Magyarság, 1922. július (3. évfolyam, 146-171. szám)
1922-07-01 / 146. szám
4 Tovább tartott a demokraták obstrukciója a főváros közgyűlésén Visszahozzák az apácákat a kórházakba - A közúti ingatlanai — A Magyarság tudósítójától — Az az erőtlen ellenzéki obstruálás, amelyet a szerdai közgyűlésen kezdett a demokrata párt, ma hasonló siralmas keretek közt mozgott. Hosszúra nyújtott felszólalások hangzottak el az elektromos művek zárszámadása körül,majd a kórházi költségvetés megvitatásánál. A közgyűlés ma már másodszor kezdett bele a napirend tárgyalásába, de este hét órakor a hetedik pontnál még nem tudott tovább vergődni. A felszólalók közül Baránszky Gyula dr. ehetetlennek nevezte a kórházak kosztját. Körmöczi Zoltán félmilliós segélyt kért a mentőknek. Rezenák Miksa dr. követelte, hogy hozzák vissza az apácákat. Hegedűs József a kórházi lopásokat tette szóvá és nem hajlandó tűrni, hogy a személyzet szeszt csempésszen be az Új Szent János kórházba. Bienszky Lipótné felvilágosításokkal szolgált a kórházak erkölcsi életéről. Régen, ha egy ápolónő bűnbe esett, azt azonnal elkergették. Ma napirenden van az, hogy az ápolónők teherbe esnek. Érintkeznek vérbajos emberekkel, ilyen gyermekszaporulatra nincs nekünk szükségünk. (ügy van!) Kérte, hogy a kedves nővéreket minél előbb hozzák vissza a kórházakba. Rényi Dezső alpolgármester az elnöki székből tárgyilagos vizsgálati adatok alapján megállapította, hogy a kórházak élelmezése kifogástalan. Az élelmezés házikezelésben van, ez nem üzleti vállalkozás, ígérte, hogy a kórházi bizottságot összehívja és rendkívüli vizsgálatot fognak tartani. Édes tanácsnok adott felvilágosításokat az egyes részletekre.Általánosságban elfoghaták a kórházak költségvetését, sőt Körmöczi Zoltán is keresztülverekedte, hogy a mentőknek 500.000 koronát adjanak. A közgyűlés döntött abban a kérdésben is, hogy a sztrájk előtt álló kórházi ápolónők helyébe vissza fogja hozni az apácákat. Egynegyed nyolc órakor tértek át az Interpellációkra. Bedő Mór dr. a közúti vasutak megváltását szellőztette, ő ott homályt lát, a polgármester hónapok óta hallgat a dologról. Hír szerint a közúti vasút a maga ingatlanait ki akarja vonni a megváltás alól és ezekre külön részvénytársaságot akarnak alapítani. Ez azt jelenti, hogy a főváros csak a passzívákat fogja vállalni. Ez valóságos merénylet, amely ellen védekezni kell. Szabó Imre dr. főügyész kijelentette, hogy azok a hírek, mintha a közúti kivonná ingatlanait a megváltás alól a légből kapott állítások. A közúti nem tervez ilyesmit, ilyen veszedelem nem fenyegeti a fővárost, de nem is lehet elválasztani a vasutat az ingatlanoktól. A közgyűlés teljes megnyugvással tért napirendre Bedő Mór aggodalmai fölött. Bródy Ernő dr. a lakásépítés elhanyagolását vetette szemére a tanácsnak. Felkiáltás: Adjanak pénzt a bankok! Bródy: Türelmetlenül kérdezem, hol az a százmillió, amit a főváros lakásépítésre kapott? Wolff Károly a fejét rázza. Bródy Ernő: Hiába rázza fejét Wolff Károly. Ő is azon az állásponton volt eddig, hogy a bankjegyeket is lehet szaporítani az építés megindítására. Wolff Károly: Ezt mondom ma is. Bródy Ernő (a keresztény párt felé): Azönök tehetetlensége, hogy nincs építés ! Jajczay Mihály: Majd maga fog építtetni. A demokraták rákiáltanak Jajczayra: — Háziúr! Háziúr! Jajczay Mihály: Kommunizálva vannak ma a házak) Bródy is belátta, hogy a kivételes hatalmat a lakásügyre fent kell tartani. De a Lakáshivatalt szét kell kergetni. Közben Bóbn József rákiáltott Gáspár Fülöpre: — Ne kiabáljon mindig közbe és kikérem magamnak, hogy engem rendreutasitgasson. (Elnök csenget.) Bródy Ernőnek Lobmayer Jenő tanácsnok válaszolt, hogy ezt a kérdést a háztulajdonosok és a lakók közt fölmerült nagy ellentétek miatt nem lehet elintézni. A kisemberek érdekeit az eddigi bizottsági tárgyalások erősen megvédik A demokraták nem vették tudomásul a tanácsnok válaszát és névszerinti szavazást kértek. A közgyűlés 25 szóval tudomásul vette a