Magyarság, 1923. március (4. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-21 / 65. szám

1923 március 21, szerda MAGYARSÁG — (így kell spórolni, Szerkesztő Úr!) Ezt a levelet kaptuk: Manapság min­­den miniszter arra lelkesít bennünket ernyedetlenül, hogy takarékoskodjunk, mert különben elveszett a haza. És mégis, mégis — valamennyi miniszter automobilon jár családostul, sógoros­tul, komámasszonyostul... Azazhogy tévedtem, Szerkesztő Úr. Most van egy miniszterünk, aki spórol. Ez: Klebelsberg Runo. Ő konflison jár. Igaz, csak olyankor, ha találkára megy. Mint a szűzi szemérmű kislány. Azt hiszi a huncut, hogy egy fől nem ismerik. Mert tudni kell, hogy Klebelsberg, — akit legutóbb egyesek nem átalnak Klebényi-nek nevezni, — ha tíz percnyi ráérő ideje van, konflisba csapja magát s a Hold-utcai kultusz-palotától kon­flisban döcögteti magát az Erzsébet­­köruti újság-palotáig, mialatt a kalapját az óéra csúcsáig húzza le. Akár reggel, akár délben, akár es­te érkezik, szende pirulással, ártatlanul és lábujjhegyen, minden esetben fojtottan dsörgő éljen­­karban fogadják destruklovicséknál. Hogy miért teregeti e titokzatos ki­rándulásait Klebinkó, nem­ tudjuk, csak sejtjük. De ez nem is fontos ezúttal. A hangsúly azon van, hogy Klebinszky spórol és pedig az államkassza javára. S természetesen meg van győződve, hogy e rejtelmes légyottjai a titok­zatosság ködébe burkolvak s ez a szegény Klebinkó legnagyobb tévedése- Ha konflisa végiggurul az Erzsébet­­körúton, a járókelők ujjal mutatnak utána: — Nit , Klebovics most megy iga­zolni magát! Ám félre az olcsó élcekkel, Szer­kesztő Úr! Egy dolog tényként le­szögezhető : hogy Klebicsek takarékos­kodik. S szólongassa őt az irigy és ócska közgúny Klebincsáknak, Kleblov­­szkynak, Strébemberghnek, avagy Kle­­bikunosznak: törhetetlen konfliskirán- Hálásaival valóban példát statuál Káll­ig őexcellenciájának a honszerelemmel párosult állami fukarságra. Az ön lapja, Szerkesztő Úr, annyit évődött immár Kleblovszkival, hogy most az egyszer meg is dicsérhetné Klebvicsárt. Adóz­zunk hát elismeréssel Klrbáknak. Tisz­telettel egy Bé­listás tanár, aki minden másodnap a legliberálisabb szerkesztőség felé látja döcögni (erihegyre rántott kalappal) Bolla-Kelebit. Halálozás Hajós (Hőnyik) Ferenc József állami elemi iskolai igazgató-tanító e hó 17-én, élete 44-ik évében, Kecskeméten m­eg­­halt. Gyászolja özvegye, született Hor­váth Mária, két leánykájával és kiterjedt rokonsággal. Pásztor József ny. máv. főraktárnok Szentesen meghalt. Palásti István ny. rendőrtörzsőrmester Cegléden meghalt.­­ (A Hangya hitelrontás­ pőre.) Az Ujság 1921 december 16-iki számában Sajó Sándor hírlapíró A Hangya négyszáz- Milliója, címen tudósítást közölt a pénz­ügyi bizottság üléséről. A cikk szerint Szt­erényi József báró felvilágosítást kért Kállay Tibor pénzügyminisztertől azért, mert törvényes felhatalmazás nélkül százmillió korona értékű üzletjegyet jegyeztek és kétszázötvenmillió erejéig az állam garanciát vállalt a Hangyáért. Várlay válaszában kijelentette, hogy a szövetkezetet meg kell menteni az összeomlástól, mert amúgyis csőd előtt 411. A Hangya szövetkezet sajtó útjén elkövetett hitelrontás vétsége címén feljelentést tett Bajó Sándor ellen. Ma tárgyalták ezt az ügyet a büntetőtör­­vényszéken. Szterényi József báró, akit lantiként hallgatott ki a bíróság, kijelen­­ette, hogy szóba sem hozta beszédében a Hangya szövetkezetét. Sterná­z István dr., a Hangya igazgatója elmondotta, hogy a cikk megjelenése után tömegesen róltán­ak meg a Hangyát a felek, amki által a szövetkezet nagy károkat szenvedett. Az ügyész vádbeszéde után a bíróság Sajó Sándort tízezer korona fő- és ezer korona mellékbüntetésre ítélte. A Hangyát egy­­milliós kártérítési követelésével pedig a polgári gépe utasította a bíróság."