Magyarország, 1921. november (28. évfolyam, 244-269. szám)
1921-11-01 / 244. szám
! Előadások: fél 5, 5/1? 7, 9 órakor| Egy pár „Osera“-harisnya helyettesit két fisik pár!. VAILOR, Kossuth Lajos utca 11. sz. Príocittác ! Okverem megvette a Máglya u. 94. szám alatti d . Csanádi Lajos-féle sütödét. Hilejezők a nap alatt irodámba' jelentkezzenek, mert egyébként ügyfelem felelősséget nem vállal Ifi, dr. Szigeti László ügyvéd, Klotild utca ifi Szőnyeget mm HADUL, VII. kerület, KTanzál-tér 3. szám. — Telefon: József 101-70 O f Pl PTaSoiTenteRtifféli felMin | I VI. Teréz-körut 19 ! Uzsonna k&tonazenit Víjö—7-ig és Vác—Vsll-ig I 1/21 órától záróráig cigányzene ! J|jT01?8315§| H §0m1si0!&© K“ÍS fstói»HkMer»át Brilliáns* S009-T®.00« Gátját veszi A “ b! üt Tel. J. 52-64 Hermáim Lipót rajzai Az új festőgeneráció e kivételesen gazdag tehetségű tagja, kötetbe gyűjtve kiadta, néhány évi rajztermésének legjavát, mintegy harminc rajzot, stúdiumot, kompozícióvázlatot ihletett percek finom és művészi capriccióit. Az albumhoz Lehel Ferenc írt előszót. Ara 250 korona kapható, könyvkereskedésében, VII., Erzsébet- körút 18-20., IV. Váci utca 12., V. Vilmos császár út 14., Magyarország könyvkereskedésében Erzsébet körút 9. 2 --------------------- .............—— Úgy látszi, a Bethlen-kormány nem meri összehívni a nemzetgyűlést közgazdasági, pénzügyi és közjogi okokból. A Kereszténypárt egyik vezető tagja a következőkép nyilatkozott a parlament összehívását illetően: *— A nemzetgyűlés sürgős összehívását okvetlenül szükségesnek tartjuk. Szerdán este a párt intézőbizottsági ülést tart, amelyen az összes aktuális problémákat megvitatjuk és további magatartásunk fölött döntünk. A baranyai választások A baranyai választások csak ma este fejeződnek be és hiteles eredményt eddig mindössze a dárdai csonnkia kerületből kaptunk, ahol a beérkezett jelentés szerint Márvay Sámuel kisgazdapárti 79 szavazattal győzött Fenyő Miksával szemben. A pártok erősen bizakodnak jelöltjeik győzelmében, s valószínű, hogy több helyen pótválasztásra kerül a sor. Az ellenzék főként Regőcén, Nagyszentmiklóson és a pécsi második kerületben vár győzelmet, a Kereszténypárt a villányi és szabadkai kerületeket veszi biztosra, a Kisgazdapárt pedig a bajai, mohácsi és szőregi kerületekben reméli jelöltjeinek diadalát. A dorogi kerületben a független kisgazdapárt programjával Méhely Kálmán volt államtitkár lép fel, aki holnap kezdi megkörútját a kerületben. Útján Rassay Károly és Dródy Győző képviselők kísérik. Il kamara vezet : Pygmaliong? Fej nélküli lovas Harry Piel MAGYARORSZÁG Budapest, 1921 kedd, november 1. „A hazáért élt és érte pértanúhalált halt*” Leleplezték a Tisza-emléktáblát — Bárczy miniszteri tanácsos emlékbeszéde (A Magyarország tudósítójától.) A miniszterelnökség tisztviselői kara Tisza István gróf tragikus halálának évfordulóján a miniszterelnökség palotájában ünnepség keretében leplezte le ma délben Tisza István emléktábláját, melyet a miniszterelnökség tisztviselői kara állított. Az ünnepségre nagyszámban gyűltek össze a társadalom és közélet előkelőségei. Ott láttuk többek között Izabella főhercegasszony, József, József Ferenc, Albrecht főhercegeket, kormány tagjai közül Fiethlen István gróf miniszterelnököt, Bánffy Miklós, Vass József, nagyatádi Szabó István, Hegyeshalmy Lajos és Ráday Gedeon