Magyarország, 1933. június (40. évfolyam, 123-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

MAGYARORSZÁG 1933. június 1. csüütörtök Roosevelt kiáltvánnyal fordul Amerika népéhez a hadiadósság ügyében Washington május 31. Itteni hírek szerint Roosevelt el­nök nyomatékos lépésekre határozta el magát a háborús adósságok kérdésének rendezése érdekében. Azt mondják, hogy a kongresszus elnapolása után, amire előreláthatólag június 10-ike után kerül sor. Roosevelt kiáltvánnyal fordul az amerikai néphez, s kifejti előtte a háborús adósságok kérdé­sével kapcsolatos programját. _ A nagy feltűnést keltő híresztelések kiemelik, mily ügyes lépés Roosevelttel, hogy olyan időpontot választ, amelyben a kongresszus joggal várható ellenzése nem okozhat nehézségeket számára. V­al­­­ó­í­n­űn­e­k tartják, hogy Ame­rika megadja a moratóriumot a júniusban esedékes adósság­részletre. József főherceg könnyebb húsmérgezése József főherceg tegnapelőtt húsmér­gezésben megbetegedett. A betegség lefolyása könnyebb természetű és a főherceg állapota annyira javult, hogy ma már néhány órára elhagy­hatta az ágyat. Teljes felgyógyulása néhány napon belül várható. Bécs betiltotta a Rote Fahne-t Bécs, május 31 (A Magyarország bécsi szerkesztő­ségétől.) A Rothe Fahne szerkesztő­ségi és nyomdai helyiségeiben ma éjjel rendőri bizottság jelent meg és a kormány nevében megtiltotta a lap további megjelenését, noha már nem a kommunista párt és nem Koplenig eddigi kiadó szerepel a lapon. _ A rendőri bizottság elkobozta a kézira­tokat és a lapnak már kész matri­cáit, holott a rendőrség eddig betil­tás esetén csak a kinyomtatott lapot szokta konfiskálni. Ez a rendőri lé­pés logikus következménye az oszt­rák kommunista párt múlt heti betil­tásának. ______ A világsajtó a lapkiadók ebédjén (A Magyarország tudósítójától.) A Budapesti Napilapok Testület® a nem­­zetközi újságírókongresszus tagjai tiszteletére a svábhegyi szanatórium­ban ebédet rendezett, amelyen meg­jelent többek között Almásy László, a­­képviselőház elnöke, Bárcziházi Bár­­czy István miniszterelnökségi állam­titkár, Senn Ottó, Tasnády Szűcs András, Hl­atky Endre dr., Vészi­ Jó­­zsef, Berkes Róbert és a társadalmi élet több kiválósága. Praznovszky Iván elnök francia, angol, német és olasz nyelven beszélt a lapkiadás és az újságírás közötti harmonikus kapcsolatról. — Önök — úgymond — a legnagyobb magyar lapok vendégei, tehát, hogy úgy mondjam, az ellenfél táborában vannak. Ezt csak a hatás kedvéért mondtam, mert magam sem hiszek benne. — A lapkiadás és az újságírás már régen harmonikusan működnek egy­­■i lássál, ez tette lehetővé a sajtó fejlő­dését. Az újságírók soraiból kerültek ki a legjobb lapkiadók és a lapkiadók között vannak a legzseniálisabb új­ságírók. A magyar sajtót elhagyták leghűbb olvasói, akiket a békeszerző­dés fosztott meg régi hazájuktól Praznovszky Iván beszéde után Vészi József a következő szavakkal üdvözölte a megjelenteket: — Az újságíró az, aki kiformálja a véleményeket, de elismer minden érdeket. A politikus csak saját nem­zetének véleményét és érzelmeit szol­gálja, az újságíró azonban nem hagyja figyelmen kívü­l a nemzeti szolidaritás mellett az