Magyarság, 1926. február (7. évfolyam, 26-48. szám)
1926-02-04 / 27. szám
1926 február 4. csütörtök Hl Szinyei-Merse Pál emlékezete A Szinyei-Merse Pál Társaság kedden, február 2-án délután tartotta meg szokásos emlékünnepélyét, a nagy mester halálának évfordulóján, a Tudományos Akadémia üléstermében. Csók István elnöki megnyitója után Jeszenszky Sándor főtitkár olvasta fel évi jelentését, mely eleven képet rajzolt a magyar művészet mai helyzetéről, ezután beszámolt a társaság múltévi működéséről, melynek kiemelkedő momentumai a Szinyei Társaság.Barátai országos körének megalakítása, a Magyar Művészet című folyóirat megindítása, a társaság londoni, debreceni, budapesti és a társaság által díjazott művészek kiállítása. Bejelentette, hogy az évzáró közgyűlés a régi ■vezetőséget újból megválasztotta és rendestaggá Szüle Péter festőművészt, külföldi levelezőtaggá pedig Alessandro de Stefani olasz írót választotta. Meghívott tagok lettek: Bartóky József, Baumgarten Nándor, Herzog Mór Lipót dr., Mauthner Zoltán, Szmrecsányi Miklós, Tóth István dr. egyetemi tanár és Ugrón Gábor, a Barátok Körének vezetőtagjai. Bejelentette azt is, hogy Zichy Mihály születésének centennáriuma előkészületeire megalakította a Zichy-emlékbizottságot és elhatározta, hogy 1927-től kezdve a társaság grafikai díját „Zichy Mihály-jutalom“-nak nevezi el. A tetszéssel fogadott beszámoló után Lyka Károly jelentésére került a sor, aki az 1925. évi díjak kiadásáról referált. A Szinyei-jutalmat, melyet ez évtől pénzbeli jutalom helyett Szinyei domborművű képével díszített aranyérem formájában ad ki a társait, Szüle Péter festőművész nyerte el. A jánoshalmi Nemes Marcel-alapítvány Szinyeitájképfestészeti díját, amelyet négy éven át nem adtak ki, a társaság Csánky Dénes Trágyahordás címü képének ítélte oda. A grafikai díj nyertese az idén Aba-Novák Vilmos festőművész lett, akinek Savonarola cimü rézkarcát emelte ki a jelentés. , Azut.4jh„,l.&l Ervinnek Szinyei és a magyar Visképfestészet cimü előadása következett. Szerinte a XIX. századbeli magyar művészet stílusforrásai külföldön keresendők. Aki a múlt század magyar festőművészetének történetét meg fogja írni, annak egyik fő kötelessége lesz jellemezni azt a folyamatot, hogy kiknél és miképpen válik ez a művészet tartalmában, kifejezésében magyarrá. A tájképfestészet terén idősebb Markó Károly klasszicisztikus eszményi tájképein a múlt század második harmadában még idegen szellem uralkodik. Érdkes azonban megfigyelni, hogy a mester legidősebb fiának, ifjabb Markó Károlynak, a Szépművészeti Múzeumban lévő Erdei táj című festményén (1861) már minő naturalista törekvések ébredeznek. Ennek a naturalizmusnak azonban még semmi köze sincs a magyar érzéshez. Az utóbbi Lotz Károlynál, a hatvanas években festett alföldi képeiben jelentkezik először, de még a bécsi Tanád-iskola barnás tónusában és romantikus felfogásban. Székely korai tájképei, különösen felhőtanulmányai, a sötét tónusokból kiszabadult élénk és igaz színharmóniái miatt nevezetesek. A hetvenes évek elején három főirányát különböztethetjük meg a magyar tájképfestészetnek. Az