­­ (Szöknek az oláh lányok.) Buka­resti tudósítónk jelenti: A minapi lapok felhívást közölnek, melyben egy kétségbe­esett apa: Pissiota mérnök, nagybirtokos és az Erzsébet-úton levő Palace-szálló sokszoros milliomos tulajdonosa 100.000 lejt ígér annak, aki eltűnt tizenhárom­éves lánya nyomára tudja vezetni. Száz­ezer lej a mai gyenge árfolyam mellett is elég szép összeg ahhoz, hogy mozgó­sítsa az egész várost. Ma egész nap való­ságos búcsújárás volt a Palace-ban, jöt­tek hosszú sorban a nyomravezetők a legbolondabb útbaigazításokkal. Egyetlen­egy adat bizonyult csak valónak, neveze­tesen, hogy egyik szomszédos házban va­sárnap este gyanús egyének szobát bé­reltek, aztán később automobil állt meg a ház előtt és három ismeretlen férfi egy leánykát tuszkolt be a házba. A kisleány szája be volt zsebkendővel tömve. Erről a fairről is kiderült, hogy igaznak igaz ugyan, de más leány­,­ról van szó, akit automobios nagyurak odfelhurcoltak és megrontottak. A százezer lett persze ft feljelentő, az illető ház ház­mestere nem kapta meg,sőt—­amennyire a helyi viszonyokat ismerem, — aligha­nem egyebet fog kapni a rendőrségtől, tekintettel arra, hogy a szórakozó auto­­mobilisták igen előkelő állású, urak vol­tak. A százezer lejes jutalmat ma nyerte meg végre Stefu constanzai rendőrtiszt A kis Pissiota Jankát, a Carmen Sylva­­leánygimnázium növendékét Constanzá­­ban találták meg, amint várta, hogy Ame­rikába hajózhassék. Pögtön őrizetbe vet­ték 63 kihallgatása alkalmával kiderült, hogy a szolgáló, valami Dragomrcsev Vicá szöktette meg, még pedig úgy, hogy éjjel ruhákat rakott a paplan alá , így a szülők azt hitték, hogy ágyában van a kislány. A szolgáló szeretőjével főzte ki ezt a tervet, ez Szintén kézre­­került és bevallotta, hogy Amerikába akarta vinni a kislányt és csak há­rom millió lős váltságdíj fejében adta volna ki a szülőknek. Janka kisasszonyt a prefektus vette gondozásába és szülei már utánna is utaztak. Ugyanebből a szállóból két nappal előbb egy másik leány is eltűnt, de ennek máig sem jutot­tak nyomára. Ott lakik már négy hónapja Prnomat­arkiszné, egy Görögországból menekült gazdag asszony tizenötéves leányával, Pahaeval. Ez megismerkedett Niculescu Costel nevű húszéves állás­nélküli kereskedősegéddel, az éjjeli mu­latók egyik legelegánsabb, közismert alakjával. A fiatalok egymásba szerettek s a szerelem vége az lett, hogy Danae kisasszony összeszedve anyjának néhány millió lej értékű ékszerét, megszökött Niculescuval, aki ráadásul a szálló árá­val is adós maradt. A fiatalember saját testvérének okmányait is ellopta, s való­­színűleg így átjutottak a határon, amint az anya hiszi, Párisba. Ez is kitűzött százezer lett, de nem leánya fejére, ha­nem ékszereire.