Magyarország, 1935. december (42. évfolyam, 274-297. szám)
1935-12-01 / 274. szám
A második évforduló s hasábokon, amiken egy vergődő világ fölé hajolva, szemtükörrel kezünkben napról-napra e lázban és szenvedésben égő világ zavaros tekintetét vizsgáljuk, megállunk egy pillanatra annak a férfiúnak emléke előtt, aki lehetővé tette számunkra, hogy a modern és a világsajtó értelmében vett független magyar újságírás ennyi szellemi és anyagi felkészültségben álljon a magyar élet sebeinek orvoslására, idegéletének szinte orvosi értelemben vett irányítására, pusztító szellemi járványainak megfékezésére, süllyedő társadalmi rétegek megmentésére, a névtelen és magányos szegénység testi és lelki egészségének védelmére, ingyenes rendeléssel, mint valami ragyogó, modern kórház, az üveg, a nikkel és a parcellán fénylő tisztaságában. Más kérdés, hogy e tökéletesen felszerelt és szellemi orvoslásra berendezett műhelyben mi írók és újságírók, a közélet orvosai, medikusai, betegápolói mennyire tudunk megfelelni néha talán emberi tévedéseinkkel, vagy erőinken túllobogó szándékainkkal a nagy célnak, a magyar gondolat alázattal eltelt szolgálatának. A műhely, a ház, a gép, a papír és túl ezeken a modern eszközök sokasága kezünkbe adatott és mindezt Miklós Andornak köszönhetjük. Egy rövid, de alkotásokban és munkában dús élet fáradhatatlan akaratának és mindig tiszta, mindig emberi szándékainak. Meg kell állnunk egy pillanatra a szerkesztőségi munka kavargó rohanásában, mert ezen a napon, sőt amikor e sorokat írjuk, éppen ebben az órában van a második évfordulója, hogy Miklós Andor, a világháborús magyar korszak kétségtelenül legnagyobb jelentőségű újságírója meghalt és e szűk kis haza méreteihez képest szinte példátlan terjedelmű vállalatának irányítása kihullott a kezéből. Most egy éve, az első évfordulón azt írtuk, hogy a sírok csendesek, de annál nagyobb erővel viharzott az élet az elmúlt esztendőben az egész földgolyón, mintha a világtörténelem dühöngő önkívületbe esett volna-El kell tűnődnünk a sorok felett, amiket ma egy éve írtunk le. Tavaly ilyenkor? Hiszen a tavalyi év számunkra ma már olyannak tűnik, mint a béke és biztonság elsüllyedt szigete az időben. Milyen szavakat írhatunk le erről a mostani decemberről, ha már a tavalyi év fölött aggodalmunk és kétségbeesésünk minden kifejezését elhasználtuk? Azóta egy európai nagyhatalom kezében valóban megdördültek az ágyúk és sebes szárnyakkal zúgnak, mint a fekete jövendő postájának galambjai a bombavető repülőgépek. Ami tavaly még csak rossz álom volt, az mára még rosszabb valóság lett. Európa sorsa forog kockán, új világháború réme fenyeget, álomszerűvé vált életünk felett félelmetes léptekkel közeledik felénk a végzet és ebben a végzetben a mi külön magyar létkérdésünk sokkal kísértetiesebben tárva fel mélységeit, mint 1914-ben. A külpolitika bonyodalmai és végsőkig feszült a nemzetközi légköre alatt, amely légkör az emberi élet számára már külön gáztámadásnak számít a kultúra és civilizáció ellen, belső problémáink kiáltanak sürgős megoldás után. Ajtónkon, asztalunkon, de talán még jobban a szívünkön és lelkünkön dörömbölnek. Ez jut eszünkbe a Miklós Andor sírján, amely fölött most a második év lapját szakítja le az idő keze. Nem lehet kétséges, hogy magyar sorsunk mélységei felé indulunk és az útról