egyiket Szinyei-Merse Pál, a másikat Paál László és Munkácsy, a harmadikat pedig Mészöly Géza képviseli. Paál és Munkácsy stílusa festőibb, Mészölyé pedig magyarosabb. Szinyei korai éveiben nem nevezhető kizárólagos tájképfestőnek, de derült, ragyogó színhatásokra épült plein airje egyik legfontosabb állomása tájképfestészetünknek is. A Majális, mely Szinyei művészetének beteljesedése, plein air-kompozíció. Szinyei akkor nem méltányolt stílusa azonban nem gyakorolt befolyást a magyar tájképfestészet fejlődésére. A plein airt a magyarfestők később nem Színnyeitől, hanem a francia művészektől vették át. Ezzel kapcsolatban Nagybányán és Szolnokon azután igazi magyar tájképstílus alakult ki, mely Szinyei zsenijének is elégtételt adott. A mai tájképfestészet ismét más vizeken evez, a derűs maturalista optimizmust komor pátosz, merengő bánat, vagy a múlttal szakítani kívánó fényhangsúlyozás váltja fel. Ez jellemzi mai legjobb tájképfestőink stílusát. A tartalmas előadást élvezettel hallgatta végig az Akadémia termét teljesen megtöltő közönség. * Árva László király. A Herczeg-ciklus során most pénteken új betanulással és Horváth Jenő rendezésében az Árva László király kerül színre, a következő szereposztással: A király: Urai Tivadar, Szilágyi Erzsébet, S. Fáy Szeréna, Hunyadi László, Abonyi Géza, Hunyadi Mátyás: Szilassy Gyula akadémiai növendék, Szilágyi Mihály: Kiss Ferenc, Cilléi Illrik: Bartos Gyula, Gara nádor: Palágyi Lajos, Gara Mária: Cs. Aczél Ilona, Kanizsai Erzsi: Környey Paula, Újlaki erdélyi vajda: Nagy Adorján, Rozgonyi Sebestyén: Bodnár Jenő, Rozgonyi Miklós: Mihályfy Béla, Vitéz püspök: Almássy Endre, Országit: Ónodi Ákos, Bodó: Gijenis Ede, Prokop, kamarás: Turányi Alajos, Jeremiás: Pataki József, Böböly, bolond: Sugár Károly, Kata: IC: Bernen Mari, Tahy, udvarmester: Bónis Lajos, első hölgy: Szabó Margit akadémiai növendék, második hölgy: Végh Sári akadémiai növendék, Herold: Losonczy Zoltán, Hunyadi első tisztje: Palló József akadémiai növendék, Hunyadi második tisztje: Ney Dávid akadémiai növendék, a király apródja: Lantos Béla, Pálos szerzetes: Rédly Gyula, őr: Tábori Imre. * Miénk az éjszaka új főszereplője. Titkos Ilona helyett Tassy ifytária vette át a Miénk az éjszaka fő női szerepét és egészen újszerű alakításával, vidám játékával megérdemelt, nagy sikert aratott, felvonások után sokszor kitapsolták. * A Műcsarnok téli kiállítása. A Műcsarnok téli kiállítására a műalkotások beküldési határnapja február 8. és D-ike. A téli kiállítás keretében a már tizenhárom év óta hazájától távolélő Nagy Zsigmondnak mintegy ötven darab új műve jelenik meg, melyekkel Madridban, Parisban, Londonban és jelenleg Hamburgban nagy sikereket aratott. Ezúttal a tárlaton a fiatal művészekből Kupeczki-társaság mutatkozik be testületileg ötven legújabb alkotásával. Külön termekben kerülnek bemutatásra a nemrég elhunyt Kéméndy Jenő jelesebb alkotásai, Bér Dezső rajzai. A kiállítás február végén nyílik meg és március végén zárul. * A „Válás után“, Bisson sikes bohózata, a Válás után, mely hatvannolcszor szerepelt mg sikerrel a régi