­­ (Megsértették a cseh nemzetet.) Pozsonytól írják: Az itteni bíróság leg­utóbb, a cseh nemzeti öntudat megsértése címén, kétszáz-kétszáz korosa­npénzbü­n­­tetésre ítélte Kaiser Gyula és Jerabek keresztényszocialista képviselőtestületi ta­gokat. A pozsonyi főeresztényszocialista párt ugyanis r­z ólmast­ávban koronként úgynevezett német megbeszélő-estéket­­rendezett, amelyeket a rendőrség később betiltott. 1821 április 26-án Kaiser Gyula előadást tartott a párthelyiségben s elme­sélte többek között, hogy Nagyszombat­ban a postahivatalt hogyan adta át egy cseh hivatalnoknak. Hivatali utóda egy bizonyos Adam­ek Vaclav lett, aki elősőb­ levélhordó volt. Az előadás­­ részénél St­­rabik, egy másik keresztényszocialista vá­rosatya, közbek­­iálto­tt: k­i nem fújt klarinétot ? Mire Kaiser hozzátette: — Nem is valószínűen verkli isti! Kaisert és Jer­ab­eket most kétszáz-két­száz koronára ítélték el. AZ indokolás úgy szól, hogy a klarinét és a verkli emlege­tése sérti a cseh nemzeti önérzetet... . — (A székely iskolák pusztulása.) Kolozsvári tudósítónk jelenti: A három­­szék megyei Baróton már félszázadja népes polgári iskola működik. A köz­ség nem tudja már megfizetni a fenn­tartási költségeket, s ezért a tanári testület az államosítást kérte. A kor­mány kapott az alkalmon, az iskolát átvette, die oláh tanerőket nevez ki hozzá és oláh tannyelvűvé teszi, így a Székelyföld kellős közepén, ahol napi járóföldre se fordul meg oláh sehol, lesz egy polgári iskola, éjjendexi néni lesz a székelységhék iskolája. Ugyanezt csinálta Dandea, az új polgármester is a m­arosvásárhelyi három várost elérni iskolával. Hogy is szól az a kisebbségi szerződés ? — (Kedélyes fogház.) a bukaresti IHm­inenta március 15-iki számában ol­vassuk: »A nimrginenti katonai fogház Őrszemélyzete, amelyet két hónapja nem váltottak fel, tegnap, kivétel nélkül el­hagyta helyét és együttesen elutazott Ploestibe, ahol jelentkezett a hadkiegé­szítő parancsnokságnál felváltás végett. A fogházba zárt háromszáz rabot azalatt nem őrizte senki. Ploestiből azonnal két automobilon katonaság indult el a fő­ügyész, a prefektus és a térparancsnok kíséretében Marginenibe, ahol mindent rendben találtak. A foglyok ugyanis nem vették észre, hogy az őrség időközben eltávozott.« — (Hüttner Sándor meghalt.) Hüttner Sándor, akit a Tisza-perből tizenötévi fegyházra ítéltek, már hónapok óta súlyos beteg volt. Előrehaladott tü­dővészben szenvedett, amely az utóbbi időben már csontrendszerét is megtámadta. Még az ősszel a rabkórházba­­szállították, ahol most meghalt.­­ (Nem végezték ki Fábián detek­tívet.) A szerb királyi követség kéri a következő sorok közlését: »Egyes buda­pesti napilapok közölték azt a hírt, hogy egy Fábián nevű budapesti állam­gándor­­sági detektívet Belgródban kivégeztek. A szerb királyság budapesti követségét kor­mánya felhatalmazta arra, hogy a Fábián detektív kivégzéséről szóló hírt, mint alaptalan koholmányt a leghatározottab­ban megcáfolja. Fábián a szerb király­ságban kémkedés miatt vád alatt áll, emiatt vizsgálati fogságba helyezték, egyébként azonban én és egészséges.