nincs visszatérés. Az ő szellemi öröksége adjon ennek a nemzetnek és benne nekünk is erőt, hogy e mélységeken túl az út, a cél és a jövő a magasságokba vezessen. • fy / /ffint ^ 1 J C Ma új hetiregény indulára 10 fiftér MAGYARORSZÁG XLIL évfolyam, 274 szám Szerkeszti Szerkesztőség és kiadó-Budapest, 1935. . „v . f rnn hivatal telefonszámláit december 1. vasárnap álLAJl * LAJUw 45-5-50 — 57-ig, 46-4-18 Borzalmas ugrás a főkapitányság Küszöbén a fekete offenzíva Dagahur újabb bombázását jelenti az olasz hivatalos Rengeteg hadianyagot küldött a négus Széjum seregének Aszmara, november 30. (A Magyarország és az United Press kiküldött haditudósítójának rádiótávirata.) Ideérkezett jelentések szerint Ras Szejum serege, amely Amba Alagi és az Asangi tó között vonult fel, nagy nehézségekkel küzd, mert a terep nem alkalmas nagy haderők előbbrejutására és a hadianyagok szállítása majdnem lehetetlen. Ras Szejum igyekszik Ras Kassza hadseregcsoportjával egyesülni, még mielőtt az olaszok ütközetre kényszeríthetnék. A négus sok gépfegyvert és nehéz ágyút küldött Ras Széjum csapatai számára, a szállítmány azonban még nem jutott rendeltetési helyére, minthogy a magas hegyek között a keskeny hegyi ösvényeken az abesszín hadvezetőség technikai eszközeivel nem lehet leküzdeni az ilyen szállítmányok elé gördülő akadályokat. Ehhez járul, hogy Ras Széjum csak éjjelente engedi menetelni seregét, nappal pedig meghúzódik erdőségekben, nehogy kitegye magát olasz repülőtámadásoknak. Személyi adjutánsát, Dedsasmacs Amurét megbízta Ras Széjum, hogy csapataival háborgassa a Tembien területén az olaszokat, nehogy hadállásaikat megerősíthessék. A Tembien vidéke Ras Szájumnak kezdettől fogva kedvelt rejtekhelye, itt azonban most nehezen fog boldogulni, mert az olaszok a gerillacsapatokat szétkergették. Dedsasmacs Amare az Ueri folyó mellett a Tembientartomány délnyugati részén vonta össze seregét. Olasz atonai szakértők azt mondják, hogy Ras Széjum ügyes hadvezér ugyan, de nem ért modern felszerelésű nagy hadsereg vezetéséhez, viszont érti a módját annak, hogy az ellenség elől elrejtőzzék. Reynolds Paquard Róma, november 30. Ötvenilencedik számú hivatalos jelentés: Badoglio tábornagy táviratozza. Az első hadtest Comberta vidékén folytatja a tisztogatási műveletet. Az eritreai hadosztály Tembien vidékén folytatja hadműveleteit. A Geba patak nyugati partján az egyik olasz csapat megütközött egy abesszin osztaggal. Az abesszinek tíz halottat hagytak a csatatéren. A Szomáliai harctéren ogadeni, abdallai és adamogei több főnök és más főember meghódolásra jelentkezett a callaroi olasz politikai hatóságoknál. A meghódolók kérték, hogy részt vehessenek az addiszababai kormány elleni hadműveletekben. A Szomáliai harctéren szolgálatot teljesítő repülőhad újból bombákat dobott Daggabur erődítményeire és elpusztított egy tevekaravánt. Az eritreai repülőhad eredménnyel hajtotta végre a szokásos hírszerző repülést az olasz vonalaktól délre elterülő vidéken. Szejum és Kassza herceg együttes offenzívára készül . Titokzatos készülődések Amba Alagsinál Adigrat, november 30. (Az olasz keletafrikai szolgálat jelentése.) Az olasz légi megfigyelésekből kiderül, hogy az abesszínek eddig hadmozdulataikat és táborhelyváltoztatásaikat mindig az éjszakai órák leple alatt hajtották végre. Különböző 1