Magyarország, 1926. október (33. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-01 / 222. szám

1 CAFÉMiGNON KÁVÉHÁZ Dunakorzó (Lloyd-palota) Délelőtt 11 -től 8-ig naponta zene American drinks Aperitifs hors d’oeuvres á la discrétion Jou­nny mixed. Kaszelik zongorázik Tioto párizsi élet Budapest, 1926- október 1. péntek MAGYARORSZÁG Ripka felajánlotta , de a kormány nem fogadta el (A Magyarország tudós,Hójától.) R­i­p­k­a Ferenc dr. főpolgármester ma délben felkereste V­a­s­s József népjóléti minisztert, akinek helyet­tes miniszterelnöksége idején R­i­p­­ka Ferenc a polgármester, választási akciót a kor­mány intenciói szerint­­­e­­z­e­tt­e. Kipk­a több mint egy félóra kocsiáig tartózkodott Vass József népjóléti miniszter dolgozószobájá­ban. A főpolgár­m­­e­ster kö­z­­v­etlen környezetéből a ■Siagyárország munkatársa úgy ér­tesült, hogy Ripka Ferenc misszióját befejezettnek tekint­i, kötelességét a kormány legjobb intenciói szerint teljesítet­te és mivel a tegnapi választás r­á nézve kedvezőtlenül végződött a kor­m­­ánynak f­e­l­a­j­á­n-­l­a­tj a lemondását. •Ripka főpolgármester lemondását a kormány természetesen n­em f­o­g­a­d­t­a el és­­i­llelékes helyről is a leghatározottabban meg­­cáfolták Ripka távozását. — Szó sincs róla. — mondot­ták munkatársunknak — hogy Ripka visszalépjen a fő­polgármesterségtől. A vá­lasztáson nem felint főpol­gármester bukott meg és a legszélsőbb ellenzéki oldalról sem­ merült fel az a gondolat, hogy Hin­kónak, mint, főpolgármesternek, a maga személyére nézve bármilyen konzekvenciát is kellene levonni. Kormánypárti körökben egyébként most úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a kormány nemcsak nem­ szenvedett kudarcot a tegnapi pol­gár­mestervá­l­asztáson, ha­nem ellenkezőleg. Amennyi­ben ugyanis a tegnapi szavazáson Ripka került volna be a pótvá­­lasztásba, a baloldal minden alkal­mat megragadott­­volna, hogy a kormány beavatkozásának, polgár­mester-kinevezésének vádjával il­lesse a kormányt. Lévai Sándor, Marinovich Jenő dr., Mutter József Leó, Nagy Ferenc, Nagy Vince, Pakots József, Peyer­ Károly, Pom­péry Elemér, Repold Károly, Tauffer Gábor dr., Siegekdll Jó­zsef dr., Szeemann Mihály, Zieg­­ler Géza. A szavazás holnap is fe­hér és fekete golyókkal történik.. A szavazás kezdődik 4 órakor és fél 7 óráig tart. Az eredmény ki­hirdetése után a deputáció al­pol­gármesterért megy, akit Folkus­­házy Lajos alpolgármester­­üdvö­zöl, kiveszi tőle az esküt, m­ajd a polgármester, beszéde következik. M­Rfp&a­pdvt mm este dönt dlMsf&gimidsn^él d szavalás mg^értem A wolftármesterválasztással kap­csolatban ma délelőtt­ legilletékesebb helyen ■a ■következőket-közölték a Magyar­­ország munkatársával a kormány álláspontjára vonatkozóan.­­ A kormány álláspontja kezdettől fogva, az volt, hogy nem óhajt befo­lyást gyakorolni semmiféle irányban a fővárosi polgármesterválasztásra és amint szigorúan konzekvens maradt ehez, az álláspontjához a szerdán lezaj­lott választás alkalmával, ugyanezt a magatartást fogja tanúsítani a pénteki pótválasztáson is. Arra a kérdésre, hogy a kor­mány vereségnek tekinti-e Ripka Ferenc bukását, a leg­illet­ékesebb helyen a következő nyilatkozatot tették: " Az előbb leszögezett tényállás maga is­ megadja a választ erre a kér­désre, mert, akkor,­amikor a kormány abszolút semlegességét nyilvánította, már­ ezzel határozottan kifejezésre jut­tatta azt, hogy a maga részéről egyik párt mellett sem foglalt állást. A Ripka-párt Kozma Jenő el­nöklésével, értesülésünk szerint ma este értekezletet tart és