«­­ (A banktisztviselők 85 fk-os pótlék­­emelést kérnek.) A Keresztény Pénzinté­zeti Tisztviselők Országos Szövetségének elnöksége e hó 19-én Zsembery Gyula dr. országos elnök és Csetényi Pál dr. fő­titkár vezetésével küldöttségileg kereste fel Wälder Gyulát, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár vezérigazgatóját, hogy felkérje őt a szövetségnek a Tébé­hez intézett memorandumában foglalt kíván­ságoknak a vezérigazgatói értekezleten leendő had­atók támogatására. A tisztviselők képviselői által előterjesztett és hat pontba foglalt kívánságok elsősorban a most 46 c/c-ban megállapított havi segélyeknek 85c/c-as leendő felemelésére, továbbá egy nagyobb összegű beszerzési­ segély azon­nali kiutalására, a lakbérek rendezésére, a túlmunka díjazására, a remuneráció megállapítására s végül az immáron szégyenletessé vált nyugdíjas-nyomor intézményes és gyökeres orvoslására vonatkoznak. Wälder Gyula vezérigaz­gató az ügy számára támogatását helyezte kilátásba.­­ (Villamos- és autóelgázolás.) A Soroksári-úton a villamos elgázolta Szabados József 63 éves szűcsöt. Súlyos sérüléseivel a Telep.1­-utcai kórházba szál­lították. — A Thököly-út 96. számú ház előtt autó elgázolta Csizmadia Ádám 66 éves földmívest. A mentők a Rókus­­kórházba szállították.­­ (Az élelmiszerkereskedők csütörtök délelőtt 10—1 óráig zárva tartják üzle­teiket.) A Fűszerkereskedők Országos Egyesülete elhatározta, hogy az ipari és keresked­elmi érdekképviseletek közös bizottsága által e hó 22-én, csütörtökön délelőtt 10 órakor az üzlethelyiségek for­galmának szabaddátétele ügyében a pesti Vigadóban tartandó tiltakozó nagygyűlé­sen testületileg résztvesz és felhívja a szakmabeli tagokat, hogy azon minél szá­mosabban jelenjenek meg s fölkéri őket, hogy az nagygyűlés tartama alatt tartsák zárva üzleteiket. — (Bajtársi összejövetel.) A régi in. Jár. 1. honvéd lovashadosztály minden állományú tisztikara április 11-én este 7 órakor a Tiszti Kaszinó társalgótermében gyülekezik társasvacsorára. A rendező­bizottság elvárja a tisztikartól, hogy az összejövetelen okvetlenül megjelenjék. — (Ítélet egy valutaüzérkedési por­tén.) A Compagnie Generale Transatlan­tic Tengerhajózási Vállalat tisztviselőinek valutaüzérkedési ügyében késő délután hirdették ki az ítéletet. A bíróság Váli Alfrédet külföldi fizetési eszközökkel való üzletszerű visszaélés büntette miatt két és fél évi fegyházra és 100 ezer korona pénzbüntetésre, Just Ivánt két évi fegyházra és 100 ezer korona pénzbün­tetésre, Richter Mariettát 6 hónapi fog­házra és 10 ezer korona pénzbüntetésre, Gégér Dezsőt nyolc hónapi börtönre és 10.000 ezer korona pénzbüntetésre itélte, Mariettát ftz ország ai ítéletet falragasz KSrdeti, a lefoglalt tántóMg- Az Vaß AlftdlS­zad­b­ali bíróság mellessé a le­ezenkívü­l Richter terüiletéről kitiltja, tftjám . kSzaététethi értékekét pétiig r Ügyész inditványo: letartóztatását A tartóz­tatás elrendelését Az ítélet ellen­­ úgy az ügyész, mint a vétók semmisségi­­ pitiszt jelen­tettek be. I . (A Keresztény Községi Párt érte­kezlete.) A Keresztény Községi Párt ma este tartotta még rendes keddi értekez­letét Hercsegh Gyula a tiszti főorvosi állásra Borsi Jenő dr.