Magyarország, 1929. november (36. évfolyam, 249-273. szám)

1929-11-16 / 261. szám

4 elég? Kell még egy­­ külön katonai •meghatározási■ Hogy lehet a­ társa­dalmi jogegyenlőséggel szemben a jogegyenlőtlenséget törvénybe iktat­ni? A magyar jogászvilág érzi, hogy fel kell szólalnia ebben a kérdésben és noha minden szokástól eltérően nem szólították fel,­ az ügyvédi kamara tiltakozott ez ellen az intézkedés ellen, m­int amely a­ magyar szellemmel és a magyar jogfejlődéssel­­ellentétes. Ment lehet­ az egyik oldalon hír dőlni, a másik oldalon, megérni fad­ni az egyenlőség­­tanát. • Ha­­ háború­ van, akkor legyen fokozottabb joga a tisztnek. De addig, .­ amíg béke van, addig az egyen­ruhának ne legyen több joga, mint a civilruhának. Miért nincs a törvényhozónak is­­ugyanolyan tiszteletadása, mint a katonatisztnek. Podmaniczky Endre báró: Ott van a mentelmi jog. Gál Jenő: A képviselő úr összeté­veszti a dolgokat. A mentelmi jog közjog- és nem magánjog. .De, teszem fel, miért nincs fegyverhasználati joga a Kúria elnökének? (Nagy de­rültség a jobboldalon.) Podmaniczky Endre báró: Komoly­talan ez a dolog. A klotárlám­pa kigyullad­ ts Gál Jenő beszédidejének 10 perccel való meghosszabbítását kéri, amit meg is kap. Ezután így folytatja: —■ Társadalmi szempontból romboló hatása van­­ennek a szakasznak. Az váltotta ki a hadsereg iránt érzett el­lenszenvet, hogy a tisztek kivételes jogokban részesültek. Nem kell min­den körülmények között a katona­tisztnek egyenruhát hordani. N­e men­jen a tiszt uniformisban a Magyar Király szállóba, vagy a bálba; ha nem jelenik meg feltétlenül aranysajtásos ruhában, nem lesz baj. A tiszt ne le­gyen dirigálható lény. Legalább egyszer öt esztendőben meg lehet adni neki a szavazati jogot is. Nagy mozgás az egész Házban, élénk ellentmondások a jobboldalon. Felkiáltások: — Ne politizáljon a tiszt. Gál Jenő: Én pedig Strossfmann iskolájával tartok, okra kardot és sar­kantyút csörgető­ Ludendorffnak oda­­kiáltotta: — Imádjuk a hadsereget, de a polgári hegemóniát nem engedjük. Ez az igazi jó hazafi. — Az ö­n tisztikarának, miniszter úr,— mondja Gál Jenő Gömbös fele — csak­ akkor leég tekintélye.... Gömbös Gyula: Ha Zrínyi Miklós szelleme (ölti el. ■■) Gál Jenő: ... Zrínyi Miklós, minisz­ter ú­r.­nem használta-'a kardját,civil­­hé szem­ben. Annak ’a szellemnek kell eltöltenie a tisztikart, éppen úgy, mint,a polgárságot, hogyha rákerül a sor, ha szükség van rá, raindany­­nyian oolt legyünk a helyünkön. Az ilyen szellemnek pedig nin­cs szüksége külön privilégiumra, nincs szükség arra, hogy konkolyt hintsünk a ka­tonai és polgári társadalom közé. Ezután ismét a a a Székesfehérvári kardaffért hozza szóba. Gömbös Gyula a gyors, intézke­dés embere. Ha igaz az, hogy az a kapitány­ másnap ugyanabban a tár­saságban, ugyanazon a helyen megje­lent, úgy ki kell-­ jelentenem, hogy nem engedhető -meg, hogy abban a helyőrségben maradjon, amíg az ügye el nincs intézve. Kéri a minisztert, hogy hagyja el ezt a szakaszt. Min­den bíró alkalmazza a jogos önvéde­lemnek azt a meghatározását, ami ki­tűnően benne van a magyar büntető­tör­vény­könyvben. Bródy Ernő a következő felszólaló: Mi történt volna, ha