ezen dönt a holnapi polgár­mester választá­son tanúsítandó magatartása fe­lett. A Magyarország munkatársa a polgármesterválasztás­­ kérdéséről ma délben beszélgetést folytatott Görgey István egységespárti kép­viselővel, a Kállay-féle polgári ■egység klubjának ügyvezető elnö­kével. Görgey a tegnap lezajlott választásról, valamint a pénteki választás esélyeiről a következő­ket mondotta : — A polgári egység klubja természe­tesen Ripka Ferenc, főpolgármestert támogatta, a választáson. A tegnapi­ sza­vazás eredményét ennek ellenére sem tekintjük a magunk vereségének. De nem tekintjük Ripka Ferenc veresé­gének sem, mert Ripka Ferenc pártjá­nak tudvalévően csak 27 tagja volt, tehát az a tény, hogy ő több mint két­szer ennyi szavazatot kapott, azt mu­­­tatja, hogy a demokratikus blokk tag­jai közül, épü­gy mint a tisztviselők és a­ kinevezetek közül, jelentékeny számú szavazathoz jutott.­­ Ami további magatartásunkat il­leti, erre vonatkozólag a Ripka-párt ma esti értekezletén történik döntés. És ekkor fogjuk­ mérlegelni, hogy mi legyen a párt magatartása a pénteki választáson. Az én felfogásom szerint pénteken a Ripka-párt szavazatai meg fognak oszlani. 3 K­ill b­ik­i éfesierralgás tettese csal a dakotát f€ii Efö fáB£®@Börc Márti minden víihi, de az igazi cinftosa egy törpe matróz Berlin, szeptember 30. (A Magyarország tudósítójától.) Spruchi ■ Junce, a Tauentzienstras­­sen lévő Marotti-félé fényes éksze­res bolt rablója, kalandos körül­mények között került kézre s rövid vallatás után beismerte, hogy szombaton délután két óra tájban ő fosztotta ki az ékszerüzlet kira­katát és bűntársa egy Bonja Igna­­tieva nevű lengyel származású or­feumtáncosnő volt, akivel Berlin­ben ismerkedett meg a rendőri fel­ügyelet alatt álló lányok között. Az ékszerrabló zsebében megtalál­tak 60.000 márka értékű drágasá­got, a többit állítólag Sonja Igna­­tieva kapta, aki a zsákmánnyal Lengyelországba menekült. Alaposnak látszik a rendőrség gyanúja, hogy Sonja Ignatieva nemlétező személy és az ékszer­­rabló így akarja félrevezetni a­­ rendőrséget, am­ely már fiyomában van. Az igazi cinkostársnak. A­ mai, vallatáskor elmondta Spruch János, hogy a rablás után az első vonattal Boroszlóba uta­zott, mert tudta, hogy az ékszereket Berlinben nem értékesítheti. Biz­tosra vette, hogy minden ékszeres­boltot és zálogházat már az első délutáni órákban értesíteni fog a bűnügyi rendőrség és a kárvallott ékszerész leírása alapján az eltűnt ékszerek pontos jegyzéke közkézen fog forogni. Elvált tehát Sonja Ignatievától, akiről csak annyit tud, hogy Varsó felé vette útját, miután vele, a zsákmányon meg­osztozkodott. Boroszlóban nem mert ékszerészhez menni, pedig már sürgős volt, hog­y pénzt sze­rezzen, nagyon megörült tehát, mikor szerdán délelőtt egy régi ismerősével találkozott. Ez a barát volt aztán a veszte. Az illetőnek ugyanis régi elszámolása volt vele. Öt évvel ezelőtt együtt követtek el egy lopást és ez a társa megugrott előle a lopott holmival s ezért bosszúból följelentette a rendőr­ségnek. Azt hitte róla, hogy ha új »ü­zlettel« kínálja meg, amelyen alig kockáztat valamit, elfelejti a régi árulást, elment vele tehát egy csapszék­be, hogy az új barátságot megpecsételjék. Beszélgetés közben elővett zsebéből egy nagyon érté­kes brilliáns gyűrűt és megkér­dezte tőle, hogy hol lehetne baj nélkül pénzzé tenni. Ismerőse úgy tett, mintha nagyon megörülne és mingyárt ajánlott is egy »megbíz­­ható« aranyművest, aki nem sokat kérdezősködik, és nem szokta üzlet­feleit megnyúzni. Elhatároznák, hogy mindjárt