó sorban nagy P­atádi Szabó is, ma minisztertársa Tom* csányi Vilmosnak. És ne mondja nekünk senki, hogy azóta mik történtek, milyen tapasztalatai­kat kellett levonni, a szabadságharcosból miért kellett hogy konzervatív államférfi legyen. A nemes magyar konzervatívság­­nak nem ismerjük különb és férfiasabb reprezentánsát, mint amilyen Rakovszky István. És Rakovszky sem élte át hunyt szemmel a forradalmakat. A vörösök bör­­tönbe vetették. De ez az egész férfi, ez az igaz magyar és keresztény, ez a szó ókori tiszta értelmezésében vett vir integ­ger nem hajlandó elfelejteni Saját múltját, egy életen át hittel vallott meggyőződését. És tiszta államférfim tekintete, amely látta a forradalmi dúlást, látja azokat a részer­delmeket is, amiket hozhat Csonka* Magyarországra egy állandósult és intéz­­ményes reakció, az az álkonzervativizmus, amely nem szünteti be kilengéseit, hogy helyét átadja a konszolidációnak, a mun­­kának és a jogrendnek, amelynek csak egy alapja lehet­­és van: a szabadság. Beniczky Ödön lakása és Ráday belügyi és Hegyeshalmy kereskedelmi minisztereii nyilatkozata — Beniczky és Ugrón felszólalása Budapest, július 30. (A Magyarország tudósítójától.) A nemzetgyű­lés mai ülésén szünet után (a szünet előtti részről külön tudósít­ásunk számol­t be) Ráday Gedeon gróf belügyminiszter beter­jeszti jelentését egy amerikai hajjóstársaságnak adandó engedélyről, azután a következőket mondja: — A tegnapi ülésen a nemzetgyűlés elnöke lemondásának bejelentése után egyes felszólalások történtek, amelyekre reflektálni kívánok. Két igen tisztelt­­képviselő úr arról beszélt, hogy mi történt tegnapelőtt Beniczky Ödön kép­viselő úr lakása táján. Általánosságban szabad legyen megjegyez­nem, hogy Beniczky Ödön képviselő úr első felszólalása óta, hogy az ő személye ki ne legyen téve a sroj­diósoknak, olyképpen intézkedtem, hogy a rendőrségnek egyes megbízottai állandóan szemmel tartsák Beniczky képviselő úr lakását. Ugron Gábor képviselő úr azt mondotta, hogy Beniczky magánlakása tája felelőtlen elemek által megszállótól­ és ő testi épségében veszé­lyeztetett. Nem tudom, hogy értette képviselő úr a megszállást, de ez nem felel meg, a té­nyeknek. Az én információm szerint az történt, hogy Beniczky képviselő úr meg volt híva egy va­csorára, de nem ment el, mert állítólag arról értesült, hogy háza körül tisztek mozog­nak és ezért nem akarta lakását elhagyni.­­Este 11 órakor Windischgractz Lajos herceg és Friedrich István képviselő urak felkeresték Beniczky Ödönt és néhány óráig ott voltak nála. Szilágyi Lajos: Varjon mit csinálhattak? Ráday Gedeon belügyminiszter: Úgy látszik, hogy ők szállták meg Beniczky képviselő úr la­kását. Azt is mondotta Ugrón képviselő úr, hogy az érdekeltek megtették a bejelentéseket a tegnap­előtt­i események dolgában. Az történt, hogy Ke­rekes képviselő úr a folyosón körülbelül egy ne­gyedórával, illetve 10—20 perced Ugrón képviselő úr felszólalása előtt felhívta a figyelmemet az is­meretes plakátra. Természetes, hogy én az alatt az idő alatt, míg Kerekes képviselő úr és köztem ez a beszélgetés történt és Ugron képviselő úr be­széde között telt el, nem tudtam intézkedni. Andaházi-Kasnya Béla: Most is ott vannak a plakátok. Meskó Zoltán: Hát mi ellenünk milyen plaká­­tokat adtak ki? Tessék a bírósághoz menni. Gn­ éf Sindkss, Gedeon ! Intézkedés történt, h­ogy plakátok eltávolíttassanak Friedrich képviselő úr azt mondotta, hogy ő mindenben megerősítheti azt, amit Ugron képvi­selő úr mondott. Azonban ott semmi egyéb nem történt, mint hogy mintegy három katonatiszt a Múzeum­ utcában hosszabb ideig sétált. Ami a telefonkapcsolást illeti, nem vagyok hiva­tott erre nézve nyilatkozni, de megállapíthatom, hogy este nyolc és kilenc óra között Beniczky kép­­viselő úr két ízben is telefonált az államrend­­őrséghez, tehát telefonja nem lehetett kikap­csolva. Tegnap délután azután arról érkezett jelentés, hogy a Kálvin­ téren valami tüntetés készül, minthogy ez közel esik Beniczky képviselő úr laká­sához, arra lehetett következtetni, hogy ellene ké­szül­ valami tüntetés. Azonban a dologiból nem lett semmi. Én mindenesetre intézkedtem az állam­­rendőrségen, hogy megfelelő készenlétet rendelje­­nek­ oda ki, azonban a legcsekélyebb rendzavarás sem történt. Dánér Béla: A perzsa sahra sem vigyáznak így. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter: Este tíz órakor bejelentette a rendőrségnek Beniczky kép­viselő úr, hogy kilenc óra tájban egy levelet ka­pott és miután a­­vadászzászlóalj tisztjei lovagias útra terelték az egész dolgot, ő kérte, hogy vonja be a rendőrség a készenlétet. Szilágyi Lajos: Hát van vadászzászlóalj? Ráday Gedeon gróf belügyminiszter: Úgy lát­szik, hogy az előző napon ezek a tisztek szemé­lyesen akarták elintézni a dolgot. (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Ebben beszámoltam mindenről, hozzá nem tettem és el nem vettem belőle semmit. Tessék meggyőződve lenni, hogy gondoskodás tör­ténik és fog történni arra, hogy senkit személyi biztonságában baj ne érjen és senki atrocitásnak kitéve ne legyen. U­grott ! A mélyen tisztelt belügyminiszter úr arra a kijelentésemre, hogy Beniczky Ödön lakása meg volt szállva, azt a súlyos kijelentést tette, hogy ál­lításom nem felel meg a valóságnak. Ráday Gedeon gróf belügyminiszter: Csak a megszállás! Ugron Gábor: Hát arról, hogy a megszállás mit jelent, lehet vitatkozni. Én megszálláson azt értem, hogy ha a Ház kör­nyéke meg van szállva, amint ezt Friedrich István képviselőtársam is elmondta. A lak­ásm­­egszá­lás, amire a belügyminiszter úr célzott, az a lakásba való beszállás lett volna. A miniszter úrnak ez a nagyon súlyos kijelentése tehát valótlan volt, ezt igazolja az ő elmondása és Beniczky állítása. Hegyeshalmi, kereskedelmi miniszter A belügyminiszter úr már megemlékezett­­ a telefonügyről is. Megemlítette azt, hogy Beniczky Ödön képvi­selő úr kivel akart telefonon beszélni Mikor én tudomást szereztem erről a telefon­zavarról, rögtön érintkezést kerestem Be­niczky Ödön képviselőtársammal, hogy meg­tudjam, kiket akart felhívni és mit tapasz­talt a telefonszolgálat körül. Tegnap nem tudtam vele találkozni, ma beszél­­hettem csak vele. Közölte velem, hogy ő mindössze csak a rendőrséggel akart be­szélni, de több ízben nem kapott összeköttetést, később azonban tudott is a rendőrséggel be­szélni. Azt tapasztalta, hogy ez alkalommal rosszabbul szolgálták ki, mint máskor szok­ták. Ez sajnálatos véletlen csupán és kijelent­hetem, hogy az állítólagos megszállás és a telefonközpont nem jelentkezése között semmi­féle kapcsolat nem áll fenn. Az tény, hogy a telefon nem működik olyan jól, mint azt az előfizetők joggal megkövetelhetnék. Ép­pren én vagyok az, aki a legtöbb panasszal vagyok a telefonközpont ellen és minden panaszommal idejekorán az illetékes helyre fordulok. Ereki: Képzelem milyen ribillió lehet ott. Hegyeshalmy Lajos: Tegnap említette egy, másik képviselő úr, hogy Rakovszky Istvánnal akar beszélni, a központ azonban­­ azt válaszolta, hogy a telefon ki van kapcsolva. Rögtön megvizsgáltam ezt a dolgot és a következő­ket állapítottam meg. Vannak úgynevezett kiváltságos telefonálomá­­sok. Ilyen Ugrón, Beniczky képviselő uraké is, a minisztereké. Szóval nekik kivételes telefonjuk van. Ugron Gábor: Legyen meggyőződve, nem én kértem. Mint miniszternek járt nekem és úgy lát­szik, azóta megmaradt. Hegyeshalmy miniszter: Ezek a kiváltságos telefonok sárga kapcsolókkal vannak ellátva és ezt Egyes szám­ára 2 korona !

Next