kimaradt volna ez a­ szakasz? Gömbös Gyula : Más szakaszt tá­madtak volna! (Derültség.) Bródy Ernő:­A jogos önvédelem a magyar büntetőtörvénykönyvben sza­batosan meg van határozva. Védel­­met jelent ez a katonára éppen úgy, mint a civilre. Katona és polgár kö­zött nincs különbség. Nem fogadja el a szakaszt. Kálmán Jenő volt az utolsó felszó­laló, aki kijelentette, hogy mint jo­gász, a legszívesebben nem szeretné a kardhasználati paragrafust látni. Gál Jenő: De mint párt­ember... Kálmán Jenő: Elismerem azonban, hogy bizonyos szempontból szüksége van a tisztikarnak erre a rendelke­zésre. Adminisztrációs intézkedésekkel gyakorlatilag lényegesen­­ enyhíteni lehet majd ennek a törvnynek az in­tézkedéseit. A honvédelmi miniszter felszólalása után­pótlással együtt. A jobboldal tüntetőleg tapsolt, a baloldalon erős zaj volt, közbe­kiáltások hangzottak el. Pakots József: Hogy örvendenek a kardnak! . . MAGYARORSZÁG 1929. november 16. szombat Gömbös miniszter a székesfehérvári kardafférról Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy más mondanivalója , nincs, fentartja mindazt, amit tegnap erre vonatko­zólag elmondott. A székesfehérvári kardaffér a miniszter szerint csodá­latos időszerűséggel jött. Gúnyos felkiáltások a baloldalon: Talán meg volt rendelve! Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter: A modern sajtó arról nevezetes... Erre a­ kijelentésre nagy zaj tá­mad a­ baloldalon. Pakots József: Már megint a sajtó! Talán nem történt meg az eset.­ Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter: A képviselő úr mint novellaíró, jól jól tudja, hogy a végén jön a csat­tanó! (Taps a kor­mánypárton.) A székesfehérvári kardaffér politikai srapnel volt, 8-án sü­ttetett el, de ma, a rádió korában, csak 13-án jutott a Gömbös Gyula sajtóban nyilvános­ságra. (A kormánypártban nagy taps Gömbös Gyula Ragályos betegségeknél nélkülözhetetlen a : MeaScSQCTt Merti Sent | Tisztességtelen verseny írta: SBr. Bányász Jena Ára 3 pengő Kapható Az Est könyvkereskedésében.Erzsébet körút IS­­ tér ki erre a kijelentésre, egyesek gúnyosan nevetnek.) Meg lesz vizs­gálva különben az egész eset. Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter ezután kifejti, hogy a jogalkotás nem öncél, csak a nemzeti célt szol­gálhatja. Mindent csak magyar, szempontból kíván elbírálni. — Nálunk Keleten, a történelem viharsarkában, — mondotta a honvédelmi miniszter — más intézkedésekre van szüksé­günk, mint olyan államoknak, ame­lyeknek határát tenger övezi. Bár­mily tisztelettel vagyunk is az el­­húnyt Stresemann iránt, részemről Zrínyi az irányadó. A polgárság és katonaság között nem engedek éket verni. Bele lehet magyarázni, a törvénybe, hogy az a polgárság érdekeit sérti, véleményem szerint azonban ellen­kezőleg- és az a helyes, hogy a pol­gárság érdeke ennek a szakasznak a megmaradása.