választ 17-tel szemben, noha a tanács tagjai nem szavazhattak, mert bizalomról volt szó. A közgyűlést szombaton délután 4 óratartoly MAGYARSÁG 1922 Július 1, szombat A kolozsvári egyetem félszázados ünnnepe Szegeden József Kir. herceget díszdoktorrá avatták Szeged, jun. 29 (A Magyarság kiküldött tudósítójától) Erdély büszke főiskolája, a kolozsvári magyar egyetem székhelyéről számízotten érte meg fönnállásának első félszázados évfordulóját. Az alföldi metropolis azonban magához ölelte a bujdosó alma matert és anyagilag, szellemileg máris olyan légkört teremtett a második magyar egyetem számára, hogy ez a jubileum elfelejthette a gyászt és a szebb jövőnek lehetett előhírnöke. Szeged város már szerdán este szokatlan élénkség képét mutatta. Megérkeztek az egyetem vendégei, akiket külön bizottság szállásolt el Riegler professzor vezetése mellett. Csütörtök reggel 8 órakor érkezett Szegedre a kormányzó különvonata, amelynek érkezését 31 ágyúlövés jelezte. Az állomáson díszszázad, valamint a megye és a város képviselői és az egyetem tanácsa fogadta a kormányzót, akihez Aigner Károly főispán intézett üdvözlő beszédet, azt a kívánságát fejezve ki, hogy az összes nemzeti erőt, egy táborba egyesüljenek. A kormányzó a fogadtatás után díszszemlét tartott a szegedi helyőrség felett. A Szent Rókus-téri katolikus templomban Várhelyi József pápai prelátus ünnepi Te Deumot mondott. Ugyanakkor a református templomban is istentisztelet volt. A zsidótemplomban a szegedi főrabbi megemlékezett Halász Ignácról és Szilas Móricról, az egyetem elhunyt profeszszorairól. Az egyetem aulájában Háromnegyed tizenegy órakor a templomból megindult az ünnepi menet az egyetem felé. Az egyetem tanácsának kocsijai után a kormányzó és József kir. herceg, valamint József Ferenc kir. herceg kocsija haladt. A menetben részt vettek a jubileum összes hivatalosai. Tizenegy órakor az egyetem aulájában megjelent a kormányzó, majd József és József Ferenc kir. hercegek, akik a Himnusz dallamai és a jelenlévők ovációja közepette foglalták el díszhelyeiket. Menyhárt Gáspár rektor az egyetemi tanács élén üdvözli a kormányzót, mint a nemzet első fiát. A kormányzó a következőket válaszolta: — A magyar királyi Ferenc Józseftudományegyetem mai félszázados fordulóján büszkeséggel tekintünk vissza azokra az évtizedekre, amelyeken át az egyetem régi székhelyén olyan kiváló eredménnyel végezte feladatát. Kultúránk fönntartására a mai nehéz időkben fokozott mértékben van szükségünk. Meg vagyok győződve, hogy a m. kir. Ferenc József-tudományegyetem, midőn Szegeden új hajlékra talált, itt, az Alföld metropolisában ugyanazzal a lelkesedéssel és fáradhatatlan buzgalommal fogja kulturmisszióját teljesíteni, mint Erdély bércei között. Bizton remélem, hogy ez az egyetem a tudományok fejlesztése mellett, mint eddig, úgy a jövőben is, nemes versenyben többi főiskolánkkal, hagyományaihoz híven önzetlen hazafiságra és a tudományok szeretetére fogja nevelni hazánk ifjúságát és meg vagyok győződve, hogy az az ifjúság, mely ez egyetem falai közül indul az élet utjára, az egyetem dicsőségére és a haza javára mindenkor elől fog járni a haza iránti kötelesség teljesítésében. Menyhárt rektor ezután megnyitó beszédében visszapillantást vetett az egyetem múltjára. Fölemlíti, hogy az alapító tanárok közül még öten- Plóssz Sándor, Concha Győző, KochAntal, Óvári Kelemen és Kolosváry Sándor —- életben vannak. Tóth Károly jogkari dékán a kolozsvári egyetem elrablásának gyászos történetét ismertette. Az egyetemek sohasem voltak merőben tudományos intézmények — mondotta. — Minden felekzetükkel nemcsak a tudományt, hanem a hazát is szolgálják. Mi letéteményesei voltunk az uralomra termett magyar nép kultúrájának és a Szamos partjain ötven éven át képviseltük a győzelemre való alkazatot. - - Mikor az oláhok azt követelték tőlünk, hogy távolítsuk el az egyetemi él a magyar királyi koronát és hódoljunk bea balkáni .