emberi szoli­daritást sem. Akármilyen jó hazafi, nem felejti el, hogy ember. Az új boletta-ren­ d A Magyarország tudósítójától.) Jelentette a Magyarország, hogy a l­o­lett­a kérdésében a kormány állás­pontja most már véglegesen kialakult. Kállay Miklós földművelésügyi mi­niszter előreláthatóan a legközelebbi minisztertanácsban már referálni fog a boletta-rendelet tervezetéről, amely­re vonatkozóan jól informált helyen a következő felvilágosításokat kaptuk: " Most már bizonyosnak látszik, hogy a kormány 3 pengőben álla­pítja meg a boletta árát és 4 pengő lesz az úgynevezett globális fogyasz­tási adó. A boletta-alap megterem­tése azonban az idén talán még na­gyobb gondot okoz a kormánynak, mint a­ múlt esztendőkben. Arról van ugyanis szó, hgy a balettát egyrészt más terményekre is kiterjesztik, más­részt pedig olyan kedvezményeket juttatnak a gazdáknak, amelyekben azok eddig nem részesültek. A közmunkaváltság könnyítéseit na­gyobb keretek között adják meg a gazdáknak, mint eddig. A földadó el­engedése ugyancsak szélesebb körre terjed majd ki. Eddig csak a 100 aranykoronás kataszteri tiszta jövede­lemig engedték el a kisemberek föld­adóját, a jövőben ezt a kedvezményt a 150 aranykoronás kataszteri tiszta­jövedelmet kimutató kisgazdák is igénybe vehetik. Ezenkívül különböző fuvardíjkedvezményekben részesülnek a gazdák. A 200 kilométernél távolabb történő szállításoknál az e távolságon túlmenő fuvar díját visszatéríti a kor­mány. Mindezek a kedvezmények termé­szetesen növelik a­ bolettaalap ter­heit. Ennek következtében a kor­mány előreláthatóan úgy fog hatá­rozni, hogy amennyiben az eddigi forrásokból, elsősorban pedig a glo­bális fogyasztási adóból nem fedez­hető a bolettaalap, csekély mérték­ben adózni fog a textilipar és bizo­nyos kisebb adót vetnének ki a szénre is. Erre azonban csak a leg­végső esetben kerül a sor. Kállay miniszter a balettarendele­­tet pünkösd után terjeszti a 33-as bi­zottság elé s utána nyomban meg is jelenik a hivatalos lapban. 1 1______1 1_____1- villamos hűtőkészete-Árjegyzék ingyen és bérmentve, jégszekrénygyár,C ucCg 6 ­ Széchenyi Al Büszke lehet a magyar nemzet, hogy nem engedte beolvasztani magát Hoepfner Guido: Bleyer Jakab a legrosszabb időben és a legügyetlenebbü­l beszélt . A felsőház meg­kezdte a közigazgatás egyszerűsítésének tárgyalását (A Magyarország tudósítójától.) A felsőhöz ma délelőtt ülést tartott, hogy letárgyalja a közigazgatás rendezésé­ről szóló törvényjavaslatot. Az ülést egy negy­ed tizenegy órakor nyitotta meg Wlassics Gyula báró elnök. Széchenyi Aladár gróf napirend előtti felszólalásában a miniszterel­nöknek a rokkant-törvény javaslat tárgyalása alkalmával a felsőházban elmondott beszédével foglalkozott. — Ennek a beszédnek volt egy rész­lete, — mondotta — amelyet nem ér­tetem meg és csak a naplóból láttam, hogy ezt a részt nem lehet megjegyzés nélkül hagyni. Felszólalásommal al­kalmat kívánok adni a miniszterelnök úrnak arra, hogy kijelentéseit rekti­­fikálhassa. Azt mondotta a miniszter­­elnök úr egyebek között, hogy taga­dással még senki sem­ vitte előbbre a nemzet ügyét. Én közbeszóltam, hogy senki sem tagad. A miniszterelnök úr azt válaszolta, hogy