­­ A miniszter ezután azt magyarázza,­ hogy a hadsereg tisztikarának bizo­nyos jogokra van szüksége. Hiszen a képviselőknek is­­111 rendelkezésükre egy különös jog: a mentelmi jog. Rothenstein Mór a miniszter felé: Az védelmi, nem támadási jog! A jobboldalon többen kiáltják: Ez is védelmi jog! Gömbös Gyula miniszter: Vannak vidéki kerületek, ahol a kardhaszná­lat egyáltalában nem fordult elő. De Pesten kétségtelenül nagyobb a per­­centuális arányszáma az ilyen esetek­nek. Ezt, mint már kifejtettem, a lo­kálok nagyobb száma idézi elő, ame­lyek elősegítik a súrlódásokat. Ezért gondoskodni fog­ok olyan intézke­désről, hogy olyan helyekre, ahol afférokra alkalom van, ne járja­nak a tisztek. a többség a szakaszt elfogadta a A belügyminiszter nagy viharban be-* nyújtja az új fővárosi törvényjavaslatot A következő,­pillanatban* még min­dig a legnagyobb mj­ volt, amaikor Leitovszky Béla belügyminiszter szó­lásra emelkedik és beterjeszti a fővá­rosi törvényjavaslatot. Leitovszky Béla belü­gym­iniszter­ kéri, a fővárosi törvényjavaslatra a sürgősség kimon­dásait és azt,­­hogy három napon belül tűzzék napi­rendre, kéri azonkívül a közigazgatási bizott­ság elé való utalását is. A belügyminiszter szavai közben állandó a zaj, alig lehet érteni Leitovszky bejelentését. — Merénylet a főváros ellen — ki­áltozza Bródy Ernő. Pakots József: Kardhasználat a főváros autonómiája ellen! Bródy Ernő: Nem is olvastuk! Az elnök rendreutasítja Bródyt, Buday Dezső pár napi haladékot kér, hogy a­­ javaslattal komolyan foglalkozhassanak. Kéri a miniszter urat, ne ragaszkodjék a sürgősséghez és adjon három napi haladékot. Bródy Ernő: Ilyen javaslatot, amely a főváros lakosságát annyira érdekli, ne akarjon a miniszter egy-t,illőre kiveszti­­ hajszolni. Hajós Kálmán valamit közbeszól. Pakots József (Hajós felé): Nem, ön a belügyminiszter, vegye ezt­ már egyszer tudomásul. Bródy Ernő: Miért nem akarják megengedni, hogy halasztást kap­junk a tárgyalásra. Ez a törvény­ho­zás frivalizálása. (Nagy zaj.) Micsoda indokai vannak annak, hogy bennünket törvényhozói? jo­gunktól megfosztanak. Évek óta jog­talanul meghosszabbították a man­dátumokat és most, amikor végre elkészítik a­ javaslatot, annak elol­vasásár­a sem adnak időt. Friedrich István: Nincs is kinyom­tatva. (Zaj.) Bródy Ernő: Hogyan tehetünk ele­get hivatásunknak, h­a nem hoznak abba a helyzetbe, hogy legelemibb jogainkkal élhessünk. Kérem­ a bel­ügyminiszter urat, de­an el a három naptól. Rassay Károly (Kozma Jenő felé): Az urak hetekig titkosan tanácskoz­tak. Kozma Jenő: Titkosan? Bródy Ernő: Igenis titkosan. Te­gyék lehetővé, hogy én is elolvashas­sam azt a törvényjavaslatot, amelyet titkosan megszövegeztek. Lestovszky Béla belügyminiszter emelkedik ezután szólásra: — Nem zárkózom el azelől, hogy idő adassák a­ javaslatnak újból való megismerésére. Ennek következtében a sürgősségre vonatkozó indítvá­nyomat visszavonom azzal a különleges indokolással, hogy hétfőn és kedden a képviselő urak­ amúgy is a törvényhatóságok újjá­alakuló közgyűlésein vesznek részt és ott vannak elfoglalva. Rassay Ká­rolynál:­ arra a megjegyzésére, ame­lyet Kozma Jenő képviselőtársamhoz adrestált ugyan ... Rassay Károly: A miniszter úr- HERCZEGi FERENC a fiatalokról Ezenkívül sok érdekes cikk, riport, tréfák, karika­túrák, gyönyörű mélynyomás, illusztrációk P. Beat szenzációs regénye: „H­ifik bálványa" Forró Pál mesteri fordít&sátern­a •­­ DÉLIBÁB legújabb számában! 84 oldal, dupla színes címlappal 4 Hm: 30 mindenütt kapható!

Next