odamennek mind a ketten. Közben­­ a jóbarát eltávo­zott az asztaltól, de csak pár percre. — Hamarosan megtudtam. — folytatta az ékszerrabló a vallo­mást — hogy ez alatt a néhány perc alatt te­lefonon értesítette a rendőrsé­get. Mikor beállítottunk az ajánlott aranyműveshez, már két úr várt bennünket—­ két bűnügyi rendőr­tisztviselő. Társamat is letartóz­tatták, de mingyárt szabadon is engedték s megmondták neki, hogy fényes jutalom vár rá, mert 13.609 márka díj van kitűzve kézrekerí­­tésemre és a berlini Marotti cég is bizonyos hányadot ad jutalmul a megkerült ékszerekről. Az áru­lás tehát régi barátomnak jól jö­vedelmezett. A kézrekerült ékszerrabló a bo­roszlói rendőrségnek is régi jó is­merőse, mert ebben a városban is sűrűn »működött«. Faggatták, hogy hová tűnhetett el Sonja Ignatieva, hol lakott Berlinben és hol ismer­kedett meg vele. A rabló azt ál­lítja, hogy az egykori táncosnő azzal búcsúzott el tőle, hogy előbb Kattowitzba és onnan Varsóba utazik. A rendőrség értesítette az összes határállomásokat és Spruch János adatai alapján közölte az ál­lítólagos cinkostárs személyi leírá­sát, de sehonnan sem jött értesí­tés, hogy Sonja Ignatieva valahol átlépte a német-lengyel határt. Nem­ is valószínű, hogy az ékszer­rabló­ cinkostársa nő lett volna, mert az­­a leány, aki a Tauentzien­­strassen, az ékszeres bolt előtt szemtől-szembe látta a menekülő két ékszerrablót, egészen biztosan tudja, hogy mind a kettő férfi volt. A nyomozás megállapította, hogy a tett elkövetése előtt Spruch Já­nos két rovott múltú férfival volt összeköttetésben s ezt nem is ta­gadja. Az egyikről azonban csak azt tudja, hogy kovácslegény és a keresztneve Pál, a másik pedig egy Hermáim nevű matróz. Ezzel a­­ matrózzal még pénteken este látták Spruch Jánost és szombat óta eltűnt szállásáról. Sikerült a személyleírását megszerezni s en­nek alapján az a magántisztviselő­­nő, aki látta az ékszeres boltból kirohanni a két rablót, ráismerni vél a cinkostársra. A kézrekerült ékszerrabló szállásadónője is több­ször látta Spruch Jánossal ezt a matrózt, aki feltűnően alacsony termetű s ez ötlött a szemébe an­nak a tisztviselőnőnek, aki a me­nekülés szemtanúja volt. Azt állítja Spruch János, hogy Sonja Ignatievánál látta­­rendőri igazoló lapját s megjegyezte ma­gának, hogy legutoljára Hinden­­burg helységben volt bejelentve s onnan került Berlinbe. Ez az állí­tása kétségtelenül hazugságnak bi­zonyult, mert Hindenburg helység­ben ilyen nevű lengyel táncosnő nem fordult meg és a berlini er­­kölcsrendészeti­­ osztályon sem ad­tak ki igazoló jegyet erre a névre. A bűnügyi detektívek bíznak ben­ne, hogy az ékszerrabló cinkostár­sát hamarosan kézrekerítik. 111 M mmmisiézán nagyban készülnek a holnapi foly­tatólagos rendkívüli közgyűlésre, amelyen új szavazás lesz a polgár­­mesteri állásra pályázókra. Ez­úttal csak két pályázóra lehet sza­vazni, Bárczy Istvánra és Sipőcz Jenőre. A formaságok ugyanazok lesznek, mint az első szavazásnál. A közgyűlési terembe szóló jegyek ugyanazok maradnak, csak karzati jegyeket adtak ki újakat, ezeket az egyes pártok osszák széjjel. Minthogy a holnapi közgyűlésen feltétlenül megválasztják a pol­gármestert, ennélfogva Folt­­sházy alpolgármester már összeállította azt a küldött­séget, amely a megválasztandó polgár­mestert értesíteni lopja és a köz­gyűlésre elhozza. A deputáció tag­jai a következők: Becsen Antal, Rotzenhardt János, Buday Dezső, Büchler József, Ehrlich Gr. Gusz­táv, Ereky Károly, Fábián Béla, Gaál Vilmos dr., Hann Arnold, Illovszky János, Kállay Tamás.

Next