«s a követelést. (Éljenzés.) Schneller István rektor nyíltan kijelentette, hogy az oláh impériumot nem ismeri el. Erőszakkal elvették mégis mindenünket. Az ifjúság sápadtan, hallott halványan gyülekezett az egyetemen. Kolosváry Bálint mondott biztató beszédet hozzájuk, de a szavai zokogásba faltak. — Ha nem jön forradalom, nem jön bolsevizmus, nem jutottunk volna ide. Ezt maga Kitti is elismeri a könyvében Magyarországról. De kifosztva is itt áll a kolozsvári egyetem a nemzet előtt, fehér lélekkel. — A giesseni német egyetemtől üdvözlő sorokat kaptunk a jubileumra, amelyekből a nagy germán nép szelleme szól hozzánk bátorítólag: »Biztosan hisszük, hogy nektek csak a székhelyetek változott, a lelketek nem. Éppen olyan erősek vagytok, mint azelőtt . Azt szenjük a germán egyetemnek, hogy nem fog bennünk csalatkozni. Élő tilalomra vagyunk az Alföldön. Egeket, ostromló jajkiáltás, amely belezugja a sötét magyar éjszakába, hogy hiszünk és remélünk. Trianonban minden elveszett, csak a hitünk nem. (Éljenzés.) Kovács Gábor a kolozsvári egyetem ifjúságának nevében szólalt föl. Bennünket nem mételyeztek meg a nemzetromboló egyének — mondotta — és minden erőnket az új Magyarország fölépítésére szenteljük. Ezután Csengery János olvasta fel ünnepi ódáját, amely mély hatást tett a jelenlévőkre. A vendégek üdvözlőbeszédei Következtek az üdvözlések, Koszó István államtitkár a nemzetgyűlés, Tóth Lajos a kormány nevében" üdvözli az egyetemet. Márki Sándor az Akadémia képviseletében az akadémiai jelmondatot idézi: Borúra derű! Kenyeres Balázs, a budapesti egyetem nevében szólalt fel. Kísérteties látomások gyötrik — mondotta. — Gonosz kezek kiélezik az ellentéteket a nemzet fiai között. A királykeresés szétválasztja az országot , és ellenségeink gúnykacajjal vesznek körül. Zelovich Kornél a műegyetem üdvözletét tolmácsolta. A kolozsvári oláh egyetem — mondotta többek között — még balkáni légkörben sem nevezhető univerzitásnak. Sas Bélu, a debreceni egyetem rektora első Ferenc József és Tisza István megdicsőült szellemeit idézte a Ferenc Józsefegyetem és a Tisza István-egyetem szolidaritásának szimbólumául. Kuncz Ödön, a budapesti közgazdaságtudományi egyetem, Grálz Gyula az állatorvosi főiskola, Szentpéteri Zsigmond a Földrajzi Társulat, Somogyi Szilveszter polgármester Szeged város közönsége nevében üdvözölték melegen a jubiláló egyetemet. A római Gregorianuss-egyetem nevében Buch Jakab dr. jezsuita házfőnök a kereszt jegyében való testvéresülést hangoztatta. A rektor köszönő szavaiban jelentést tett az egyetemhez érkezett adományokról, amelyek között említi Hermann Antal magántanár tízezerkoronás alapítványát. Sub auspiciis avatások Ezután következett a doktoravatás sub auspiciis gubernatens. A kitüntetett hallgatók kiválasztásánál — mondotta a rektor — a törvény szellemében tekintettel voltnak az apák érdemeire is. Kövesdi Beér Elek és Diószeghy István jogtudományi és Dudits Endre filozófiai hallgatók a kiválasztottak, akik rövid kivonatban felolvassák doktori értekezésüket. Horthy Miklós kormányzó az ünnepies avatás jelképéül üdvözlő és kötelességteljesítésre buzdító szavak kíséretében átadja az ifjaknak a vasgyűrüket, amelyeknek anyaga megfelel az ország mai helyzetének. Braznolorok felavatása Következett József királyi herceg felavatása az orvostudományok tiszteletbeli doktorává. Mikor a rektor József királyi herceg érdemeit méltatja a harctéri egészségügy terén, a közönség tomboló lelkesedésben tör ki és felállva percekig tapsol. Tapsol a kormányzó is. A rektor József kir. herceget úgy is köszöntötte, mint bálványozásig szeretett atyjának, a a tudományok kiváló művelőjének méltó fiát. József kir. herceg katonás határozottsággal, katonai kitüntetésektől elborított Wtt áll.az egyetem tanácsa előtt és ke-ményen hangsúlyozza a doktori eskü szavait : Én József királyi herceg... a rektor és az egyetem tanácsa iránt mindenkor tisztelettel fogok viselkedni ... hazánk dicsőségét előmozdítani. Az eskü után hosszabb beszédben mondott köszönetet a