mindenki tagad ebben az országban ezer év óta. Mikor és miért volt szükség a tagadásra? — A miniszterelnök úr téved. A ma­gyar nemzetnek semmi oka sem volt a­ tagadásra az Árpádok, az Anjouk, a Hunyadiak és a Jagellók alatt. Szem­ben állt a tatárral, törökkel, védelmez­te a nyugati kultúrát. Hogy milyen elismerést kapott érte, látjuk. Taga­dásról csak 400 év óta lehet beszélni, amikor Zápolya­ Jánossal elhunyt az utolsó nemzeti király. Az 1526 után következő Habsburg királyok néme­lyike meg akarta fosztani a nemzetet önállóságától, sokszor nyelvétől, val­lásától is, a védelem tehát, jogos volt. Olyan is akadt a Habsburg királyok között, aki meg sem koronáztatta ma­gát . A miniszterelnök úr mint ka­tona, bizonyára többször hallotta az összmonarchia kifejezést. Ez ellen vé­dekezett a nemzet, és pedig jogosan, sokszor fegyverrel, sokszor passzív rezisztenciával. Büszke is lehet arra, hogy nem engedte beolvasztani ma­gát. Kétségtelen, hogy a védekezés­ben kifejlődött bizonyos tagadás is, de ha nem fejlődött volna ki, akkor tehetetlen báb lett volna a nemzet. Ne méltóztassék lekicsinyelni a nem­zet múltját, különösen most, amikor a nemzet élete ilyen sivár. Ne arra törekedjék, hogy puha­ gerincű embe­rek legyenek a környezetében, hanem arra, hogy keményhátú, független gondolkozású, emberek vegyék körül. Sajnos, ma kevés van ilyen.­­ Azt is mondotta a miniszterelnök úr, hogy ne támadjuk folyton a Beth­­len-rendszert. Hát mit csináljunk ezzel a, tízéves rendszerrel? Töröljük ki a magyar történelemből? Elismerem Bethlen István grófnak is tapsoltak a felsőházban, én is tapsolam olykor­olykor, de hol van az a miniszterelnök, akinek Magyarországon nem tapsol­tak volna? Még Károlyi Gyulának is tapsoltak (Éljenzés!), akit pedig na­gyon csendes ember volt. De nagyon sokan figyelmeztették Bethlen István grófot a pazarló gazdálkodás, a köny­­nyelmű befektetések következmé­nyeire, hogy a hét kövér esztendő után hét sovány következik. — Ha a miniszterelnök úr lakatot akar tenni az ország szájára, akkor nincs szükség a parlamentarizmusra, nem érdemes foytatni ezt a játékot. Ajánlom a miniszterelnök úr figyel­mébe azt a francia közmondást, hogy kormányozni annyi, mint előre látni. Német származású magyarok hűségnyilatkozata Hoepfner Guidó a Bleyer -üg­yet tette ugyancsak napirend előtt szóvá. Mint felvidéki, szepességi szárma­zású ember ismerhette, hogyan bánt a magyarság a szepességi németség­gel. A szepeségi németség 1918-ban deklarációt tett, amelyben Magyar­­ország iránti hűségének adott kife­jezést és azt kívánta, hogy Magyar­­országhoz tartozzék továbbra is. (Taps.) Hasonló érzelmekkel van el­telve a magyarországi németség az ország más részein is. El lehet-e kép­zelni azt, hogy Párizs környékén né­met községek lennének? Kérdezi: a magyar, vagy a cseh impérium for­dított-e nagyobb gondot a Szepesség gazdasági jólétére? Bleyer Jakab a legrosszabb időben és a legügyetle­­nebbül mondotta el beszédét. Ha olyanok lennének a kisebbségi viszo­nyok Magyarországon, mint amilye­neknek a kü­lfö­ldi sajtó festi, akkor Bleyer Jakab nem lehetett volna miniszter és nem volna ma is egye­temi tanár. (Éljenzés, taps.) A