Nemzeti Színház műsorán, most pénteken új betanulással illeszkedik be a Kamaszínház repertoárjába. A reprizt Jsádai Dénes rendezi és a főszerepeket Vízvári Mariska, Tőkés Anna, Ághy Erzsi, Náday Béla, Gál Gyula, Gabányi László és Pethes Sándor játsszák. * Elmarad a Taifun főpróbája. A m. kir. Operaház a Taifun című zenedrámának csütörtökre kitűzött főpróbáját Szende Ferenc gyöngélkedése miatt nem tartja meg. * A Kisfaludy Társaság új tagjai. A Kisfaldy Társaság kedden délután tartott előzetes közülésén a két megüresedett írói helyre Prohásska Ottokár székesfehérvári püspököt s Hevesi Sándort, a Nemzeti Színház igazgatóját választotta meg. A Gregussbizottság festészeti előadói tisztéről Berzeviczy Albert egészségi okokból leköszönvén, helyére Petrovics Eleket választotta meg a Társaság. A lejárt pályázatok eredménytelenek voltak, de a Franklin-társulat történeti regénypályázatára beküldött Pusztai harangszó című befejezetlen mű szerzőjét felszólította a Társaság, hogy müvét fejezze be, simítsa át a bírálóktól kívánt módon s a teljes müvet mutassa be uj bírálatra a Társaságnak. * * A Benczúr Társaság székesfehérvári kiállítása a múlt vasárnap nyílt meg díszes keretek között a Vörösmarty-Kör helyiségében. Az ünnepélyen Dudits Andor kormányfőtanácsos, a Társaság elnöke, mondott megnyitót, amely után Makay Ödön miniszteri osztálytanácsos tartott előadást. Ezután a Vörösmarty Kör elnöke, Kövessy dr., törvényszéki elnök, melegszaval? kíséretében üdvözölte a megjelent művészeket és a kiállítást megnyitotta. A kiállításon az egész város és vármegye előkelősége megjelent, akik tetszésüknek adtak kifejezést a kiállított anyag felett és nyomban számos műtárgyat, meg is vásároltak. Az eddigi eredmények után ítélve, a kiállításnak nagy erkölcsi sikerén kívül nagy anyagi eredménye is várható. A megnyitó napján a Fekete Sas szállodában bankett volt a kiállító művészek tiszteletére. * A Fenno-Ugria című finn-ugor folyóirat legújabb száma megjelent. A lap tartalmából, mint a magyarokat különösen érdeklő közleményekből kiemeljük Eliel Lagercrantz méltatását Kemény Györgyről, az Amerikába szakadt magyar költőről, Végh Istvánná értékes tanulmányát a finn-magyar nyelvrokonság nyomairól a magyar irodalomban, Csetey István ismertetését Jókairól a rokon népek irodalmában, továbbá Eino Leino a magyarokhoz írt szép versét, amit Faragó József, Finnországban élő hazánkfia fordított. * Magyar-est. A Szabad Lyceum lágymányosi osztálya jól sikerült nagy magyar estét tartott. Bevezetésképpen Pály Sándor tanár beszélt Nagymagyarországról vetített képekkel. Szívességből közreműködött Kóczé Gyula híres cigányprímás és teljes zenekara gyönyörű szóló számokkal. Dolinay Gusztáv aratott sikert, legújabb dalaival. Pálmai Kálmán irredenta verseivel ért el nagy hatást, Striss Gyula dr. szépen hegedült régi magyar nótákat. A Beszkár budai dalárdája szintén nagy hatással énekelt magyar dalokat. * A Kisfaludy Társaság vasárnap, 7-én, délelőtt fél 11 órakor tartja idei ünnepélyes közülését a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az egész ülést a társaság nagynevű