minisztereket, Fürtenberg német követet a követség teljes tisztikarával. Az egyházi és világi főméltóságok közül Nemes Antal budavári plébános, címzetes püspököt, Melles Emil budapesti görög-katholikus apánprénost, Wleissics Gyula bárót, Vojnits Sándor bárót, Szász Károlyt, Beöthy Zsoltot, Klebelsberg Kunó grófot, özv. Khuen-Héderváry Károlyné grófnőt, Siegescu Józsefet, Edelsheim Gyulay Lipót grófot, Cziráky Antal grófot, Balogh Jenőt, Popovics Sándort, Drasche Lázár Alfrédet, Pongrácz János grófot, Dessewffy Emil grófot, Meskó Pált, Csály Imre grófot, Darányi Ignácot, Ullmann Adolf bárót, a tábornokok közül Csanádi táborszernagyot, Willerding bárót és Sárkány altábornagyot, Balassa, Csécsi Nagy Imre tábornokokat, Csáky Zsigmond grófot, a csendőrség volt főparancsnokát, a nemzetgyűlés tagjai soraiból Kenéz Bélát, a nemzetgyűlés alelnökét, Simonyi-Semadam Sándort, Teleki Pál grófot, Szalánczy Józsefet, Korányi Frigyes bárót, Karaváth Jenőt, a főváros részéről Sipőcz Jenő főpolgármestert, Pest vármegye részéről Preszly Elemér főispánt, továbbá Nádassy Imre országos főkapitányt és sok más kiválóságot. Fél egy óra után kezdődött az ünnepség, „amelynek egyetlen szónoka bárcziházi Bárczy István dr. miniszteri tanácsos volt. — Pár óra választ el minket — mondotta — annak a szomorú történelmi eseménynek harmadéves évfordulójától, hogy nem a haza védelmében, hanem politikai törtetők és degenerált kalandorok gyáva és alattomos gyillka folytán meghalt hazánk egyik nagy fia, Tisza István gróf. Ha visszagondolok azokra a gyászos percekre, előttem rémlik annak minden mozzanata. Megjelenik előttem a bátor férfiú, aki amikor felszólítják, hogy meneküljön, azt mondja, hogy csak a hazáért éltem és a hazáért akarok meghalni. — Aki ilyen volt életében, aki ilyen fenségesen tudott meghalni, azért a férfiúért még fokozottabb mértékben vesz erőt rajtunk a fájdalom. Láttuk őt állami egységünk pompájában, amikor Szent István birodalma ép volt és a magyar dicsőség tetőpontján állott. Most látjuk, hogy országunk föl van darabolva és a magyar dicsőségnek fénye van csak meg. Szomorú ez a helyzet és némi vigaszt csak abban találunk, hogy ma nemcsak hűséges barátai jelentek meg itt ezen az ünnepségen, nemcsak azok, akik szeretettel gondolnak reá, akik nagy egyéniségét életében csodálták meg, hanem képviselve van itt ennek a meggyötört és megcsonkított országnak egész közvéleménye. Itt vannak azok is, akik életében mint politikai ellenfelek állottak vele szemben, azok, akiket nem beteges ambíció vezetett a személye elleni gyűlöletben. És mindazok, akik itt vannak, magyar emberekhez méltó nyílt bátorsággal tesznek tanúságot arról, hogy Tisza István gróf a haza javát akarta. — A magyar kormány, a nemzet elismerésének és hálájának adott kifejezést, amikor a debreceni Tudományos Egyetemet Tisza István gróf nevéről nevezte el. Mi tisztviselői az ország ez első hivatalának meg akartuk örökíteni ennek a kiváló állam- férfiúnak emlékét Buda ősi várában, a magyar tradíciót hirdető ebben a régi házban, ahol Tisza István gróf ifjú életét töltötte és közélet pályájára készült. — Ezzel az emléktáblával kiengesztelni akarjuk Tisza István gróf emlékét. Szégyenprrral arcunkon kell gondolnunk arra, hogy kilenc hónapon keresztül politikai kalandorok, degenerált emberek, gyilkosok és gonosztevők tanyáztak ebben a