napirend előtti felszólalások után Wlassics báró elnök elparentálta A közigazgatás egyszerűsítése Az igazoló és a­ mentelmi bizottság jelentéseinek tárgyalása után a köz­igazgatás egyszerűsítéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására tértek át. Tomcsán­yi Móric előadó ismertette a javaslatot. Mint mondotta, a köz­­igazgatás feladatai annyira kitágul­tak, hogy racionalizálásra van szük­ség. A racionalizálás nemcsak a köz­igazgatás eljárási jogának reformját jelenti, hanem sokkal mélyebbre nyúl, sor kerül a hibás rendelkezések kikü­szöbölésére is. A benyújtott törvényja­vaslatnak két vezető­­gondolata van: a decentralizáció és a magasabb fokú hatóságok tehermentesítése, a jogor­voslatok korlátozása útján. Ez a tör­vényjavaslat az első lépés, amelyet, a miniszterelnök bejelentése szerint több is követ a racionalizálás terén. Némethy Károly: A közigazgatás minden tényezője megnyugvássel ve­heti tudomásul, hogy a kormány rö­vid időn belül már másodszor foglal­kozik a közigazgatás egyeszerűsítésé­­nek kérdésével. A régi idők közigazgatási reform­jairól szólott ezután. Meg kell álla­­pítani, hogy szükség volt az egysze­rűsítésre. Helyesli a­ jogorvoslatok számának csökkentését. Beszéde végén felemlítette, hogy a közigazgatási tisztviselői kar a múlt­ban is, most is egyéni szorgalommal fejlesztette tudását és olyan képesí­tést szerzett, amelyet semmiféle tör­vény nem ír elő. Bezerédy István kétségesnek látja, hogy a törvényjavaslat az államház­tartás szempontjából megtakarítást eredményezne. Tagadhatatlan, hogy a másodfokú fellebbezés eltörlése egyes jogkereső polgárok számára olcsóbbá teszi a jogorvoslást. A közigazgatási bizottságok régi jogkörének visszaál­lítását, sürgeti. A közigazgatási bírás­kodás reformját tartalmazó törvény­javaslat remélhetőleg a most tárgyalt törvényjavaslat hiányait ki fogja kü­szöbölni. Ebben a reményben elfogad­ja a törvényjavaslatot. Bezerédy végül aggodalmának adott kifejezést afölött, hogy a további ra­cionalizáló törvények az önkormány­zatok jogkörét fogják csorbítani. Wlassics Gyula báró elnök három­negyed két órakor a tárgyalást meg­szakította. Holnap délelőtt 10 órakor folytatja a felsőház a törvényjavaslat tárgya­lását. 3_ Szezonnégi szabál­akoszfian­vásár M. helyett__ 35., helyettA m.erepd. végig bélelve P 80“ helyett A2K m.erepd.végig bélelve J045»a, r ffJS­ helyett gft­_ m.erepd.végig bélelve w'We r Soha vissza nem térő alkalom ! LIPCSEI VILMOS IV., Apponyi tér 4. Ezen vásár ma kezdődött és tart június hó 10-ig Festetics Tasziló herceget, aki régeb­­ben az uralkodónál nem, egyszer köz­benjárt a nemzet szolgálatában, újab­ban pedig előkelő külföldi összekötte­téseit­ használta fel az ország javára. Elparentálta m­ég az elnök Csánky Dezsőt és Palmer Kálmánt is. . Aranyérnél és az ezzel járó béldugulás, repedés, kelés, gyakori vizelési inger, derékfájás, mell­szorulás, szívdobogás és szédülési roha­moknál a természetes Ferenc József keserűvíz használata kellemes megköny­­nyebülést eredményez. A belső bajok orvo­sai az igen enyhe hatású Ferenc József vizet sokszor mindennapi használatra reggel és este egy-egy félpohárnyi meny­­nyiségben rendelik.

Next