-t ajánlotta. Záborov­szky Miklós és Joanovics Pál Végh János, dr. mellett foglalt állást. A szavazás so­rán 35-en Végh mellett szavaztak, 18-an­ ellene. A szavazást nem tették pártkér­déssé. Petrovácz Gyulának a közgyűlésen,­ elmondott interpellációjára Kilahiriiss Jenő, elmondotta, hogy szépvízi Balás Béla az Attila urunk ciműl könyvét Balogh Jenőnek,­ az Akadémia főtitkárának ajánlására rendel­ték meg 150 példányban. Mikor meghallotta, hogy a könyv egyházellenes tartalmú, megkérte Pintér Jenőt, hogy bírálja felül, a könyvet. Pintér megállapította, hogy ír könyv nem értékes, de egyházellenes tendencia nincs benne. Kijelentette, hogy miután a könyv félreértésekre adott okot,­­ annak a terjesztését bevonja. A párt ezt helyeslőleg vette tudomásul. Lobmayer Jenő a lakáskérdésről tett előterjesztést. A párt kimondotta,­ hogy nincs ellene az enyhe béremelésnek, sőt azt szükséges­nek tartja.­­ (A német ruha.) A német ruha bizony viselte a lett mira, de a német nép büszkén viseli kopott kabátját. Egy szegedi diák legutóbb a hallei egyetemre iratkozott be és onnan, Hallé­ból azt irta a szüleinek, hogy a néme­tek nagyon szívesen fogadják minde­nütt, de a hazulról magával vitt szép új ruháit kénytelen levetni, mert Német­országban nem szeretik, hogy cifra, feltűnő, vagy csek jobbfajta ruhában járjon közöttük valaki, bármennyire szívesen látott vendég legyen is. A szegedi diák értesítette ennélfogva a szüleit, hogy küldjék utána itthon­­hagyott félig a­luv­ot­t ruháit, mert a szenvedő Németország népe nem tartja tisztességes embernek azt, aki hival­kodva öltözködik a német haza e leg­­szomorúbb napjaiban. A szegedi ma­gyar diák tellát kopottasan fog járni ezentúl Halléban, csupán csak azért, hogy megnyerje a verhetetlen és hal­hatatlan germán nép szeretetet. S mi­alatt az ötfelé tépett Magyarországon tüntetve dőzsöl és cifrálkodik a valuta­hegyre felkapaszkodott új osztály, Né­­­metország nemzeti gőggel hordozza le­rongyolt puháját. De ezért nem lehet megölni soha Németországot!­­ (Ma már ezernyolcszáz korona volt egy kiló zsir ára.) Az általános drágulás leküzdhetetlennek látszó görgetege, ma újabb igen szomorú árrekordokat terem­tett. Egy kiló zsir ára ma ezernyolcszáz korona volt. A halfélék átlag 100—100 koronával drágultak ki önként, de kiterjedt a drágulás az élelniszerlánc minden rétegére. A nagyvásárcsarnok árai: elsőtoka,marha­hús 680—1100, m­ásodrendű 780—060, elsőrendű sertéshús 1120—1180, másod­rendű 1000—1080, kocsonyahús 600—50, elsőrendű birjuhús 700—940, másodrendű 540—700, zsírszaforma 1400—600, zsír 1600-800, háj 1600—LOO, tejportya 1000—100, disznósajt 680—1000, csá­­szárhús 1400, birkahús 500—80, élő ponty 800—1300, csuka 900—1000, kárász 250— 300, márna 800, harcsa 1500—2500, süllő­ 1600, fogas 1800, balatoni KSBZég 200—000, elsőrendű teavaj 2300, másodrendű 1800, tehéntúró 300—60, juhtúró 400—60, kevert 500—70, juhsajt 440-660, óvári 1000—100, trappista 960—1000, gróf 1400—600, barna kenyér 152, félbarna 193, fehér 207, burgonya 32—31, savanyitott uborka 130—60, vöröshagyma 62—70, fok­hagyma 60—65 kararába 60—70, fejes­­k,ipo­ala 100—1­40, vörös 80—85, sava­nyitott 96-100, karfiol 500—700, sava­nyított répa 70—75, paraj 60—70, cékla 60—70, savanyított zöldpaprika 180—300, zeller 35—40, kel 100—120, torma 120—150, sampiongomba 1300—1400, szárí­tott 2500—3000, alma 240—450, körte 500—650, aszaltszilva 280—340, szőlő 900—1200, mogyoró 900—1000, tisztítva 1600-2000, dió 250-300, tisztítva 800— 900, mandula 220—50, füge 800—900 korona kilónkint. Literenkint a tej 112, tejfél 300—50, habtejszín 700, darabon­­ként a tojás 28—29, a citrom 25—30,­­fejenként a saláta 12—20 korona. t". ainAfi wXi M/ fa »■: i'Tj ; '•*

Next