palotában, ahol előbb hazánk legnagyobbjai, közéleetünk kiválóságai is sűrűn megfordultak. A parlament klasszikus korát követő időkben erőt vett rajtunk a turáni átok. Hálás köszönetét fejezi ki ezután a szónok Teleki Pál gróf volt miniszterelnöknek és Bethlen István gróf miniszterelnöknek azért, mert megengedték az emléktáblának a miniszterelnöki palotában való elhelyezését. Köszönetet mond Kisfalud® Stróbl Zsigmond szobrászművésznek, aki a magyar ■ művész’ önzetlenségével készítette ezt az emléktáblát — És most hulljon le a léptér! — mondotta a szónek. Ebben a pillanatban lehullt a nemzeti szinüi gyászfátyollal bevont lepel és láthatóvá lett a művészi emléktábla, amelyet néhány percig megilletődéssel nézett a jelen volt előkelő hallgatóság. Pár percnyi szünet után Bárczy így folytatia beszédét: — A művész vésője legjobban fejezte ki érzelmeinket, amikor azt a mondatot véste be a márványlapba, hogy Tisza István gróf a hazáért élt és érte vértanúhalált halt. Tisza tényleg mindig a haza javát akarta. ..Mártírhalált halt azért, mert úgy állították őt be, mint aki okozója és felidézője volt a világi háborúnak és oka a háború hosszú elmúlásának. Az osztrák köztársaság által kiadott külügyi diplomáciai iratokból igazolható, hogy a monarchiának cseh és szláv nemzetiségű államférfiaival szemben Tisza István gróf magyar miniszterelnök ellenezte a háború megindítását. Ő jelentette ki azt is, hogy nem szabad annektálni. — így cselekedett ő később is. 1916 tavaszán, amikor az olasz offenzívát megindítottuk és hadseregünk sikert aratott, kiadtak egy hadparancsot, amely a délnyugati határok kitolásáról szólottak. Tisza el rosszalta és ellenezte. Sőt Románia leveretése után azon az emlékezetes koronatanácson a nagy osztrák érzelmű államférfiak és tábornokokkal szemben ugyancsak Tisza István gróf volt az, aki azt hangoztatta, hogy nem szabad Romániából semmit sem annektálni. A magyar miniszterelnöknek azon a koronatanácson tett nyilatkozata emlékeztető kell, hogy legyen azoknak a kisállamoknak, amelyek Magyarország területéből nagy területeket vettek el. Az volt Tisza István főelve, hogy egy ország hatalma és egy dinasztia dicsősége nem attól függ, hogy minél több népe legyen és minél több területet birtokoljon, hanem attól, hogy az együvé tartozásnak klasszikus tanúbizonyságát adják. Beszédét a szónok így fejezte be: — Mi tisztviselők Tisza István gróf halálának harmadik évfordulóján ezzel az emléktáblával hívjuk tetemre az ország közvéleményét és azt mondjuk, hogy tartson össze, hogy meg ne ismétlődhessék soha az a nagy szerencsétlenség, amiben az országnak most része van. Ezzel az ünnepség véget ért. * A díszes emléktáblát a miniszteri főlépcsőn helyezték el. A félvér hazai márványból készült ovális emléktábla tetején turulmadár van, amely karmai között kardot tart. Az emléktábla fölirata a következő: — Gróf Tisza István magyar királyi miniszterelnök emlékének, aki a hazáért élt és vértanúhalált halt. Hálás kegyelete jeléül a magyar királyi miniszterelnökség. A felirat alatt az ország teljes címere van. .. I 'Wpr'i 'ajLjtgn * lJVC.''ir.-.ri7Ezzwl'l I KoszTflHszdroTik I y ‘^memma&zzemaarmKr.zsMzcvzzsx.zrBsx.zzLE.a.:, gatsasst rejtt ’zix eammntjmurmntnm [' ‘' j TÉLIK ABflT KEIMk! I BÉLÉS SELYMEK I [ FBflHCia faihelmkI I iLEBSiesEiBramaggj I Nemzeti luliaSiáz CSAK RÁKÓCZI-UT 7. SZÁM