volt elnöke, Gyulai Pál emlékének szentelik, születésének századik évfordulóján. Az elnöki megnyitót Vargha Gyula másodelnök tartja. Ezt Vojnovich Géza titkári jelentése követi. A felolvasások során Papp Ferenc Gyulai költészetének értékeit fejtegeti, Berei Miklós Leányfalván című költeményét Szász Károly adja elő, Angyal Dávid pedig" Gyulairól, mint kritikusról olvas fel. A társaság az érdeklődőket" és az irodalom barátait szívesen látja. Belépődíj nincs. * Megjelent Murgács Kálmán második nótáskönyve. Murgács Kálmán, az ismert nevű dalköltő, huszonegy kiadatlan dalátgyűjtötte össze legújabb nótáskönyvében. A kedves melódiájú dalokat már eddig is széles körben énekelték és a nagyközönség bizonyára örömmel fogadja, hogy a dalokat kottaalakban is megszerezheti. * A Keresztény Női Tábor kultúraévi tánca. A Keresztény Női Tábor újpesti szervezete nagysikerű kultúrdélutánt rendezett február 2-án a Szociális Telep zsúfolásik megtelt dísztermében. A lelkes közönség melegen ünnepelte a közreműködőket, elsősorban Osik József dr. nemzetgyűlési képviselőt, Újpest plébánosát, aki az ünnepi beszédet mondotta. Hunyady Béláné vetítettképes előadást tartott, melynek keretében bemutatta az első keresztények korából fennmaradt emlékeket, valamint az ókor és a renaissance nagy mesteritől származó műremekeket. Thury Maria, a Belvárosi Színház művésznője, mély átérzéssel ésdrámai hatással szavalt Arany- és Sik Sándor-verseket. Thury Janka dalénekesnő Schubert és Beethoven gyönyörűtálaival aratott nagy tetszést.. Sala Domokos színművész az Ember tragédiájából szavalt. Cergöffy István zongoraművész és Hill- Delites Gyula hegedűművész precíz és átérzett játékukkal érdemelték ki a közönség tapsait. Doby Antalné, az újpesti szervezet közkedvelt elnöknője, kedves és meleghangú zárószavaival ért véget a nívós és tartalmas kulturdélután. » A Fösvény — Újpesten. Az újpesti Blaha Lujza Színházban érdekes bemutató volt. Meslére Fösvénye került színre,Berkopics Oszkár rendezésében, aki nagy hozzáértéssel és kitűnő sikerrel oldotta meg, nehéz feladatát. Az értékes estén nagyszámú közönség töltötte meg a színházat és lelkes tapssal hálálta meg a halhatatlan remekmű bemutatását. * Előadás három magyar festőművésznőről. Kedden este a Zeneművészeti Főiskola kamarazenetemében Rabinovszky Márius dr. előadást tartott Czillich Anna, Járitz Józsif és Kiss Vilma művészetéről. E három, lelkileg többé-kevésbé rokon magyar művésznő a háború utáni tépett lelkiség kifejezője és Rabinovszky Márius dr. érdekesen világított rá szellemtörténeti elhelyezkedésükre és műveik egymáshoz való viszonyára. Előadása nagy részét azoknak a képeknek lírikus analízise tette ki, melyeket vetített képekkel mutatott be szépszámú, válogatott közönségének, hogy ily módon hozza hallgatóit közelebb e három művészlélek megértéséhez. Előadását nagy figyelemmel hallgatták és hálás tapssal fogadták. •, * Müvészest. A Rákóczi-Kolégium épülő temploma javára nagysikerű műsoros estefát rendezett a hölgybizottság. Woggenhuber Oszkár tréfás kupléi, Demetrovics Gabi, Fülöp Mahtid s Niedermann Rózsi kedves játéka, melyet Nedelkovics Nusi kísért zongorán, igen tetszett a nagyszámú közönségnek. Harmatzy- Simon Béla, Szerencsi Gyöngyi, Nagy István, Edvi Illés István, Tholt Gábor és a nagyszámmal szereplő mókázok a késő ,éjjeli órákig szórakoztattál a jelenvoltakat. i r !! N!a premier!! !