kir. herceg. — A mai lélekemelő ünnepély, — mondotta, — azokat az időket juttatja eszembe, mikor több, mint egy éven át vezettem Erdély védelmét. Hála hős csapataimnak és a lelkes magyarságnak, mely a nélkülözésekben mindig hős volt, élén a Ferenc József tudományegyetem if jóival, akikre mint a sziklára támaszkodhattam, a feladatot győztesen befejeztük. Hős csapataim az ellenség minden támadását visszaverték hazánk szent határain. Sajó szívvel gondolok azokra az időkre, midőn megmutatta a nemzet, a magyar nép, mi a valódi, önzetlen hazafiság, hazaszeretet és hősiesség. Bajtársaim százezreinek kicsordult vére kitörölhetetlenül lelkem ha égette azt a szent meggyőződést, hogy nagy és boldog lesz még imádott magyar hazám. Higyjék el, hogy szívem minden dobbanása ezentúl is csak magyar Hazánk és magyar testvéreink ügyét fogja szolgálni, bármit hozzon is a jövő. Ha a csatákban és a kórházakban vérző sebekkel borított, szenvedő bajtársaimat istápoltam és a halál nehéz óráiban szeretettel állottam mellettük, azzal csak kicsiny jelet adtam elmulhatatlan hálámnak. Ha életet mentettem meg, azt a testvéri szeretet sugallta és az a bámulat, mellyel hazánk vértanúi iránt viseltettem, kiknek sorsát megoszthatni legfőbb vágyam volt. És ime, a magyar királyi Ferenc József tudományegyetem orvosi fakultása most honoris causa doktorrá avatott. Fogadják ezen engem végtelenül megható és meg-tisztelő elismerésért lelkem mélyéből fakadó, legforróbb köszönetemet. Most a többi díszdoktorok — Bethlen István gróf, Somogyi Szilveszter polgár-mester, Dolmányi Ernő zeneszerző, Tóth Lajos kultusz-államtitkár és Scheffer Aladár — avatása következett. A kitüntettek nevében Bethlen István mondott köszönetet, mire a közgyűlés a rektor zárószavai után véget ért. Az Egyetemi Internate* fölavatása Fél három órakor a Tisza-szálló nagy*termében az egyetem ötszázterítékes diszkobédet adott, amelyen Menyhárt Gáspár köszöntötte fel a kormányzót. Délután ötkor a kormányzó és Somogyi Szilveszter polgármester jelenlétében fölavatták a DEMKE épületében levő főiskolai interpnátust. A kormányzó ezután kíséretével a Tiszán rendezett evezősversenyt szemlélte végig. Az egyetem barátainak egyesülete Ezalatt a városháza nagytermében Kolosváry Bálint tervezete és előterjesztése alapján megalakult A Ferenc Józsefi Egyetem Barátainak Egyesülete, amelynek elnökségére Bethlen Istvánt kérték föl. Ravasz László dr. református püspök nagyhatású beszédében fejtegette az alma mater köré sereglők föladatait. — Ma, amikor minden kettészakadt, — mondotta — és nincsen meg az összefüggés a lelkekben, valamiképpen találkozniok kell a kolozsvári egyetem régi hallgatóinak és barátainak. Az ifjúság öregebb, érettebb legyen és az öregek ifjabbak, hogy ezekben a világtörténelmi, súlyos időkben egymásra találjunk. Az iskolának lelke van és a kolozsvári egyetem lelke a magyar kultúrtörténet egyik legszebb, legérdekesebb és legtragikusabb lapja. Legyen áldott az a lélek, amelyik magában hordja a kolozsvári iskolának titkos jegyét! Somogyi polgármester a város nevében üdvözölte az új egyesületet és a város nevében kétszázezer koronás alapítványt jelentett be. Dohnányi hangversenye Este a színházban ünnepi előadás volt, amelyen József királyiherceg és József Ferenc királyi hercegek is megjelentek, Aigner főispán, Menyhárt rektor és Dézsi Lajos dékán kíséretében. . Nagy sikert aratott FichtnerSándor őrnagy lelkesen betanított zenekarával és dalárdájával. A közönség melegen ünnepelte Dolmányi Ernő dr.-t, aki egy Rhapsodiáját (op. 11.) adta elő. Tíz órakor a város látta vendégül a kormányzót és a királyi hercegeket. A banketten Somogyi Szilveszter polgármester felköszöntőjében rámutatott arra, hogy a katonás fegyelem a kultúra keretében a nemzeti restauráció munkáját szolgálja.A nemzet csillaga lehanyatlott, de már biztatók a jelek, hogy a népek égén ez a csillag ismét fényesen fölragyog. Éjfélkor a kormányzó _ külün val Man visszautazott. fiaflflp.esfee., j *