|li 1 \ } i 1 1 y *y m mmmms P n ii | George O’firlen0| |li T i| \ FOX whaganaHcIe §L 1 !! Ma premier!!! ! Színházak Heti műsora Andrássy-úti Színház * Belvar. Színház ‘M, 1 fi) Fővár. Operettszínház (8, 1 *8) Kamara-Színház (3, V*8) Király Színház ft, V2S› Magyar Szintié? 3. V) Nemzeti Színház ft. 7 Operaház (7) Ilnaus Színház L,4. ‘AB Városi Színház l/28) Vígszínház (3. «/1998a 11 hgány, fozgó Markovits Iván u. Csütörtök Huncut a biróné Szerelem és haló Terezina Vizkereszt Alexandra Dr. Szabó Juci A híd A zsidónő C. bérlet 16. sz. Marika A hajdúk hada. Nagytakarítás Utolsó felvonás A nagy érzés Péntek Huncut a bírónő X. Y. és neje Terezina Válás után Alexandra Peer Gynt Árva László kir. Tannhäuser Béri, szünet Riviéra Parasztb., Bajaz Nagytakarítás A nagy maila A csillagok urai d. u. — — — — — — — Taifun— A csizmás kandúr— Ugyanaz atomb. Peate Huncut a birónéSzerelem és halál Terezina Nem lehes tudni Alexandra Dr. Szabó Juci Gyurkovics lány. A. bér. 16. sz. Marika Ezer év Brassbohátd kap. 1 ti .Huncut a bírónő Pántlika A nótás kapitány Elzevir Anna-bál Miénk az éjszaka] Zenebohócok Hoffmann meséi Marika Marica grófnő Úriemberek Ugyanaz . ____r......... VasárnapjötteHuncut a biróné~ 517. l’erozina Válás után Alexandra Dr. Szabó Juci Ahol unatkoznak Bériszünet Riviéra A hajdúk hada Nagytakarítás tfulmi tilthatók műsora Capitoi (Tel. J. 43—37) hőtfc. 5, 7, 9, vas. %4 U8. V.P. VHO Corvin Színház /.! 99-88. .1. 95-84 . 46.,||S.J/410.v.V.,4, fél 6, fél 8, lói 10 Co rso (Tel. 63—99) lét.k. 4. 6. 8. 10. v. M. l<>6. V>8. %10 Elite /igaz. m. hétk. */48. o. M. JÁfi. h',8. u.ló kamara Iji, ‘\7, 8, 10, V. \.‘,4,5, «/.7,»/9,10 Mozgókép O. Lipót 982—82, 4. 6 8 10-kor Omnia (Tel. J. 1*25) hót. 5,1/4'5, ‘/,106 v. 4, 6, 8 és 10 ó. Orion-Szinház V Eskflut 1. (Tel. J. 150-01) V,6, 1/1 8, V,10 PataCimms; New* York peizemb Telet. J. 0R-28)hótk. 5. 1. 9 duqui-Apom Tel. .) 118— 94 * n . *,48 1/*10. .. 8, ^ ft 1 óra --az UFA filmszínház Teréz-körút 60. Tel. L 921-32 és L 921-33 Urania (Tel. J. 121-85) h. 5,7*80 1/10, A*, 0t4, 1/,6/,8. 1 -10 Csütörtök bérjek és szeretők 8 szoknya meg 1 nadrág Józsi te fcsalsz ! A férjfogás iskolája Nagytakarítás A hallwordi földesur A két csavargó Az udvarias ló Jósi te csalsz 1 Primadonnák iskolája 8 szoknya meg 1 nadrág Havoc Nagy takarítás A hadwordi földesúr. Hiradók Havoo A technika csodái Farsang utója Bubifrizura mindennek az oka Vasárnap az előadások fél 4, lói C tél 8, fél 10 Kittyi a lápvirág, Buster mint a technika csodája stb. Charley nénje Varieté Előadások hétkő, V*8, V,10, vas. és Un. 1/44, 3/4 6, 8, IC vmit minden assz tud. 3 szoknya meg 1 nadrág Péntek Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Vasárnap az előadások fél 4, fél 6, fél 8, fél 10 Ugyanaz Ugyanaz Szombat Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz Ugyanaz